Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-24 / 224. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1982. szeptember 24., péntek Roflai Imre sajtóértekezlete Mimii EHSZ ülésszak Elknyt Dobozy Imre X világszervezet előtt ál­ló legfőbb feladat: hozzájá­rulná a nemzetközi helyzet javításához, az égető konf­liktusok rendezéséhez — je­lentette ki New York-i sajtó- értekezletén az ENSZ-köz- gyűlés 37. ülésszakának elnö­ke, Hollai Imre. Ezzel kapcsolatban kiemel­te azt, hogy mennyire szük­séges a nemzetközi feszültség enyhítése folyamatának meg­szilárdítása, az építő jellegű leszerelési — mindenekelőtt a nukleáris leszerelési —tár­gyalások útjainak keresése. E kérdések megvitatásának — mutatott rá Hollai Imre — minden ország és nép ér­dekeinek megfelelő döntések kidolgozásához kell vezetnie. Kitérve a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatokról folyta­tandó átfogó tárgyalásokra, megállapította, hogy e. tár­gyalások a dekolonializációs folyamat szerves része. Sza­vai szerint, a hasonló témá­jú tárgyalásokon tiszteletben kell tartani minden állam jo­gait és érdekeit. A nemzet­közi gazdasági rend létreho­zására irányuló tárgyalások­nak pedig elő kell segíteniük a fiatal független államok gazdasági függetlenségének elérését. Hollai Imre kifejezte azt a reményét, hogy az ENSZösz- szes tagállama tevőlegesen hozzájárul a küszöbönálló vi­tához, és a jelenlegi ülésszak új lépés lesz majd a béke megőrzésének és inegszilárdi- tásának útján. MHSZ—TIFD-S^zist és liieret avatlak leniüráesSiin Leninváros tegnap új lé­tesítménnyel gazdagodott: ünnepélyes keretek között átadták rendeltetésének az MHSZ—TIFO-bázist és lőte- ret. Az átadáson többek kö­zött részt vett Kiss Lajos vezérőrnagy, a honvédelmi szövetség főtitkára, dr. La­dányi József, a Borsod me­gyei Tanács elnöke, Lábas József, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője és Szabó Pál, a KISZ megyei bizott­ságának első titkára. Az ob­jektum nagytermében Ko­vács Béla, a TIFO pártbi­zottságának titkára köszön­tötte a vendégeket, majd Éles Gábor alezredes, az MHSZ megyei titkára mon­dott avatóbeszédet. A kétszintes épületből és a hozzáépített 20 lőállásos, 50 méteres lőtérből álló létesít­mény mind a honvédelmi szövetség, mind a TIFO ré­gi igényének kielégítését te­szi lehetővé. Az MHSZ vá­rosi vezetősége ugyanis a folyamatosan növekvő tag­létszám miatt már nem ren­delkezett elegendő helyiség­gel, a TIFO szocialista bri-, gádjai, fiatal dolgozói pedig nehezen tudtak a szocialista város közéletéhez szorosan kapcsolódó kulturális tevé­kenységet kifejteni, mivel a központtól 6—7 kilométerre van a munkahelyük. Ennek az állapotnak a megváltoztatását a városi pártbizottság már évekkel ezelőtt kezdeményezte, az anyagiak hiánya miatt azon­ban csak 1980 végén foghat­tak hozzá az elgondolások megvalósításához. Az MHSZ Országos Központja és a TIFO anyagi támogatásával a Közmű- és Mélyépítő Vál­lalat itteni részlege végezte el az építést, amiben a hon­védelmi szövetség aktivistái nagyszabású társadalmi mun­kával vettek részt. Az ered­mény: olyan objektum ké­szült el, amilyen — hasonló jelleggel — nincs több a me­gyében, s az egész ország­ban is párját ritkítja. Az épület- földszintjén egyebek mellett az MHSZ lövészeinek több helyisége, s a lőcsarnok, a gépjárműve­zető-képző iskola kirendelt­ségének tanterme, a rádió­sok klubszobája és adó-ve­vő helyisége, s a TIFO ren­delkezésére ál tó "nagyterem található. Ugyancsak itt ren­dezték be a vállalat ifjúsági klubját, s több szakkörének két klubszobáját, valamint az MHSZ-vezetőség irodáját. Az avatás befejező aktu­saként a főtitkár kitünte­tést adott át azoknak, akik az objektum létrehozásában kiemelkedően tevékenyked­tek. Az MHSZ Kiváló Mun­káért kitüntetés arany fo­kozatát ketten, az ezüstöt hárman, a bronzot négyen kapták