Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-11 / 213. szám

E5ZAK-MAGYARORSZAG 2 1?82. szeptember 11., szombat SSiullz—Gramiko taiálkczá lesz a linap veién Kubai igezságügyi küldöttség EGrsodbsa Puia Frigyes New Yorkba utazik Az Elnöki Tanács kijelölte az ENSZ-közgyűiés 37. üléssza­kán részt vevő magyar küldöttséget. A delegáció vezetésével Púja Frigyes külügyminisztert bízta meg. flz ékszerrabló „ezredes” Tegnap délben Borsodba érkezett a kubai Legfelsőbb Bíróság háromtagú küldött­sége, amelynek vezetője . dr. Raul Amaro Salup, a kubai Legfelsőbb Bíróság elnöke, a delegáció tagjai: dr. Alberto de Tosthle, a Legfelsőbb Bí­róság tanácselnöke, dr. Al­berto Tab'oada Gonzales, a Villa Clarai Népi Megyei Bí­róság elnöke. A vendégeket a megyehatáron, Mezőköves­den dr. Varga János, a me­gyei bíróság elnöke fogadta. Elkísérte a kubai delegációt borsodi útjára dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Elpidió Alvarez, a A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága vendégeként hazánkban tar- tózkodló Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság három­tagú újságíró küldöttsége több napos látogatásra me­gyénkbe érkezett. A delegá­ció tagjai a Nodon Színműn című napilap vezetői, mun­katársai. A küldöttség veze­tője Cshe Kil Mong pártro­vatvezető, tagjai An Kvang Szó szerkesztő, Li Cang Jong, a nemzetközi kapcso­latok referense. Barátaink első útja a megyei pártbi­zottság székházába vezetett, ahol Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára fogad­ta és tájékoztatta őket. , A megyei pártbizottság titkára részletes áttekintést adott a megye társadalmi, politikai, gazdasági életéről, a párt­szervek és -szervezetek mun­kájáról. ' Vendégeink ma és holnap gazdag és változatos program keretében ismerkednek me­gyénk életével, tájaival. Töb­bek között ellátogatnak To- kaj-Hegyaljára, ahol az ál­lami gazdasági borkombinát munkájával ismerkednek. Sá­rospatakon felkeresik a vá­rosi pártbizottságot, ahol tá­jékoztatót, hallgatnak meg és a város életével# ismerked­Arafat Rimáié utazik Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítás! Szervezet vezetője jövő héten Rómába érkezik. A hírt. a PFSZ ró­mai képviselője közölte pén­teken. Arafat a Palesztinái Nemzeti Tanács küldöttsé­gének vezetőjeként. részt vesz az Interparlamentáris Unió kedden kezdődő ülés­szakán. Giulio Andreotti, a 69. ülésszak elnöke pénteki saj­tókonferenciáján elmondta, hogy eddig mintegy 90 kül­döttség jelezte részvételét. Zömmel a nemzeti parla­mentek delegátusai, egy ré­szük azonban megfigyelői minőségben vesz részt a ró­mai ülésszakon. Ilyen minő­ségben hívták meg a palesz­tin küldöttséget is, amely egyébként már 1975 óta részt vesz az' unió munkájában. kubai nagykövetség kultu­rális titkára. A vendégek lá­togatást tettek a Mezőköves­di Járásbíróságon, majd Miskolcra érkezésük után a megyei bíróságon dr. Varga János tájékoztatta a kubai küldöttséget a ' Borsodban működő bíróságok munkájá­ról. Tegnap a délutáni órák­ban fogadta a küldöttséget dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára, majd a vendégek a Hegyaljára láto­gattak. Mai programjukban Aggtelek megtekintése szere­pel. Képünkön: tájékoztató a megyei bíróságon. nek. Vasárnap Lillafüreden a szakszervezeti üdültetés helyzetéről szereznek isme­reteket. George Shultz amerikai külügyminiszter washingtoni hivatalos bejelentés szerint szeptember 28-án New York­ban találkozik Andrej Gro- mikóval, a Szovjetunió kül­ügyminiszterével. Az Egyesült Államok kül­ügyminisztériumának egy­mondatos hivatalos közle­ménye sem a találkozó elő­készületeiről, sem pedig an­nak napirendjéről nem adott tájékoztatást. Az MTI tudó­sítójának