Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-22 / 222. szám

XXXVIII évfolyam. 222. szätn Ara: 1.4« Pt Szerda . 1982. Szeptern Ser SS. Mepyilt az ENSZ-kezgyűlés 37. ülésszaka Hollai Imrét választották az ülésszak elnökévé New Yorkban • kedden .megnyílt az ENSZ-közgyű- lés 37. ülésszaka. Az ülés­szak elnökévé Hollai Imre magyar külügyminiszter-he­lyettest választották. Az ENSZ-közgyülés 37. ülésszakát az előző ülésszak elnöke — az iraki Iszmat Kittani — nyitotta meg. majd a megnyitóüléseken szokásos egyperces fohász és meditáció után az ülésszak man dátum vizsgáló bi zottsá­gának kijelölésére került sor. t Közfelkiáltással választot­ták meg ezután a 37. ülés­szak elnökévé Hollai Imrét, a Magyar Népköztársaság külügyminiszter-helyettesét. Személyében magyar dip­lomata először tölti be ezt a tisztséeet. amely a protokoll- sorrendben a legmagasabb ENSZ-megbízatásnak szá­mít. Az ülésszak elnökének feladatat rendkívül szerte­ágazóak. Egy éven át ő ve­zeti le a közgyűlés teljes üléséit, de emellett a bi­zottságok, az egész appará­tus és a titkárság tevékeny­ségét is koordinálja. Eredetileg titkos szava­zással választották a ülés­szak elnökét, s ezen egysze­rű többség is elég volt a megválasztáshoz. Mi­után azonban az elnökjelölt általában teljes bizalmat él­vez egy nagyobb országcso­port — adott esetben a szocialista országok csoport­ja — részéről, az utóbbi (Folytatás a 2. oldalon) Napraforgó-betakarítás Megyénk déli járásúiban hamarosan befejezik a legnagyobb területen termesztett olajos nö­vény, a napraforgó betakarítását. Képünk a mezőkövesdi Matyó Tsz-ben készült, ahol gyor» ütemben dolgozhatnak a kombájnok a gyommentes, jó termést adó napraforgótáblákon. AZ MSZMP BORSOt»-AB A0$-ZEMPLÉN MEGYEI BTZOTTSAG/lNAK KAPJA Tanácskozás a néppzÉsáii tervezés fejlesztéséről Az Országos Tervhivatal, a Magyar Tudományos Aka­démia Közgazdaságtudomá­nyi Intézete, és a Magyar Közgazdasági Társaság szer­vezésében kedden az Aka­démia dísztermében kétna­pos tanácskozás kezdődött a népgazdasagi tervezés fej­lesztéséről. A megnyitó ülés elnökségében helyet foglal­tak: Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, j az MSZMP KB tit­kára, a Politikai Bizottság tagjai, dr Szenlágothai János, az MTA elnöke, valamint po­litikai, tudományos, társa­dalmi és gazdasági életünk több vezető munkatársa. Faluvégi Lajos miniszter­elnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke köszön­tötte a résztvevőket, köa­. Á kormány elnöke az MSZMP Központi Bizottsá­ga és a Minisztertanács ne­vében köszöntötte a, tanács­kozás résztvevőit, majd em­lékeztetett arra, hogy 35 év­vel ezelőtt a fasiszta elnyo­más alól felszabadult nép, nem sokkal a háborús ro­mok eltakarítása után, 1947. augusztus 1-én hozzáfogott az ország hároméves újjá­építési tervének végrehajtá­sához. — Az új társadalom épí­tése során megoldásra váró feladatok bonyolultabbaknak bizonyultak, mint gondol­tuk. Mégis minden gond és nehézség ellenére elmond­hatjuk: a magyar történe­lemnek nincs még egy kor­szaka, amely a társadalom egészét átformáló olyan mélyreható változásokat és eredményeket mutathat fel, minit amilyeneket a felsza­badulás után a tervgazdál­kodás 35 éve alatt, és külö­nösen az utóbbi negyedszá­zadban értünk el. — Pártunk elévülhetetlen érdeme, hogy időben felis­merte azokat a minőségi vál­tozásokat, amelyek szüksé­gessé telték az intenzív sza­kaszra való felkészülés meg­kezdését és hogy ennek je­gyében napirendre tűzte a gazdaságirányítás reformját. Az új irányítási rendszer 1968. évi bevezetése straté­giai jelentőségű lépés volt, a hatékonyságra alapozott nö­vekedés közgazdasági felté­teleinek megteremtése, a de­mokratizmus további kiszé­lesítése. a szocialista építés­ben