Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-22 / 222. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 A magyar—szovjet barátság jegyében A Miskolci Pamutfonodá- ból szeptember 14—18. között delegáció tartózkodott vendégségben Vologdában. Ismeretes, hogy 1974 óta a fonodások szoros, msleg baráti kapcsolatot tartanak lenn a Vologdai Lenkombinál; dolgozóival, vezetőivel. Éves szerződés szabályozza a kapcsolatok fejlesztését. Ez kimondja a rendszeres tapasztalatcsere-látogatások szükségességét. A jövő esztendőben a vologdaiak látogatnak Miskolcra. Taizs Irén, a fonodái párt- bizottság titkára, a delegáció vezetője beszélgetésünk során örömmel számolt be a látogatásról. A delegáció tagja volt Dókus Sándorné, a Vologdáról elnevezett fonodái szocialista brigád vezetője és Dobrosi Barnabásnál az MSZBT gyári tagcsoportjának vezetője. — A Krasznij Szever (Vörös Észak) című megyei napilap szeptember 17-i, pénteki számában cikket közölt vologdai tartózkodásunkról, amelyet egy szép fénykép is illusztrált — mondotta Taizs Irén — és ebben ismertették a programot, a dolgozókkal való találkozást. Nagyon szívélyes fogadtatásban részesültünk, legtöbb utunkra elkísért bennünket Viktor Pavlovics Mesalkin, a Vologdai Lenkombinát igazgatója. A hatalmas gyárat megtekintettük, voltunk a múzeumban, ahol külön tablókon örökítették meg a miskolci emlékeket és állították ki az ajándéktárgyakat. Jelenleg a gyár kollektívája szép vállalásokkal, munkaversennyel készül a Szovjetunió fennállásának 60. évfordulójára. A találkozásokon szívesen meghallgatták a miskolciak tájékoztatóját, munkájukról, eredményeikről. A kombinát parkjában megkoszorúztuk azt a hősi emlékművet, amely azokra emlékezik, akik a gyár alapítói, dolgozói voltak 'és a II. világháborúban hősi halált haltak. A miskolci delegáció elhozta a Vologdai Lenkombinát kollektívájának meleg testvéri üdvözletét, az itthoniaknak és elsősorban a miskolci Vologda brigádnak, amely kezdeményezője volt 8 évvel ezelőtt a kapcsolatok kialakításának.' — Nehéz röviden beszámolni a több napos útról, amellyel úgy érzem, ismét erősödött a megbonthatatlan szovjet—magyar barátság — mondotta befejezésül Taizs Irén. B. I. Illést tartott a Miskolc városi Pártbizottság v A Magyar Szocialista Munkáspárt Miskolc városi Bizottsága Dudla József első titkár elnökletével kibővített ülést tartott a pártszékház tanácskozótermében. A résztvevőket elsőnek Rózsa Kálmán, Miskolc város Tanácsának elnöke tájékoztatta az ötnapos munkahét bevezetésének városi tapasztalatairól. Az írásos előterjesztéssel egyezően szólt róla, Hogy a Minisztertanács határozatát követően több mint egy esztendő telt el és ezalatt az idő alatt a mező- gazdasági szövetkezetek kivételével a gazdálkodó szervek áttértek a rövidebb munkahétre. Miskolcon az áttérés ,több ütemben valósult meg, hiszen az elmúlt év közepétől, a bányászati, kohászati, papír- és textilipari vállalatok, valamint a Volán 27 ezer munkavállalóval ötnapos munkarendben dolgozik. Ez év elejétől pedig az áttérés tömeges méretűvé vált, hiszen a város 181 ezer őglalkoztatottja közül 90 ezer embert érintett az új munkarend. Az ötnapos munkahét társadalompolitikai hatása az egész lakosságot foglalkoztat- 'a, következésképpen az átérés előkészítését és gya- -orlati megvalósítását élénk érdeklődés, valamint aktív éleménynyilvánítás kísérte. Az intézkedés fogadtatása a kezdeti időszakban több területen mégis kedvezőtlen