Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-07 / 209. szám

ESZAK-MAGYARORSZÁG 2 T932. szeptember 7., kedd Tanévnyitó az esti eiysteuen (Folytatás az 1. oldalrőt) életünk számos vezető sze­mélyisége. Jelen volt Matu- sek Tivadar és OsmoWäinö- lä, valamint a köztársasá­Kádár János: gi elnökkel érkezett más finn személyiségek. A díszvacsorán az MSZMP KB első titkára és a Finn Köztársaság elnöke mondott pohárköszöntőt. ki teljesen. Ha közös szándé­kainkkal összhangban to­vábbi erőfeszítéseket teszünk, még előbbre juthatunk. Meg­győződésünk, hogy az Ön mostani látogatása ezt a célt jól szolgálja, és törekvésein­ket mindkét ország vezető testületéi is magukénak vall­ják. Ennek szellemében kívánok önnek, Elnök Űr, és kedves feleségének kellemes ma­gyarországi tartózkodást, és Mauno Koivisto: kérem, tolmácsolják a ma­gyar nép baráti üdvözletét és legjobb kívánságait a finn népnek. Kádár János Mauno Koi­visto elnök és felesége, va­lamint a jelenlevő finn ven­dégek egészségére, Finnor­szág és a testvéri finn pép boldogulására, népeink ba­rátságára és együttműködé­sére, a békére emelte poha­rát KépeMet Isszekiti a széles köri egyötlitiíkidés i Önzetlen barátságon alapélé kontaktusokat alakítottunk li Tisztelt Elnök Űr! Tisztelt Kodvistóné Asz­szony! Kedves finn vendégeink! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és a magam nevében őszinte tisztelettel és nagyrabecsü­léssel köszöntőm a Finn Köz­társaság elnökét, Mauno Koi­visto urat, kedves feleségét, a kíséretében érkezett finn ba­rátainkat, minden kedves vendégünket. Megtiszteltetés számunkra, Elnök Űr, hogy elfogadta meghívásunkat. Az ön ma- gyarországi látogatása a Ma­gyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság közötti ha­gyományosan jó kapcsolatok kiemelkedő jelentőségű ese­ménye, amely egyaránt kife­jezi a két ország gyümölcsö­ző együttműködését, kapcso­lataink zavartalanságát, s a magyar és a finn nép közötti kölcsönös tiszteletet és barát­ságot Legfőbb kívánságunk, érez­zék jól magukat nálunk. Ta­lálkozónk jó alkalmat ad ar­ra is, hogy áttekintsük kap­csolataink legfontosabb kér­déseit, együttműködésünk fejlesztésének lehetőségeit, megvitassuk a népeinket egy­aránt érintő nemzetközi kér­déseket, és jobban megismer­jük egymásnak a nemzetközi helyzet javítására irányuló erőfeszítéseit, A jelenlevő magyarok többsége már járt Finnor­szágban, magam is személye­sen tapasztalhattam finn ba­rátaink vendégszeretetét és kitüntető figyelmét Jóleső érzéssel gondolok vissza finn­országi látogatásaimra, ta­lálkozásaimra a finn társa­dalmi és politikai élet veze­tőivel. Többször volt alkal­mam találkozni Urho Kekko- nen úrral, az ön elődjével, Finnország kiemelkedő poli­tikai személyiségével, az eu­rópai béke és együttműködés fáradhatatlan harcosával, a magyar—finn barátság őszin­te hívével, akinek életművé­re a magyar nép őszinte tisz­telettel és megbecsüléssel te­kint Érthető tehát, hogy nagy figyelemmel kísértük és örömmel fogadtuk az Ön megnyilatkozásait és gyakor­lati lépéseit, amelyekkel hi­vatalba lépése után hitet tett a finn külpolitika alapelvei­nek töretlen folytatása mel­lett. Ebből kiindulva, biztos vagyok abban, hogy szilárd alapokon, mindkét nép érde­keinek megfelelően tovább fognak fejlődni a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság kétoldalú kap­csolatai, s erősödik együtt­működésünk, közös irányú erőfeszítésünk a nemzetközi színtéren a béke, a biztonság