meg. — Kívánom, hogy úgy használják a nagyszerű ösz- szefogást szimbolizáló bá­zist, ahogy együttes erővel létrehozták — mondta vége­zetül Kiss Lajos vezérőr­nagy. T. I. A liskslci vasalos Élpók szieiis fielvzete Tegnap, szeptember 23-án, csütörtökön Miskolcon az SZMT-székházban együttes ülést tartott a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának és a Vasutasok Szakszer­vezetének titkársága. Tóth Józsefnek, az SZMT vezető titkárának elnökletével meg­tárgyalták a vasutas dolgo­zók szociális helyzetének alakulását a MÁV Miskolci Igazgatóság területén. A ta­nácskozáson részt vett és felszólalt Koszorús Ferenc, a Vasutas Szakszervezet főtit­kára, dr. Kovács László, a Miskolci városi Pártbizott­ság titkára, Fejes László, a megyei tanács elnökhelyette­se, valamint a MÁV Mis­kolci Igazgatóság párt-, KISZ-, szakszervezeti és gazdasági vezetőségének kép­viselői. Az írásbeli tájékoztatók és a szóbeli kiegészítések, va­lamint a vitában résztvevők párhuzamos összehasonlítá­sokat is tettek: miként ala­kult a szociális helyzet Bor­sod megyében és a MÁV Miskolci Igazgatóság terüle­tén. Némely mutatóban a megyei átlag, más mutatók­ban a vasutas átlag bizo­nyult jobbnak. Kitűnt, hogy vannak feladatok a munka­erő, a bérgazdálkodás, a szociális ellátottság, a dol­gozók lakásépítésének tá­mogatásával kapcsolatban. Sürgősek a tennivalók a munkásvédelemben is. Szó­ba került az üzemi étkezte­tés, az óvodai, bölcsődei helyzet is. Jelentős kezde­ményezésként értékelték, hogy 1981-ben létrehozták a Kandó Kálmán elneyezésű lakásépítő szövetkezetét és 130 lakás felépítését szeret­nék 1984-re befejezni a Martintelepen. Az együttes tanácskozá­son állásfoglalási tervezet is készült. Hangsúlyozták: erő­síteni kell a szakszervezeti alapszervezetek működését minden területen, javítani a partneri viszonyokat minden szinten. A legfontosabb ten­nivalóként az 1982. évi ter­melési feladatok végrehajtá­sát jelölték meg. Mohammed Tajib szudáni alelnök a Idiartoumi repülőtéren fo­gadta Jasszer Arafatot, a PFSZ VB-elnökét. (Folytatás az 1. oldalról) A falangista politikusból lett államfő ígéretet tett ar­ra, hogy „a vallási közössé­gek és a politikai pártok kö­zötti konfliktusok fölé” fog emelkedni. Bejrúti politikai körökben a többnemzetiségű erők kö­zeli érkezésének hírére meg­könnyebbülés tapasztalható. Csütörtöktől a libanoni fő­város partjainál tartózkodik a többnemzetiségű alakula­tok első, francia egysége, amely — a bejrúti francia nagykövetség tájékoztatása szerint — pénteken fog part­ra szállni. A francia egysé­get hamarosan követik az amerikai és az olasz erők. Bej rútban ezt egyfajta bizto­sítéknak tekintik arra nézve, hogy a várost megszállva tartó izraeli hadsereg a hét végéig kivonja katonáit a li­banoni főváros egészéből. Egyelőre a lassú fokozatos­ság jegyében zajlik az eva­kuálás, az izraeil állások át­adása a libanoni reguláris erőknek. A lassú folyamattal párhuzamosan egyébként az izraeli járőrök változatlanul folytatják kutató akciójukat Nyugat-Bejrút belső körzeté­ben. Magyar csapatok a Pajzs—B2 gyakorlaton Szívélyes fogadtatásban ré­szesítették az elmúlt napok­ban Bulgáriában a Magyar Néphadseregnek azokat a törzseit és csapatait, amelyek részt vesznek a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek a közeli napokban kezdődő, Pajzs—82 fedőnevű gyakorlatán. A gyakorlatot Dobri Dzsurov hadseregtábornok, bolgár nemzetvédelmi miniszter ve­zeti. Felkereste a magyar tá­bort Viktor Kulikov, a Szov­jetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek főpa­rancsnoka. A gyakorlaton részt vevő csapataink egyik vezetője, Balga György ezre­des elmondta, hogy katoná­ink tudatában vannak a nagy felelősségnek, és annak, hogy méltóképpen kell kép­viselniük a Magyar Néphad­sereget. Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Do- bozy Imre elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Magyar Írók Szövetségének nyugal­mazott elnöke, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége Országos Bizottságának tagja, Kossuth-díjas író, szívroham következtében szeptember 23-án elhunyt. Dobozy Imre elvtárs temetése szeptember 27-én, hétfőn 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Pan­teonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. \ Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar írók Szövetsége, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Művelődési Minisztérium * Dobozy Imre 1917-ben szü­letett Vál községben. Édesap­ja a Tanácsköztársaság ide­jén vöröskalonaként szolgált, ezért évekig csendőri felügye­let alatt állt. Dobozy Imre Érden, majd Budán járt középiskolába, 1935-ben érettségizett. Iro­dalmi pályafutását versekkel kezdte, első írásai a „Vá­lasz” című társadalompoliti­kai folyóiratban jelentek meg. Kezdetben a Triesti Biztosítónál dolgozott, majd a Hitelbanknál alkalmazták. Közben 1943-ban katona volt, majd egy év múlva, 1944. november elején ismét be­hívták, de ekkor megszökött. December 17-én átállt a szovjet csapatokhoz, ahol megbízták . a rendészeti és karhatalmi alakulat megszer­vezésével. A felszabadulás után te­vékenyen bekapcsolódott a politikai életbe: 1947-ig a Buda-kömyéki járás párttit­kára lett, majd a Szabad Néphez került rovatvezető­nek. Itt jelentek meg riport­jai, publicisztikai és elbeszé­lései is. Az ellenforradalmá­rok 195G-ban őrizetbe vet­ték, majd kiszabadulása után részt vett a II. kerületi mun- kásőr-zászlóalj megalakításá­ban. Ebben az időben már a Népszabadságnál dolgozott. írásaiban a falu szocialista átszervezésének eseményeit, az emberek jellemformálódá­sát ragadta meg. Erről szól első drámája, a „Szélvihar” is. amelyet 1958-ban mutat­tak be, majd ezt követték a „Tegnap” és a „Virrad” cí­mű filmjeinek bemutatói is. * * Ezeken kívül még számos fil­met, színművet, regényt, több rádió- és tévéjátékot írt. Sok művét lefordították orosz, német, cseh, román, szerb nyelvre. 1959-ben az újjáala­kult írószövetség főtitkára lett, valamint a párt XI. kongresszusán beválasztották az MSZMP Központi Bizott­ságába. Az írószövetség elnöki tisz­tét 1976-tól 1981-ig, nyugál­lományba vonulásáig töltötte be. Munkásságát számos ki­tüntetéssel ismerték el: 1959- ben Kóssüth-díjat kapott, majd 1975-ben a Magyar Népköztársaság Zászlórénd- jével, két évvel később a Szo­cialista Magyarországért Ér­demrenddel tüntették ki. Hevesen támad a jobboldal Ti m Mitterrand francia elnöki még augusztus végén eré­lyes intézkedéseket helye­zett kilátásba az elharapó­zó terrorizmus ellen. A kö­vetkező hónapok mutatják majd meg, hogy a rendőr­ség, a csendőrség és a ha­tárőrség létszámának eme­lése, a rendőrségi és elhá­rító szervek munkájának összehangolása milyen ered­ményt hoz. Annyi azonban már bizonyos, hogy a ter­rorhullám, amely elsősor­ban a közel-keleti esemé­nyekhez és a libanoni há­borúhoz kapcsolódott, ko­moly belpolitikai gondokat idézett fel a szocialista el­nök és a francia baloldal kormánya számára. PROPAGANDA-HULLAM A gondok kísérő jelensé­ge az, hogy a kormányzás­ból. kiszorított jobboldal pro­pagandatámadásba ment át. A napokban Giscard d’Es- taing volt elnök — más jobboldali politikusokkal együtt — hosszú, éles hangú tv-nyilatkozatban ellenzéki offenzívát hirdetett a bal­oldali kormányzás ellen. Hi­vatkozott az utóbbi hóna­pok életnívóesésére, s meg­kockáztatta a kijelentést: „A szocializmus egyszerűen nem megy.” Mindazonáltal csak 1986—87-es hatalom- váltást helyezett kilátásba, mert — szavai szerint — a polgári pártoknak nem 51 százalékos többség kell. Jacques Chirac, a jobboldal jellegzetes képviselője, Pá­rizs polgármestere, szintén a tv-ben, a szocialista kor­mányzás két éven belüli bu­kását jósolta. Részben a szo­cialista