való személyes érdekelt­ség fokozása terén. A reform megújította, minőségileg ma­gasabb színvonalra emel­te a közgondolkodásban a gazdaság szerepének megíté­lését. lehetővé tette, hogy . a társadalom tagjai koz»*ette­tük a külföldi vendégeket; bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK-beli és szovjet tervhi­vatali vezetőket, szakembe­reket, valamint algériai, finn, francia, surinami és svéd tervezési szakembereket. Ez­után a tervezők előtt álló három fő követelményről szólt, arról, hogy építő elő­revivő és mélyen a nemzeti jövőbe látó megoldást kell javasolni a szocialista társa­dalom és gazdaság előtt ál­ló feladatokra akkor, ami­kor a gazdaságnak az inten­zív fejlődés megkívánta na­gyobb célok felé kell tör­nie. E közben a világgazda­sági feltételek egyre szigo­rúbbak, s néha úgy látszik, hogy már-már teljesíthetet­len mércét állítanak elénk. Gondolná kell arra is, min­nebböfl. vegyenek részf a népgazdasági és a helyi szervek kialakításában, s ez önmagában is olyan ható­erővé vált, amely fontos ösz- szetevője a szocialista épí­tésben elért sikereinknek. — 1945 előtt Magyaror­szág Európa egyik legelma­radottabb országa volt. A két világháború között a nemzeti jövedelem egy igen alacsony bázishoz viszonyit­den időben, hogy a terve­zőknek valamivel mínde- nüitt hozzá kell járulniuk a világ egyetemes — diva­tos szóval élve globális — problémáinak megoldásá­hoz, hogy egészséges legyein az országok közötti együtt­működés gazdasági és pénz­ügyi háttere, hogy csökken­jen a szociális bizonytalan­ság és teret nyerjen a köl­csönös megértés. Végül fi­gyelembe kell venni, hogy eleget és kellően változott ez időközben a népgazdasagi tervezés, módszereiben és tár­sadalmi nyitottságában fel­nőtt-e az eddiginél jóval összetettebb új feladatokhoz, s élni tud-e azokkal a lehe­tőségekkel, amelyek« ,-w. éj helyzet rejt magabarv va évi átlagban nünditsswe 1—2 százalékkal emelkedett, a felhalmozás nem haladta meg az 5—6 százalékot. A tervgazdálkodás 35 éve alatt a felszabadulás előttihez ké­pest a nemzeti jövedelem több. mint hatszorosára nö­vekedett, iparunk sokoldalú, modern nagyiparrá vált, ter­melése mintegy tizenötszörö­sére nőtt. Szocialista mező- gazdoságttnk teleannju - dhmv­kaerövel közel megkétszerez­te termelését. Teljessé vált a munkaképes népesség fog­lalkoztatása, a lakosság fo­gyasztása több mint. négy­szeresére emelkedett. Gyöke­resen megjavultak a lakás- viszonyok, kiterjedt a szociá­lis gondoskodás, nagy vál­tozáson ment keresztül né­pünk általános és szakmai műveltsége, kiegyenlítettebb lett az egyes országrészek fejlettsége. A szocialista terv­gazdálkodás nélkül nem szü­lethettek volna meg az el múlt évtizedek fejlődését; fémjel­ző történelmi jelentőségű vívmányok — hangoztatta Lázár György. A miniszterelnök ezután nemzetközi gazdasági együtt­működés kapcsolatainkról szőtt: — Fejlődésünk nem elszigetelten., hanem a világ­gazdaság folyamataihoz kap­csolódva. az erőteljesen ki­bontakozó szocialista nem­zetközi munkamegosztás ke­retei között ment végbe. Há­tsónk, mint a KGST egyik alapító tagja, eredményes kapcsolatokat: ' épített ki a tagállamokkal. — Ezek hatékonyságát lé­nyegesen megnövelte, hogy az ötvenes évek második fé­létől az együttműködés ha­gyományos formái mellett (fialptatás «-S. oiáaLoatj Támjavítók A korszerű hidraulikus biztosítóberendezések meHett o bányákban itt-ott még a hagyomá­nyos vastámok is megtalálhatók. Ezek a nagy nyomástól gyakran megváltoztatják formájukat, elhajlanak. Lyukóbányán a Kossuth Lajos szocialista brigád a vastámok javításával, egyengeté- sével foglalkozik többek között. Ezt a műveletet végzi képünkön Zubor László kovács és Lőj At­tila hegesztő a modern berendezésen. Lázár György