Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-24 / 224. szám

1982. szeptember 24., péntek ESZÁK-MAGYARORSZAG 3 Ősz a öerftn A Miskolci Munkaügyi Bíróságon Sorsok és A sályi palackozóban Az Eger—Mátravidéki Borgazdasági Kombinát, valamint a sályi Bükkalja Termelőszövetkezet közösen üzemelteti azt a palacko­zóüzemet, melyben a közkedvelt üdítő italt, a Márkát literes üvegben palackozzák. A képen a korszerű palackozógép segít­ségével több megye fogyasztói számára megtelnek „Márkával" az üres üvegek. Fojtán László felvétele Kis szériában, exportra dolgoznak Mit tudnak a pataki varrónők? Fél tizenegy előtt néhány perccel nagyobb csoport ér­kezik a Miskolci Munka­ügyi Bíróság egyik tanács­terme elé. Akkor már jó né­hány perce álldogáltam a bíróság épületének folyosó­ján és megszokhattam az arcokon vibráló feszültsé­get. De ez a csoport vala­hogy más volt. Igaz, a dol­gozó és a vállalat közötti munkaügyi vita eldöntése érdekében sorra kerülő tár­gyalás is viszonylag ritka, szokatlan volt. Aznap a Mis­kolci Munkaügyi Bíróság dr. Farkasné, dr. Boleratzky Eszter tanácsa arról hozott ítéletet, hogy egy súlyos balesetet szenvedett dolgo­zónak jár-e és miiven mér­tékű, úgynevezett nem va­gyoni kártérítés. * Az ügy rövid előzménye: 1981. június 4-én darujaví­tás közben balesetet szenve- c tt egy ózdi géplakatos. A vagyoni kár megtérítésén kí­vül kérte a vállalattól az úgynevezett nem vagyoni kár megtérítését is. Vállalata 30 ezer forint nem vagyoni kártérítést ajánlott fel szá­mára. A munkaügyi döntő- bizottság további 30 ezer, összesen 60 ezer forint meg­fizetésére kötelezte a válla­latot. E határozat ellen nyúj­tott be keresetet a Miskolci Munkaügyi Bíróságnál a munkáltató. Az orvosszakértők 'vélemé­nye szerint a károsult bal lábfejének roncsolódása mi­att lábujjait amputálni kel­lett és súlyos hegesedéssel gyógyuló bőrátültetésre is sor került. Mindezek követ­keztében csökkent a balláb stabilitás Emiatt — bár a dolgozó ma máv újra mun­kaképes — nagyobb terhe­ket nem emelhet, a bal láb teherbíró képességének csök­kenése miatt hamarabb fá­rad és egyes munkákat — például ásást — nem végez­het. A sérülések és a hege- sedések az emberekben visz- szatetszést kelthetnek, így fedetlen testtel nem járhat, strandra stb. nem mehet. A korábbi tárgyalásokon megjelent tanúk — a káro­sult munkatársai és barátai — elmondták, hogy az al­peres balesete óta igen so­kat változtatott életmódján. Míg korábban aktív, mozgé­kony volt és szívesen kirán­dult velük a Bükkbe, a Mát­rába, s közösen látogatták az egri és miskolci strandokat, most hiába hívják bárhová. Visszahúzódó lett és beszéd­zavara is fokozódott. S amíg mindezt elsorolja a tanácsvezető, nézem az alperest. A fiatal, keskeny arcban szomorú barna szem Megyénk „fiatal” borvidé­kén, a Bükkalján már meg­kezdődött a szüret. Törté­nelmi borvidékünkön, To- kaj-Hegyalján azonban, ahol a vulkánikus talajokon ér­lelődő hagyományos fajták, a furmint és a hárslevelű, a kiváló minőség érdekében kései szüretet igényelnek, még csak a nagy munka .előkészületei folynak. Evek óta hagyomány, hogy n hegyaljai szüretet megelő- a termelő gazdaságok és a borkombinát vezetőinek „’ dada(egyeztető”, s termé­szetesen a szüret idejét, szervezését, az árakat, az átvétel módját ismertető, az esetleges gondokra megol­dást kereső megbeszélése. Dr. Németh Pálnak, a TE- SZÖV titkárának elnökleté­vel, erre a megbeszélésre az idén Tolcsván került sor. tekint vissza rám. Sokáig nem is állom a „farkassze­met”, arra gondolok, vajon nem lenne-e sokkal egy­szerűbb és főként embersé­gesebb, ha a felperes válla­lat nem pereskedne néhány ezer forint miatt. Ez az összeg, amelyen a vita, a per folyik, sajnos, úgysem gyógyítja be a test és a sé­rült lélek sebeit, de az el­kerülhető pereskedés nem ütne most újabb sérüléseket rajta. Ilyen összeg kifizeté­sétől még nem menne tönk­re a