érdeklődésére a külügyminisztérium sajtó- osztályán közölték, hogy a megbeszélés napirendje kö­tetlen, s lényegében annak a tanácskozássorozatnak a folytatásaként fogható fel, amely a Reagan-kormányzat hivatalba lépése után kez­dődött a két ország külügy­minisztere között. Washingtoni megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a külügyminiszteri találkozók korábban is rendszeresek voltak. Jelentőségük legfel­jebb annyiban nőtt a Rea­gan-kormányzat hatalomra kerülése után, hogy Gromiko Szeptember 16-ra, jövő csütörtökre összehívták a len­gyel parlament ülését. A szejm első napirendi pont­ként meghallgatja a belügy­miniszter beszámolóját a közrendről és a közbizton­ságról. Ezután megvitat New Yorfc-i eszmecseréi je­lenleg szinte az egyetlen magas szintű politikai kon­zultációs lehetőséget jelentik a két kormány között, mi­után a republikánusok irányt vettek a szovjet—amerikai kapcsolatok élezésére. Fontos körülménynek te­kintik Washingtonban azt. is. hogy a külügyminiszteri megbeszélést a genfi hadá­szati fegyverzetkorlátozási tárgyalások őszi ülésszaká­nak kezdete előtt tartják. Shultz hivatalba lépése óta először találkozik Gromikó- val, aki az ENSZ-közgyűlés szeptember 21-én kezdődő 37. ülésszakára utazik New Yorkba. A Reagan-kormány­zat hivatalba lépése óta a szovjet diplomácia vezetője kétszer New Yorkban, egy­szer pedig' Genfben tárgyalt Haig külügyminiszterrel — Shultz elődjével. • több, gazdasági, illetve szo­ciális kérdésekkel foglalkozó törvénytervezetet, köztük azt, amely a szövetkezetekről és azok társulásairól szól. Kü­lön tervezet kerül a parla­ment elé a polgári bírósági költségek módosításáról. A l-engycloi-szág svájci nagy- követségét három napon át meg­szállva tartó terrorista csoport vezetőjének múltjáról közöl az eddiginél részletesebb adatokat a lengyel távirati iroda. Flórian Kruszyk, miután Lengyelország­ban különféle bűncselekmények — sikkasztás, rablás, okirntlia- m isi tás — miatt országos körö­zést adtak ki ellene, 1967-ben il­legálisan elhagyta Lengyelorszá­got, Ausztriába szökött. Ott sem hagyott fel bűnöző életmódjával és különféle 1 politikai ügyekbe keveredett. Az 1940-ben született, középis­kolai végzettségű férfi az utóbbi időben Hollandiában élt. A nyu­gati tömegtájékoztató eszközök­nek „Wysoclci ezredeseként nyi­latkozott., azt állítva magáról, hogy az 1830. januári varsói fel­kelés hősének, Wysocki zászlós­nak ‘a leszármazottja. A „Die Presse” című osztrák napilap jelentése szerint, >968 ja­nuárjában Kruszykot vízumbami- sításért 10 hónapi börtönbünte­tésre ítélték. Még ugyanebben az évben felajánlotta szolgálatait a nyugatnémet titkosszolgálatnak. Azt állította magáról, hogy a földalatti lengyel „nemzeti fcl- szabadítási tanács” tagja, és po­litikai menedékjogért folyamo­dóit a nyugatnémet hatóságok­hoz. Később, 19(i9-ben, amiatt tartóztatták 1c, hogy fegyvere­sen kirabolt egy osztrák ékszer­kereskedőt. A fegyveres rablá­sért kapott 9 évi börtönbüntetés letöltése uián, 1978-ban — mint azt Kurt Furrier svájci igazság­os rendőrminiszter közölte — tartózkodási engedélyt próbált szerezni a svájci hatóságoknál, de nem kapott. Hollandiába uta­zott, ahol feleségül vett egy holland nőt. 1979-ben Hollandiában megala­pította az „emberi jogok lengyel bizottságát”. A szervezel célja az, hogy „erkölcsi és anyagi tá­mogatásban részesítse” mindazon személyeket, akik „harcot foly­tatnak a lengyel rendszer ellen”. Gyakran nyilatkozott a holland ‘J sajtónak. Az interjúkban hol a filozófiai tudományok doktorál nak, hol magas rangú katona­tisztnek adta ki magát. A továbbra is hontalan Kru­szyk 1981 januárjában — egyelő­re nem tudni: milyen pénzen — Hágában megnyitotta