Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-23 / 223. szám

1982. szeptember 23., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Közrend, közbiztonság Bérsedben A legfiatalabb gyár az élre tör fl nagyobb önállóság lehetőségeket kínál Kriston László exportra termel. A zárófedelek fojtófuratait ké­szíti - egyelőre a hagyományos technológia szerint. (Fotó: Fojtán) (Folytatás az T. oldalról) Bevezetőjében arról szólt, hogy Borsodban a közrend és a közbiztonság szilárd, a szo­cialista törvényesség és a jog- politikai irányelvek érvénye­sülnek, a békés alkotó mun­ka feltételei biztosítottak. A megyei rendőr-főkani- tóny idézte a megyei párt­végrehajtóbizottság 1981 au­gusztusában határozatba fog­lalt megállapítását; mely sze­rint: „rendőri szerveink lé­pést tartottak a társadalmi fejlődéssel, tevékenységüket a párt és népünk szolgálata ve­zérelte, munkájukat magas fokú hivatástudattal, a meg­növekedett feladatok és a bo­nyolultabb körülmények kö­zepette is alapvetően ered­ményesen. a szocialista törvé­nyesség betartásával végez­ték. — Az 1977 és 1981 közötti időszakban a bűncselekmé nyék száma kisebb mérték­ben nőtt, az erőszakos garáz­da bűncselekmények számát tekintve a megyék között el­ső helyen áll Borsod, míg az összes bűncselekményeket te­kintve a második helyen. A környezet jellege is lényeges befolyásoló tényező a bűn- cselekmények számának ala­kulásában, így Miskolcon a jelentős munkaerőmozgás, a nagy értékű anyagok, alkatré­szek koncentrálódása mind elősegítették e folyamat erő­södését. Szólt a megyei rendőr-fő­kapitány az alkoholnak a bű­nözést segítő hatásáról is; hogy magas az ital hatása alatt elkövetett élet elleni, erőszakos, garázda bűntettek száma, vagy, hogy a rablá­soknak nemcsak az elkövetői, de gyakran a sértettjei is it­tas állapotban voltak. Emelkedett a vagyon elle­ni bűncselekmények száma, ugyanakkor a kármegtérülés csökkent. Nőtt a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmé­nyek aránya, a csalások, or­gazdaságok, rongálások' szá­ma. (Csökkenés mutatkozik a sikkasztásoknál.) (Folytatás az 1. oldalról) A szövetkezet új épületé­ben létesített KISZ-klub kel­lemes környezetet biztosított a fogadásra. Az elnök röviJ den ismertette a szövetkezet jellegét, gazdálkodásának főbb ismérveit. Beszámolt ar­ról, hogy 2800 asszony és lány dolgozik itt, többségük otthon, gyereknevelés, háztá­ji munka mellett, vállalja ezt a nehéz, ám .igen szép mun­kát.. Harmincnyolc falu asz- szonyai hímezik azokat a matyó motívumokat, ame­lyeknek immár nemcsak Eu­rópában, hanem a tengeren túl is sok híve van. Ami a mezőkövesdi ipari szövetke­zetben készül, az mind ere­deti, hiteles népművészeti tárgy, amit sok esetben meg­kísérelnek hamisítani egyes, messzire fekvő országokban, ám szerencsére sikertelenül A mat. vő asszonyok őseiktől tanulták a tájegység művé­szetét. s az ősök tudását a mai modern tananyag sem hagyja figyelmen kívül a gimnáziumokban. A magyar népművészet e jeles tájegy­ségén nem hal el a hímzés öröksége és a divat sem tud­ja kikezdeni a matyók hím­zésmotívumait. Az elhangzottakat repre­zentálva 26 n.atyó asszony és lány — valamennyien a szö­vetkezet . tagjai — bemutat­ta a szövetkezet termékeit (Estélyi ruhákat esküvői ru­A valósághoz tartozik, hogy néhol a raktározási, tárolási, szállítási hiányosságok, laza­ságok nyújtanak, kínálnait lehetőséget bűncselekmények elkövetéséhez, másutt pedig a bizonylati fegyelem hiá­nyosságai csábítják csalásra az arra hajlamosakat. Az erőszakos, garázda bű­nözésről így beszélt a megyei rendőr-főkapitány: — Az ilyen jellegű bűncse­lekmények társadalmi veszé­lyességét fokozza.a bennük megnyilvánuló közösség-elle- nesség, a brutalitás, így ezek gyakran keltenek riadalmat, megzavarják az államoolgá- rok nyugalmát. Borsod ilyen szempontból, szaknyelven szólva, erősen fertőzött terü­let. Ezzel együtt igaz: me gyénkban az emberek bár mely napszakban félelem nélkül közlekedhetnek, szóra­kozhatnak. pihenhetnek. Miskolcon egy húszfős ak­ciócsoport az elmúlt két-há- rom hónap alatt is jelentős eredményeket ért el a rongá­lok. garázdák megfékezésé­ben. A megelőző tevékeny­ségből mindinkább kiveszik részüket a rendőrség társa­dalmi segítői, az önkéntes rendőrök is. Huszár István hozzászólá­sában elismerően beszélt a tájékoztató analizáló, helyzet­felmérő értékeiről. Dr. Né­meth Pál képviselő többek között azt emelte ki, hogy ahol éberebb a közösség, ott nehezebben talál talajt a bű­nözés. Dr. Bodnár Ferenc képvi­selő: — Hosszabb időszakot tekintve megállapíthatjuk, hogy sokat fejlődött a rend­őri munka Borsodban, a ta­pasztalatok megegyeznek a tájékoztatóban elhangzottak­kal, ugyanakkor a még széle­sebb körű társadalmi .segít­ségről nem mondhatunk le. Dr. Ladányi József, a me­gyei tanács elnöke, ország- gyűlési képviselő az ismerte­tett adatok értékeléséről szól­va megjegyezte, hogy a ko­rábban még bűncselekmény­hákat, nadrágos, modern együtteseket, szoknyás-blú- zos délutáni öltözékeket, szép kiegészítőket vonultattak fel az alkalmi manekenek. A si­ker valóban szép volt, lenyű­göző, ezúttal nem érdekből tapsoltak a vendégek .. . Míg a manekenek öltöztek, a szövetkezet ízelítőt adott a matyó lakodalmasból. Népvi­seletbe öltözött menyasszony és vőlegény lakodalmas ka­láccsal, mézzel és borral kí­nálta a vendégeket, ősi szo­kás szerint. A tolmácsok hét nyelven próbálták visszaad­ni azokat a színeket, ame­lyeket csak a nyelv tolmá­csolhat .. . Uzemlátogatás következett. A gépi varróknál, a baba­készítőknél és a művészeti csoportnál tettek látogatást a vendégek. Tiszta, rendezett műhelyek, sötétkék-fehér pettyes formaruhába öltözött munkásnők fogadták . őket mindenütt. A művészeti cso­port féltve őrzött titkai is napvilágra kerültek, kinyi­tották a páncélszekrényeket, melvekben az ősmatyók ere­deti kincseit őrzik. Így le­hetőség nyílt az egész fo­lyamatot megfigyelni, a Kis Jankó Bori által megálmo­dott rózsák és borsókák és ki tudja még hány híres mo­tívum újjászületését megles­ni. A művészeti csoportnál tett látogatás alatt nyílt alkal­munk Rév Lajossal, az OKISZ elnökével szót válta­ni. nek számító ügyek egy részét a törvény jelenleg szabály sértésnek minősíti, és ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni akkor, amikor csak enyhébb emelkedés mutatkozik. Mint mondta, a városokban a ga­rázdaság nyugtalanítja a