javára. Tisztelt Elnök Űr! Kedves barátaink! Népünket és kormányun­kat aggodalommal tölti el a nemzetközi helyzet kedvezőt­len alakulása. Az enyhülési folyamat eredményei és biz­tató perspektívái, amelyek az Önök szép fővárosának, Hel­sinkinek nevéhez is kötőd­nek, az utóbbi időszakban ve­szélybe kerültek. A fegyver­kezési hajsza fokozására, a hí degháború felélesztésére irányuló törekvések az em­beriség alapvető érdekeit ve­szélyeztetik. Kontinensünk, Európa, az elmúlt évtizedben békés és biztonságos földrésznek bizo­nyult. Földrészünk történel­mének leghosszabb, háború- tói mentes időszakát éljük. Ez a népek békeakaratának, a reálisan gondolkodó és cse­lekvő politikusok erőfeszíté­seinek eredménye. A béke fenntartása, a biztonság erő­sítése azonban szüntelen és megújuló küzdelmet igényel. Nem engedhetjük meg, hogy az enyhülés folyamatában ha­talmas munkával eddig elért eredmények megsemmisülje­nek. Ebben, a jelenlegi bonyo­lult, feszültségektől terhes nemzetközi helyzetben az em­beriség létérdeke a békesze­rető erők aktív fellépése és a megegyezés a tömegpusztí­tó fegyverek csökkentéséről. Az enyhülés vívmányainak megőrzése érdekében fontos­nak tartjuk a vitás kérdések tárgyalásos úton történő megoldását, a kapcsolatok, a párbeszéd fenntartását a kü­lönböző társadalmi beren­dezkedésű és szövetségi rend­szerekhez tartozó országok között A Magyar Népköztársaság az enyhülési folyamat to­vábbvitelének, a fegyverze­tek alacsonyabb szintjén meg­valósuló biztonság és erő- egyensúly, a békés egymás mellett élés politikájának hí­ve. Ezért támogatjuk a Szov­jetunió ezirányú javaslatait, amelyek jól szolgálják a vi­lágbéke megőrzésének egye­temes ügyét. A világ számos pontján meglévő válsággócok azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy egy nagyobb katasztrófába sodorhatják az emberiséget Különösen veszélyesnek tart­juk a közel-keleti helyzetet, az Egyesült Államok sokol­dalú támogatását élvező Iz­rael folyamatos és barbár ag­resszióját a térség népei el­len. A válság megoldásával kapcsolatos álláspontunk vál­tozatlan. Átfogó és igazságos rendezésre van szükség, amely békét és biztonságot teremt a térség valamennyi állama és népe számára, s amelynek tartalmaznia kell a sokát szenvedett palesztin nép el­idegeníthetetlen jogainak el­ismerését is. Kedves vendégeink! Jól ismerjük és nagyra ér­tékeljük Finnország fellépé­sét a nemzetközi béke és biz­tonság erősítéséért A Finn Köztársaság békeszerető, ak­tív, semleges külpolitikája földrészünk stabilitásának fontos tényezője. A finn dip­lomácia kezdeményezései a leszerelés ügyének előmozdí­tásáért, az északi atommen­tes övezet megteremtéséért, Európa és a világ békéjéért, biztonságáért, hazánkban megértésre, támogatásra ta­láltak és találnak a jövőben is. Örömünkre szolgált az a gyümölcsöző együttműködés is, melyet az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet keretében valósítot­tunk meg. Elnök Űrt A magyar—finn kapcsoljá­tok fejlődése az elmúlt idő­szakban is töretlenül folyta­tódott. Népeink hagyomá­nyos kapcsolatait ápolva, nem kis büszkeséggel állapít­hatjuk meg, hogy együttmű­ködésünk a különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élésének jó példája. A magyar és a finn népet a történelmi, rokoni kap­csolatok mélyen gyökerező érzései mellett mind erőseb­ben összeköti az a széles kö­rű együttműködés, amely az élet számos területén kibon­takozott. Azt is látjuk azon­ban, hogy