Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-25 / 225. szám
1982. szeptember 25., szombat ESZAK-MAGvARORSZAG 5 Héten Hétköznapon Bizonyára sokan ismerik a káposztáról szóló francia népmesét. Arról a káposztáról, amelyben a kisbaba kifejlődik. Ha ez igaz lenne, bizony nem okoznak gondot az utánpótlás Hét községben, amelynek határa híres a káposzta termesztéséről. — Amerre a' szem lát, mindenütt hatalmas káposztaültetvények határolják a községet. Bent a faluban sem találni jószerivel egyetlen portát sem; ahol ne teremne a héti káposzta. Külőnö- * sen itt, az öreg-telepen, ahol alig több mint háromszázan élnek; a település nevéhez hűen, nagy többségben az idősebb korosztályhoz tartozók. Ezért is szerepel Putnok nagyközségi közös Tanácsának napirendjén az a terv, miszerint a közeljövőben öregek napközi otthonát létesítenek Héten. — Amennyiben lesz elegendő jelentkező, megépítjük az otthont — mondja a tanács elnöke. — Ha mégsem, úgy gondoskodunk a rászorulóív étkeztetéséről. Ezenkívül más nem szerepel Hét fejlesztési tervei között, hiszen alapjában véve jó a község ellátottsága. Nincs egyetlen föld útja sem. Kiépítettük a vezetékes ivóyíz- hálózatot, korszerű a közvilágítás, megfelelő a kereskedelmi ellátás. Az elmúlt há- • rom- évben közel húsz. ház- ■ helyet -alakítottunk ki és eze- ket sorra építik be. Az idén öt-hat házhelyen . kezdték meg az építkezést. Ennek ellenére úgy tűnik, idővel elnéptelenedik az öreg-telep. Legtöbben már Putnokon, vagy a közeli városokban telepednek le. A közelmúltban a helyi termelőszövetkezet új lakásokat, épített Putno- koni ahová- szintén költözz telv Ítéli- fiatalok, * -w - „ Máshol..alapítottak családot-« Juhász,. Qyörgyné gyermekei . is. Ám a szülők ragaszkodnak megszokott környezetükhöz. Juhááznéval. Annh nénivel a- - község szélén találkoztunk. Kannával a kezében, az Egyetértés Termelő- szövetkezet telepéről igyekezett hazafelé. — Most fejeztem be a reggeli munkát — mondja az asszony sietősen, mint akinek minden perce be van osztva. — Itt dolgozom, a tei'meló- szövetkezetben, a tejbegyúj- tőknél. Kimosom és fertőtlenítem a kannákat reggel is, este is. KelT a tiszta kanna, mert naponta hét-nyolcszáz liter tejet gyűjtünk be. Innen aztán továbbviszik a Bánvölgye Termelőszövetkezethez. Vár otthon is a .munka.' A többi lakóhoz hasonlóan nekünk is van háromszáz ölnyi. káposztánk. Egy holdon termesztjük az árpát, meg a kukoricát. Hogy menynyit kapunk a káposztáért? — kérdez vissza elgondolkodva. — Az változó. Mindig a termőterülettől függ. Ugyanis évente más földet kapunk. Tavaly például elmosott mindent az eső. Máskor viszont adtak már tízezer forintot is a káposztánkért. A legtöbb asszonynak Anna nénihez hasonlóan telnek a mindennapjai itt Héten. Azoknak is, akikkel a kertészet földjén találkoztunk, paprikaszüretelés közben. — Már több mint húsz éve dolgozom a kertészetben — mondja Bárdos József né, akinek szemmel láthatóan jólesik kis időre felegyenesedni. — Nyolckor kezdtünk. Általában húszán dolgozunk, bár most. .segítenek nekünk a putnold Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet diákjai is. Szedik, a paradicsomot,, aztán zsákokba teszik. Csak az első osztályú paprikákat szüreteljük, a többi marad lecsópaprikának — mutat maga mögé, a sorokban pirosló paprikákra. Van szüretelni való bőven. D eme Béla, a kertészeti ágazatvezető-helyettes mondja: — Több hektáron termesztjük a káposztát, az úritököt, a "paprikát, parátiieso- mcftf"íneg“»'téli retket. Most. mái“ bem' okoz gondot a vízhiány, ' hordozható öntözőberendezésünk Van és ez biztató a terméshozamra nézve. Persze, a szántóföldeknél más a helyzeti Ott az aszályos idő igencsak lerontja a termést. Az öreg-telepre vezető út kanyarulatában takaros házikó. Kertjében a