Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-23 / 223. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1932. szeptember 23., csütörtök Az OKP delegációjának tagjai az -MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának székházában tartott tájékoztatón. Tegnap megyénkbe érke­zett az Olasz Kommunista Párt hattagú delegációja. Az olasz pártmunkások a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt tevékenységével, a pártszer­vezetek nautikájával ismer­kednek meg hazánkban. A látogatásokon, eszmecseréken a delegáció tagjai különös figyelmet fordítanak az MSZMP ifjúságpolitikájára; arra, hogyan foglalkoznak a pártszervezetek az ifjúság problémáival, hogyan von­ják be a fiatalokat a -párt- munkába. A küldöttség vezetőjét, Franco Raparellit, az OKP Központi Bizottságának tag­ját, osztályvezető-helyettesét, valamint Gianfranco Gi- moncinit, a livomói pártbi­zottság titkárságának tagját, Milena Castellazit, a mode- nai pártbizottság titkárságá­nak tagját, és nőfelelősét, Mátess Bussinarit, a pado- vai pártbizottság tagját és szervezési felelősét, Rossano Caddeót a cagliari pártbi­zottság tagját, és Nicola Sa- vinót, a materai pártszerve­zet titkárát Miskolcon, a megyei pártbizottságon Új­helyi Tibor, az MSZMP Bor­sod megyei Bizottságának titkára fogadta és köszön­tötte. Az olasz pártmunkás­delegáció tagjait megyénk­ben Czank János, az MSZMP KB Borsod megyei instruk­tora kíséri el útjukon. A vendégek a fogadás után nagy figyelemmel hall­gatták meg Újhelyi Tibor beszámolóját megyénk éle­téről, fejlődéséről, a párt- alapszervezetek munkájáról. Ugyancsak élénk érdeklődés kísérte Szabó Pálnak, a KISZ megyei bizottsága első titká-, rának tájékoztatóját, a párt ifjúságpolitikájának megyei megvalósulásáról. A delegáció kétnapos lá­togatása során több ipari és mezőgazdasági üzem életével ismerkedik meg. Így elláto­gatnak Sárospatakra. Ka­zincbarcikára, Mezőkeresz­tesre. íj típusú iizpiif testület Ízé» Elnökségi ülés a megyei népfrontban Megyénkben két helyen, Mezőkövesden és Özdon mű­ködik összevont városi és já­rási népfrontbizottság. Öz­don, az 1980-as népfrontvá­lasztások óta tizenhét nép­front körzeti, a járásban harminchárom községi nép- frontbizottság működik. Egyebek között erről, vala­mint a népfrontbizotlságqU közjogi tevékenységére vo­natkozó ajánlásairól volt szó tegnap, a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságá­nak elnökségi ülésén. Két évvel ezelőtt, új‘típu­sú mozgalmi testületet vá­lasztottak meg Ózdon, azál­tal, hogy összevonták a ko­rábbi városi és járási nép­fronttá zottságokat. A G9 ta­gú bizottság, 19 tagú elnök­séggel működik. Az újjá­szerveződéssel együtt emel­kedett a munkások, a nők és a termelőszövetkezeti dol­gozók száma. Elfogadható ma már a fiatalok aránya is a népfrontban, akiknek első­rendű feladata most az egy­séges irányítás megteremté­se a községek és körzetek között. Ezt a célt szolgálja többek között az a munka- program is, amelyben útmu­tatást adnak a városi-járási népfront területén tevékeny­kedő községi és körzeti bi­zottságoknak. Ráirányítják a figyelmet egyúttal a legfon­tosabb politikai, mozgalmi teendőkre, gazdasági, társa­dalompolitikai feladatokra, valamint az adott területek sajátos tennivalóira. Két év alatt javult a kap­csolat a népfrontosok és a tanácstagok között. Eredmé­nyeket értót el a települést fejlesztő társadalmi munkák szervezésében is. A községi népfrontbizottságok közül ki­magasló munkát végeztek például AVlón, Putnokon, Bánrévén, Borsodbótán, Se- rényfalván és , Királdon. Munkájukban kiemelt fi­gyelmet szentelnek a gazda­ságpolitikára. Rendszeresen