vállalat, ahol és amiért eddig és ezután is dolgozik a károsult és sok ezer társa — akik ma még egészsége­sek. * Közben sorra jönnek a fel­peres vállalat tanúi, akik új tényeket nemigen mon­danak. És nem is mondhat­nak, hiszen ők nem úgy, mint az alperes tanúi, csak egy-két éve ismerik köze­lebbről, csak egy-két éve dolgoznak együtt a káro­sulttal. Ennek ellenére va­lahogy mégis továbbrajzoló­dik az alperesről eddig ki­alakult kénünk. Megtudjuk, hogy töt munkatársa la­kásépítésénél segédkezett ab­ban a reményben, hogy azok ezt a segítséget visszaadják akkor, ha majd ő vág bele az építkezésbe. Elmondják azt is, hogy ott volt vala­mennyi szervezett társadal­mi munkaakcióban és ott volt a közös szórakozásokon is. Balesete óta — mivel dolgozni már nem nagyon bír — a napi 8 órás munka is fárasztó számára. így a közös megmozdulásokból is kimarad. Vége felé közeledik a tár­gyalás. A felperes jogi kép­viselője még „harcol” a fo­rintokért és a Legfelsőbb Bíróság irányelvét idézi: a bíróságnak ilyen esetben azt kell vizsv^'nj — hogy meny­nyire szűkültek be a káro­sult munkavállalási esélyei. Ez azonban nemhogy csök­kent — állítja —, hanem a mást betöltött könnyebb, kvalifikáltabb munkát kívá­nó tevékenysége miatt még bővült. A károsult családi életében sem történt válto­zás. Az alperes jogi képviselő­je azt hangsúlyozta, hogy az alperes úgynevezett nem va­gyoni jellegű kártérítési igé­nyét a szórakozási és a tá- gabban értelmezett társa­dalmi életének beszűkülésé­re alapozta. * A bíróság tanácskozik ... Kinn a folyosón szóra bí­rom a károsultat Amint azt Mitró László, a Tokaj-hegyaljai Állami Gaz­dasági Borkombinát vezér­igazgató-helyettese elmond­ta, a felvásárlási árak lé­nyegében a tavalyihoz ha­sonlóak. A szakemberek ITegyalja-szerte nemcsak nagy mennyiségű, de kiváló minőségű termést várnak. Sok ültetvényen aszúso- dásra is számítanak. A bo­gyókon máris „jelentkezik” az aszúsodás. A várható nagy mennyiség és a jó mi­nőség. sajnos gondokkal is jár. A szőlőtermelő nagy­üzemekben feszültséget okoz, hogy a tavalyinál mintegy felével kevesebb diákok nyújtotta segítségre számít­hatnak. Az előző éveknél jóval több lesz a szőlő, ugyanakkor kevesebb lesz — Nem' tart a vállalat esetleges szankcióitól? — Dehogynem. Előbb vagy utóbb, ilyen vagy olyan for­mában félhetek tőle. — Ha megnyeri a pert mit kezd a pénzzel ? Belefog az építkezésbe? (Egy egy­szobás albérletben lakik csa­ládjával.) Sérült lábára mutat: — Ugyan, hogy tudnék így építkezni. ★ A bíróság a felperes ké­rését elutasította és a kár­térítés összegét 60 ezer fo­rintban állapította meg. Az indoklást láthatólag nem kis csalódottsággal és bosszú­sággal hallgatta a felperes vállalat jogi képviselője, ö távozott leghamarabb. * A tanácsvezető bíró a kö­vetkező tárgyalás előtt még szakít egy kis időt a be­szélgetésre. — A munkaügyi viták el­döntésénél, a munkajogban a nem vagyoni jellegű kár­térítés viszonylag új kate­gória. hiszen alkalmazására csak 1981. január 1-től van mód. A polgári törvény- könyv már korábban, 1978- tól lehetővé tette ennek a kategóriának az alkalmazá­sát. A szocialista jog — illetve bírói gyakorlatban — éppen mert a dolgozók érdekeit maga az állam védi, az ön­álló jogággal, a munkajog­gal is — így olyan „látvá­nyos” esetek természetesen ennél az új kategóriánál sincsenek, mint például az erről hírhedt Egyesült Álla­mokban sem találhatók, ahol a mentőautó nyomában ott száguld az ügyvéd gépko­csija ... Hazánkban az ilyen ese­tek elbírálása nagy körülte­kintést kíván. Egyebek kö­zött mérlegelni kell, hogy idősebb, vagy fiatalabb-e a károsult. Figyelembe kell venni, hogy ki hogyan vi­seli el fizikailag és pszichi­kai lag az őt ért balesetet. Nyilván más az olyan férfi esete, akinek mindkét lábát amputálják, de hallatlan akarattal ismét megtalálja élete célját és értelmét, mint az olyan fiatalasszonyé, akit teszem