lehetőségeinket még korántsem merítettük Első Titkár Űrt Elnök Űr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagy örömmel hallgattam azokat a meleg szavakat, amelyeket ön, első titkár úr, népemhez és személyesen hozzám intézett. Kérem, fo­gadja ezért őszinte köszöne- temet. Mindaz, amit Ön a népeinket összekötő kapcso­latokról és a kölcsönösen sokoldalú együttműködésről elmondott, teljes egészében megfelel a mi nézeteinknek is. Minden finn—magyar ta­lálkozó elválaszthatatlan ve­lejárója a különös melegség és a viszontlátás öröme. Ezzel összefüggésben sze­retném megköszönni az önök meghívását, amelynek fele­ségem és én nagy örömmel tettünk eleget. Felkészültünk arra, hogy felelevenítsük a régi, évekkel ezelőtt szerzett felejthetetlen emlékeket. Ugyanakkor várjuk az új, friss benyomásokat a ma­gyar ' testvérnép sikeres szel­lemi és anyagi építőmunká­járól. Első Titkár Űr! Az előbb utalt arra az erős és mély együvétartozá- si érzésre, amely népeink kapcsolatait jellemzi. Ez olyan tény, amelyről nem le­het, és nem is fogunk meg­feledkezni. Történelmünknek a közös régmúlt homályos kezdeteibe gyökerező tudata, az a tény, hogy a finnek és a magyarok ugyanabba a nyelvcsaládba tartoznak, mindig lelkesített bennünket. A közeli rokonságnak mind­két részről meglevő érzése kedvező hatású volt kapcso­lataink fejlődésére állami szinten, és az állampolgárok különböző rétegei között egyaránt. Ezen az alapon Finnország és Magyarország — társadalmi rendszereink eltérő volta ellenére — rövid idő alatt példás, önzetlen ba­rátságon alapuló kontaktu­sokat alakított ki. Ennek kö­vetkeztében az országaink közötti együttműködésben je­lentős eredményeket értünk el. Finnország és Magyaror­szág a gazdaság terén is előítéletek nélkül valósította meg a sokoldalú és kölcsö­nösen előnyös együttműkö­dést, aktív kereskedelmi for­galomra és dinamikus gaz­dasági kapcsolatok kialakítá­sára törekedve. A gazdaság­ban és bizonyára a kapcso­latok más területén is van azonban még tennivalónk, találhatók kihasználatlan erőforrások és lehetőségek is. A történelmi kötelékek és szilárd barátságunk értékes hagyományt jelentenek. Bál milyen örömteli is ez, nem szabad ennél megreked­nünk; a jó kapcsolatokat fo­lyamatosan ápolnunk kell, és gondoskodnunk a megle­vő feltételek még teljesebb kihasználásáról. Ebben a vo­natkozásban országaink ve­zető személyiségeinek talál­kozói elsődleges jelentőségű­ek. Azon túlmenően, hogy ezek fontos mérföldkövei a Finnország és Magyarország közötti kapcsolatok fejleszté­sének, jelentősen hozzájárul­tak a kölcsönösen előnyös együttműködés bővítéséhez és mélyítéséhez. Első Titkár Űri Amikor ön 1973 őszén Finnországba látogatott, tisz­telt elődöm kijelentette: a finnek politikájukkal már régóta meg akarják mutat­ni, hogy a különböző társa­dalmi rendszereket képvise­lő népek közötti gyümölcsö­ző együttműködés nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. Mint ismeretes, Finnország tevékenyen részt vesz a nemzetközi együttműködés­ben, ismert és elismert sem- legességi politikája keretei között. Ez a politika eszköz, amellyel részt vállalunk a változó világ dolgaiból és amelynek segítségévéi mind saját biztonságunk támogatá­sára, mind a nemzetközi együttműködés érdekében ké­pesek voltunk reális és gyü­mölcsöző békepolitika kiala­kítására. Mi mindent elkerü­lünk, ami ellentétek kiala­kulását váltaná ki a nem­zetközi életben, és igyek­szünk elősegíteni az államok közötti