Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-24 / 224. szám
1982. szeptember 24., péntek ESZÁK-MAGYARORSZAG 3 Ősz a öerftn A Miskolci Munkaügyi Bíróságon Sorsok és A sályi palackozóban Az Eger—Mátravidéki Borgazdasági Kombinát, valamint a sályi Bükkalja Termelőszövetkezet közösen üzemelteti azt a palackozóüzemet, melyben a közkedvelt üdítő italt, a Márkát literes üvegben palackozzák. A képen a korszerű palackozógép segítségével több megye fogyasztói számára megtelnek „Márkával" az üres üvegek. Fojtán László felvétele Kis szériában, exportra dolgoznak Mit tudnak a pataki varrónők? Fél tizenegy előtt néhány perccel nagyobb csoport érkezik a Miskolci Munkaügyi Bíróság egyik tanácsterme elé. Akkor már jó néhány perce álldogáltam a bíróság épületének folyosóján és megszokhattam az arcokon vibráló feszültséget. De ez a csoport valahogy más volt. Igaz, a dolgozó és a vállalat közötti munkaügyi vita eldöntése érdekében sorra kerülő tárgyalás is viszonylag ritka, szokatlan volt. Aznap a Miskolci Munkaügyi Bíróság dr. Farkasné, dr. Boleratzky Eszter tanácsa arról hozott ítéletet, hogy egy súlyos balesetet szenvedett dolgozónak jár-e és miiven mértékű, úgynevezett nem vagyoni kártérítés. * Az ügy rövid előzménye: 1981. június 4-én darujavítás közben balesetet szenve- c tt egy ózdi géplakatos. A vagyoni kár megtérítésén kívül kérte a vállalattól az úgynevezett nem vagyoni kár megtérítését is. Vállalata 30 ezer forint nem vagyoni kártérítést ajánlott fel számára. A munkaügyi döntő- bizottság további 30 ezer, összesen 60 ezer forint megfizetésére kötelezte a vállalatot. E határozat ellen nyújtott be keresetet a Miskolci Munkaügyi Bíróságnál a munkáltató. Az orvosszakértők 'véleménye szerint a károsult bal lábfejének roncsolódása miatt lábujjait amputálni kellett és súlyos hegesedéssel gyógyuló bőrátültetésre is sor került. Mindezek következtében csökkent a balláb stabilitás Emiatt — bár a dolgozó ma máv újra munkaképes — nagyobb terheket nem emelhet, a bal láb teherbíró képességének csökkenése miatt hamarabb fárad és egyes munkákat — például ásást — nem végezhet. A sérülések és a hege- sedések az emberekben visz- szatetszést kelthetnek, így fedetlen testtel nem járhat, strandra stb. nem mehet. A korábbi tárgyalásokon megjelent tanúk — a károsult munkatársai és barátai — elmondták, hogy az alperes balesete óta igen sokat változtatott életmódján. Míg korábban aktív, mozgékony volt és szívesen kirándult velük a Bükkbe, a Mátrába, s közösen látogatták az egri és miskolci strandokat, most hiába hívják bárhová. Visszahúzódó lett és beszédzavara is fokozódott. S amíg mindezt elsorolja a tanácsvezető, nézem az alperest. A fiatal, keskeny arcban szomorú barna szem Megyénk „fiatal” borvidékén, a Bükkalján már megkezdődött a szüret. Történelmi borvidékünkön, To- kaj-Hegyalján azonban, ahol a vulkánikus talajokon érlelődő hagyományos fajták, a furmint és a hárslevelű, a kiváló minőség érdekében kései szüretet igényelnek, még csak a nagy munka .előkészületei folynak. Evek óta hagyomány, hogy n hegyaljai szüretet megelő- a termelő gazdaságok és a borkombinát vezetőinek „’ dada(egyeztető”, s természetesen a szüret idejét, szervezését, az árakat, az átvétel módját ismertető, az esetleges gondokra megoldást kereső megbeszélése. Dr. Németh Pálnak, a TE- SZÖV titkárának elnökletével, erre a megbeszélésre az idén Tolcsván került sor. tekint vissza rám. Sokáig nem is állom a „farkasszemet”, arra gondolok, vajon nem lenne-e sokkal egyszerűbb és főként emberségesebb, ha a felperes vállalat nem pereskedne néhány ezer forint miatt. Ez az összeg, amelyen a vita, a per folyik, sajnos, úgysem gyógyítja be a test és a sérült lélek sebeit, de az elkerülhető pereskedés nem ütne most újabb sérüléseket rajta. Ilyen összeg kifizetésétől még nem