Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-03 / 206. szám
1982. szeptember 3., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Innováció, rendszerszemiéíet Az innováció a gazdasági növekedés egyik tényezője. Erről és mindenekelőtt a rendszerszemléleti megközelítésről beszélgettünk dr. Kiss Istvánnal, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság rend- szereiemzési irodájának igazgatójával. — Amikor az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság húsz évvel ezelőtt megalakult, az ötvenes években megszokott naturális mutatókkal szemben egy komplex műszaki-gazdasági szemléletet próbált meghonosítani. Azóta ez a szemlélet már a legszélesebb körben elterjedt. Amikor viszont a kutatások, a műszaki fejlesztés eredményeinek gyakorlati alkalmazását kezdtük vizsgálni, az volt a természetes, hogy itt már a feltételeket, a gazdasági környezetet is be kellett vonnunk a Vizsgálatba. — A gazdasági környezet viszont alighanem összetettebb dolog, minthogy kizárólag gazdasági Összetevői lennének? — Igen, munkánkban végül is egy újabb súlypont- eltolódás következett be: a műszaki-gazdasági helyett most alapvetően a gazdaságitársadalmi összefüggéseket • • vizsgáljuk. Csak érzékeltetésül mondom: a hetvenes években olyan, korábban nemigen használt fogalmak épültek be a köztudatba, mint „vállalkozás”, „kockázat” ... Az emberi és társadalmi összefüggések vizsgálata ebben a kérdésben új dimenziót jelent. — Hogyan lehet átláthatóvá tenni egy ennyire összetett és szerteágazó folyamatot? Gondolom, ezt szolgálja a. rendszerelemzés. — — Igen, a rendszerelemzés komplex problémák vizsgálatára kialakult módszer. Egy gép önmagában is bonyolult dolog. Ha azonban működésének közvetlen feltételeivel — az anyagellátással, a munkamódszer kérdéseivel — együtt vizsgálom, még bonyolultabb. Ha pedig már egy társadalmi környezetben helyezem el, ahol a kezelőjét, a karbantartóját és a hatásokat, sőt, az ezeket alakító munkahelyi vezetőket ért hatásokat is vizsgálom, amelyek ösz- szességükben befolyásolják a gép adta lehetőségek kihasználását; ez még sokkal, de sokkal bonyolultabb. PIzek szisztematikus elemzéséhez ad módszereket a rendszer- elemzés ... Ki kell mondanunk: hogy a korábbinál jobban lehessen termfelni, ahhoz a gazdasági viszonyokban is végbe kell menni bizonyos újításoknak. Mára tulajdonképpen egyfajta tudatzavar alakult ki nálunk. A kockázatvállalást, az újat akarást, mint kívánatos normát minden lehető módon hirdetjük, csakhogy a szervezetekben történt változás még nem olyan mértékű, hogy ezek érvényesülését valóban lehetővé tenné. Azzal az érdekes jelenséggel állunk szemben, hogy egy olyan nehezen megfogható szférában, mint a tudat, a változás előbb következett be, mint a szervezetekben. — Azt hiszem, minden dolgozó számára jórészt vezetőinek magatartása jelenti ezeket a bizonyos környezeti tényezőket, amikről beszélt. — Igen, és ezért előtérbe került a vezetők szerepe, a vezetőkiválasztás. A vezetőkkel szemben támasztott két alapvető követelmény az ideológiai-politikai, illetve a szakértelmi szempont, igaz, a szakértelem mára politikai követelménnyé is vált. Ez a felismerés már elég széles körű, és következményei fokozatosan hatni kezdenek. Ez például egy olyan változás, amelynek szükségességét időben ismerte fel a politika. — Hanem a vezetőiekéi szemben támasztott alapkövetelményeknek van egy harmadik pontjuk is: a vezetői képességek, a vezetési stilus .... — Hogyne, és ez nagyrészt összefügg az