volt. A gyakorlati megvalósítás során azonban a lakosság megismerte a rövidebb munkahét előnyeit és ennek hatása kedvezően érvényesült. Az új helyzethez való rugalmas alkalmazkodás a legtöbb területen máris érzékelhető. Termelővállalataink nagy többségénél alapvető fennakadások nem voltak. Ahol a gazdasági helyzet romlott, nem ebből adódott. A munkaidőalap jobb kihasználása érdekében a vállalatok több munkakörben éltek a rugalmas munkarend alkalmazásával. A kereskedelem lakosságellató tevékenysége sem változott alapvetően. A hálózati egységek nyitvatartási ideje lényegében nem csökkent. A szombati nyitvatartás rövidítésével párhuzamosan pénteken tovább árusítanak az üzletek. Az áttérés során a legtöbb panasz a tömegközlekedési eszközök zsúfoltságára, a csúcsidőszakban jelentkező feszültségekre érkezett. Éppen ezért itt sürgős intézkedéseket kellett tenni. A szolgáltató vállalatok és szövetkezetek, törekedve az ellátás színvonalának megtartására, illetve fejlesztésére, szervezett hét végi ügyeleti és rugalmas munkaidőrendet vezettek be. A Gelka televízió- javitó-szolgálata például ' az adásokkal összhangban a szabadnapot hétfőre tette át. Megoldottnak tekinthető a Patyolat, a fodrászat, a TI- GÁZ és az áfész tevékenysége. Az egészségügyben a fekvőbeteg-ellátó intézményeknél a kiesett munkaidőalap pótlására 3 műszakos szakdolgozói állásokat kaptak, egyéb területeken pedig az átállást saját erőből hajtották végre. A művelődésügy területén pedig az ötnapos munkahét a most megkezdődött tanítási év beindításával vált általánossá. A testületi ülés megállapította, hogy az ötnapos munkahétre való áttérés alapvetően az előzetes elgondolásoknak megfelelően, jelentősebb feszültség nélkül történi meg Miskolcon. Ezt követően dr. Kovács László titkár számolt be a végrehajtó bizottságnak a városi pártbizottság április 13-i ülése óta végzett munkájáról. Végül szervezeti és személyi kérdésekben döntött a testület. Szántó Zoltánt más beosztásba történő kinevezése miatt felmentette osztályvezetői tisztségéből és Mészáros Lászlót, a Miskolc járási Pártbizottság volt csoportvezetőjét kinevezte a városi pártbizottság pártgazdasági és ügykezelési osztálya vezetőjévé. Kárpáti Zoltánt. a DIGÉP pártbizottságának titkárát megválasztotta a városi pártbizottság tagjává. Megnyílt az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) években a közgyűlés elnökét közfelkiáltással választják, ami azt jelenti, hogy Hollai Imrét az ENSZ- tagországok egyhangúlag választották meg erre a magas tisztségre. Az ENSZ-közgyűlés elnöki tisztét minden évben a tagországok más-más csoportjának képviselője tölti be. Tizenhét helyettese a többi országcsoport egy-egy képviselője. A 33. ülésszak óta öt ilyen országcsoportot különböztetnek meg, az afrikai, az ázsiai, - a kelet- euróoai. a latin-amerikai és a ,,nyusat-európai és egyéb” országok csoportiát. Hollai Imre előtt legutóbb 1977- ben töltötte be kelet-euró- nai ország képviselője ezt a tisztséget — a jugoszláv Lazar Mojszov. A magyar din- lomata az elnöki tisztet most az iraki Iszmat Kittarutői vet te át. A 37. ülésszak napirendjén, amelyet négvszáz oldalas dokumentum formájában bocsátottak közre az ENSZ- székházban. a titkárság már most mintegy 130 kérdés * Hollai Imre külügyminiszter-helyettes Budapesten született 1925-ben. 1949-ben lépett külügyi szolgálatba. Egy ideig a Külügyminisztérium dolgozója, majd a Magyar Dolgozók Pártja külügyi osztályának munkatársa. 