Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-29 / 228. szám

1982. szeptember 29., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Egy rendőr életútja Jó ügyért dolgozunk! •— A nagy fordulat éle­temben 1949-ben következett be. Amikor megérkeztem a cséplésből haza, Encsre. azt mondták nekem: most nagy szükség van fiatal, megbíz­ható emberekre. Téged annak tartunk. Űj munkaterületet jelölünk ki neked; ezentúl az alsóvadászi jegyzői hivatal­ban fogsz dolgozni. Addig traktoros voltam, vonzódtam a gépekhez, de idővel meg­birkóztam a papírmunkával, s azzal a felelősséggel is, amely a jegyzői hivatal el­látásával járt. Aztán elvé­geztem a pártiskolát, s nem­sokára megérkezett a kato­nai behívó. A honvédségnél egy alkalommal behívattak, s kijelentették: rád most a fegyveres erőknél van szük­ség. — Ott kell helytállnunk — ez volt a fiatal kommu­nisták véleménye ■—. ahová a párt állít bennünket, s ahol a lassan-lassan megerősödő proletáráliamnak szüksége van rád. így lett belőlem vé­gül is rendőr. Kisebb-na- gyobb kitérők után kerül­tem vissza. Encsre, s az en- csi járásba. Irt vagyok már több mint húsz éve a járási rendőrkapitányság vezetője. Miközben dr. Kapalló Gyu­la rendőr alezredes monda­tait hallgatjuk, az motoszkál a fejemben; mintha ismerő­sek lennének szavai. Előfor­dulhat. hogy másvalakik, ha nem is ugyanezekkel a sza­vakkal. de mégis hasonlóan mondták már el életük tör­ténetét? „Azokban a nehéz, de mégis szép időkben., fia­tal kommunisták voltunk... Ahová a párt állított ben­nünket...” Egy generáció mesélheti már így el pályá­jának történetét. A „fényes srelek” nemzedéke, amely a kezdeti lelkesedés, majd a megrázkódtatások után sok­sok tanulás és munka után mondhatja magáról, mai va­lóságunk megteremtésében nekik oroszlánrész jutott. * A fegyveres erők napján úttörők köszöntik az encsi járási rendőrkapitányság dolgozóit. a beosztottakat, vezetőket egyaránt. Hosszú évek ■ gyakorlata már ez, a gyerekek virágcsokrai jelké­pesen kifejezik a környék és a járás lakosságának bizal­mát, és megbecsülését a rendőrök munkája iránt. — Mi azt valljuk, hogy az egyenruha már önmagában is bizalmat kelt. A rend­őröknek — akik magukra öltik ezt az egyenruhát — tud­niuk kell: az irántuk meg­nyilvánuló bizalmat hosszú évek kitartó munkájával, szolgálatával értük el. A mostani intézkedéseinkkel, fellépésünkkel ugyanúgy, mint korábban is. a törvény- tisztelő emberek érdekeit szolgáljuk. Arra törekszünk, hogy a gyakorlatban érvé­nyesüljenek a párt és a kor­mány által meghatározott jogpolitikai elvek, a törvé­nyességet műiden területen betartsák, az állampolgárok érvényesíthessék jogaikat és teljesítsék kötelességeiket. A rendőri munka és a bűnül­dözés közé sokan egyenlő­ségjelet tesznek. Valóban, egyik legfontosabb felada­tunk a közrend biztosítása, de emellett még nagyon sok olyan ága van a rendőri munkának, amelvnek révén közvetlen kapcsolatba kerü­lünk az állampolgárokkal. Nekünk a bűnügyi munka során pár száz — sajnos, sok a visszaköszönő név — tör­vénysértővel szemben kell el­járnunk. Ám az igazgatás- rendészeten évente több ezer ember okmányaival foglal­kozunk. Az udvariasság ezen a munkaterületen alap­vető követelmény, ugyanígy alapelvünk, hogy a reánk bí­zott hatalommal élnünk kell. de nem szabad visszaélnünk vele. * Szolgálati érdemeinek elis­meréseként dr Kapalló Gyu­la 50 születésnapjára a kö­zelmúltban a belügyminisz­ter-helyettestől a Magyar Népköztársaság címerévei ékesített aranygyűrűt vehe­tett át. A fegyveres erők napján illő szólni egy másik kitüntetésről, a Vörös Csil­lag Érdemrendről is, amelyet az encsi kapitányság vezető­je korábban kapott meg. — A közelmúltban meg­kérdezte az egyik barátóm, milyen érzés 50 évesnek len­ni? Azt válaszoltam, ilyenkor már számot kell vetnünk önmagunkkal: mit tettem, hogyan dolgoztam eddig, és milyen feladatok várnak még rám. Mindenesetre, ha újra lehetne kezdeni, ismét végig­járnám ezt az utat Udvardy József Gyerekek jPiyiijéian Pontoson egy év alatt készült el Miskolcon, a Szentoéten kapui kórházban a Gyermek-* egészségügy' Központ rehabilitációs osztálya. Az 50 millió forintos építési költséggel épült új egészségügy» létesítmény a megye dolgozóinak nagy társadalmi összefogásából született. Több mint 26 millió forintot tett ki a kommunista műszakok ellenértékéből, a vállalatok, szövet­kezetek, intézmények és egyének által befize­tett összeg. Több mint egy hónapja már „él" a gyógyulást és felépülést segítő intézmény. A gyermekek gyógyító munkájának nagy mű­helyében fényképezőgéppel jártunk. Járcsics Emilné vezető gyógytornász irányításá­val folynak a gyerekek tornagyakorlatai. Járástanulás a tükör előtt, Gável Péterné segítségével (jobb oldali kép). Fizikoterápiás vizs­gálat. Végzi: Dudás Károlyné (bal oldali kép). Otthonos környezet. Játék at ebédlőben (bal oldali kép). A gyógyulást segítő medencében o foglalkozást Szűcs Sándorné és Molnár Csongorné gyógytornászok, valamim Kiovszky Jánosné masszőr vezeti (jobb oldali kép). Fotó: Laczó József A Magyar Nemzet arány­lag kevés rendőrségi hírre tartott igényt. Több mint egy év telt el, amikor még egy álláshoz jutottam, a naponta megjelenő A Mai Nap című újság rendőri rovatvezetője is lettem. Ez a lap Hegedűs Gyula érdekeltségéhez tarto­zott, s teljes mértékben bul­várlap volt. Itt azután már alaposan meg kellett dolgoz­nom. Reggel fél hétkor már a sajtóirodában voltam on­nan diktáltam le az éjszaka történt bűnügyeket, amelyek sokszor az első oldalra ke­rültek, mint szenzációk. Ezzel azonban munkám nem ért véget. Lapzárta után — A Mai Nap reggel 9 óra tájban jelent meg — a fő- kapitányság bűnügyi osztá­lyán a detektívszobákat jár­tam, mert délután legalább két anyagot kellett leadnom előszedésre. És igy ment ez hónapról hónapra, sőt évről évre. Délután A Mai Nap szerkesztőségéből átmentem a Magyar Nemzethez, ahol szintén lediktáltam a fonto-- sabb eseményeket. Vacsora uián ismét a sajtóiroda volt tartózkodási helyem. Ezúttal az éjszaka negyed kettőkor záró Magyar Nemzetnek kellett lediktálni a jelentő­sebb eseményeket. A reggeli lapok tudósítói legtöbben átmentek a szom­szédos Gresham kávéházba egyikünk azonban a sajtó­irodában maradt inspekciózni S ha történt valami, rögtön átszólt a többiekért, s azok rohantak vissz,a leadni az eseményt. A G rostiamban eandszerint römipartival ütöttük el az időt. Éjszaka egy óra utón befejeződött számomra a napi munka, hogy reggel fél hétkor újra kezdődjön. „MUNKA” A MULATÓBAN ... Sokat abban az időben nem pihentem. nem aludtam. Többen ugyanis lapzárta után egyik vagy másik éjszakai mulatóba, az Arizonába, a Moulin Rouge-ba, vagy a Pá­risién Grillbe mentünk. Ál­talában szívesen látott ven­dégek voltunk, holott a rend­őri tudósítók a cehnek csak a negyedét vagy felét fizet­ték, hiszen a lokálok tulaj­donosai közül is sokszor kér­tek szívességeket tőlünk. Egyébként a munkánk miatt szükségünk is volt az éjsza­kai élet megismerésére. Ez.eken a .helyeken ugyanis gyakran fordultak meg a va­lóban jómódú embereken kí­vül fezörök, szélhámosok, spekulánsok. S ha a rend­őrség rájuk tette a kezét, bizony a tőlük kapott, arány­lag rövid információn kívül elő- és magánéletükről is tudnunk kellett, hogy a tel­jes kép összeálljon. A mula­tóban dolgozó pincérek, tán­cosnők és lokálnők igen jó informátoroknak bizonyul­tak. A riportokat ilyen ese­tekben színesen, részletesen minden momentumra kiter­jedő - figyelemmel kellett megírni. Ily módon a rend­őri riportázs verseny volt a javából. (Folytatjuk) Az eltartási és életjá­9 radék-szerződések fon­tos társadalompolitikai célt valósítanak meg. A tar­tásra, illetőleg járadék fize­tésére vállalkozók otthonra találnak, az ezt elfogadó idős emberek pedig gondozóra, illetve havi pénzösszegre (já­radékra) tarthatnak igényt. A mozgékony, magukat még ellátni tudó öregek szá­mára kedvezőbb az életjá­radéki szerződés megkötése. Ebben az egyik félnek meg­határozott pénzösszeget vagy terméket kell időszakonként nyújtania. Jó tudni, hogy életjáradéki szerződést csu­pán saját tulajdonban lévő ingatlanra (lakásra, házra) lehet