Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-29 / 228. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. szeptember 29., szerda Pályapresztízs / Gyerekeket terelget az is— ítola folyosóján a íérfi. Ismerős. Nagyon ismerős — csak nem ugrik be a neve. És különben is, úgy rémlik, korábban másfelé találkoztunk ... — Hogy van? — Köszönöm, most már jól. Hogy megint iskolában vagyok... Hopp, megvan! A művelődési házban futottunk ösz- sze többször is. Évek óta onnan ismerem, mint népművelőt — Köszönöm, jól vagyok, gyakorlatit tanítok ... — És ez jó magának? — Jó! Mit mondjak, nagyon jó! Végtére is, pedagógus volnék... — Volt valami oka, hogy otthagyta a művelődési házat? — Persze. Bár nem olyan, amit igazán, konkrétan megfogalmazhatnék. Ha nem nevet ki, hiányoztak a gyerekek. Amit csak az iskola nyújt, hogy itt vagyok én, és itt van az osztályom, hogy az én dolgom megtanítani nekik valamit, amit senki más nem taníthat meg, legfeljebb egy másik kolléga. És van csengetés, ami megszabja a munka rendjét és persze a felelősséget is, ami nem ruházható át, nem osztható meg... — De hát egyszer éppen ezt hagyta ott! — Igaz ... Akkor úgy gondoltam, több lesz a lehetőségem egy művelődési házban. — És nem volt több? — Hazudnék, hogy nem sze>- rettem csinálni. Tényleg lelkesen vetettem bele magam ... És nem mondanék igazat, ha azt állítanám, hogy nem hagyták kiélni az ötleteimet. De rá kellett jönnöm, én mégis itt érzem jói magam, az iskolában, ahol — de hiszen mondtam már — nincs megosztva a felelősség, ahol — legalábbis így vagyok én ezzel — pontosan tudom a dolgom.— * — Nézd, én egyszerűen nem így, nem ilyennek képzeltem az iskolát. Az ember sok mindent megtanul az egyetemen. Még pedagógiából, meg módszertanból is. Hazudnék persze, ha azt mondanám, hogy mindenki repes a vágytól, hogy tanítani menjen... Ez egyébként az egyetemen nyílt titok, egymásról tudjuk, ki akar tényleg tanítani, s ki az, aki jobb híján megy pedagógusképzőbe, de azután ugródeszka csak, esze ágában sincs megpályázni egy tanári állást. De hogy magamról beszéljek... Középiskolába úgy mentem, hogy már tanárnak készültem. Az osztályfőnököm négy éven át csak lebeszélt róla... Nyelvszakos vagyok, két idegen nyelvet ismerek. Bár a közhiedelem szerint a bölcsészkart még a hülye is el tudja végezni, hidd el, nem volt könnyű jó diplomát szerezni két nyelvszakon... Azt hittem, megváltom a világot Egyébként az osztályfőnököm volt a példaképem, ő is nyelvszakos volt Én egy picit jobban szerettem volna tanítani nála is ... Tudod mi történt? Amikor órán átrendeztem az osztályt a padokat, mert szerintem túl merev a mai formájában, behívatott az igazgatóm, és leszidott a sárga földig. És kereken megtiltotta, hogy ki- menjek órát tartam a parkba, hogy felforgassam az osztály rendjét, mert amíg ő 31 az igazgatói székben, rend lesz az 'iskolában ... Ezt garantálja ... És tudod, nem mondtam rá semmit, még azt se, hogy már Csokonai idejében sétálni mentek a diákok, hogy ezt az egészet nem én találtam ki, hogy a rend nem önmagáért van... Miért nem vitatkoztam? Mert egyáltalán, örülnöm kell, hogy városi iskolában kaptam állást, s mert annyit már megtanultam, hogy nem lenne könnyű átmennem egy másik iskolába. Ami azt illeti, ezt ő is megmondta ... így hát meghúzom magam... * — Gondolod, hogy könnyű az igazgatónak? A pálya elnőiesedett. Gondolom, ezzel semmi újat nem mondok. Azzal se, hogy ez nem jó. A családban is szükség van az anyára és az apára is, az iskolában is szükség lenne a férfiakra. Igazgatói szemmel nézve már csak azért is, mert a férfiak nem mennek gyes-re. Próbálok megértő és igazságos is lenni. De mindig nem lehet elnézni, hogy