la­kosságot, falvainkban viszont a mezei lopások megelőzésé­hez várnak segítséget. Forgony László a körzeti megbízott rendőrök munkájá­nak jelentőségét emelte ki. Dr. Sándor Dezső képvise­lő a gyorsított eljárások szá­mának emeléséért szólt, ami közvetve a megelőzést is jól szolgálja. Palásti Józsefné képviselő hiányolta, hogy az állampol­gárok nem minden esetben tanúsítanak megfelelő maga­tartást a rongálókkal. garáz­dákkal szemben. Csetqrki Lajos többek kör zött annak á véleményének adott hangot, hogy nőtt ugyan a könnyű pénzszerzésre való törekvés, de ezt korszerű megelőző, bűnüldöző munká­val vissza lehet szorítani. Nagy László képviselő az encsi járásban kialakult fer­tőzött gócokról, azok rend­szeresebb ellenőrzésének szükségességéről beszélt. A tájékoztató megállapítá­sait támasztották alá Szilá­gyiné Brogli Erika, Hargitai Ágnes és Hornyák Istvánné képviselők felszólalásai is, akik azt szorgalmazták, hogy ott kell növelni a rendőri munka hatékonyságát, a tár­sadalmi segítséget, ahol arra, a tapasztalatok alapján, a leginkább szükség mutatko­zik. A felvetett kérdésekre dr. Túrós András, megyei rend­őr-főkapitány válaszolt. Az országgyűlési képvise­lők a délutáni órákban el­látogattak a miskolci Forra­dalmi Rendőri Zászlóalj köz­pontjába, ahol tájékoztatót hallgatlak meg a zászlóalj munkájáról, majd kiállítást és bemutatót tekintettek meg közbiztonsági tevékenységük­ről. — A KGST-országok kö­zött milyen helyen szerepel a magyar ipari szövetkezeti mozgalom? — Lengyelországban, Ro­mániában régebben alakul­tak ipari szövetkezetek. A fejlődő országokban pedig kialakulóban vannak, sőt nemcsak a fejlődő országok­ban, hanem másutt is, pél­dául Jugoszláviában is fej­leszteni szeretnék az ipari szövetkezetek hálózatát. Mi jó példával tudunk szolgálni barátainknak, akik úgy vé­lik, nálunk valóban betöltik a szerepüket az ipari szövet­kezetek. Azt a bizonyos ki­egészítő szerepet a nagyipar mellett. Akik igénylik, mind­azoknak irányelveket adunk. A szövetkezet elnökének irodájában a Borsod megyei KISZÖV elnökségének tag­ja, Bognár László pohárkö­szöntőt mondott. A szocialis­ta országok ipari szövetke­zeti elnökségeinek együttmű­ködését éltette. Ezt követően gazdasági eszmecserére került sor. Szó esett az adórendszerről, az árrendszerről, a szabályozás formáiról, a piacról... A delegáció végül megte­kintette a Kis Jankó Bori országos hímzőpályázat kiál­lítását. majd dr. Holló Bé­la, a Heves megyei KISZÖV elnöke vette át a házigazda szerepét, ő kalauzolta át a vendégeket a szomszéd me­gyébe, az egri Univerzál Ipa­ri Szövetkezetbe. Fennállásának tizedik év­fordulóját ünnepelte éppen a Kismotor- és Gépgyár 3. szá­mú mezőkövesdi gyára, ami­kor elkezdett közvetlen tő­kés exportra termelni. Az NSZK-beli Hoerbiger cég számára készítenek zárófede­leket, melyek pneumatikus munkahengereket működtet- nek. Tizenkét típusban ké­szülnek ezek a termékek, és már ránézésre is megállapít­ható, hogy igen bonyolult le­hel az előállításuk. Tavaly 25 ezer darabot rendeltek tőlük, az idén már 36 ezret, jövőre még többre van kilátás, és úgy tűnik, a következő évek­ben is fokozni tudják a ter­melést. Kinczel Miklós gyári