megértést mindenütt, ahol arra megvannak a fel­tételek. Engedjék meg, hogy még egyszer kifejezzem köszöne- temet azért a nagyszerű ven­dégszeretetéit, amelyben en­gem, feleségemet és kísére­temet részesítették. Mauno Koivisto elnök po­harát emelve kívánt boldog­ságot és jó egészséget ven­déglátóinak, valamennyi je­lenlevőnek, és sok sikert a rokon magyar nép munkájá­hoz, törekvéseihez. Izraeli csapatok megszállták a bejráti magyar gagykivelséget Mint az MTI bejrúti tu­dósítója jelentette, szomba­ton este 25 főnyi, nehéz- fegyverekkel megerősített iz­raeli egység szállta meg a Magyar Népköztársaság bej­rúti nagykövetségének épü­letét, amely súlyosan meg­rongálódott a korábbi izraeli légi- és tüzérségi támadások következtében. A barbár iz­raeli támadások súlyosan veszélyeztették a bejrúti ma­gyar nagykövetség munka­társainak életét, és ezért kénytelenek voltak az épüle­tet már korábban kiüríteni. Az izraeli akció durván megsérti a diplomáciai kap­csolatok védelmét biztosító nemzetközi jogszabályokat és előírásokat, közöttük a dip­lomáciai kapcsolatokról szó­ló, 1961. évi bécsi szerződést, amelyet Izrael maga is rati­fikált 1970-ben —. jelentette az MTI tudósítója. Az izraeli hadsereg sértő akciójával kapcs ban az illetékes magyar vek megtették a szűk: lépéseket. Tegnap Miskolcon, az MSZMP megyei bizottsága oktatási igazgatóságán tan­évnyitó össztanári értekezle­tet tartottak. Kerekes József, az intézmény igazgatója tá­jékoztatta a résztvevő 150 oktatót az elmúlt év tapasz­talatairól és az új tanév leg­fontosabb feladatairól. Egye­bek között elmondotta, hogy az új oktatási évben me­gyénkben az általános tago­zaton, a szakosítókon és a továbbképző tanfolyamokon több, mint háromezer hall­gató ismerkedik a marxiz­mus—leninizmussal. Az el­múlt tanévben — a külön­böző párthatározatokban megfogalmazott célkitűzések­nek megfelelően — színvo­nalas oktató-nevelő munká­val törekedtek a káderkép­zés és továbbképzés maga­sabb szintre emelésére. Va­lamennyi oktatási formán fontos célnak tekintették a dialektikus és történelmi materialista szemléletmód erősítését, az MSZMP el­múlt negyedszázados útjának megértetését és megismerte­tését. Szilárd elvi alapról, az elmélet és a gyakorlat ösz- szefüggéseit vizsgálva igye­keztek megértetni változó vi­lágunk jelenségeit. Részlete­sen elemezte a különböző tagozatokon tanuló hallgatók érdeklődésének középpontjá­ban álló elméleti, nemzetkö­zi politikai, gazdaság- és bel­politikai kérdéseket, az ezekre adandó válaszokat, majd a közelmúltban Szol­nokon tartott országos elmé­leti tanácskozás fontosabb témáit ismertette. Ezután Nagy Zoltán, & megyei pártbizottság titkára a megyei párt-végrehajtó­bizottság nevében köszöntöt­te a résztvevő vezető propa­gandistákat. Többek között elmondotta, hogy a tömeg­politikai munka egészébeh a nemzetközi helyzet feszültsé­ge, a nehezebb gazdasági körülmények nem halványít­hatják el az ideológiai mun­ka jelentőségét. A politikai munkások, a propagandisták felelősségét hangsúlyozva egyaránt óva intett az elmé- letieskedés és a prakticiz- mus veszélyétől. Ugyanak­kor hangsúlyozta, hogy reá­lisan kell vizsgálni a való­ságot, de az objektív, tár­gyilagos szemlélet nem je­lenthet pesszimizmust; a valóságról adott reális, hű képnek, elemzésnek is van mozgósító, előrevivő ereje. Befejezésül elmondotta, hogy pártunk és a megyei párt­szervek rendelkeznek olyan erővel, s szellemi kapacitás­sal, hogy helyes