a Chopin éttermet, amely hamarosan a lengyel emigránsok fő találkozó, helye lett. 1981 végért terrorista támadást akart szervezni a há­gai lengyel nagykövetség ellen, s cl akarta rabolni az egyik diplomatát. Kísérlete kudarcba fulladt, mert a lengyel nagykö­vetség felkérte a holland ható­ságokat, hogy figyeltessék Kru­szykot. A közben csődbe jutott Kruszyk a hitelezők clöl mene­külve elhagyta Hollandiát. Egészen mostani, svájci feltű­néséig Kruszyknak nyoma ve­szett. Nem ismeretes, hogy mi­ként sikerült Svájcba jutnia, és ki segédkezett neki a terrortá­madás előkészítésében. Tét: a biológiai lét P. Nitze amerikai (balra) és J. Kvicinszki szovjet delegáció- vezető a genfi hadászati fegyverzetkorlátozási tárgyaláson. Mosolygásukból korai lenne levonni bárminő következtetést. Einstein jó harminc évvel ezelőtti szavai napjainkban még megdöbbentőbben hat­nak, mint annak idején: „Nem tudom egészen pon­tosan, melyek lesznek a kö­vetkező háború fegyverei. De azt tudom, mik lehetnek az azutáni háború harci esz­közei r a nyíl és a bunkó.” A világhírű fizikus téved- hetetlenül jósolta meg, mi­lyen súlyos, az egész embe­ri civilizációt fenyegető ve­széllyel kell szembenéznünk a 80-as és a 90-es években. Az olyan fogalmak, mint a ballisztikus rakéta, a kilo- és megatonna, a nukleáris robbanófej ma már az új­ságolvasók számára' teljesen megszokottak, bár kevesen tudják pontosan, hogy mit jelentenek: közvetlen tapasz­talat — szerencsére — nincs, a fantázia pedig itt nem se­gít. Eddig még senki sem élt át általános rakéta-atom­háborút a Földön, senkinek nincsenek tehát közvetlen „élményei” az eddig isme­retien pusztító erejű fegyve­rek tömeges alkalmazásáról. Talán csak Hirosima és Na- gaszaki szerencsétlenül járt túlélői tudják, hogy mit je­lent az atombombázás. De hát az a két atombomba, amelyet 1945 augusztusában az amerikai légierő ledobott a két japán városra, egyen­ként „csupán” 20 kilotonnás volt.' (Egy Kt = 1000 tonna trinitrotoluol — TNT — hagyományos robbanóanyag energiája.) Mi ez ahhoz a fantasztikus készlethez ké­pest. amely napjainkra a nagyhatalmak arzenáljá­ban felhalmozódott? A SZORZÓ^ZAM: 10 000 Szakértők becslése szerint a különböző típusú és ren­deltetésű atomfegyverek robbanóereje az idén elérte az 50 ezer megatonnát. A felhalmozás — bár ennek katonai szempontból többé semmi értelme — változat­lanul folyik. Hogy némi el­képzelésünk legyen arról, mekkora romboló energiát képvisel ez az „overkill”, vagyis a „túlgyilkolási ka­pacitás”, elegendő figyelem­be vennünk az átszámítási értéket. Eszerint egy mega­tonna azonos egymillió ton­na TNT-vel. Az említett 50 ezer megatonnányi készlet körülbelül tízezerszer múl­ja felül a második világhá­borúban felhasznált összes robbanóanyagot! Az eddig előállított legna­gyobb nukleáris bomba 100 megatonnás, ilyenne] azon­ban sohasem végeztek rob­bantási kísérletet. Sok min­dent elárul, hogy a Hirosi­mára ledobott ..Little boy”- nak, „kisfiúnak” becézett uránbomba szokatlanul nagy tömegű, mintegy 5500 kilogrammos volt, viszont az ennél tízszer nagyobb ha­tású, mai 200 kilotonnás nukleáris töltetek — a tech­nikai korszerűsítés folytán — alig több mint 150—200 kilogrammosak. Jelenleg egyetlen hadászati bombá­zó, vagy interkontinentális rakéta képes olyan atom- robbanó-erőt célba juttatni, mint amennyi robbanó­anyagot 1939-lői 1945-ig a hadviselő felek összesen be­vetettek. Ezzel a vernei fan­táziát messze felülmúló gyilkos készlettel alig né­hány óra alatt, meg lehet semmisíteni a földi életet. AZ USA LÉPÉSEI Joggal merülhet fel hát a kérdés: az USA által erőlte­tett fegyverkezési verseny vajon nem lépett-e át min­den ésszerűségi határon f Hiszen az atomháború — mivel az emberiség biológiai létét tenné kockára — győz­tes megvívása szinte lehe­tetlen. A 70-es évek'eleje óta a két vezető nukleáris hata­lom. a Szovjetunió és az USA katonai erőviszonyai nagyjából kiegyenlítődtek. Azóta mindkét félnek meg­van a kölcsönös megsemmi­sítési képessége, és ezen az amerikai fölényszerzési tö­rekvés sem változtathat. Bár a két fél erőmérlegében — a nukleáris robbanótöl­tetek .vagy a hordozóeszkö­zök mennyiségét és minő­ségét tekintve — lehetnek és vannak különbségek, a hadászati egyensúlyon ezek semmit nem változtatnak. A megatonnák és a nuk­leáris robbanófejek össze­hasonlításánál szembetűnő, hogy az Egyesült Államok mindig elsőnek lépett a fegyverkezési verseny ma­gasabb fokára. így volt ez az első hidrogénbomba ki­próbálásától a több atom­töltettel felszerelhető raké­ták rendszerbe állításáig. Az amerikai MIRV és MARV mintájú rakéták (az egy­szerre több robbanófejet hordozó, illetve ezeket kü- lön-külön célra irányító fegyverrendszerek) előbb je­lentek meg, mint az ennek megfelelő, vagy velük egyenértékű szovjet hadá­szati eszközök. Jelenleg mindkét félnek 1000 darab­nál több ilyen' hordozóesz­köze van; hatótávolságuk meghaladja az 5500 kilomé­tert. A Földön 12—13 ezer km-es hatótávolsággal gya­korlatilag bármilyen cél­pont elérhető. Egy-egy. interkontinentá­lis ballisztikus rakéta elvi­leg akár több tucat nukleá­ris töltet továbbítására al­kalmas. Mindegyikük lehet 100, 200 vagy 400—600 kilo­tonnás. A NATO kódjelzés­sel SS—20-asként számon tártott szovjet rakéta pél­dául három robbanótöltettel van felszerelve, s mindegyi­kük külön-külön célra irá­nyítható, az SS—18-as 10 robbanófejet hordozhat. A hadászati rendeltetésű ameri­kai tengeraiatt járó-fedélzeti, vagy a szárazföldi telepíté­sű, Cöldrész-közötti rakéták ugyancsak többtöltetűek. hatótávolságuk ugyancsak több ezer kilométer. Nagv- arányú korszerűsítés üli, sőt egészen új típusú rakéta­atomfegyverek — mint ami­lyen az MX és a Trident— 2-es — rendszerbe állításá­nak előkészítése most van folyamatban. GROMIKO AJÁNLATA Elsőrendű kérdés itt — szovjet—amerikai vonatko­zásban — a hadászati fegy­verek kölcsönös ellenőrizhe­tősége, a SALT-megállapo- dásokban vállalt kötelezett­ségek kölcsönös betartásá­nak figyelése. A nemzeti eszközök, vagyis a felderítő műholdak erre kiválóan al­kalmasak. / Segítségükkel centimélernyj pontossággal meghatározható, hogy hol vannak a rakétasilók. En­nélfogva olyan helyszíni el­lenőrzésre. mint amilyenre az amerikaiak törekednek, nincs szükség. A Szovjet­unió, amint ezt (Gromiko külügyminiszter az ENSZ idei, rendkívüli leszerelési ülésszakán bejelentette, a nukleáris leszerelés érdeké­ben kész arra, .hogy a Nem­zetközi Atomenergia Ügy­nökség ellenőrzése alá he­lyezze békés célú atombe­rendezéseinek egy részét, a nukleáris erőműveket és a kutató reaktorokat. Nem hajlandó azonban ajtót-ka- put nyitni a katonai felde­rítésnek, miközben az ame­rikaiak mindenáron fokoz­zák hadászati támadófegy­vereik rejtettségét, igyekez­nek megnehezíteni, sőt le­hetetlenné tenni űrfelderí­tésüket. A szovjet—amerikai ..két­csatornás”- genfi tárgyaláson bármiféle előrehaladáshoz legalább a kölcsönös biza­lom minimuma kellene. A Reagan-kormányzafot ille­tően erős a gyanú, hogy a tárgyalás látszatát keltve, a párbeszédet csupán az elkö­vetkező öt évre kidolgozott nagyarányú fegyverkezési program álcázására - hasz­nálják fel. nem törődve az­zal, hogy zsaroló manőve­rük tovább taszítja az em­beriséget a nukleáris hábo­rú szakadék« felé ... Scrfőzn László alezredes ■ orr/ e i r > r I f, , / li «isin-epem laiopsa magi Összehívták a szejm ülését ¥

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents