Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-29 / 228. szám
1982. szeptember 29., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Egy rendőr életútja Jó ügyért dolgozunk! •— A nagy fordulat életemben 1949-ben következett be. Amikor megérkeztem a cséplésből haza, Encsre. azt mondták nekem: most nagy szükség van fiatal, megbízható emberekre. Téged annak tartunk. Űj munkaterületet jelölünk ki neked; ezentúl az alsóvadászi jegyzői hivatalban fogsz dolgozni. Addig traktoros voltam, vonzódtam a gépekhez, de idővel megbirkóztam a papírmunkával, s azzal a felelősséggel is, amely a jegyzői hivatal ellátásával járt. Aztán elvégeztem a pártiskolát, s nemsokára megérkezett a katonai behívó. A honvédségnél egy alkalommal behívattak, s kijelentették: rád most a fegyveres erőknél van szükség. — Ott kell helytállnunk — ez volt a fiatal kommunisták véleménye ■—. ahová a párt állít bennünket, s ahol a lassan-lassan megerősödő proletáráliamnak szüksége van rád. így lett belőlem végül is rendőr. Kisebb-na- gyobb kitérők után kerültem vissza. Encsre, s az en- csi járásba. Irt vagyok már több mint húsz éve a járási rendőrkapitányság vezetője. Miközben dr. Kapalló Gyula rendőr alezredes mondatait hallgatjuk, az motoszkál a fejemben; mintha ismerősek lennének szavai. Előfordulhat. hogy másvalakik, ha nem is ugyanezekkel a szavakkal. de mégis hasonlóan mondták már el életük történetét? „Azokban a nehéz, de mégis szép időkben., fiatal kommunisták voltunk... Ahová a párt állított bennünket...” Egy generáció mesélheti már így el pályájának történetét. A „fényes srelek” nemzedéke, amely a kezdeti lelkesedés, majd a megrázkódtatások után soksok tanulás és munka után mondhatja magáról, mai valóságunk megteremtésében nekik oroszlánrész jutott. * A fegyveres erők napján úttörők köszöntik az encsi járási rendőrkapitányság dolgozóit. a beosztottakat, vezetőket egyaránt. Hosszú évek ■ gyakorlata már ez, a gyerekek virágcsokrai jelképesen kifejezik a környék és a járás lakosságának bizalmát, és megbecsülését a rendőrök munkája iránt. — Mi azt valljuk, hogy az egyenruha már önmagában is bizalmat kelt. A rendőröknek — akik magukra öltik ezt az egyenruhát — tudniuk kell: az irántuk megnyilvánuló bizalmat hosszú évek kitartó munkájával, szolgálatával értük el. A mostani intézkedéseinkkel, fellépésünkkel ugyanúgy, mint korábban is. a törvény- tisztelő emberek érdekeit szolgáljuk. Arra törekszünk, hogy a gyakorlatban érvényesüljenek a párt és a kormány által meghatározott jogpolitikai elvek, a törvényességet műiden területen betartsák, az állampolgárok érvényesíthessék jogaikat és teljesítsék kötelességeiket. A rendőri munka és a bűnüldözés közé sokan egyenlőségjelet tesznek. Valóban, egyik legfontosabb feladatunk a közrend biztosítása, de emellett még nagyon sok olyan ága van a rendőri munkának, amelvnek révén közvetlen kapcsolatba kerülünk az állampolgárokkal. Nekünk a bűnügyi munka során pár száz — sajnos, sok a visszaköszönő név — törvénysértővel szemben kell eljárnunk. Ám az igazgatás- rendészeten évente több ezer ember okmányaival foglalkozunk. Az udvariasság ezen a munkaterületen alapvető követelmény, ugyanígy alapelvünk, hogy a reánk bízott hatalommal élnünk kell. de nem szabad visszaélnünk vele. * Szolgálati érdemeinek elismeréseként dr Kapalló Gyula 50 születésnapjára a közelmúltban a belügyminiszter-helyettestől a Magyar Népköztársaság címerévei ékesített aranygyűrűt vehetett át. A fegyveres erők napján illő szólni egy másik kitüntetésről, a Vörös Csillag Érdemrendről is, amelyet az encsi kapitányság vezetője korábban kapott meg. — A közelmúltban megkérdezte az egyik barátóm, milyen érzés 50 évesnek lenni? Azt válaszoltam, ilyenkor már számot kell vetnünk önmagunkkal: mit tettem, hogyan dolgoztam eddig, és milyen feladatok várnak még rám. Mindenesetre, ha újra lehetne kezdeni, ismét végigjárnám ezt az utat Udvardy József Gyerekek jPiyiijéian Pontoson egy év alatt készült el Miskolcon, a Szentoéten