legkülönfélébb virágok ékeskednek. A vízminőség-védelmi gyakorlaton sorm került az olajlefölözét merülőfallal, amelyet az úgynevezett levegőztetés követett. Greutter Zoltán felvétele Az árvíz ellen, a tiszta vízért Védelmi gyakorlat Új eszközök, új bázis A CSIKÁGÓI... Előbb 20, majd 40 pengő lett a havi fizetésem. Az egyik lapszámban öt írásom jelent meg (ilyen azóta sem fordult elő velem). Az egyik riport különösen nagy figyelmet keltett. A napilapok előzőleg megírták, hogy Budapestre szökött egy Sikorszki nevű csikágói gengszter. Megtudtam egy pincértől, — nagyon fontosak voltak a kapcsolatok —. hogy Sikorszki szombaton estére társaságával a Moulin Rouge-ban asztalt foglalt. Éjszaka már ott voltam a mulatóban. Egyik páholyban ült a „gengszter”. Megittam egy konyakot, hogy erőt merítsek. Odamentem a páholyhoz. és angolul megszólítottam. — Mister Sikorszki, ne haragudjon. hogy zavarom. Újságuk) vagyok, néhány szót szeretnék beszélni önnel. Sikorszki meglepődött, aztán kötélnek állt. — Azt írják magáról, hogy gengszter, kapcsolata van a maffiával és szöknie, kellett, azért jött Magyarországra. Elmosolyodott: — Olvastam én is ezt a koholmányt, fogalmam sincs, kik és miért találták ki. Közölhetem önnel, hogy valóban Chicagóból érkeztem, de nem szöktem. Annyira vagyok gengszter — bár most látom önt először —, mint maga. Semmi közöm a maffiához, sem a gengszterekhez. Fűszerkereskedő vagyok. Azért jöttem Xe, mert kiváncsi vagyok a maguk országára. Ez az igazság ... „A gengszter fúszerkeres- kedő” című riport annak idején telitalálat volt. SZENZÁCIÓ! Később nagyobb, bár sajnálatos szenzációval szolgáltam. Azon a vasárnapi napon repülő bemutatót tartottak Budaörsön. A szerkesztőségben az volt a szokás, hogy nyolc óra tájban, lapzárta után . a munkatársak beszélgettek, pletykáztak. En, aki a legfiatalabb voltam a szerkesztőségbein. érdeklődve hallgattam kollégáim anekdotáit, korábbi élményeit. Egy ilyen alkalommal felfigyeltem arra, hogy egymás után több mentőautó robog el szirénázva az utcán. Valami különös idegesség fogott el, felpattantam és a telefonhoz mentem. A mentőket hívtam. 1 — Hová megy ez a sok kocsi? — kérdeztem az ügyeletest. — Tömeges — hangzott a válasz. — Egymásba ütközött két HÉV-szerelvény a budaörsi repülőtér közelében. Ebben a percben jött fel a nyomdából a főszerkesztő. — Súlyos szerencsétlenség történt — jelentettem .neki. — Menjünk ki azonnal a helyszínre. Éjjeli viola, tubarózsa, több fajtájú krizantém, meg illatos ternye. Lelkes gondozójuk Lökös János bácsi, akit a faluban amolyan mindenesként tartanak számon. Merthogy mindenhez ért, mindenhol ott van, mindig készen a segítségre. — A munkában lelem igazán örömömet és békémet — mondja az öreg. — Nem is tudom ml lesz velem, ha majd nem bírom a lábam, meg a kezem. Több mint hat éve mentem nyugdíjba, de mondhatom, azóta semmivel sem dolgoztam kevesebbet. Reggel hatkor már a falu végén vagyok a tej begyűjtőnél. Délelőtt és délután átveszem és kiosztom a terményt, ha kell, segítek a kazánnál is. Ha esik az eső, én takarom le a kazlakat. Lökös János bácsi egy a héti- káposzta termelők közül, aki idős kora ellenére vállalja .a sok munkát. A fiatalabbak közül nem mindenki követi a héti hagyományokat. Dobák Sándor az Özdi Kohászati Üzemekben, felesége Kazincbarcikán, a Bükkvidéki Vendéglátóipari Vállalatnál dolgozik. Három gyermekük közül az egyik itt építkezik. — A gyerekek közül az asszonylányom minden bizonnyal itt marad közöttünk. A másik lányom és a fiam még nem döntött. Azt hiszem, ők már a város felé vonzódnak. Ott alakult ki a baráti társaságuk, és az évek során az igényük is megváltozott. Ha visszaköltöznének, » falusi élet már idegen lenne számukra. Öcsai József né a fiatalok közé tartozik, mégis itt