ismertetik a lakosság köré­ben az országos és a helyi célkitűzéseket, lakossági fó­rumokon vitatják meg a vá­ros és a községfejlesztési tennivalókat. Elterjedt az a gyakorlat, hogy egyes terv- javaslatokat, jóváhagyás előtt, megvitatják az üze­mek, és az intézmények kol­lektívái körében Ezáltal szé­les körben vonják be a dol­gozókat a döntések előkészí­tésébe. A város területén egyre jobban fejlődik a kertbarát- mozgalom. A népfrontaktí­vák figyelemmel kísérik a kistermelők tevékepységét, támogatják őket. a klubok létrehozásában. Putnokon és Arlón már működik kister­melők klubja, Ózdon és Bor- sodnádasdon pedig a közel­múltban kezdődött meg a szervezése. Hagyományai vannak e területen a tele­pülést fejlesztő társadalmi munkáknak is, amelybe ugyancsak besegítenek a népfrontosok. Hasonlóan a művelődési kisközösségek lét­rehozásához. Ennek ered­ménye. hogy Putnokon már jóideje van cigányklub, a csépányi körzetben Új Tü­kör klub, Ózdon, a Béke­telepen Nők klubja, Doma- házán citerazenekar, Csok- vaományban pedig asszony­kórus. Filreii Leies zsrszsvával lifciezíiit a tervezési tanácskozás Szerdán a Magyar Tudo­mányos Akadémián plenáris üléssel befejeződött a nép- gazdasági tervezés fejleszté­sével foglalkozott kétnapos tanácskozás. Az Országos Tervhivatal, az MTA Köz­gazdaságtudományi Intéze­te, a Magyar Közgazdasági Társaság, valamint intézeti és vállalati közgazdászok, il- létve tervezési szakemberek •négy szekcióban vitatták meg a tervezőmunka aktuá­lis és hosszú távú kérdéseit. Az 1980-as évtized gazda­sági fejlődésének tervezését áttekintő szekció olyan fon- to ■ kérdéssel is foglalkozott: iehet-e és milyen módon gaz­dasági növekedést elérni a nehéz körülmények között. Továbbá milyen szerepet tölt- be a népgazdasági tervezés a gazdaság és a társadalom fejlődésében. Az előadók egy sor új problémát is felvetet­tek és beszámoltak közgaz­dasági vizsgálódásaik ered­ményeiről. Kiemelten foglal­koztak a világgazdaság hely­zetével, a nemzetközi gazda­sági együttműködés további lehetőségeivel, és mindennek a magyar gazdaságra gyako­rolt hatásával. Hangsúlyoz­ták: a magyar gazdaság to­vábbra is nyitott, ezért fon­tos a külgazdasági feltételek előre becslése, annál is in­kább, mert a világgazdaság folyamatai, a tovább nehe­zedő feltételek, beleértve a politikaiakat is, mindinkább befolyásolják fejlődésünket. A gazdasági szabályozás rendszerével és a népgazda­sági tervezéssel foglalkozó szekció előadói kiemelték a tervezés és a szabályozás együttes továbbfejlesztésének fontosságát. Nagy hangsúlyt kapott a gazdasági rányítá korszerűsítése is. aminek a következő években egyidejű­leg kell erősítenie a központi irányítást és a vállalati önál­lóság szerepének növelését. A délutáni plenáris ülésen a szekciók munkájáról szóló beszámolók után Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyet­tes, az Országos Tervhivata' elnöke mondott zárszót. Megállapította: a tanácsko­zás elérte kitűzött célját, hoz­zájárult a népgazdasági ter­vezés jobbításához, politikai­szakmai tekintélyének erősö­déséhez. Nemzetközi óiságírc-lalálkozó Szerdán Frunzéban, Kirgi­zia fővárosában nemzetközi újságíró-tanácskozás kezdő­dött, amelyen a Szovjet Új­ságírók Szövetségének meghí­vására mintegy 40 ország képviselői vesznek részt. A fórumot, amelynek központi témája a lenini nemzetiségi politika, a Szovjetunió meg­alapításának 60. évfordulója tiszteletére hívták össze. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke levélben üdvözölte a tanácskozás rész­vevőit. A nemzetközi újságíró-ta­nácskozás felhívással fordult Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárhoz. A felhívás élesen elítéli Izrael Libanon elleni agresszióját, a Nyugat- Bejrútban elkövetett bűntet­teket, és követeli Izrael kizá­rását az Egyesült Nemzetek Szervezetéből. Belpolitikai lielyzeíjelEütés az NSZK-ból (Folytatás az 1. oldalról) szociálliberális koalíció fel­bontását. Willy Brandt, az SPD el­nöke, a Vorwärts című he­tilap legújabb számának adott interjújában megerő­sítette: Schmidt kancellár azért próbálta az utolsó pil­lanatig megmenteni a szo­ciálliberális koalíciót, mert folytatni akarta az SPD bé­kepolitikáját és a munka- nélküliség elleni küzdelmet. Több szerdai nyugatné­met lap elemzése szerint Franz-Josef Strauss, a CSU elnöke, nem adta fel azt a tervét, hogy kibuktassa a hatalomból az FDP-t. Stra­uss feltehetőleg azért egye­zett bele a márciusi válasz­tásba, mert nem akarta ha­logatni Schmidt megbuktatá­sát, valamint a három hó­nap haladék ellenére is való­színűnek tartja, hogy .a vá­lasztás után a CSU átveheti az FDP miniszteri posztjai­nak egy részét. Visszaülnek a nemzetközi érik iejrífba A .Libanonba visszavezényelt olasz tengerészek indulásuk előtt Róma belvárosában díszszemlén vettek részt. (Folytatás az 1. oldalról) Három hónap óta a bej­rútihoz hasonló, legfeljebb kisebb mértékű mészárlások folynak az Izrael által meg­szállt libanoni területen is — mondta a palesztin sze­mélyiség. Figyelmeztetett ar­ra, hogy hasonlókra kerül­het sor Ciszjordániában is, hacsak megfelelő lépéseket nem tesznek ezek megaka­dályozására. A libanoni kormány ked­den úgy döntött, hogy szer­dán az országban egynapos nemzeti gyászt tartanak a Szabra és Satila palesztin táborokban lemészárolt ál­dozatok emlékére. Ilyen helyzetben, bármely tisztességes kormány lemon­dana — így nyitotta meg szerdán az izraeli parlament rendkívüli ülését Simon Pe- resz, az ellenzéki munkapárt vezetőie. A knesszet ülésén, ame­lyet a bejrúti palesztin me­nekülttáborokban elkövetett tömegmészárlások kivizsgálá­sa ügyében hívtak össze, Pe- resz leszögezte, hogy első­sorban Begin kormányfőt és Sáron hadügyminisztert tart­ja felelősnek a Bejrútban történtekért. Az ellenzéki ve­zető követelte a két politi­kus lemondását. Kinek az őrült ötlete volt a falangistákat a menekült- táborokba küldeni? — kér­dezte Peresz. „Ha önök nem látták előre, hogy mi lehet egy ilyen szerencsétlen dön­tés következménye, akkor óriási hiba lenne továbbra is megbízni önökben ... egy •tisztességes kormány a le­mondást választaná.” Sáron hadügyminiszter ke- vélyen elutasította az ellen­zék vádjait, és azzal mente­getőzött, hogy a falangisták — az izraeliek tudomása sze­rint — csakis a megbúvó pa­lesztin terroristák felkutatá­sára indultak. Mindazonáltal beismerte, hogy ő adott en­gedélyt a falangistáknak a táborokba való behatolásra. A parlamenti vita kezde­tével egyidejűleg lemondott Jichak Berman energiaügyi miniszter. Közölte, hogy le­mondásával a kprmánv ked­di döntése ellen tiltakozik, amely elutasítja a bejrúti tör megmészárlás kivizsgálását. KGST-tankskezás Egy korábban létrejött megállapodással összhang­ban szeptember 21—22-én Moszkvában megtartották a KGST-tagállamok állandó képviselőinek tanácskozását. A találkozón magyar részről Marjai József miniszterel­nök-helyettes vett részt. A tanácskozáson áttekintettek. több, a KGST-tagországok gazdasági együttműködésé­nek fejlesztésével kapcsola­tos kérdést. A tanácskozás résztvevőit fogadta Vlagyimir Dolgih, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. r V Az 1982'83-as tanévtől évenként 150 millió forint­tal, vagyis az eddigiekhez képest 30 százalékkal fel­emelik a felsőoktatási