fel, kutyák támad­nak meg, marnak össze, s aki azt hiszi, hogy minden­kinek csak terhére van. A jogalkalmazónak feladata az érdekek összehangolása és ez akkor rendeltetésszerű, ha a jogszabály által kívánt cél érdekében gyakorolják. Itt és ilyen esetekben (is) az ember érdekében. Bnchert Miklós az úgynevezett „diák-mun­kanap”. Csak a zöldszüret­hez több, mibt 30 ezer „di­ák-munkanap” hiányzik To- kaj-Hegyaljan, s amennyiben bekövetkezik a várt aszúso- dás, nagymértékben megnö­vekszik a kézi munkaerő­szükséglet. A minőség érdekében, a hagyományos hegyaljai faj­ták szüretelését októberben kezdik meg a történelmi borvidéken, s a borkombi­nát csak október 10-én kezdi meg a szőlő és a must fel­vásárlását. Csupán a sárga muskotályt és Hegyalja más „vendég” fajtáit termelő üzemekben kezdték meg már most, szeptember végén a szüretet De a furmint és a hárslevelű termése ezekben a gazdaságokban is még a tőkéken érlelődik. Nem titok, hogy napjaink­ban komoly értékesítési gon­dokkal küszködnek a textil­ipari termékeket gyártó vál­lalatok, szövetkezetek. A vi­lágpiacon csak az olcsó, munkaigényes termékeknek van keletjük. A világpiaci helyzet válto­zása, érthetően, érzékenyen érinti megyénket is, hiszen az elmúlt években számos új ruhaüzem valósult meg. Fő­városi nagyvállalatok, szö­vetkezetek a vidéken még meglevő munkaerőre számít­va, alapítottak üzemeket me- gyeszerte. A legtöbb helyen altkor még nem számoltak a gondokkal, a melyeit, sajnos, most már valósak. A varro­dák csak abban az esetben maradhatnak fenn, ha az ott dolgozóit képeseit olyan ru­házati cikkeket varrni, ame­lyek nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacon is jól elad­hatók. Ez annál is inkább követelmény, mivel annak idején éppen az exportel­képzeléseit következtében építettek a szóban forgó nagyvállalatok, illetve szö­vetkezetek a vidéki női mun­kaerőre. Azóta sokat válto­zott a helyzet, kérdés: ltik azok, akik versenyben tud­nak maradni? A ruhakészí­téssel foglalkozó üzemek kö­zül megyénkben kiemelkedik a Sárospataki Ruházati Szö­vetkezet. Termékeinek 97 százalékát exportra készítik, s ennek döntő hányada a tő­kés piacra kerül. A szövetke­zet múlt évi kimagasló tel­jesítménye alapján ismét el­nyerte a „kiváló” címet Az év elején célul tűzték: túl­szárnyalják a tavalyi ered­ményeket, bizonyítva, hogy megérdemelten kapták a ki­tüntetést. Ez azonban koránt­sem könnyű feladat, hiszen a szint, amelyről indulniuk kellett, igen magas. A mér­cét már nem lehet alacso­nyabbra állítani, a tőlük megszokott módon kívánják az idén is feladataikat meg­oldani. Ez viszont ném ígér­kezik könnyűnek, ebben az évben egy sor újabb körül­ménnyel is számolniuk kelL A változások elsődlegesen az exportot érintik, hiszen a szö­vetkezet termelésében ez a meghatározó. A helyzetet nem látják kilátástalannak: a gondokon mielőbb túl akar­nak lépni — Hogyan? Erről kérdez­tük Karajz Gézát, a Sáros­pataki Ruhásat Szövetkezet elnökét — A korábbival ellentét­ben az idén az aprószeriás termelés jellemző a szövet­kezetben — jegyezte meg az elnök. Általánosítható a pél­da: a tőkés partner megren­del tőlünk 76 darab estélyi ruhát. Ezek közül kéri, hogy legyen két darab 38-as, még­pedig piros színben. Míg ko­rábban szabászaink a skic­cek alapján nagy sorozatban tudták kivágni a mintákat, addig most, akárcsak egy házi varrodában, darabon­ként kell kiszabniuk a ruhá­kat így lassabban megy a munka, s a gyakori termék- váltás alaposan próbára teszi varrónőinket is. Jobb szerve­zéssel igyekszünk enyhíteni a gondokon, tartalékaink azonban végesele Lépni iga­zán csak akkor tudunk, ha megvalósul az új beruházá­sunk. Ehhez állami támoga­tást nem kértünk, szerencsé­re saját erőnkből képesek voltunk megteremteni az új, korszerűbb üzemház létesí­tésének anyagi feltételeit. Az építkezés már megkezdő­dött, szeptember végéig a ki­vitelezők elkészülnek az