1956- tól 1960-ig New Yorkban Magyarország helyettes ENSZ-képviselöje. 1960 és 1963 között az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. megtárgyalását irányozza elő. A napirendet a közgyűlés ülésszakának kezdete után a legújabban időszerűvé vált kérdésekkel is ki kell még egészíteni. A napirend előzetes vizsgálata azt mutatja, hogy a 37. ülésszakon is a béke, a biztonság és a leszerelés kérdései kötik majd le alapvetően a világszervezet figyelmét. Az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitája szeptember 27-én kezdődik. Az általános vitában felszólal többek között Gromiko szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter is. A Magyar Népköztársaság álláspontját a legfontosabb nemzetközi problémákról Púja Frigyes külügyminiszter terjeszti elő. * Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke fogadta Hollai Imre külügyminiszter-helyettest New Yorkba történt elutazása előtt. * * Ezt követően 1964-től 1970-ig rendkívüli és meghatalmazott nagykövetként Görögországban és ezzel egy időben Cipruson teljesít külügyi szolgálatot. 1970 és 1974 között külügyminiszter-helyettes. 1974 és 1980 között a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselője New Yorkban. 1980 júniusa óta ismét külügyminiszter-helyettes. Az ENSZ-ben széles körű tevékenységet fejtett ki. Közgyűlési küldöttségünk tagja 1956 és 1960 között, majd 1972 és 1981 között a magyar- küldöttséget vezette az ENSZ Vili., IX. és XI. rendkívüli ülésszakán. Ugyancsak a küldöttség vezetőjének feladatát töltötte be az ENSZ-közgyűlés Vili. rendkívüli sürgős ülésszakán. Több ízben megválasztották különböző EN SZ-tisztsé- gekre, így 1977-ben az ENSZ- közgyűlés politikai bizottságában alelnöki funkciót töltött be. Részt vett országunk képviselőjeként számos más ENSZ-szerv és -testület munkájában. Hollai Imre beszéde Hollai Imre, mint az ENSZ- közgyűlés 37. ülésszakának újonnan megválasztott elnöke megnyitó beszédében mindenekelőtt köszönetét fejezte ki a tagállamok részéről iránta megnyilvánult bizalomért, és támogatásért, amellyel erre a fontos posztra megválasztották, majd elismeréssel szólt Iszmat Kitta- ni, az előző ülésszak elnökének tevékenységéről. Mint mondotta: ,,Tudatában vagyok annak, hogy az irántam megnyilvánuló bizalom személyemen keresztül elsősorban országomnak és népemnek szól. Annak az országnak, amely fejlődését nemcsak a' mindennapok szorgos munkájának köszönheti, hanem annak is, hogy a bezárkózás helyett az együttműködés útját járja”. Hollai Imre a továbbiakban a mostani ENSZ-ülés- szak előtt álló legfontosabb feladatokról beszélt, valamint kifejtette, hogy milyen szellemben szeretne elegei tenni az ülésszak elnöki posztjából ráháruló kötelezettségeknek. Első helyen a nemzetközi légkör megromlásával, valamint a békével és a nemzetközi biztonsággal összefüggő kérdéseket — ezen belül' is a leszerelést — említette. E kérdések megvitatásában az utóbbi időben észrevehető megtorpanásért a bizalom csökkenését tette felelőssé, majd annak a reményének adott hangot, hogy az ülésszak munkájával előmozdítja a leszerelés, a kölcsönös bizalom megteremtésének ügyét.1 Az ENSZ másik alapvető feladatának mondotta a világban kialakult feszültség- gócok felszámolását. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „minden viszály, konfliktus csak úgy számolható fel, ha a megoldás minden érdekelt fél számára elfogadható, ha biztosítja az érintett népeknek a jogot, a lehetőséget saját sorsuk alakítására”. Beszéde további részében Hollai Imre kitért a világ- szervezetnek a gyarmatosítás megszüntetésében játszott történelmi szerepére. „Egyes erők a kérdés végérvényes megoldását akadályozzák” — mondotta, és hangsúlyozta ezeknek az akadályoknak a leküzdésében a tagállamok közös felelősségét. Befejezésül az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakának újonnan megválasztott magyar elnöke a világgazdaságban tapasztalható gondokról — az inflációról, a gazdasági fejlődés lelassulásáról, a növekvő munkanélküliségről — szólva síkraszállt a kölcsönös előnyökön nyugvó gazdasági kapcsolatrendszer létrehozásáért. Mint mondotta: „Az új nemzetközi világrend megteremtése mindenkinek érdeke” és annak a véleményének adott hangot, hogy az ilyen irányban kifejtett erőfeszítéseknek a világszervezet megfelelő tó rumot nyújt. Agitációs és propagandatanácskozás Óvári Miklós előadása ... -....-- 1982. szeptember 22., szerda A KISZ Központi Bizottsága kedden kétnapos országos agitációs és propagandatanácskozást hívott össze — az MSZMP Budapesti Oktatási Igazgatóságán —, amelyen a budapesti és megyei KISZ-bizottságük ágit.-prop titkárai, politikai képzési felelősei, járási, fővárosi kerületi, városi, nagyközségi KlSZ-titkárok vettek részt. Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára köszöntötte a tanácskozás több száz résztvevőjét, akik ezután meghallgatták Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának előadását, az agitációs és propagandamunka időszerű feladatairól. Óvári Miklós bevezetőben aláhúzta az agitáció és a propaganda növekvő jelentőségét, az ifjúság között végzett politikai munka fontosságát. Kiemelte, hogy minden évben más a konkrét jelentősége ugyanannak a propaganda- és agitációs tevékenységnek, hiszen mások a viszonyok, mások a feladatok. Célja az, hogy fiatal nemzedékünk is eligazodjon a jelenlegi nehéz helyzetben, amikor a nemzetközi viszonyok feszültek, a tőkés világot súlyos gazdasági válság nyomorítja, és ez a gazdasági válság a mi nehézségei nket is növeli. Jelenleg nemcsak a gazdasági tényezők hatnak, hanem a gazdasági életbe politikai tényezők is beleszólnak. Mindezek következtében a megszokottnál nagyobbak a gondok — a politikai vezetés, a kormány és a tömegek gondjai is. Olyan elkerülhetetlen intézkedéseket is kell hozná, amelyekről tudjuk, hogy nehézségeket okoznak. A mostani helyzetben az alapvető bizalom mellett van aggodalom is. Talán nem is annyira a jelen miatt — inkább amiatt, hogy mit hoz a következő és az azutáni év. A továbbiakban Óvári Miklós kiemelte: országépítő munkánk eddigi tapasztalatai azt is tanúsítják, hogy az ifjúság között végzett agitációs és propagandatevékenységünk a nehezebb körülmények között is meghozza gyümölcsét. Abból kell kiindulni: népünk a felszabadulás óta elért eredményei alapján joggal lehet optimista, mert évszázados lemaradást hozott be, . szocialista hazát teremtett magának. Világnézetünk is optimista felfogású. Eszméinkhez ragaszkodunk — így hát, ezek optimizmusát sem kell feladnunk. Pártunk, gazdaságunk erős, szembe tud nézni a nehézségekkel. Pártunk és népünk a mainál nehezebb helyzetekben is helytállt már. A néppel együtt az idei és jövő évi nehezebb feladatokat is meg tudjuk oldani. Nagyon fontos — mutatott rá a Központi Bizottság titkára —, hogy a pártnak erős, élénk kapcsolata legyen a tömegekkel. Meghatározott jelentősége