kötni. Akinek bérlaká­sa van, csak eltartási szer­ződést köthet Ez pedig fel­tételezi a két szerződő fél együttlakását. (A magántu­lajdonban levő bérlakásokra eltartási szerződést csak a tulajdonos hozzájárulásával lehet kötni.) A tartási szerződésben az (eltartó azt vállalja, hogy a másik felet saját háztartásá­ban megfelelően eltartja, el­lenszolgáltatásként pedig az eltartott lakásbérletének folytatására szerezhet jogot. A megfelelő tartás elsősorban élelmezést, -gondozást, ápo­lást, gyógyíttatást, és a maj­dani eltemettetést jelenti. Fontos, hogy az eltartási szerződés pontosan tartal­mazza mindkét fél jogait és kötelességeit, mert szerződés­szegésre csak ennek alapján lehet hivatkozni. Célszerű a szerződésbe belefoglalni azt is. hogy más személyt a la­kásba sem az eltartott, sem az eltartó nem fogadhat be. Ha' mégis engedményt kíván­nak tenni e téren egymás­nak, ezeket is pontosan írás­ba kell foglalniuk. A szerződés megkötésekor általában mindkét felet a legjobb szándék vezeti. Az idős ember örül annak, hogy megszűnik magárahagyatott- sága, a fiatalok pedig fűt-fát ígérnek a jövőbeni nyugodt otthon reményében. Csakhogy együttélni különböző gene­rációknak nem könnyű, még a vérségen alapuló családban sem. Kiderül, hogy a sokáig magányos, idős ember szo­kásai elviselhetetlenek a fia­talok számára, de ők is fe­szültségforrós lesznek a be­fogadónak, aki később még­sem örül a körülötte folyó pezsgőbb életnek, esetleg gyereksírásnak. A bérleti jog folytatásához ragaszkodók ritkábban, a ki­szolgáltatott vagy magukat kiszolgáltatottnak vélt idős emberek gyakrabban javasol­ják az eltartási szerződés fel­bontását. Ha akaratuk meg­egyezik, elég elmenniük a tanácsra, szerződésüket ott felbontják. Ha azonban csak egyikük szeretné a szerző­dést felbontani, az illetékes bírósághoz kell fordulniuk. Mi lehet a bírói döntés vár­ható eredménye? A bíróságok mindenekelőtt azt vizsgálják, hogy az eltartási szerződést kinek a hibájából nem lehet teljesíteni. Ha kiderül, hogy az eltartó gondozottját elha­nyagolta nem etette, nem ápolta, a szerződésben vál­lalt kötelezettségeit súlyosan megszegte — netán bántal­mazta is —, rosszhiszemű jogcím nélküli lakóvá válik a lakásban, aki az elhelye­zéséről saját maga köteles gondoskodni. Azaz. ki kell mennie a lakásból anélkül, hogy bármiféle lakáslehető­ség biztosítását várhatná akár a tanácstól, akár az el­tartottjától. És itt álljunk meg egy pillanatra! Az el­múlt évek bírói gyakorlata sok esetben hozott ilyen ha­tározatot. vagyis sok együtt­élésre alkalmatlan személy rosszhiszemű jogcím nélküli lakóvá nyilvánítását mondta ki. Ott volt az ítéleten a zá­radék is: elhelyezéséről ma­ga köteles gondoskodni. Ám az idős, beteg embereit to­vábbra is kiszolgáltatottjai voltait az őket bántalmazó, gyötrő „gondozóknak”. Mert ugye azt a jogukat a reni- tenskedőlt jól tudták, hogy utcára senkit nem lehet ki­költöztetni. Hol volt ereje ahhoz egy esetlég már moz­gásképtelen öregnek, hogy albérletet, ágybérletet, vagy munkásszállást szerezzen, ahová a lakóját ki tudja tenni ? Most lehetőség van a rossz- hiszeműek ismételt bírságo­lására mindaddig, amíg ki nem mennek a lakásból. És még egy fontos tudnivaló: a garázdáidat az új jogszabály szerint elhelyezés nélkül is — ha úgy tetszik az utcára — ki lehet tenni. Ha az eltartási szerződés az idős ember magatartása miatt hiúsult meg, a követ­kezőképpen dönthet a bíró­ság. A tartást életjáradék fi­zetésére változtathatja át. De a lakó marad! Másik meg­oldás: a szerződést felbontja a bíróság, az addigi tartás ellenértékének megfizetésére a volt eltartó igényt tarthat, sőt. mivel jóhiszemű jogcím nélküli lakóvá válik, elhe­lyezéséről is gondoskodni kelL Bizony gyakran vár ez a fel­adat a volt eltartottra. Te­hát, nem jói számít, ha pusz­ta szeszélyből — esetleg, mert a szomszédasszony „jobb” eltartót ajánl — akar megszabadulni eltartóiától. Gyakran megesik, hogy ma­gas pénzösszeget és másik lakást kell „búcsúzóul” elő­teremtenie. Dr. Kertész Éva

Next

/
Thumbnails
Contents