előadása Anyagszükséglet — elfekvő készletekből / / Börze az EMflSZ-széklrézton A Műszaki Anyag- és Gép­kereskedelmi Vállalat (MA­G-ÉV) az Észak-magyaror­szági Termelekenységi Tár­sulással közösen a társulás tagvállalatai, .az érdeklődő iparvállalatok részére börzét rendezett, tegnap Miskolcon, az ÉMASZ-székházban. A börze elsődleges és leg­fontosabb célja: az elfekvő, feleslegessé vált készletek értékesítési lehetőségének biztosítása. E találkozás, ren­dezvény fontosságát minden­nél jobban indokolja az, hogy hazánkban a készletér­tek meghaladja a nemzeti jövedelem évi összegét. Nem véletlen hát, hogy a MAGÉV, mint termelőeszköz-kereske­delmi vállai át, valamint az Észak-magyarországi Terme­lékenységi Társulás — ami­nek 30 termek) tagvállalata van Borsod, Heves, Nógrád megyében, valamint Szabolcs és Hajdú-Bihar megye egy részében — a termelékenyseg és a hatékonyság növelésé­nek, eat a mind a n>ai na­pig nem teljesen kiaknázott tartalékát is lei tárni igyek­szik. A mint azt Tibort Jtesrió- nétól, az Észak-magyarorszá­gi Termeíekenységi Társulás titkárától és Kerekes Sán­dortól, a MAGÉV kereske­delmi főosztály helyettes ve­zetőjétől megtudtuk; Győr után Miskolc adott másod­szor otthont egy ilyen börze megtartásának, amelytől a készletgazdálkodásban ta­pasztalható krónikussá váló gondok enyhítését várj aki Győrben csupán a MAGEV, mintegy YO millió forrni ér­tékű forgalmat bonyolított le. Hasonló, sót. valamivel kedvezőbb eredményt várnak a Miskolcon megtartott ren­dezvénytől is. A szerződéses és szállítási fegyelem jelen­legi helyzetében, valamint, a gazdálkodó egységek, válla­latok struktúraváltásának időszakában, olyan elfekvő készletek keletkeznek bizo­nyos anyagokból, amelyeknek feltárása, felvásárlása és a népgazdaság vérkeringésébe való visszajuttatása mind- annyiunk kötelessége és ér­deke. A rendező szervek elsődle­ges feladatuknak tekintették a tőkés importból származó, vagy azt kiváltó készletek, anyagok feltárását, különös tekintettel a kötőelemekre, a különféle hegesztő elektró­dákra, és a kéri és gépi megmunkáló szerszámokra,' amelyek mindenkor igen kurrens termékek. Az itt és most megjelent mintegy 25 tagvállalat — és a hirdetések nyomán részt vett érdeklődők, mint példá­ul a budapesti Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár Vállalata —, a jelek szerint nagyobb forgalmat biztosít a MAG ÉV számára, a győri rendezvénynél és újabb fe­lesleges elfekvő anyagok, gé­pi berendezések hasznosulá­sát eredményezheti, a vegy­ipari berendezésektől a vil­la mosenergia-i pari készüléke­kig. Termelési rekord a nemesacél-heoiermObeo Csúcseredményt ériek el szeptember 20-á,n a Lenin Kohászati Művek nemesacél- hengerművének finomsorán: 865 tonna betétsúlyt henge­reltek a 20. illetve a 35 mil­liméteres négyzetacélból. Ez­zel az eredménnyel megdön­tötték a két évvel ezelőtti rekordot, amikor is 790' ton­nás napi teljesítményt pro­dukáltak. A mostani terme­lési csúcs elérésében élen járt az „A”-müszak szocia­lista brigádja, amely nem ke­vesebb, mint 335 tonnás tel­jesítménnyel járult hozzá a termelési rekordhoz. fiz indiai KP titkárának látogatása Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára kedden találkozott Na- rayana K. Krishnannal. az Indiai Kommunista Párt Központi Végrehajtó Bizott­ságának tagjával, a párt or­szágos tanácsának titkárával és feleségével, Parvathi Krishnannal, a párt Közpon­ti Végrehajtó Bizottságának tagjával, akik hazánkban üdülnek. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen tájékoztat­tak egymást palijaik tevé­kenységéről. és véleményt cseréltek a nemzetközi élet. a nemzetközi kommunista es munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. v

Next

/
Thumbnails
Contents