marad a faluban. — Itt születtem p községben — mondja az asszony, aki a posta fiókvezetője — és itt is szeretnék megöregedni. A férjem az Özdi Kohászati Üzemekben dolgozik. tizenkét éves kislányunk már felső tagozatos, putnok- ra jár iskolába. Szeretjük a falusi életet, örömünket leljük az állatok gondozásában, a kertészkedésben, de megtaláljuk a módját annak is, hogy jusson idő a szórakozásra, a kirándulásra. Monos Márta Pillanatok alatt megszerveztük a dolgot. Az olvasószerkesztő, Király Pál, a nemrég elhunyt aranytollas újságíró, akkori rendőri riporter, a kis Szilvást aki később több újságíróval együtt a debreceni repülőszerencsétlenség áldozatává vált, és jómagam, néhány perc múlva már robogtunk is a szerencsétlenség helyszínére. Közben felosztottuk egymás között a feladatokat. Nekem a halottak és sebesültek névsorát kellett összegyújtenem. A mentőktől aránylag gyorsan beszereztem az adatokat. Királv Pál a rendőrség vezetőjétől kért információt, az olvasószerkesztő az állomásfőnökkel, Szilvási pedig a tanúkkal beszélt. Mindez aránylag rövid idő alatt zajlott le. Aztán lóhalálában vissza. A gépírónök, s a nyomda készenlétben vártak bennünket, s alig egy óra múlva a szerencsétlenség leírásával niár az utcán volt a lap második kiadása. A többi három hétfői lap lemaradt az . eseményről, illetve csak órák múlva, ké- 6Ő éjszaka, a Reggeli Üjság anyagából készítette el második kiadását. Addigra már a közönség a mi lapunkból értesült a tömegkatasztrófáról. Ez volt az első igazi sikerem, megdicsértek, száz pengő jutalmat kaptam — ami már pénz volt — és fizető semet a duplájára emelték. (Foli/talfuk) A szakemberek szerint a hazánkat sújtó árvizek, belvizek egyre gyakoribbak és egyre hevesebb lefolyásúak. Az Európában, de az egész világon elismert, nagy tekintélynek örvendő magyar vízügyi szolgálat igyekszik lépést tartani ezzel a fenyegető veszedelemmel, gátat szabni — szó szerint is — ennek. Sajnos, egyre gyakrabban fordulnak elő folyóinkon a rendkívüli szennyeződések is. Az ezek ellen való védekezés elsőrendű fontossággal bír még akkor is, ha,a szennyeződések tetemes része nean hazánk területén következik be, mert főleg nálunk okoz felbecsülhetetlen károkat a folyók és környezetük élővilágában. Azokban az években, amikor nincs tarlós ár-, illetve belvízvédelmi tevékenység, az Észak-magyarországi Vizügyi Igazgatóság .műszaki-biztonsági szolgálatának védelmi osztaga több napos gyakorlatot tart. Az idén erre 21- én, 22-én és 23-án került sor annak érdekében, hogy az ár-, illetve a belvízvédelmi részlegek személyi állománya, új beosztottjai megismerkedjenek a vízkárelhárítás tennivalóival. új eszközeivel, ezek felhasználásával. Az igazgatóság védelmi osztaga, annak részlegei az ország egyik legnagyobb ilyen egysége, több mint 300 jól képzett szakemberrel és korszerű felszereléssel rendelkezik. Bevethető — mint ahogy erre számos esetben sor került — az ország bármelyik víztől veszélyeztetett területén, de külföldön is, elsősorban a szomszédos országokban. Legutóbb az „évszázad' árvizénél”, 1970-ben Romániában a Szamos és a Kraszna gátjainak átszakadásánál tevékenykedtek. A szóban forgó gyakorlaton az osztagnak csak egyharmada vett részt; a tiszapalkonyai árvízvédelmi és a tokaji belvízvédelmi részleg. A védelemvezető, Vezse Sándor igazgató kedden reggel ti órakor rendelte el az árvízvédelmi részleg riasztását. Ennek alapján a védelmi osztag vezetője, Nagy Vilmos utasítása alapján került sor a személyi állomány mozgósítására, a szükséges technikai eszközök, a közúti és a vízi jármüvek igénybevételére, mindezeknek a leninvá- rosi telephelyen való készenlétbe helyezésére. A korábbi években ez általában 9 órát vett igénybe. Most az új szállítóeszközök, elsősorban a konténerek