Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-15 / 242. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. október 15., péntek Tegnap délután nyílt 9 meg a Képcsarnok Vállalat miskolci Szőnyi István termében Kalló László festőművész kiállítása. A tárlatot Papp László festőművész vezette be. Tegnaptól a miskolci Szőnyi-teremben Kalló László kiállítása Jóllehet, Kalló László nem a legfiatalabb művészgenerációhoz tartozik, s ráadásul városunk szülötte, és itt él megszakítás nélkül, a Képcsarnok látogatói közül bizonyára igen sokan jóértelmű meglepetéssel nézik majd a tárlatát. Ennek pedig az az oka, hogy Kalló László részben alaptermészetéből adódóan visszahúzódó, nemcsak a művészeti közéletben nem vesz aktív részt, hanem kiál- lílásoklcal is meglehetősen ritkán jelentkezik. Itt, Miskolcon gyűjteményes kiállításokon, a téli tárlaton és az ország más tájain fel-felbuk- kannak művei, többször díjazták is, önálló kiállításokkal is jelentkezett már az ország más nagyvárosaiban, művei eljutottak az USA-ba, Kanadába, Vj-Zélandra, Ausztráliába, Japánba, s természetesen a baráti országokba, csoportos kiállításon jelenleg is szerepel Lengyel- országban. Itthon azonban — s az itthon alatt most Miskolc értendő — tizennyolc éve, 1964 óta nem volt önálló kiállítása. Hogy ennek, a már említett visszahúzódó természet az alapvető oka, vagy valami más, nem e jegyzet feladata vizsgálni. Azt viszont örömmel regisztrálnunk, hogy a Szőnyi-terembeli kiállítás Kalló "László újrafelfedezésének mérföldköve lehet, igenis szívesen vállalt feladatunk. A Szőnyi-teremben mintegy negyven olajfestménnyel mutatkozik be most Kalló László. Mint maga írja a tárlat meghívójában: „Kiállításom vall a meggyőződésemről és kötődéseimről: a Bükk- ről, szülővárosomról, a vásárhelyi tanyákról, a tengerről, Házikók utazásaimról.” Ugyanebben olvashatjuk azt is: „Meggyőződésem, hogy nem múló képzőművészeti divatot kell importálnunk, hanem sajátos nemzeti hagyományainkat kell ötvözni a modern festészet eredményeivel”. Mindezt nemcsak deklarálja, hanem negyven képével alá is támasztja. A kiállított képek az említett tájakat hozzák elénk megkapó színekben és kompozíciókban. Miskolc néhány öreg, ám jellegzetes városrészlete — Tetemvár, Avasalja —, a Bükk igen sok részlete, néhány alföldi tanyakörnyék és tengerparti táj jelentkezik a képeken, a kék és barna színek megkapó kompozícióiban. Emberalak nagyon kevés van, ha van is, legfeljebb mint a táj kiegészítője, szinte csak jelzésként. Kalló László képei valóban a sajátos nemzeti hagyományainkra épülnek, a modem piktúra és a hagyományok követését tükrözi. A Képcsarnok elsődlegesein műkereskedelmi intézmény, az itt bemutatott műalkotások bevallottan eladásra szántak. Kalló László itt látható képei a korszerű, kulturáltan berendezett otthon Kalló László olajlcépe értékes kiegészítői. Mindazok, akik a hagyományosabb művészetet kedvelik, de nem zárkóznak el a modem törekvésektől, Kalló László képeiben találhatják meg az ízlésüknek megfelelő, ám vitathatatlanul értékes műveket. Nekünk a Holt táj, a Vásárhelyi tanya, a Kertek alatt, a rozsdaszínekkel jelentkező ősz, a dermedt erdőt ábrázoló Hideg ősz, a színorgiájával megragadó Molnár-szikla és a lenyugvó nap fényében láttatott Szentesi tanya tetszett leginkább. (bm) A Vasas Könyvtárban Dupla területen Július 1-én nyitott újra a diósgyőri Vasas Könyvtár. Jó három hónapig voltak zárva. Könyvtárosok nemigen szeretik a kényszerszünetet — az itteniek mégis örültek neki. S alighanem — utólag — az olvasók is így ■ érezhették. Hogy miért? Kezdjük a legelején. Azzal, ami a legfontosabbnak látszik. Megszűnt az évtizedeken át cipelt zsúfoltság, ami együvé szorította az ifjúsági részleget a felnőttel, ami lehetetlenné tette, hogy helyben is lehessen olvasni, dolgozni, ha úgy tetszik, s ami miatt az 1500 lemez nagyobbik részéhez úgy juthattak hozzá az olvasók, ha kikölcsönözték. Alig 150 négyzetméternyi területet birtokolt a könyvtár, s mindenkor legalább 1100—1200 olvasó iratkozott be hozzájuk. A kényszerszünet után most 400 négyzetmétert vallhatnak magukénak. S ezzel már lehet, meg tudnak is gazdálkodni. önálló részbe költözött az ifjúsági állomány — az épület legfelsőbb szintjére —, van leszeparálható zeneszóba, helyben olvasási lehetőség, s úgy általában, külsőre is csinosodtak. Üj polcok kellettek hozzá, no meg az ifjúsági részlegben néhány új bútor, hogy elférjenek a gyermekíoglalkozások résztvevői. A diósgyőri Vasas központi Könyvtár ugyanis területi feladatokat is diát. Eddig is jó kapcsolatai voltak a környező iskolákkal, de most, hogy' területben is gyarapodtak, különösen szívesen hozzák a gyerekeket a pedagógusok. A könyvtárhasználattól a rendhagyó irodalomórákig, vagy a 16-os és 18-as sz. iskolák ifjú könyvbarát köreinek foglalkozásáig, sok mindenhez adnak segítséget az itteni könyvtárosok. Merényi Józsefné, a könyvtár helyettes vezetője számadatokkal is szolgált: amíg más esztendőkben 160—180 körül mozgott a beiratkozott gyermekolvasók száma, most — a szünet ellenére — 210-mél tartanak. A kényelmesebb környezet — ami persze azzal is együttjárt, hogy nagyobb választékot tudnak kitenni a polcokra — érezteti hatását a felnőtt olvasók számán is. Most annyi a központi könyvtár beiratkozott felnőtt olvasóinak száma, mint amennyi korábban az- összes olvasó volt: 1150. Az összes olvasó megjelölés persze csak a központi könyvtárra vonatkozik, hiszen az LKM-beli és a DIGÉP-beli olvasókkal együtt szeptemberben 6521-et számoltak. S ha már itt tartunk, érdemes közzétenni egy másik számadatot is. Ugyancsak szeptemberben ez a nagyobb községnyi olvasótábor 13 678 kötetet kölcsönzött ki... Székely Miklósné, a Vasas Könyvtár vezetője most érthetően a látható változásoknak örül. No meg annak, hogy a DIGÉP-ben már megoldódott, az LKM-ben pedig úgy tűnik, nemsokára megoldódik a központi letéti raktár ügye. A fentebb már jelzett forgalom ismeretében érthető, hogy a raktárügy egyáltalán nem mellékes kérdés. Az olvasókat csak úgy lehet megtartani, ha van miből kínálni nekik olvasnivalót. S mindez már csak azért is fontos, mert nemcsak a letétekben, tehát a gyárkapun belül kerül ki partnereik zöme a fizikai munkások közül. A központi könyvtár felnőtt részlegének sem csak nyugdíjasok a látogatói. (Mindössze 250 nyugdíjas olvasójuk van, azoknak is tekintélyes része fizikaiként dolgozott aktív korában!) A gyáriak közül is sokan bejárnak ide, mert nagyobb a választék. S egyre több a középiskolás is. Ami érthető; egyrészt a Győri kapui kollégium is hozzájuk tartozik területileg (rendszeresen szerveznek a diákoknak például zenei ismeret- terjesztő előadásokat is), másrészt az olvasóterem újfajta lehetőségként is kínálkozik. Mintegy 130 ezer kötet könyv a Vasas Könyvtár állománya — beleértve a letétekben levő könyveket is természetesen. Tavaly közel 350 ezer forintért vettek új könyveket. Eddig — mondotta Székely Miklósné — sikerült őrizni az ellátás színvonalát.' És bíznak abban, hogy így lesz a jövőben is. A fejlesztésre változatlanul biztosítják számukra a 270 ezer forintot — legfeljebb a céltámogatás csökkenésével kell számolniuk. A könyvtár helyét, szerepét érzékelik a fenntartók is. Erre mutat, hogy sok évtizedes gondját, a szűkösséget, most végre maguk mögött tudhatják. Vagy fogalmazhatnánk úgy is: a helyhiány már nem gátja többé a még tartalmasabb munkának. Hogy a könyvtárba ne csak könyvet cserélni járjanak az emberek. .. A régi művelődési ház megfiatalodásával megfiatalodott a könyvtár is. S remélhetőleg egy-két héten belül üzembe helyezik a kazánt is. A hideg az egyetlen szépséghiba... Csutoráé Annamária A Kassai Állami Színház vendégjátéka Porgy és Bess Szerencséjük volt azoknak, akik vállalkoztak rá, hogy a Kassai Állami Színház előadásában megnézzék és meghallgassák George Gershwin nagy sikerű színpadi művét, a Porgy és Bess-t. Szerencséjük, hiszen a kassai vendégművészek egy érett, az opera részleteire is gondot fordító produkcióval léptek a Miskolci Nemzeti Színház színpadára október 11-én (s az sem mellékes körülmény, hogy a miskolciak helyben, a saját színházukban élvezhették Gershwin művét, vagyis a Girl Crasy-vel együtt ebben az esztendőben immár a második Gershwin- darabot.) Juraj Somorjai — Porgy alakítója — igen jó hanganyaggal rendelkező énekes, biztosan intonál, hangszíne