előbbiekkel. Ma igazából olyan típusú vezetőkre van szükség, alak akkor érzik jól magukat, ha „pezseg az. élet” körülöttük. Akik olyan emberekkel veszik magukat körül, akik mindig valami újjal állnak elő... És természetesen kell ehhez is a szakértelem, hogy valaki az ötletek között el tudjon igazodni. De nyilván abban az értelemben is fennáll az összefüggés, hogy a kellő szakértelemmel nem rendelkező vezető az, akinek a magatartása az újjal szemben alapvetően elutasító. — — Ezek c vezetők is bizonyos feltételeic között végzik munkájukat... — Ragadjuk ki most ezeknek a feltételeknek csak egy fontos részét: a piaci viszonyokat. Mi ezeknek, és az ezekben tükröződő értékítéletek érvényesülésének fontos szerepet kívánunk adni. A gyakorlatban ez még gyakran ellentmondásosan érvényesül. Hazai, belföldi piacunk ugyanis ma még inkább csak „kvázipiac”, ahol igazi verseny még nem alakult ki. Természetszerűen egészen különböző a KGST-piac és a tőkés piac mechanizmusa is. De azt hiszem, reális cél, hogy ezt a ma még hármas tagolódást mutató piacot egységesebbé tegyük — úgy, hogy a legmagasabb szinthez próbáljuk • fölzárkóztatni. Ilyen lépés volt például, hogy a világpiaci ár ma már bizonyos termékeink belföldi árában is megjelenik. — Térjünk vissza a vizsgálatukban alkalmazott kategóriarendszer — egyéni, szervezeti és makroszintű folyamatok — első fejezetéhez, az egyes emberek és az innováció viszonyához. — Ez a része a dolognak, amiről a legtöbbet beszélünk. Sokan állítják, hogy egy ötéves gyerek alkotókészsége, újra való érzékenysége, kreativitása nagyobb, mint egy tizenöt évesé... és, ha ez így van, ez az iskola felelőssége. A tanár ugyanolyan, a fenti értelemben vett „társadalmi környezetet” jelent a gyermeknek, mint később a munkahelyi vezető, akinek magatartása a kreativitás, azaz az innovációs készség kibontakozását, illetve csökkenéséit okozhatja. Persze a tanárokra is hatnak a különböző környezeti tényezők ... Az iskolarendszer problémáját is komplex egészként kéül tehát kezelnünk, itt is érvényesíteni kell a rendszerelméleti megközelítést: nem szabad csak egyes részeket kiragadva hozzálátnunk a fejlesztéshez. — A munkavégzésben nagyon fontos az általános kulturáltság folta is, mondjuk igy, a mi szempontunkból: az innovációhoz szükséges felkészültség. Természetesen ez nem kizárólag as iskola- rendszertől függ, van ennek is nagyon sok tényezője; sokat jelent például a sajtó, a művelődési intézmények, a láüönböző fórumok működése — Ibsen, ex a végső tanulság: minden folyamatot feltételeivel együtt kell vizsgálnunk, figyelembe véve, hogy ezek a feltételek is olyan folyamatok eredményeként jönnek létre, amelyeknek bizonyos feltételei vannak... Ezt jelenti a rendszerelméleti megközelítés... 1*1. T. A kavicsbányában Ü 1111* Mm Megyénk jó néhány vékony termörétegíí, ugyanakkor vastag kavicsággyal „megáldott" termelőszövetkezete használja ki a természet teremtette lehetőségeket, s az építkezésekhez nélkülözhetetlen kavics kitermelésével is igyekeznek kompenzálni az alaptevékenységek - ugyancsak adottságokból adódó - veszteségeit. Képünk ezen gazdaságok egyikében, a sajópetri Egyetértés Tsz kavicsbányájában örökítette meg a gépi rakodást. Fotó: Kovács Mátyás Marától taiácsatiója Az ősszel érő gyümölcsök, az alma, a körte, a szilva betakarítása, leszüretelése a kertészkedő ember számmá a legszebb kerti munkák közé tartozik. Érthető, hiszen egész évi gondos, kör ül teld ntő tevékenység eredményéről van szó. A gyümölcsbetakarítás