kapui kórházban a Gyermek-* egészségügy' Központ rehabilitációs osztálya. Az 50 millió forintos építési költséggel épült új egészségügy» létesítmény a megye dolgozóinak nagy társadalmi összefogásából született. Több mint 26 millió forintot tett ki a kommunista műszakok ellenértékéből, a vállalatok, szövetkezetek, intézmények és egyének által befizetett összeg. Több mint egy hónapja már „él" a gyógyulást és felépülést segítő intézmény. A gyermekek gyógyító munkájának nagy műhelyében fényképezőgéppel jártunk. Járcsics Emilné vezető gyógytornász irányításával folynak a gyerekek tornagyakorlatai. Járástanulás a tükör előtt, Gável Péterné segítségével (jobb oldali kép). Fizikoterápiás vizsgálat. Végzi: Dudás Károlyné (bal oldali kép). Otthonos környezet. Játék at ebédlőben (bal oldali kép). A gyógyulást segítő medencében o foglalkozást Szűcs Sándorné és Molnár Csongorné gyógytornászok, valamim Kiovszky Jánosné masszőr vezeti (jobb oldali kép). Fotó: Laczó József A Magyar Nemzet aránylag kevés rendőrségi hírre tartott igényt. Több mint egy év telt el, amikor még egy álláshoz jutottam, a naponta megjelenő A Mai Nap című újság rendőri rovatvezetője is lettem. Ez a lap Hegedűs Gyula érdekeltségéhez tartozott, s teljes mértékben bulvárlap volt. Itt azután már alaposan meg kellett dolgoznom. Reggel fél hétkor már a sajtóirodában voltam onnan diktáltam le az éjszaka történt bűnügyeket, amelyek sokszor az első oldalra kerültek, mint szenzációk. Ezzel azonban munkám nem ért véget. Lapzárta után — A Mai Nap reggel 9 óra tájban jelent meg — a fő- kapitányság bűnügyi osztályán a detektívszobákat jártam, mert délután legalább két anyagot kellett leadnom előszedésre. És igy ment ez hónapról hónapra, sőt évről évre. Délután A Mai Nap szerkesztőségéből átmentem a Magyar Nemzethez, ahol szintén lediktáltam a fonto-- sabb eseményeket. Vacsora uián ismét a sajtóiroda volt tartózkodási helyem. Ezúttal az éjszaka negyed kettőkor záró Magyar Nemzetnek kellett lediktálni a jelentősebb eseményeket. A reggeli lapok tudósítói legtöbben átmentek a szomszédos Gresham kávéházba egyikünk azonban a sajtóirodában maradt inspekciózni S ha történt valami, rögtön átszólt a többiekért, s azok rohantak vissz,a leadni az eseményt. A G rostiamban eandszerint römipartival ütöttük el az időt. Éjszaka egy óra utón befejeződött számomra a napi munka, hogy reggel fél hétkor újra kezdődjön. „MUNKA” A MULATÓBAN ... Sokat abban az időben nem pihentem. nem aludtam. Többen ugyanis lapzárta után egyik vagy másik éjszakai mulatóba, az Arizonába, a Moulin Rouge-ba, vagy a Párisién Grillbe mentünk. Általában szívesen látott vendégek voltunk, holott a rendőri tudósítók a cehnek csak a negyedét vagy felét fizették, hiszen a lokálok tulajdonosai közül is sokszor kértek szívességeket tőlünk. Egyébként a munkánk miatt szükségünk is volt az éjszakai élet megismerésére. Ez.eken a .helyeken ugyanis gyakran fordultak meg a valóban jómódú embereken kívül fezörök, szélhámosok, spekulánsok. S ha a rendőrség rájuk tette a kezét, bizony a tőlük kapott, aránylag rövid információn kívül elő- és magánéletükről is tudnunk kellett, hogy a teljes kép összeálljon. A mulatóban dolgozó pincérek, táncosnők és lokálnők igen jó informátoroknak bizonyultak. A riportokat ilyen esetekben színesen, részletesen minden momentumra kiterjedő - figyelemmel kellett megírni. Ily módon a rendőri riportázs verseny volt a javából. (Folytatjuk) Az eltartási és életjá9 radék-szerződések fontos társadalompolitikai célt valósítanak meg. A tartásra, illetőleg járadék fizetésére vállalkozók otthonra találnak, az ezt elfogadó idős emberek pedig gondozóra, illetve havi pénzösszegre (járadékra) tarthatnak igényt. A mozgékony, magukat még ellátni tudó öregek számára kedvezőbb az életjáradéki szerződés megkötése. Ebben az egyik félnek meghatározott pénzösszeget vagy terméket kell időszakonként nyújtania. Jó tudni, hogy életjáradéki szerződést csupán saját tulajdonban lévő ingatlanra (lakásra, házra) lehet kötni. Akinek bérlakása van, csak eltartási szerződést köthet Ez pedig feltételezi a két szerződő fél együttlakását. (A magántulajdonban levő bérlakásokra eltartási szerződést csak a tulajdonos hozzájárulásával lehet kötni.) A tartási szerződésben az (eltartó azt vállalja, hogy a másik felet saját háztartásában megfelelően eltartja, ellenszolgáltatásként pedig az eltartott lakásbérletének folytatására szerezhet jogot. A megfelelő tartás elsősorban élelmezést, -gondozást, ápolást, gyógyíttatást, és a majdani eltemettetést jelenti. Fontos, hogy az eltartási szerződés pontosan tartalmazza mindkét fél jogait és kötelességeit, mert szerződésszegésre csak ennek alapján lehet hivatkozni. Célszerű a szerződésbe belefoglalni azt is. hogy más személyt a lakásba sem az eltartott, sem az eltartó nem fogadhat be. Ha' mégis engedményt kívánnak tenni e téren egymásnak, ezeket is pontosan írásba kell foglalniuk. A szerződés megkötésekor általában mindkét felet a legjobb szándék vezeti. Az idős ember örül annak, hogy megszűnik magárahagyatott- sága, a fiatalok pedig fűt-fát ígérnek a jövőbeni nyugodt otthon reményében. Csakhogy együttélni különböző generációknak nem könnyű, még a vérségen alapuló családban sem. Kiderül, hogy a sokáig magányos, idős ember szokásai elviselhetetlenek a fiatalok számára, de ők is feszültségforrós lesznek a befogadónak, aki később mégsem örül a körülötte folyó pezsgőbb életnek, esetleg gyereksírásnak. A bérleti jog folytatásához ragaszkodók ritkábban, a kiszolgáltatott vagy magukat kiszolgáltatottnak vélt idős emberek gyakrabban javasolják az eltartási szerződés felbontását. Ha akaratuk megegyezik, elég elmenniük a tanácsra, szerződésüket ott felbontják. Ha azonban csak egyikük szeretné a szerződést felbontani, az illetékes bírósághoz kell fordulniuk. Mi lehet a bírói döntés várható eredménye? A bíróságok mindenekelőtt azt vizsgálják, hogy az eltartási szerződést kinek a hibájából nem lehet teljesíteni. Ha kiderül, hogy az eltartó gondozottját elhanyagolta nem etette, nem ápolta, a szerződésben vállalt kötelezettségeit súlyosan megszegte — netán bántalmazta is —, rosszhiszemű jogcím nélküli lakóvá válik a lakásban, aki az elhelyezéséről saját maga köteles gondoskodni. Azaz. ki kell mennie a lakásból anélkül, hogy bármiféle lakáslehetőség biztosítását várhatná akár a tanácstól, akár az eltartottjától. És itt álljunk meg egy pillanatra! Az elmúlt évek bírói gyakorlata sok esetben hozott ilyen határozatot. vagyis sok együttélésre alkalmatlan személy rosszhiszemű jogcím nélküli lakóvá nyilvánítását mondta ki. Ott volt az ítéleten a záradék is: elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Ám az idős, beteg embereit továbbra is kiszolgáltatottjai voltait az őket bántalmazó, gyötrő „gondozóknak”. Mert ugye azt a jogukat a reni- tenskedőlt jól tudták, hogy utcára senkit nem lehet kiköltöztetni. Hol volt ereje ahhoz egy esetlég már mozgásképtelen öregnek, hogy albérletet, ágybérletet, vagy munkásszállást szerezzen, ahová a lakóját ki tudja tenni ? Most lehetőség van a rossz- hiszeműek ismételt bírságolására mindaddig, amíg ki nem mennek a lakásból. És még egy fontos tudnivaló: a garázdáidat az új jogszabály szerint elhelyezés nélkül is — ha úgy tetszik az utcára — ki lehet tenni. Ha az eltartási szerződés az idős ember magatartása miatt hiúsult meg, a következőképpen dönthet a bíróság. A tartást életjáradék fizetésére változtathatja át. De a lakó marad! Másik megoldás: a szerződést felbontja a bíróság, az addigi tartás ellenértékének megfizetésére a volt eltartó igényt tarthat, sőt. mivel jóhiszemű jogcím nélküli lakóvá válik, elhelyezéséről is gondoskodni kelL Bizony gyakran vár ez a feladat a volt eltartottra. Tehát, nem jói számít, ha puszta szeszélyből — esetleg, mert a szomszédasszony „jobb” eltartót ajánl — akar megszabadulni eltartóiától. Gyakran megesik, hogy magas pénzösszeget és másik lakást kell „búcsúzóul” előteremtenie. Dr. Kertész Éva