megnyerő, s ahhoz is van tehetsége. hogy ne „csak” elénekelje szólamát, hanem bizonyos előadói leleménnyel és néhány, ízlésesen megválasztott színészi gesztussal plasztikussá, hitelessé tegye Porgy figuráját. Alakításával a darab legszebb perceit szerezte. A mértéktartás és a kellő arányérzék volt jellemző egyébként valamennyi szereplő játékára, kiegyenlített színvonalú énekszólókból, táncjelenetekből (a koreográfus Lubos Ogoun), és kórusbetétekből építkezett az előadás, ami egyaránt dicséri a szereplők fegyelmét és a rendező, Vaclav Vezsnik munkáját. Bess megformálására Eliska Pappová vállalkozott, aki egy árnyalattal talán visszaíogot- ■fcabbnak tűnt Somorjai mellett. Mindamellett pregnánsan megragadott jellemzéssel, érzékeny dinamikai megoldásokkal dolgozó énekesnőt ismerhettünk meg személyében, aki — szerepe szerint is — a kassai előadás egyik legfőbb mozgatójává lépett elő. A produkció egyetlen bizonytalan, achillesi pontjának a zenekar bizonyult, ők szokták meg legkésőbb az idegen környezetet, elsősorban a szólóállások indításai jelentettek gondot. Bár el kell ismerni, hogy a Boris Vei át dirigálta együttes az első húsz perc tétovasága után sikeresen magára talált, s attól kezdve magabiztosan játszott, interpretációjuk nyomán magabiztosabb lett az egész opera. Idegen környezetnek aposztrofáltuk az imént — legalábbis a kassaiak szamára — a Miskolci Nemzeti Színházat, s ez így nem állja meg a helyét, hiszen lassan harminc éve cserél színpadot és produkciót a két társulat. A miskolciak jártak először Kassán, 1954-ben az Antigonét és a Csárdáskirálynőt mutatták szomszédainknak. Azóta ez a kapcsolat kölcsönössé és — a testvérvárosi kulturális programok egyikeként — rendszeressé vált. A miskolciak legutóbb a Chioggiai csetepatéval vendégszerepeitek. „cserébe” kaptuk a Kassai Állami Színház Gershwin-operáját. ami a társulat elmúlt néhánv esztendejét tekintve az egyik legérettebb, legkiforrottabb produkció volt. Jó estét szereztek vele a miskolci közönségnek is. D. Szabó Ede Füles Évkönyve ’83 Hyomozzoit velünk! Ezzel a címmel hirdet érdekes, újszerű pályázatot a Füles most megjelent 1983- as Évkönyve. A „Nyomozzon velünk!” az Évkönyv mellékletén közölt óriás méretű keresztrejtvény, amelynek hét beküldendő megfejtése egy-egy krimitörténet megoldása. Nyomozni nagyon is érdemes, mert a helyes megfejtést beküldők között egy távszabályzós, színes televíziókészüléket sorsolnak ki. Az Évkönyv — az ötvennél több keresztrejtvényen felül — felvonultatja a rejtvények valamennyi változatát. Megemlékezik — részben rejtvénves cikkekben — az esztendő kiemelkedő évfordulóiról, és különös történeteket közöl Rejtvényes panoptikum címmel. Egy kis eszperantó tanfolyammal köszönti a hazánkban megrendezésre kerülő eszperantó világkongresszust. Az Évkönyv közli a Rádió és a Füles „Rébusszal Kvízlandba” című rejtvényes társasutazása egyik részének forgatókönyvét. A humort számos rajzon felül száz Jean-vicc képviseli. A legfiatalabb rejtvényfejtők- ről a Kis Füles című összeállítás gondoskodik, és részükre kiírt pályázaton vehetnek részt a gyerekek. A tesztjátékok kedvelői is megtalálják a nekik készített kérdéseket. Rodolfó bű- vgsziskolája tanítja új mutatványokra híveit, és csemegét kapnak a képregények kedvelői is: Sherlock Holmes nyomoz címmel legnépszerűbb detektívtörténe- tei elevenednek meg rajzok sorozatában. II Miskolci líi Zenei Hely Évadnyitója Évadnyitó hangversenyt ad a Miskolci Űj Zenei Műhely október 20-án este 7 órai kezdettel a Borsod megyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban. A koncert műsorán Eisler: Palström (tanulmányok Ch. Morgenstern verseire ét négy hangszerre), Ockeghem: Motetta, Ligeti: Passacaglia ungherese (csembalóra) és Varese: Octandre című szerzeményei szerepelnek. Őszi ügyelet Közöljük vásárlóinkkal, hogy vállalatunk alkatrész osztálya 1982, OKTOBER 15-TÖL őszi betakarítási ügyeleti szolgálatot tart. Az ügydet időtartama alatt: Munkanapokon 7-19 óráig Szombaton 7-17 óráig Vasárnap és ünnepnapokon 7-16 óráig tartunk nyitva. ügyeleti telefonszám: 35-543 és Mályi 17 AGROKER Vállalat alkatrész osztálya ■■Miiffiflniiiiiviiiiiifl