valaki folyton elfeledkezik valamiről, hogy a családi gondjai uralják az óráját... Megmondod és kész a sértődés ... Akit megbírálsz, az mindig a másik oldalra áll... És az is tény, a fiatalokkal is elég sok a gond ... Nem készülnek igazán a pályára... Tudod, hogy van? A kitűnők mennek az orvosira... Na, még a jelesek is megpróbálják ... Azután jön a közgazdasági egyetem __a t udományegyetemek, a pedagógusképzők vannak a sor végén ... Mondod egy közepes-kettesnek, ne is próbálja... A szemedbe nevet, és beadja a jelentkezést... Tanítónak, tanárnak — már miért ne volna jó?«. Na és ha nem támogatod, bejön a szülő, és addig mondja a magáét, amíg az osztályfőnök végül beadja a derekát És ha nem veszik fel? Akkor megpróbálja képesítés nélkül! Nem vagyok demagóg... De mondj még egy értelmiségi pályát, ahol így lehet boldogulni ... Tudom sok jó pedagógus kezdte így... De ha megnézed, ők többnyire helyhiány miatt kényszerültek így kezdeni... Mert nem jutottak be simán az egyetemre ... Aki meg bejutott, esetleg diplomásán továbbálli... * — Legnagyobb gondom? Három pedagógusom hiányzik... És hiába hirdettem.« Senki sem jelentkezett — Pedig van szolgálati férőhely ... — Az van. Csak a várostól vagyunk távoL És én megértem, hogy a lányok nem szívesen ássák el magukat falun. Ha nem mentek férjhez az egyetemen, itt már kevés esélyűk lesz rá. — Van tekintélye a pedagógusnak falun? — Szerintem igen.. Itt talán több, mint városon. A falusi ember még mindig tiszteli a tanítót... Csak persze más már ez a tisztelet ma, amikor több értelmiségi van, mint amikor csak az az egy írástudó volt... A pálya gondja az, hogy azt a régit állítják modellként... Na meg, hogy néha azért még előfordul, a pedagógus a rossz értelemben vett mindenes ... És nekünk olykor nincs elég tartásunk, hogy megvédj ük a szakma becsületét... Csutorás Annamária Restaurálják a szigetvári dzsámit Szigetváron megtoeadfkRWt az Ali pasa dzsámi — a mai belvárosi plébániatemplom — helyreállítása Az ország egyik legértékesebb török kori építészeti emléke ez, restaurálása után megjelenésében, művészettörténeti jelentőségében vetélkedni fog a bines pécsi. Gáza Kasirim pasa «gydzsámffjávarl. Kupolájában felújítják a hazai barokk falfestészet kiemelkedő alkotását, Dorfmeister István hatalmas freskóját, amely a várvédő Zrínyi Miklós megdicsőülését ábrázolja A város főterén áOó török diáim 156Ü—sa-bea épült. Október 1: nm vilápap Az idén is szerte az országban gazdag programmal emlékeznek meg október elsejéről, a zenei világnapról, amelyet az UNESCO nemzetközi zenei tanácsa — a szocialista országok képviselőinek ajánlását elfogadva — 1975-ben avatott a muzsika ünnepévé. A zenei világnap alapeszméje az, hogy mivel a zene mondanivalóját, üzenetét szerte a világon mindenki megérti, a muzsika a béke ügyéit, a népek barátságának gondolatát szolgálja. Ennek jegyében tartják a Zeneakadémián a müncheni Baryton-trió hangversenyét, amelyen a 250 évvel ezelőtt született Joseph Haydn kompozíciói kapnak helyet. A koncerten Somfai László zenetörténész méltatja a nap jelentőségét. iny Ősi maszsiks A XVI!. szazadban épült moszkvai Znamenszkij székes- egyház boltívei alatt napjainkban középkori orosz zeneszerzők müvei csendülnek fel. Az ősi város, Vlagyimir, híres kamarazenekara lép fel rendszeresen fővárosi érdeklődők előtt. Az orosz zenekultúra több évszázados múltra tekinthet vissza. A glinkai zene előtt érdekes operák, zenedrámák születtek, amelyek a népi énekművészet legjobb hagyományaira támaszkodtak. Erről azonban csak a szakemberek szűk rétege tudott. Viktor Kor- nacsev, a zenekar vezetője, Valerij Rozsnov zeneesztéta és még sok művész éveken át tanulmányozta a