során, két fontos tennivaló vár a kiskerttulajdonosra, kerbmü velőre. Az egyik a gyümölcsszüret idején elv pontos meghatározása. Fontos feladat ez, hiszen a túl korán leszedett, vagy tűlérlelt gyümölcs eltarthatósága sói, gondot okozhat. A másik tennivaló: szelektálva, válogatva szedjük le a gyümölcsöt. Ha lehetséges, a leszü- netelt gyümölcsöt; minőség, nagyság szerint első, második, harmadik osztályba soroljuk, figyelembe véve, hogy piaci értékesítésre, házi tárolásra, feldolgozásira szánjuk-e a termést, vagy annak egy részét. A szedést kézzel, lehetőleg ütődé®-, törésmentesen végezzük, ugyanis a hibátlan, sérülések nélküli szüret a tárolás egyik fontos feltétele. Ügyeljünk arra, hogy a szedő-, betakarító eszközökkel ne tegyünk kárt a fa termőrügyeiben, ágaiban. Munka közben gondoskodjunk a letört ágak, levélek, a földre hullott és tönkrement gyümölcsök összeszedé- séről, elszállításáról. A Dél-borsodi Áfész, valamint a Leninvárosi II. számú Lakásszövetkezet gazdasági és mozgalmi munkáját értékelte legutóbbi, az emődi nagyközségi pártbizottság tanácstermében megtartott ülésén a MÉSZÖV elnöksége. Az ülés résztvevői a szövetkezetek előterjesztése, valamint a megyei szövetség áfész-titkárságának, illetve lakásszövetkezeti titkárságának véleményezése alapján betekintést nyertek a két szövetkezet sokrétű tevékenységébe. A Dél-borsodi Áfész, amely 1980. január 1-én — Mező- csát, Leninváros és Ernőd — fogyasztási szövetkezeteinek egyesülésével jött létre, napjainkban a leninvárosi járás egész területén és Lenin városban, több mint 50 ezer ember színvonalas ellátásának gondjaival birkózik. Ezt a feladatát — amint azt a MÉSZÖV elnöksége megállapította — sikeresen látja el. Ezt bizonvítja, hogy például a járás községeiben a kereskedelmi forgalom közel 80 százalékát bonyolítják le, A fogyasztási szövetkezetek életébe m Eito síi s „jelen vannak” már a járás új székhelyén, Leninvá- rosban is. Az áíész munkájának értékelése során Balogh Miklós, a járási pártbizottság első titkára a járási vezetés véleményét tolmácsolva emlékeztetett, hogy a három szövetkezet egyesülése után sok visszahúzó tényező hátráltatta a munkát. így többek között a nem megfelelő eszközállomány, a kultúráltnak nem nevezhető, sőt elavult boltok, vendéglők, amelyek sok anyagi áldozatot követeltek. A pártbizottság minden esztendőben foglalkozott a szövetkezet munká-. jával, s ma az az egyöntetű vélemény, hogy az egyesült áfész lényeges előrelépést tett az ellátás színvonalának javítása térért Az áfész előterjesztésével kapcsolatos vitában Tóth Fe- rencné, a KPVDSZ megyebizottságának titkára a szocialista munkaverseny-moz- galomban rejlő lehetőségek kihasználására, a szállítás, az anyagfelhasználás területén lehetséges megtakarításokra, valamint a munkaszervezés javítására, az újítási mozgalom , fokozására hívta fel a figyelmet A vita összefoglalójában Szunyogh János, a MÉSZÖV elnöke többek között megállapította, hogy a Dél-borsodi Áfész munkáját az egyesülések utáni időszakban a kezdeményezés, az akarás jellemezte, javult a kereskedelmi és az ipari tevékenység, valamint a mező- gazdasági termeltetés és a felvásárlás, fi tevékenységet azonban nem tudták kellően összhangba hozni a fejlesztés intenzív formáival, a hatékonyság fejlesztésével. Javasolta. hogy a fennálló gondok megoldására készítsenek intézkedési tervet, javítsák közgazdasági elemző tevékenységüket, pénzügyi helyzetüket és készletgazdálkodásukat. A Leninvárosi H. sz. Lakásszövetkezet