gaz- gató nem titkolja, mekkora erőfeszítésébe került a gyári kollektívának, hogy megsze­rezze ezt a piacot. — Revolverasztergákom dolgoztunk kezdetben, csak a tavalyi év végén álltunk át automata esztergagépekre. Huszonöt embert átképez­tünk az új technológiára, ma már megvan a rutinjuk is. A legkényesebb szerep a fiatal mérnököknek jutott, ök az­tán igazán nem panaszkod­hatnak amiatt, hogy nem kapnak valódi, szép felada­tot. Az ő tudásukra számított az egész program. Felét máir meg is oldották, de a termé­kek fúrása még mindig ha­gyományos gépeken történik, hagyományos technológiával. Üj eljárást kell kidolgoznunk, mégpedig beruházás nélkül. Ismét a belső szellemi kapa­citásra kell támaszkodnunk. Ez a téma képezi az újítási feladatterv legfontosabb ré­szét. Most építünk egy új üzemcsarnokot, reméljük, no­vember 7-re birtokba vehet­jük. Ez a csarnok lehetővé teszi, hogy a zárófedélgyáldás egyetlen zárt rendszerbe, ke­rüljön. Talán akkor majd előjönnek a megoldások is. — Ezek szerint valóban hosszú évekre készülnek a Hoerbiger-exportot illetően. — A mai körülmények kö­zött is jó a minőség, nem volt reklamáció. Elégedett a megrendelő. Nem szakadunk el a realitásoktól, ha beje­lentjük: áremelést tervezünk. Erre hamarosan sor kerül. A Kismotor- és Gépgyár a járműipar háttériparának legfontosabb bázisa. Alkatré­szeik nagy hányadát — köz­vetetten — exportálják. Több ezer fajta alkatrészt készíte­nek. emellett még vágj' het- venféle késztermékük van. Igaz, tizenkét év alatt meg­szüntették vagy tízféle apró­ság gyártását, de ehelyett újabbakra és újabbakra jött megrendelés. Ez a sokféle cikk meglehetősen nehézzé teszi az itteni munka- és üzemszervezést. A nagyvállalat öt gyára között a mezőkövesdi a leg­fiatalabb. Tizenkét évvel ez­előtt mindössze hetvenen dolgoztait itt, ma 613 fő a létszám. Ekkora létszámfel­futással nem számoltak, ám a budapesti gyárakban fogy a munkaerő, Mezőkövesd meg szerencsés ebből a szem­pontból. S mivel nem csök­kentek a jármű-háttéripar feladatai, egyre több a köves- di gyár munkája, öt évvel ezelőtt például mindössze 15 millió forint értékű készárut gyártottak itt, a többi alkat­rész volt. Az idén már 180 millió forint értéket tesz ki a készáru, amelynek az elő­állítása természetesen sokkal bonyolultabb. — Huszonkét mérnökünk ran, több száz technikusunk, a betanított és segédmunká­sokat gyáron belül képeztük szakmunkássá. Jelenleg 63 tanulónk van, a fiatalok .nagy többsége itt marad a vizsga után. KISZ-szervezetünk két­száz főt számlál, párhszem»; zetiink 110 fős. Évente 6—7 fiatalt veszünk fel KISZ- ajánlással a pártba. Az it* szervezett vitaköröknek nagy hasznát látjuk, hiszen, ha a párttagok megismerik és megértik az előttünk álló gazdasági feladatokat, akkor könnyebb a gyárvezetőség dolga a termelési tanácskozá­sokon, mivel a párttagok az üzemben már elmondták a legfontosabbakat — mondja Magicz József, a gyári párt- szervezet titkára. — Az idén különösen sok­szor veit szükség a világos magyarázatokra, inert a gyár nagyobb önállóságot ka­pott ... — Az önálló érdekeltségi és elszámolási rendszer újabb lehetőségeket Irinái szá­munkra. Megnövekedett pél­dául az adott és