vezetés korábban hozott pozitív polgárjogi in­tézkedéseivel magyarázták a terrorista hullámot és a me­rényletek ürügyén a kor­mány igazságügy-miniszterét, Robert Badintert támadták. Az igazságügy-miniszter a szocialista választási győze­lem után ugyanis döntő sze­repet játszott a halálbünte­tés eltörlésében, a büntető- törvénykönyv átdolgozásá­ban, a Rendőrség és a csend­őrség „különleges intézke­dési jogkörének szűkítésé­ben.” Badinter személyében a jobboldal magát Mitter­rand elnököt és politikáját támadja. Külön gondot jelent az elnök számára, hogy ebben a kérdésben a kabinet nem egységes. Defferre belügy­miniszter a meghozottaknál jóval keményebb intézkedé­seket követel. Ezektől a kor­mány elzárkózik, mert a terrorizmus kérdésétől telje­sen függetlenül azok vissza­lépést jelentenének a polgá­ri szabadságjogok védelmé­től, a szocialisták bejpoliti­kai programjától. A REFORMOK ES A VÁLSÁG A jobboldal támadásának erejét és hatásosságát nö­veli, hogy olyan gazdasági­szociális háttér előtt zajlik, amely kedvezőtlen Mitter­rand és baloldali kormánya számára. Az alapvető prob­léma az, hogy megválasztá­sa után Mitterrand és kor­mánya nagy .strukturális re­formok alapjait fektette le. E szerkezeti jellegű változá­sok — mindenekelőtt az ál­lamosítás kiterjesztése — a francia tőke heves ellenál­lásával találkozott. A beru­házási kedv megcsappant. Igaz, ebben része van a vi­lággazdasági klíma romlásá­nak is. De mivel a világ­gazdasági válság egyre sú­lyosabb, a kormány gazda­sági programjának jótékony hatása eddig nem bontakoz­hatott ki. A tőkések ellen­állása végül a gazdasági krízis, az infláció mellett a munkanélküliség emelkedé­séhez is vezetett, holott ko­ra tavasszal- is csak azt ígérhette a kormány, hogy az év folyamán stabilizálja a munkanélküliek számát. Mindez elég volt ahhoz, hogy a politikailag el nem kötelezett, de mennyiségileg döntő jelentőségű választó- rétegek bizalma meginog­jon. Tavasszal, az ország fe­lében megtartott járási vá­lasztásokon, a baloldal visz- szaesésében és a jobboldali ellenzék jelentős előretöré­sében ez tükröződött. A já­rási választás óta a gazda­sági helyzet nem javult. A munkanélküliek száma meg­haladja a kétmilliót, vagyis majdnem 13 százalékkal több, mint egy éve. Ma a bérből és fizetésből élő la­kosság több mint 11 száza­léka van munka nélkül. Az infláció körülbelül évi 12 százalékos ütemben nő. A kormány célja most az, hogy ezt tíz százalékra szo­rítsa le. Érthető, hogy ilyen hely­zetben a jobboldal támadá­sa erősödik. Céljuk: elterel­ni a figyelmet ágról, hogy a Mitterrand-kormány és a szakszervezetek együttműkö­dése egyrészt a munkanél­küliség növekedési ütemét- némiképp lassította, s hoay a kényszerű árbefagyasztási politika korlátok közé szo­rította az inflációt. TERROR ÉS ETIKA A baloldali államfőnek je­lenleg tehát a gazdasági visszaesés mellett kell „el­nökölnie” és ez széles tá­madási felületet" nyújt a jobboldali ellenzék számá­ra. A terrorkamnányra hi­vatkozó és az igazságügy­miniszter személyében a rendszer etikáját és politikai gyakorlatát támadó ellen­zék a gazdasági életben folytatott aknamunkáját te­hát kibővítette. Államjogilag sem az el­nök, sem a kormány nincs veszélyben. Legközelebb csak 1986-ban kell nemzetgyűlési választást tartani, az elnök- választás időpontja pedig 1988. Idő tehát van. Az el­lenzék támadásának heves­sége azonban arra mutat, j hogy az elkövetkező, éveket tűrhetetlenül nehézzé ki- / vánja tenni a szocialista el- ; nők számára. Mitterrand hi­telével egyelőre ugyan nincs baj, erre utal á négymilli­ón! dolláros _ államkölcsön meglepően gyors túljegyzé­se. Az eddig lejegyzett öt- - milliárddal azonban na­gyon ügyesen kell gazdál­kodnia, mert az ellenzék •• minden lehető akadályt oda gördít majd a gazdasági tér- v vek útjába. (—i —c) !

Next

/
Thumbnails
Contents