munkáját értékelve, a MÉSZÖV elnöksége elfogadta a szövetkezet előterjesztését, azzal, hogy a ' stabil, kiegyensúlyozott gazdálkodás mellett, mint bázisszövetkezet. vállaljanak szerepet az „Egy város, egy lakásszövetkezet” koncepció valóra váltásában is. B. J. Új termék Ä napsugárzás hőenergiáját hasznosítja vízmelegítésre a Tiszaföldvári Építő Vasipari és Szolgáltató Szövetkezet új terméke, a napkollektor. Ez a készülék vizet melegít, alacsony hőmérsékletű hűtőrendszereket üzemeltet és kisebb méretű medencék vizének hőszabályozására alkalmas. A dohányzó- asztal nagyságú napkollektor minden tetőszerkezetbe beépíthető, s a berendezés hőfelfogó részét, a bordázott csőkígyót kell a vízvezetékhez csatlakoztatni. A csőkígyót kitöltő víz felmelegedése az így keletkező fajsúly- különbség következtében folyamatos áramlást indít meg. A szövetkezet vállalja a napkollektorok gyors felszerelését is. Proíilelemek Üj gyártmánycsaláddal, profilelemekkel segíti a bútoripart, könnyíti a barkácsolni tudók lakberendezési gondjait a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát. Ezek az elemek faforgácsalapból és bevonóanyagból, furnérból, fautámzafcű dekorpapírból, pvc-fóliából állnak, színtartóak, a fánál olcsóbbak és nem gyúlékonyak. A profilelemekkel bármely fajta utánozható, a bútorba beépítve nem különböztethető meg a természetes fa és faforgácslap egymástól. Az új termékek közül a falburkolót, minimális ügyességgel rendelkező otthoniak is felszerelhetik, mivel az egységcsomag tartalmazza az alkatrészeket is. A vasafi személyes áruszállítási helyzetről Az előzetes tervektől eltérően csökkent a vasúti személyszállítási igény. Visszaesett a \ nemzetközi személy- forgalom is. A megcsappant forgalom nem okozott bevételkiesést, mert többen váltottak jegyet gyorsvonatra, illetve I. osztályú kocsira. Kedvezőtlen tapasztalat, hogy az utazás minőségi jellemzői sem javultak. Pályakorszerűsítési munkák miatt romlott a vonatok menetrendszerűsége, és továbbra sem megoldott kérdés a szerelvények tisztán tartása. A vasút jó munkáját dicséri viszont az ötnapos munkahét miatt szükségessé vált, s az egész országra kiterjedő menetrend-változtatás. Az áruszállítás is elmaradt a tervezettől. A . belföldi áruszállítási igény mérséklődésének előidézője a beruházások erőteljes koi'látozása, valamint a szállíttatok elégtelen rakodási készsége. A fuvaroztatók a hétvégeken gyakran nem rakják ki a teherkocsikat, emiatt a MÁV gazdaságtalan munkára kényszerül. Egyenetlenné válik a kapacitáskihasználás, nö a kocsi- foa'duló-idő, s lassul az áruk továbbítása. A vasút a személyszállításban a közlekedés kulturáltságának javítására törekszik, az áruszállításoknál a legfontosabb teendő a kocsipark jobb kihasználása, az árutovábbítás gyorsítása. Kővéüyvédelmi tesidik A Borsod megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás szakemberei felhívják a Iviskerttulajdonosok figyelmét, hogy a letermett őszibarackfákon az erősödő liszt- harmatfertőzés, valamint a keleti gyümölcsmoly és a barackmoly lárvái ellen továbbra is szükséges védekezni. Ez annál is inkább indokolt, mert az említett molyok harmadik nemzedéke az átlagosnál nagyobb egyed- számban rajzott, és jelentős hajtáskárosodást idézhet elő. A károsítók ellen Funda- zol 50 WP és Bi 58 0,1 százalékos kombinációját javasolják a szakemberek. Egyben felhívják a figyelmet, hogy a köztes termesztésű zöldségfélék lepermetezése esetén, pontosan tartsák be az élelmezés-egészségügyi várakozási időt.