ala­pozással. A beruházás meg­valósításáig is dolgoznunk kell, s nem is akárhogyan. — Mit vár a szövetkezet­től a népgazdaság i — Azt mindenképpen, hogy a tőlünk megszokott szinten tegyünk eleget fel­adatainknak — mondja az elnök. — Dolgozóink egyér­telműen az exporttervek tel­jesítéséért drukkolnak. Az eddig eltelt nyolc hónap ta­pasztalatai nem rosszak, en­nek ellenére nem vagyunk elégedettek. Igaz, hogy a tervekben előírtaknak eleget tettünk, ám nem árulok el titkot, ha elmondom: ebben az .esztendőben is szeretnénk túlszárnyalni önmagunkat, a . tervezettől többet* akarunk letenni a népgazdaság aszta­lára. — Hogyan összegezné en­nek feltételeit az elnök? — Dolgozóink ismerik az előttünk álló feladatokat., a legtöbbet ők tehetnek a si­kerért — mondja. — Nekünk kell segítenünk azon. ami raj­tunk, vezetőkön múlik. Saj­nos. csalódtunk régi megren­delőinkben, az idén olyan A Borsod megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Ál­lomás szakemberei felhívják a kiskerttulajdonosok figyel­mét. hogy a burgonya- és zöldségfélék • betakarítása után megmaradt növényi maradványokat célszerű még az ősz folyamán összegyűjte­ni és elégetéssel megsemmi- sfteni A málnát és a ribisz­két ajánlatos mechanikai vé­delemben részesíteni. Ezzel jelentősen csökkenthető a vesszőket károsító kártevők (málnagubacsszúnyog és üvegszárnyú ribiszkelepke lárvái' és betegségek jövő tavaszi kártétele. Ugyanis ilyenkor már jól láthatók a málnavesszőkön levő guba- csok valamint a ribiszke­vesszők belsejében károsító hernyók kártétele, melyet a vesszők felületén látható nyílás és az azon kitürem- kedő ürülék jól jelez. Eze­ket a vesszőket kell tőből kivágni és elégetni A talaj megfelelő táp­anyag-visszapótlásáról sem szabad megfeledkezni. Első­sorban foszfor- és kálium­műtrágyával készített szer­ves trágyát igényelnek a kis­kertek. árakat kínálnak, amelyeket írem fogadhatunk el. Most tárgyalunk a tőkés megren­delőkkel, s ha a megbeszé­lések nem hozzák meg a kí­vánt változást, kénytelenek leszünk más partnerek után nézni. Nem túlzás, amikor azt állítjuk, varrónőink sok­ra képesek, tudnak olyan ruhákat varrni, amelyeknél a legkényesebb igényű vá­sárlók sem találnak kivetni­valót. Ezt a képességet nem szabad alábecsülni. Remél­jük, meg tudunk egyezni a tőkés vevőinkkel az árak­ban. Mi nem szeretnénk el­veszíteni a régi, jól bevált piacot, ám az önérzetünk nem engedheti meg, hogy ir­reális árakért dolgozzunk. Való igaz: a sárospataki varrónők sokat tudnak. Vé­gigjártuk az üzemet s olyan ruhákat láttunk, amelyeket csak jól felkészült szakem­berek tudnak gyártani. Nos, a pataki asszonyok képesek erre. A legmagasabb minő­ségi követelményeknek is megfelel a munkájuk, nem szabad leértékelni képessé­geiket. A szövetkezet, veze­tősége ennek ismeretében ül le a napokban egy, a szö­vetkezet jövőjét meghatáro­zó eszmecserére. Tehetik ezt annak tudatában is, hogy az itt dolgozók még rejtett tar­talékokkal is rendelkeznek. Ez vezérelte a vezetőséget egy szakcsoport létrehozásá­ra. A négyszáz dolgozó közül ötvenen érezték úgy, hogy többre is képesek. A szak­csoportba zömmel fiatalok jelentkeztek, akik szeretnek és bírnak is dolgozni, s job­ban örülnek ennek a mun­kalehetőségnek. mintha egyéb másodállás után kel­lett volna nézniük. Érthető, hogy ilven munkáskollektí­vával a háta mögött bizako­dó az elnök is. s joggal vall­hatja. hogy képesek leküz­deni a nehézségeket, ame­lyeket a megváltozott kül­gazdasági helyzet idézett elő. A szabászok és varrónők már eljutottak arra a szint­re. amikor nem okoz gon­dot a fazonváltás, sőt éppen ellenkezőleg: a szakmasze­retet őket is éppúgy az új keresésére ösztönzi, akár­csak a megrendelőket. Iga­zukat védi. hogy nem akar­ják áron alul adni képessé­geiket. Déváid Hedvig Felvásárlás csak október 10-töi Több szüli, kevesebb szüretelő a törlinermi borvidéken

Next

/
Thumbnails
Contents