van a párt egységének is. Annak, hogy egyformán foglaljunk állást a felvetődő kérdésekben. egységesen álljunk ki a párt politikája mellett — de ne csak akkor, amikor kedvező dolgokat kell bejelenteni, hanem akkor is. amikor a jövő érdekében népszerűtlen intézkedésekre kényszerülünk. Az a lényeg, hogy a part legyen közeli kapcsolatban az emberekkel, hallgassa meg a véleményüket, hallgasson rájuk és töltse be vezető szerepét is. Ez azonban sohasem csak azt jelenti, hogy elég meghallgatni és „postázni” a vélet* menyeket — a vezetéshez hozzátartozik a vélemények meghallgatása, figyelembevétele, de formálása is. S ez a mi dolgunk, propagandistáké! Módszerünk továbbra is az, ami bevált az elmúlt negyed évszázadban: a nyíltság, az érvelés, a becsületes szó, a bizalom — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára. Ezek után talán felesleges is feltenni a kérdést, hogy van-e olyan program, amit a. párt ifjúsági szövetsége, sőt a magyar ifjúság magáénak érezhet. Van-e olyan feladat, amelynek megoldásával a KISZ és az ifjúság próbára teheti erejét és képességeit? Van-e olyan értelmes cél, amelyért, érdemes dolgozni, küzdeni, ha kell, nehézségeket is vállalni, áldozatokat hozni? Van üyen feladat, van ilyen cél. A felszabadulás után a magyar ifjúság jelentős részt vállalt az ország újjáépítésében, egy új Magyarország alapjainak a lerakásában. Az ellenforradalom után az akkori fiatal korosztály legjobbjai' a nehéz helyzetben is bátran vállalták szocialista céljainkat. A KISZ zászló- bontása, az ifjú kommunisták politikai helytállása, áldozatkész munkája a szocialista konszolidáció, s az ezt követő lendületes fejlődés egyik fontos és nélkülözhetetlen eleme volt. A mai helyzet természetesen nem ugyanaz mint az 1945. évi, vagy az 1957. évi. A feltételek és a feladatok is mások. Mégis emlékeztetek ezekre az évekre, mert ma is vannak nehéz feladatok, értelmes célok, amelyek vállalásával újabb lendületet kaphat az ifjúsági mozgalom. Ez annál is inkább lehetséges, mert meggyőződésem, hogy ma sokkal nagyobb a szocializmust vállaló. azért _ cselekedni is kész, a munkát becsülettel és tehetséggel végző fiatalok száma, mint a korábbi nemzedékekben. Amin Gemajel Libanon elnöke Amin Gemajelt, a meggyilkolt Basir Gemajel bátyját választotta meg kedden a libanoni parlament az ország elnökévé. A negyvenéves Amin Gemajel a jobboldali keresztény Falangista Párt jelöltje volt. A libanoni nemzetgyűlésbe eredetileg 99 képviselőt választottak : közülük hét meghalt így kilencvenkét parlamenti képviselő szavazhatott. Az elnökválasztó parlamenti .gyűlés megnyitásáig 80-an jelentek meg, és Amin Gemajel 77 szavazatot kapott. Megválasztásához az első fordulóban kétharmados többség, azaz 62 szavazat volt szükséges, amit így meg is szerzett (hárman üres lappal szavazlak). Fiiasz Szárkisz hivatalban levő libanoni elnök megbízatása csütörtökön jár le. Elhuny! Ungvári László Ungvári László Kossuth- díjas kiváló művész, a Nem zeti Színház tagja türelemmel viselt, hosszú szenvedés után kedden. 70 éves kora ban elhunyt. Temetéséről később intézkednek. Ungvári László 1933-ban a Színművészeti Akadémia elvégzése után szerződött a Nemzeti Színházhoz, amelynek haláláig köztiszteletben álló és szeretett tagja volt. Emlékezetes szerepek egész sorával irta be nevét a magyar színházművészet történetébe. Kifejező orgánumával, stílusos iá tékával főként klasszikus darabokban aratott számottevő sikert.