intéz­mények ösztöndíjalapját, amely korábban — a ter­mészetbeni juttatásokkal együtt — mintegy 900 millió forint volt. Ennek a meg­emelt összegnek az új el­osztási rendszerét széleskö­rűen az idei 'tanévtől kezdő­dően vezetik be — jelentet­te be szerdán az új ösztön­díjrendszerről tartott sajtó- tájékoztatóján Korcsog And­rás művelődési minisztéri­umi államtitkár. Tájékoztatójában elmon­dotta, hogy az ösztöndíjak és azok a juttatások, amelyek­ben az egyetemek, főiskolák diákjai részesültek — túlzot­tan alacsony voltuk miatt — már régen változtatásra szo­rultak. Hosszú viták és egyeztetések után. amelyek több mint egy évig lázban tartották a hallgatókat, el­készült az állami támogatá­sokról szóló rendelet, amely ez év márciusában látott napvilágot. A pénzügyi döntés előké­szítésében a diákok érthető aktivitással vettek részt, nemcsak véleményeztek, ha­nem alternatívákat is java­soltak, így sokkal határozot­tabban tudták érvényre jut­tatni érdekeiket. A mostani rendelet, ellentétben a régi, központilag részletekig ki­dolgozott,, túlszabályozott uta­sítással „saját képükre” for­málhatják ösztöndíj-szabály­zatukat, sőt karonként, év­folyamonként is dlffenciál- hatnak. A juttatásoknál alapvető cél továbbra is, hogy jobb tanul­mányi teljesítményekre ösz­tönözzenek, és hatékonyan támogassák a szociális kö­rülményeik miatt rászoruló, arra érdemes hallgatók to­vábbtanulását. Az elosztási el­vek meghatározásánál arra törekedtek, hogy csökkentsék a korábbi gyakorlat alakítot­ta aránytalanságokat, az ösz­töndíj az eddigieknél jobban ismerje el a kiemelkedő munkát, a szociális támoga­tás pedig váljék igazságo­sabbá, a merev kategorizálás a továbbiakban ne jelentsen előnyt, vagy hátrányt egyet­len hallgatónak sem. Az új szabályozás egyik legfonto­sabb vonása, hogy kibővíti a felsőfokú intézmények és KISZ-szervezeteik hatáskö­rét, felelősségét az ösztön­díjak odaítélésében. Figye­lembe vehetik a hallgatóság szociális összetételét, az in­tézmény átlagos tanulmányi színvonalát, s mindazokat a helyi körülményeket, ame­lyek befolyásolhatják a ren­delkezésükre álló összeg el­osztását. A rendelet az általános ösztöndíj odaítélésénél sza­bályozza az előző félévi ta­nulmányi átlageredmény al­só szintjét — ezt „hármas” osztályzatban állapítja meg —, valamint azt, hogy az ösztöndíj összege havi két­száztól ezerkétszáz forintig terjedhet. Az intézmények­ben dönthetnek arról, hogy milyen átlageredménytől, mekkora ösztöndíjat fizes­senek, mely tantárgyak eredményét értékeljék ki­emelten, s miként vegyék fi­gyelembe a hallgatók egyéb tevékenységét: a tudomá­nyos diákköri munkát és a közéleti aktivitást. Az új ösztöndíjrendszer az eddiginél határozottabban elkülöníti a tanulmányi ösz­tönzést a fiatalok szociális támogatásától, ez utóbbi cél­ja a továbbtanulás alapvető anyagi feltételeinek megte­remtése az arra érdemes és , családi helyzetük alapján rá­szoruló hallgatóknak. A ké­relmek elbírálásakor, az ösz- szeg megállapításakor nem­csak azt veszik figyelembe, hogy a hallgató az intéz­mény székhelyén, vagy at­tól távol lakik-e, s mennyi a család egy főre jutó havi jövedelme. Vizsgálják azo­kat — a jövedelemigazolás­ban nem tükröződő — va­gyoni és egyéb körülménye­ket is. amelyek a tanuló, il­letve családja életszíiivona­lát lényegesen befolyásolják*’ Az állami támogatás külön­böző formáival kapcsolatos kérdések elbírálására a fel­sőfokú oktatási intézmények­ben diákjóléti bizottságokat hoztak létre, amelyekben a hallgatók, az intézményi KISZ-szervezet képviselői ér­vényre juttathatják közössé­gük véleményét, javaslatait.

Next

/
Thumbnails
Contents