Moszkvai Konzervatórium bibliofil ritkaságait, a XII—XV. század kézzel írt kottáit, s hosszú ideig tartott, amíg megfejtették az ősi hieroglifákat. Műsorukban most az eddigi feltárások nyomán ismét felcsendül a régmúlt zenéje. Hangverseny a moszkvai Znamenszkij székesegyházban Hét helységben 12 produkció, 57 előadásban A címben található három Számadat Borsod megye művészeti életének egyik nem elhanyagolandó vonulatát jellemzi 1982 őszétől 1983 májusáig. Ha e számokat nézzük. mindjárt kitűnik, hogy hét helység meglehetősen kevés a megye 366 helységéhez képest. A tizenkét produkció pedig tizenkét- féle színházi darabot jelent, amit összesen ötvenhétszer mutatnak be együttesen Borsodban. Borsod megye településeinek; sok esztendős gondja, hogy élő színházzal nem találkoznak lakói. A Miskolci Nemzeti Színház, erejét igen nagymértékben leköti Eger színházi ellátása. Az évi 180— 190 ottani előadás miatt, hosszú esztendőkön át nem vállalhatta a borsodi települések színházi szolgálatát; egyébként is a színház nagy színpadra rendezett produkciói nehezen utaztathatok, kis települések művelődési házainak színpadain, vagy dobogóin bemutathatatlanok. A színház a megfelelő színpaddal rendelkező öt várost kereste fel ritka időközökben és azt fogja tenni, értesülésünk szerint, a most következő évadban is, bízva benne, hogy a sárospataki és a sátoraljaújhelyi művelődési házak is a közeljövőben elkészülnek és színházat is tudnak jogadni. A kistelepülésekre azonban a későbbiekben sem fog színházunk eljutni. Van azonban Magyarországon olyan színházi szervezet, amelynek elsődleges jeladata a kistelepülések, a színháztól távol levő helységek élő színházzal való Rendszeres felkeresése. Ez a szervezet a korábbi Faluszínház, majd Déryné Színház, néhány év óta Népszínház, amely rendszeresen tart Borsodban is előadásokat. Am ez a rendszeresség meglehetősen laza fogalom, és hogy hol tartja előadásait, annak helyessége már erősen vitatható. Tudjuk, hogy a Népszínház is jelentős átszervezésen ment keresztül, utazó társulatai, nak feladatai azonban lényegében nem változtak, s a magyar falvak, köztük a borsodiak, továbbra is várják, hogy felkeressék őket. A Népszínház most közzétett 1982/83-as előadási tervében tizenhárom előadás szerepel, ezek közül gyermekekhez szól nyolc, opera kettő, zenés vígjáték egy, színmű egy, komédia egy. A tizenhárom produkcióból, tizenkettő bemutatását tervezik Borsod megyében, s egyedül A tál- tasfiú című mesejáték nem került az idén borsodi színpadra. (Korábban — emlékezetünk szerint — már jártak vele nálunk.! Nem gondtalan azonban annak elemzése, hogy a tizenkét produkciót, amelyet összesen ötvenhét előadásban terveznek Borsodban bemutatni, hol kívánják előadni, mely települések közönsége tekintheti meg. Leninváros- ban hét darab, összesen kilenc alkalommal, Kazincbarcikán tíz darab huszonhétszer, Ózdon hét darab tízszer, Miskolcon (I), a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban öt darab kilencszer, Mezőkövesden négy darab ötször, Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen egy-egy darab egyszer -egyszer kerül majd színre. Nem kell különösebb vizsgálódás ahhoz, hogy feltűnjön: elsődlegesen, a falusi közönség ellátására hivatott Népszínház- Borsodban valaNemsokára értesültem arról, hogy a Nemzet megszűnését előzőén Pethő Sándor és Hegedűs Gyula a lap jobbraitolódása miatt elhagyta az akkori Magyarságot, s új lapot szándékozott indítani. A különböző tárgyalások eredményeként megvették a Nemzetet, valamint az akkori Magyar Hírlapot, s a két lap egyesüléséből alakult meg a Magyar Nemzet. A főszerkesztő a nagy tudású, kiváló publicista, Pethő Sándor, a felelős