menne tönkre a vállalat, ahol és amiért eddig és ezután is dolgozik a károsult és sok ezer társa — akik ma még egészségesek. * Közben sorra jönnek a felperes vállalat tanúi, akik új tényeket nemigen mondanak. És nem is mondhatnak, hiszen ők nem úgy, mint az alperes tanúi, csak egy-két éve ismerik közelebbről, csak egy-két éve dolgoznak együtt a károsulttal. Ennek ellenére valahogy mégis továbbrajzolódik az alperesről eddig kialakult kénünk. Megtudjuk, hogy töt munkatársa lakásépítésénél segédkezett abban a reményben, hogy azok ezt a segítséget visszaadják akkor, ha majd ő vág bele az építkezésbe. Elmondják azt is, hogy ott volt valamennyi szervezett társadalmi munkaakcióban és ott volt a közös szórakozásokon is. Balesete óta — mivel dolgozni már nem nagyon bír — a napi 8 órás munka is fárasztó számára. így a közös megmozdulásokból is kimarad. Vége felé közeledik a tárgyalás. A felperes jogi képviselője még „harcol” a forintokért és a Legfelsőbb Bíróság irányelvét idézi: a bíróságnak ilyen esetben azt kell vizsv^'nj — hogy menynyire szűkültek be a károsult munkavállalási esélyei. Ez azonban nemhogy csökkent — állítja —, hanem a mást betöltött könnyebb, kvalifikáltabb munkát kívánó tevékenysége miatt még bővült. A károsult családi életében sem történt változás. Az alperes jogi képviselője azt hangsúlyozta, hogy az alperes úgynevezett nem vagyoni jellegű kártérítési igényét a szórakozási és a tá- gabban értelmezett társadalmi életének beszűkülésére alapozta. * A bíróság tanácskozik ... Kinn a folyosón szóra bírom a károsultat Amint azt Mitró László, a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát vezérigazgató-helyettese elmondta, a felvásárlási árak lényegében a tavalyihoz hasonlóak. A szakemberek ITegyalja-szerte nemcsak nagy mennyiségű, de kiváló minőségű termést várnak. Sok ültetvényen aszúso- dásra is számítanak. A bogyókon máris „jelentkezik” az aszúsodás. A várható nagy mennyiség és a jó minőség. sajnos gondokkal is jár. A szőlőtermelő nagyüzemekben feszültséget okoz, hogy a tavalyinál mintegy felével kevesebb diákok nyújtotta segítségre számíthatnak. Az előző éveknél jóval több lesz a szőlő, ugyanakkor kevesebb lesz — Nem' tart a vállalat esetleges szankcióitól? — Dehogynem. Előbb vagy utóbb, ilyen vagy olyan formában félhetek tőle. — Ha megnyeri a pert mit kezd a pénzzel ? Belefog az építkezésbe? (Egy egyszobás albérletben lakik családjával.) Sérült lábára mutat: — Ugyan, hogy tudnék így építkezni. ★ A bíróság a felperes kérését elutasította és a kártérítés összegét 60 ezer forintban állapította meg. Az indoklást láthatólag nem kis csalódottsággal és bosszúsággal hallgatta a felperes vállalat jogi képviselője, ö távozott leghamarabb. * A tanácsvezető bíró a következő tárgyalás előtt még szakít egy kis időt a beszélgetésre. — A munkaügyi viták eldöntésénél, a munkajogban a nem vagyoni jellegű kártérítés viszonylag új kategória. hiszen alkalmazására csak 1981. január 1-től van mód. A polgári törvény- könyv már korábban, 1978- tól lehetővé tette ennek a kategóriának az alkalmazását. A szocialista jog — illetve bírói gyakorlatban — éppen mert a dolgozók érdekeit maga az állam védi, az önálló jogággal, a munkajoggal is — így olyan „látványos” esetek természetesen ennél az új kategóriánál sincsenek, mint például az erről hírhedt Egyesült Államokban sem találhatók, ahol a mentőautó nyomában ott száguld az ügyvéd gépkocsija ... Hazánkban az ilyen esetek elbírálása nagy körültekintést kíván. Egyebek között mérlegelni kell, hogy idősebb, vagy fiatalabb-e a károsult. Figyelembe kell venni, hogy ki hogyan viseli el fizikailag és pszichikai lag az őt ért balesetet. Nyilván más az olyan férfi esete, akinek mindkét lábát amputálják, de hallatlan akarattal ismét megtalálja élete célját és értelmét, mint az olyan