igén}’bevételév el ez az időtartam lényegesen lerövidült. Az általános eligazítás és a baleset-elhárítási oktatás után a személyi állomány felszerelt és a gyakorlat végrehajtásához szükséges eszközökkel tehergépkocsikon, autóbuszokon a tiszapalkonyai révjárónál, munkahelyén megkezdte a gyakorlat végrehajtását. A védősisakos, mentőmel- lényes. gumicsizmás beosztottak ivízre tették a négyrészes hídmezőt, összeszerelték az állványzatot, a cölöpverőt, a létraállványt, üzembe helyezték az áramfejlesztőt, a lég- kompresszort. Ezután két motorcsónak segítségével manőverezési feladatokat hajtottak végre a vizen úszó munkatérrel, majd a feltételezett. gátszakadás helyén a feladat szerint acéllemezekkel zárták el a töltéstestet. Ezzel egy időben nyúlgátat építettek töltésmeghágás ellen, mú- anyagfólia és rözsekolbász felhasználásával pedig hullámverés elleni védműveket építettek. A mentett oldalon ellennyomó medencét képeztek ki v homokzsákokból, a feltételezett buzgár elfogására. A gyakorlat második napja hasonló munkával telt el, végül sor került a védmü- vek elbontására, a felszerelés karbantartására. A tokaji belvízvédelmi részleg riasztására csütörtökön reggel került sor. Ezt követően a személyi állomány és a technikai eszközök gép- járvüveken a kijelölt munkahelyre vonultak. A Sajó partján levő vízkivételi mű fölött megkezdte]: a felszínen úszó szennyezések elfogását. Hagyományos és újszerű eszközöket vetettek be. A különféle merúlöfalak kihúzása után kiszórták az úgynevezett abszorbens anyagokat, majd összegyűjtötték és megsemmisítették. Gyakoroltált az olajleszedö berendezések, a Megulesz-féle, a mélylevegőztető berendezés telepítését, üzemeltetését, a legnagyobb figyelmet azonban a Tausz-féle merülőfa] keltette. Az értékelő csoportok Szabó Józsefnél:, az igazgatóság műszaki-biztonsági szolgálata vezetőjének irányításával a gyakorlat egy-egy fázisa után elvégezték munkájukat, s így nagy segítséget adtak a részlegek tevékenységének további javításához. A gyakorlat végeztével véglegesen elhagyták lenin- városi faházakból álló telephelyüket és bevonultak Miskolcra. a műszaki-biztonsági telephelyére, ahol korszerű munkásszállás. műhelyei:, raktárak állnak a védelmi osztag rendelkezésére. Oravec János „Régészeti rejtély” „Kihalnak" a Húsvét-szigetek? A különös, félelmetes óriás-fej.bálványairól ismert Húsvét-szigelek rejtélyéről a mai napig nem lebbent fel a fátyol. A titokzatos köszobrol: eredetét még nem fejtettél: meg a tudósok. Most, meglehet, újabb rejtély készül a távoli utókor számára. A chilei fennhatóság alá tartozó Húsvét- szigelek 2200 lakosa halászatból és a turistákból él. A paradicsomi szépségű szigetekor ugyanis semmit nem termelnek. Chiléből amely oly messze van ide, mint Spanyolország Kanadához, évente egyszer érkezik efe\ teherhajó, s a lakosságnak konzervet. tartósított élelmiszeri, s más fogyasztási cikkeke' szállít. Hetenként egyszer repülőgép landol amely a turistákon kívül kenyeret, tojást gyümölcsöt és gyógyszereket hoz. Ennyi a? egész. így volt ez eddig is. így lehetne továbbra is, ha ... ha nem drágulna állandóan a benzin. Csakhogy a repülőjegy ára. amely néhány éve még csak 280 dollár volt. most már 750 dollárba kerül. Emiatt rohamosan csökken a turisták száma. 1981-ben már csak 3700 érkezett, alig fele a korábbinak. Az üzemanyag drágulása miatt viszont 500 százalékkal megdrágult az élelmiszer... Miután a gazdasági életben nincsenek rei- ‘élyek. legfeljebb a régészetben, s mivel a lakosság mind nyíltabban hangoztatja: ha ez így megy tovább, kivándorol a szigetről —* megeshet, hogy néhány száz év múlva a tudósok már nemcsak azon vitatkoznak majd, hogy miképp és miért kerültek oda a kőbálványok. hanem azon is, hogy miért és miképp tűnt el a sziget lakossága?