szerkesztő Hegedűs Gyula lett. Azt is megtudtam, hogy • kitűnő szerkesztő, Hegedűs választja ki a lap munkatársait, akik kivétel nélkül remek, egyben baloldali beállítottságúak és németellenesek voltak. IRJA FEL A CÍMÉT! Múlt az idő és közeledett a lap megindulásának időpontja: 1938. augusztus 25. Gondoltam egy nagyot és egyik délután felmentem az Otthon Körbe, az újságírók akkori klubjába. Tudtam, hogy Hegedűs Gyula napközien rendszerint ott tarmennyi előadását városban tartja. A megye mind a hét városát felkeresi a 1 fentiek szerint és a további 359 településre egyetlen előadás sem jut. Ez az arány bizony meghökkentő és elgondolkoztató. Jó, ha Kazincbarcikán, Özdon naponta több előadást is tartanak a fiataloknak, vagy külön a gyermekeknek és külön a felnőtteknek, de Jubileumi gálaesteket rendez október 25—27. között a Maxim Varieté, fennállásának 10. évfordulója alkalmából — jelentette be Barna István igazgató keddi sajtótájékoztatóján. A gálaesteken este 8 órai kezdettel háromrészes műsort mutatnak be. tózkodik. Szobájában ebéd utáni álmát aludta. Megvártam, amig felébredt. Bemutatkoztam. — Mit akar, kérem? — kérdezte a szigorú szerkesztő, meglehetősen mogorván. Elmondtam, hogy a megszűnt Nemzet rendőri rovatvezetője voltam, és jelenleg csak az egyik hétfői lapnál dolgozom. Hegedűs végignézett, néhány dolgot kérdezett tőlem, és a maga szűkszavú modorában csak ennyit válaszolt: — Írja fel a címét. Az egész beszélgetés csupán néhány percig tartott. Napok múlva azonban megkaptam az értesítést, hogy jelentkezzem a szerkesztőségben, amely szintén az Aradi utcai Glóbus Nyomda épületében volt S amikor onnan eltávoztam, már a Magyar Nemzet belső munkatársa voltam. A megszűnt Nemzettől rajtam kívül csupán egyik kollégámat vették át. Nagy dolog volt ez akkoriban, sajtóirodabeli kollégáim csodálkozva kérdezték, hogyan jutottam be ebbe az előkelő szerkesztőségbe, amelyet igencsak nagy nevek fémjeleztek. Magam sem ezzel az ellátással Borsod aligha lehet elégedett. A tizenkét előadás közül a legtöbb helyen — valamennyi felkeresendő településen — a Háry János szerepel, utána Az idő vasjoga című, Csurka István irta komédia jön, amely négy helységben látható. A többi mind ennél kevesebb helyen és kevesebbszer kerül közönség elé. Évek óta gond Borsod kisebb településeinek élő színházi ellátása, írtuk már fentebb is. Ügy tűnik, hogy ez a gond — talán az átszervezést még ki nem pihent Népszínház nehézségeinek folyamá- nyaként a most kezdődött színházi évadban is jennáll. (benedek) Magyarországon először lépnek fel a Kessler-nővérek, háromnegyedórás táncos-énekes műsorukat a Stúdió 11 kíséri, Dobsa Sándor vezetésével. A program második részében a Maxim jelenlegi műsorát adják elő. tudtam, hogyan sikerült, nyilván Hegedűs érdeklődött irántam, s úgy látszik, a kapott referenciák kielégítették. HAJNALTÓL ÉJSZAKÁIG... A Magyai- Nemzet politikai napilap volt, amelynek utcai plakátjai egy jéghegyet ábrázoltak azzal a felírással, hogy „Magyaroz-szág Magyarország maradhasson!” Ez volt a lap programja ezekben az egyre jobban fasizálódó években, a német és az itthoni jobb- és szélsőjobboldali terjeszkedés ellensúlyozására, ami azok-' ban az időkben nem volt veszélytelen dolog. Később, olykor hetenként kijártak az Andrássy úti nyilasházból tüntetni a szerkesztőségünk elé, de a lap még a legvészterhesebb időkben is kitartott eredeti célkitűzése mellett. Akkoriban tanultak meg az olvasók a Magyar Nemzetből a sorok között olvasni. többek közt Tombor Jenő (a felszabadulás utáni honvédelmi miniszter) hadijelentéseiből, kommentárjaiból BaHa Ödön: r Grand Hotel Hungária (4) Újságírók az éjszakában Tízéves a Maxim Varieté \