fiatalasszonyé, akit teszem fel, kutyák támadnak meg, marnak össze, s aki azt hiszi, hogy mindenkinek csak terhére van. A jogalkalmazónak feladata az érdekek összehangolása és ez akkor rendeltetésszerű, ha a jogszabály által kívánt cél érdekében gyakorolják. Itt és ilyen esetekben (is) az ember érdekében. Bnchert Miklós az úgynevezett „diák-munkanap”. Csak a zöldszürethez több, mibt 30 ezer „diák-munkanap” hiányzik To- kaj-Hegyaljan, s amennyiben bekövetkezik a várt aszúso- dás, nagymértékben megnövekszik a kézi munkaerőszükséglet. A minőség érdekében, a hagyományos hegyaljai fajták szüretelését októberben kezdik meg a történelmi borvidéken, s a borkombinát csak október 10-én kezdi meg a szőlő és a must felvásárlását. Csupán a sárga muskotályt és Hegyalja más „vendég” fajtáit termelő üzemekben kezdték meg már most, szeptember végén a szüretet De a furmint és a hárslevelű termése ezekben a gazdaságokban is még a tőkéken érlelődik. Nem titok, hogy napjainkban komoly értékesítési gondokkal küszködnek a textilipari termékeket gyártó vállalatok, szövetkezetek. A világpiacon csak az olcsó, munkaigényes termékeknek van keletjük. A világpiaci helyzet változása, érthetően, érzékenyen érinti megyénket is, hiszen az elmúlt években számos új ruhaüzem valósult meg. Fővárosi nagyvállalatok, szövetkezetek a vidéken még meglevő munkaerőre számítva, alapítottak üzemeket me- gyeszerte. A legtöbb helyen altkor még nem számoltak a gondokkal, a melyeit, sajnos, most már valósak. A varrodák csak abban az esetben maradhatnak fenn, ha az ott dolgozóit képeseit olyan ruházati cikkeket varrni, amelyek nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacon is jól eladhatók. Ez annál is inkább követelmény, mivel annak idején éppen az exportelképzeléseit következtében építettek a szóban forgó nagyvállalatok, illetve szövetkezetek a vidéki női munkaerőre. Azóta sokat változott a helyzet, kérdés: ltik azok, akik versenyben tudnak maradni? A ruhakészítéssel foglalkozó üzemek közül megyénkben kiemelkedik a Sárospataki Ruházati Szövetkezet. Termékeinek 97 százalékát exportra készítik, s ennek döntő hányada a tőkés piacra kerül. A szövetkezet múlt évi kimagasló teljesítménye alapján ismét elnyerte a „kiváló” címet Az év elején célul tűzték: túlszárnyalják a tavalyi eredményeket, bizonyítva, hogy megérdemelten kapták a kitüntetést. Ez azonban korántsem könnyű feladat, hiszen a szint, amelyről indulniuk kellett, igen magas. A mércét már nem lehet alacsonyabbra állítani, a tőlük megszokott módon kívánják az idén is feladataikat megoldani. Ez viszont ném ígérkezik könnyűnek, ebben az évben egy sor újabb körülménnyel is számolniuk kelL A változások elsődlegesen az exportot érintik, hiszen a szövetkezet termelésében ez a meghatározó. A helyzetet nem látják kilátástalannak: a gondokon mielőbb túl akarnak lépni — Hogyan? Erről kérdeztük Karajz Gézát, a Sárospataki Ruhásat Szövetkezet elnökét — A korábbival ellentétben az idén az aprószeriás termelés jellemző a szövetkezetben — jegyezte meg az elnök. Általánosítható a példa: a tőkés partner megrendel tőlünk 76 darab estélyi ruhát. Ezek közül kéri, hogy legyen két darab 38-as, mégpedig piros színben. Míg korábban szabászaink a skiccek alapján nagy sorozatban tudták kivágni a mintákat, addig most, akárcsak egy házi varrodában, darabonként kell kiszabniuk a ruhákat így lassabban megy a munka, s a gyakori termék- váltás alaposan próbára teszi varrónőinket is. Jobb szervezéssel igyekszünk enyhíteni a gondokon, tartalékaink azonban végesele Lépni igazán csak akkor tudunk, ha megvalósul az új beruházásunk. Ehhez állami támogatást nem kértünk, szerencsére saját erőnkből képesek voltunk megteremteni az új, korszerűbb üzemház létesítésének anyagi feltételeit. Az építkezés már megkezdődött, szeptember végéig a