választ tud­nak adni a felvetődő kérdé­sekre. A közeljövőben meg­tartandó, két kongresszus kö­zötti félidős értékelések is megfelelő érvekkel és té­nyekkel fogják segíteni a propagandisták hatékonyabb munkáját. Végezetül Vancza János, az ÓIG igazgatóhelyettese is­mertette a hallgatók tanul­mányi munkájával és egysé­ges értékelésével kapcsola­tos központi bizottsági ál­lásfoglalást, majd a résztve­vő oktatók tanszéki értekez­leten beszélték meg a konk­rét tennivalókat. P. J. Felmentés és kinevezés a Borsodi Szénbányák Vállalatnál Monos János, aki negyed évszázadon át irányította a Borsodi Szénbányák Vállalat termelését, nyugdíjba vo­nult. Utódjává Kiss Dezső általános igazgatót nevezték ki. A régi vezérigazgató fel­mentésére és az új vezér- igazgató kinevezésére tegnap, szeptember 6-án vezetői ér­tekezleten került sor a vál­lalat miskolci központjában. Ebből az alkalomból dr. Ka- polyi László ipari miniszté­riumi államtitkár átnyújtot­ta Méhes Lajos ipari mi­niszter levelét Monos János­nak, melyben — saját kéré­sére — érdemei elismerés* mellett felmentette vezérigaz­gatói beosztásából és megi köszönte több évtizedes si­keres tevékenységét. Az ál­lamtitkár ezután átadta Kiss Dezsőnek a kinevezési ok­mányt. A vezetői értekezle­ten részt vett dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára, aki a megyei párt­bizottság nevében mondott köszönetét Monos Jánosnak az eredményes tevékenysé­gért, s kívánt sikeres mun­kálkodást Kiss Dezsőnek az új beosztásához. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZA ÁRFOLYAMAI ÉRVÉNYBEN 1982. SZEPTEMBER 7-TÖL Devizanem Vételi árfolyam Közép 100 egységre Eladási Ft-ban Angol font 6 640,76 6 647,41 6 654,06 Ausztrál dollár 3 710,32 3 714,03 3 717,74 Belga frank 80,93 81,01 81,09 I)án korona «45,45 445,90 446,35 Francia frajok 551,67 552,22 552,77 Hollandi forint 1 413,94 1 415,36 1 416.78 Japán ven (1000) 149,68 149,83 149,98 Kanadai dollár 3 086,68 3 089,77 3 092.86 Kuvaiti dinár 13 185,25 13 198,45 13 211,65 Norvég korona 575,09 575,67 576,25 NSZK márka 1 555,28 1 556,84 1 558.40 Olasz líra (1000) 27,52 27,55 27,58 Osztrák schilling 221,18 221,40 221,62 Portugál escudo 44,37 44,41 44,45 Spanyol peseta 34,44 34,47 34,50 Svájci frank 1 827,64 1 829,47 1 831,30 Svéd korona 624,35 624,97 625,59 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600,0(1 2 602,60 USA dollár 3 819,77 3 823,59 3 827.41 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya­mok változatlanul az 1982. június 8-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN 1882. SZEPTEMBER 7-TÖL PénztMM Vásárolható legmagasabb bankjegy­címletek Vételi Eladási árfolyam 100 egységre Ft-ban Angol font 50 6 447,99 6 846,83 Ausztrál dollár 50 3 602,61 3 825.45 Belga frank 5 000 78,58 83,44 Dán korona 1 000 432,52 459.28 Finn márka 100 787,95 836,69 Francia frank 500 535,65 568,79 Görög drachma 500 53,22 56,52 Hollandi forint 1 000 1 372,90 1 457,82 Japán yen (1000) 10 000 145,34 154.32 Jugoszláv dinár 100 65,52 69.58 Kanadai dollár 100 2 997,08 3 182,16 Kuvaiti dinár 10 ÍZ 802,50 13 594.40 Norvég korona 1 000 558,40 592.94 NSZK márka 1 000 1 510,13 1 603,55 Olasz líra (1000) 50 000 26,72 28,38 Osztrák schilling j 1 000 214,76 228.04 Portugál escudo 5 000 43,08 45.74 Spanyol peseta 5 000 33,44 35,50 Svájci frank 1 000 1774,59 1 884.35 Svéd korona 100 606,22 643,72 Török líra 1 000 22,36 23,74 USA dollár 1M 3 708,88 3 938,30

Next

/
Thumbnails
Contents