kapott bér­uka. Amikor például ke­vés az anyag, átcsoportosít­juk a munkaerőt és külső vállalattól átvállalunk bizo­nyos munkákat. Ha pedig sürgetnek a határidők, mi adunk ki bizonyos munkákat kisiparosoknak, termelőszö­vetkezeteknek ... A nagyobb önállóságnak erkölcsi előnye­it is látjuk. Korábban még azt sem tudtuk, mennyi nye­reséget termeltünk, mert; az öt gyár között minden egysé­gesítve volt. Az idén már tud­juk, hogy az 58 millió forin­tos nyereségtervünket min­den bizonnyal túlteljesítjük. És ez jó érzés, örülünk neki, Fiatal a mezőkövesdi gyár,- munkásainak átlagéletkora, a gyári múlt is csak 12 éves, mégis nagyon jók az eredmé­nyeik. Két éve még 1 forint 40 fillér volt az egy norma­órára jutó selejt, ma 1 forint 10 fillér. Mindezt annak tud­ják be. hogy megszervezték azokat a „ciklusokat”, mely­nek lényege, hogy a 30—40 fős csoportok tagjai azonos minőségi bérezési rendszer­ben dolgoznak. A csoport minden tagjának a munkája egyugyanaz munkafolyamat­hoz tartozik, így ha valaki sok selejttel dolgozik, akkor a többiek jövedelme is csök­ken. Nos, a csoportok úgy fi­gyelnek egymásra, hogy a hi­baszázalék csökkent és nem a jövedelmek. Lévay Györgyi Őszi erőpróba a szállításban Az ősz a szállító vállala­toknak is a legkeményebb dologidő: ilyenkor csúcsosod­nak a mezőgazdasági beta­karítások, nagy erővel foly­nak még az építkezések, de már a közeledő télre is gon­dolni kell. itt az ideje a t.ü- zel őszá 11 í 1 ásnak. A várható erőpróbára jó előre felké­szült a MÁV és a Volán Járműparkjukat felülvizsgál ták, a szükséges javításokat el­végezték, eszközeiket a mun­ka jellegének megfelelően át­csoportosították. A személy­zetet is felkészítették a nö­vekvő feladatokra, átszerve­zésekkel, túlmunkával hidal­ják át az átmeneti nehézsé­geket. A két legnagyobb fu­varozó vállalat egyeztette a tennivalókat és a legfonto­sabb szállíttatókkal, a fel­adatok ütemezése ös,szehan- golása érdekében. A vasútnak a tavalyinál mintegy 2 millió tonnával több, azaz körülbelül 46 mil­lió tonna, különböző árut kell az év hátralevő hónap­jaiban elfuvaroznia. Amint azt a MÁV vezetői megfo­galmazták: nem elég a fel­kínált árut csak elszállíta­ni, a pontosság, a megbízha­tóság ma már épp olyan el- •engedhetetlen követelmény, mint az eszközökkel való megfontolt, ésszerű, a taka­rékosság szempontjait figye­lembe vevő gazdálkodás. A Volán mindenütt a vas­út tevékenységét kiegészít­ve. a fuvarfeladatokat egyez­tetve veszi ki a részét az iszi csúcsforgalomból. Na- nonta 1200 gépkocsija vesz részt szerte az országban a mezőgazdasági termékek be­takarításában. elfuvarozásá- ban. A munkamegosztás ér­telmében elsősorban az állo­másokra és azokról szállítja el az árut. de ha közel van egymáshoz a feladó és a címzett a Volán feladata a közvetlen szállítás. A „répa­csúcs” idején napi 550 gép­kocsi viszi a cukorrépát a gyárakba, s az ott kelet­kező — takarmányozásra még kiváló — répahulla­dékot vissza a mezősaz- dasági üzemekbe. Napi több száz gépkocsi végzi a töb­bi mezőgazdasági áru to­vábbítását: most van a sze­zonja a szőlőnek, a must­nak, a kukoricának és a bur­gonyának, s jó néhány zöld­ségfélének Is.

Next

/
Thumbnails
Contents