kivitelezők elkészülnek az alapozással. A beruházás megvalósításáig is dolgoznunk kell, s nem is akárhogyan. — Mit vár a szövetkezettől a népgazdaság i — Azt mindenképpen, hogy a tőlünk megszokott szinten tegyünk eleget feladatainknak — mondja az elnök. — Dolgozóink egyértelműen az exporttervek teljesítéséért drukkolnak. Az eddig eltelt nyolc hónap tapasztalatai nem rosszak, ennek ellenére nem vagyunk elégedettek. Igaz, hogy a tervekben előírtaknak eleget tettünk, ám nem árulok el titkot, ha elmondom: ebben az .esztendőben is szeretnénk túlszárnyalni önmagunkat, a . tervezettől többet* akarunk letenni a népgazdaság asztalára. — Hogyan összegezné ennek feltételeit az elnök? — Dolgozóink ismerik az előttünk álló feladatokat., a legtöbbet ők tehetnek a sikerért — mondja. — Nekünk kell segítenünk azon. ami rajtunk, vezetőkön múlik. Sajnos. csalódtunk régi megrendelőinkben, az idén olyan A Borsod megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás szakemberei felhívják a kiskerttulajdonosok figyelmét. hogy a burgonya- és zöldségfélék • betakarítása után megmaradt növényi maradványokat célszerű még az ősz folyamán összegyűjteni és elégetéssel megsemmi- sfteni A málnát és a ribiszkét ajánlatos mechanikai védelemben részesíteni. Ezzel jelentősen csökkenthető a vesszőket károsító kártevők (málnagubacsszúnyog és üvegszárnyú ribiszkelepke lárvái' és betegségek jövő tavaszi kártétele. Ugyanis ilyenkor már jól láthatók a málnavesszőkön levő guba- csok valamint a ribiszkevesszők belsejében károsító hernyók kártétele, melyet a vesszők felületén látható nyílás és az azon kitürem- kedő ürülék jól jelez. Ezeket a vesszőket kell tőből kivágni és elégetni A talaj megfelelő tápanyag-visszapótlásáról sem szabad megfeledkezni. Elsősorban foszfor- és káliumműtrágyával készített szerves trágyát igényelnek a kiskertek. árakat kínálnak, amelyeket írem fogadhatunk el. Most tárgyalunk a tőkés megrendelőkkel, s ha a megbeszélések nem hozzák meg a kívánt változást, kénytelenek leszünk más partnerek után nézni. Nem túlzás, amikor azt állítjuk, varrónőink sokra képesek, tudnak olyan ruhákat varrni, amelyeknél a legkényesebb igényű vásárlók sem találnak kivetnivalót. Ezt a képességet nem szabad alábecsülni. Reméljük, meg tudunk egyezni a tőkés vevőinkkel az árakban. Mi nem szeretnénk elveszíteni a régi, jól bevált piacot, ám az önérzetünk nem engedheti meg, hogy irreális árakért dolgozzunk. Való igaz: a sárospataki varrónők sokat tudnak. Végigjártuk az üzemet s olyan ruhákat láttunk, amelyeket csak jól felkészült szakemberek tudnak gyártani. Nos, a pataki asszonyok képesek erre. A legmagasabb minőségi követelményeknek is megfelel a munkájuk, nem szabad leértékelni képességeiket. A szövetkezet, vezetősége ennek ismeretében ül le a napokban egy, a szövetkezet jövőjét meghatározó eszmecserére. Tehetik ezt annak tudatában is, hogy az itt dolgozók még rejtett tartalékokkal is rendelkeznek. Ez vezérelte a vezetőséget egy szakcsoport létrehozására. A négyszáz dolgozó közül ötvenen érezték úgy, hogy többre is képesek. A szakcsoportba zömmel fiatalok jelentkeztek, akik szeretnek és bírnak is dolgozni, s jobban örülnek ennek a munkalehetőségnek. mintha egyéb másodállás után kellett volna nézniük. Érthető, hogy ilven munkáskollektívával a háta mögött bizakodó az elnök is. s joggal vallhatja. hogy képesek leküzdeni a nehézségeket, amelyeket a megváltozott külgazdasági helyzet idézett elő. A szabászok és varrónők már eljutottak arra a szintre. amikor nem okoz gondot a fazonváltás, sőt éppen ellenkezőleg: a szakmaszeretet őket is éppúgy az új keresésére ösztönzi, akárcsak a megrendelőket. Igazukat védi. hogy nem akarják áron alul adni képességeiket. Déváid Hedvig Felvásárlás csak október 10-töi Több szüli, kevesebb szüretelő a törlinermi borvidéken
