Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-18 / 219. szám

1982. szeptember Ä, szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 'l Mister alkohol! 99 ff1 Szabadulni a rabságból — Döntő a megelőzés A környezet segítségével 1977: rendelet az értéke­síthető szeszes italok korlá­tozásáról, illetőleg betiltásá­ról bizonyos helyeken. 1978: rendelet a közterületeken történő szeszesital-fogyasz­tásról. 1978: jogszabály az al­koholizmus visszaszorításá­val kapcsolatos eljárásokról. 1979: miniszteri irányelv az alkoholisták gondozásáról és gyógykezeléséről. Csupán néhány azokból a szabályokból, rendeletekből, amelyek korunk népbetegsé­gével: az alkoholizmussal foglalkoznak. A téma állan­dóan napirenden van. Nem csoda, hiszen hazánk az al­koholfogyasztásban, világvi­szonylatban előkelő helyet foglal el. A rendeletek vég­rehajtását a szakemberek fo­lyamatosan ellenőrzik. Sző­kébb pátriánkban, Borsod megyében, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának, a járási hivataloknak, a vá­rosi tanácsok szakigazgatási szerveinek képviselői a tár­sadalmi ellenőrök bevonásá­val közösen és rendszeresen végzik e munkát, amelynek alapján megállapítható; me­gyénkben a kereskedelmi egységek döntő többségében betartják a rendelkezéseket, amelyek kedvezően hatottak a kereskedelmi egységek étel­forgalmára. Kedvezőtlen vi­szont, hogy az élelmiszer- kiskereskedelmi egységekben ez idő alatt növekedett a sze­szes italok értékesítése. A Borsodi és a Miskolci Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalatnál 1980-ban 8,9 száza­lékkal, 1981-ben pedig az előző évhez viszonyítva 3,7 százalékkal. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy egyik hely­ről a másikra tevődött át az italfogyasztás. Sajnos, a mun­kahelyeken sem hajtják vég­re az italozás korlátozására vonatkozó előírásokat. Ezekről a tapasztalatokról, az alkoholista betegek gyó­gyítására vonatkozó jogsza­bályokról beszélgettünk a napokban dr. Burján Ágnes­sel , a Borsod megyei Tanács V. B. egészségügyi osztályá­nak helyettes vezetőjével, dr. Zimmermann Rudolfnéval, a megyei tanács egészségügyi osztályának szociálpolitikai főelőadójával és dr. Guba Sándorral, a megyei ideggon­dozó vezető főorvosával. Dr. Guba Sándor: — Az alkoholizmus gyó­gyítható, de visszaeséssel fe- nvegető betegség. így, érthe­tően, az alkoholista betegek gyógyítása szakszerű vizsgá­latokat, hosszas kezelést Jgé-. nyel. Ám, ez még nem ele­gendő a teljes gyógyuláshoz, amelyben a környezetnek döntő szerepe van. Hogyan is történik a gondozásba vétel? Kezdeményezheti a házas­társ, ncz egyenesé gí rokon, a testvér vagy más érdekelt személy, illetőleg bármely állami szerv, munkahely. Gyakran a rendőrség teszi meg a javaslatot. Azokat az embereket lehet kötelezni gyógykezelésre, akik veszé­lyeztetik a családjukat, kisko­rú gyermekeik fejlődését, sa­ját egészségüket, a környe­zetük biztonságát. Továbbá azokat, akik ismételten és súlyosan zavarják a közren­det, munkahelyükön a mun­kát. A javaslatokat a járási hivatalok egészségügyi szak- igazgatási szerveihez, vagy a városi tanácsok egészségügyi osztályaira kell eljuttatni. Dr. Burján Ágnes: — önként is lehet jelent­kezni a kezelésre az idegbe­teg-gondozókban és az alko­holelvonó intézetekben. Ez már többet jelent az előbb említettnél, hiszen ez eset­ben a betegben megvan az igény a gyógyulásra. Alapos kivizsgálás után néhány he­tes intenzív kórházi kezelés következik. Ezt követően a beteg gondozói felügyelet alatt van. Visszajár idősza­konkénti ellenőrzésre. Mint­egy két év a gyógyulási idő, amelynek letelte után a gon­dozó újabb vizsgálatra java­solja a beteget. Következik az ismét kétéves utógondo­zás, a visszaesés megakadá­lyozása érdekében. Dr. Zimmermann Rudolfné: — Sajnos, ez nem mindig sikerül. Igencsak magas a visszaesők száma. A gyó­gyultan távozók ugyanis oly­kor ugyanabba a társaságba kerülnek vissza, amelyből éppen az alkohol miatt kény­szerültek távozni. Az akarat­gyenge, befolyásolható gyó­gyultak könnyen visszaesők­ké válnak. Máskor meg az ;újonnan keresett társaság tagjai, esetleg a régi munka­helydolgozói egyszerűen nem hajlandók befogadni az egy­kori italozót. A visszaesés persze elkerülhető, ám a környezet segítsége nélkül keveseknek sikerül. Dr. Guba Sándor: — Az alkoholgondozók for­galma évről évre emelkedik. A nyilvántartott alkoholis­ták szama 1975-ben kétezer- kettőszáz, 1981-ben már négyezren felül volt. Közü­lük huszonöt-harmincöt szá­zalékukat államigazgatási ha­tározattal köteleztek gondo­zásra, a többiek önként je­lentkeztek. Növekedik a for­galom a kijózanító-állomá­son is, évente mintegy 5—8 százalékkal. Ügy tűnik, az alkoholizmus visszaszorításá­ra hozott adminisztratív in­tézkedések sora önmagában nem elég. Segítségre van szükség az élet minden te­rületén. Magánéletben, mun­kahelyien, társadalmi téren egyaránt. Dr. Burján Ágnes: — Vannak már eredmé­nyeink, hiszen a megyei KÖ­JÁL, egészségnevelési osztá­lya, a Vöröskereszt, a TIT alkoholizmusellenes tevé­kenysége megyénkben is je­lentős. A vöröskeresztes szer­vezetek mellett számos terü­leti és vállalati alkoholizmus elleni társadalmi bizottság jött létre. Ezek tagjai tudatos felderítő-jelző szerepet töl­tenek be és nagy részt vál­lalnak a gyógykezelt alkoho­listák utógondozásában. Nem szólva a jól működő klubok­ról. Dr. Zimmermann Rudolfné: — A legfontosabb mégis a megelőzés, hiszen ezzel ele­jét vesszük minden bajnak. Ki kell alakítani olyan kul­turált szórakozási formákat, ahol az italozás nem első­rendű dolog, nem káros az egészségre és a környezetre. Végül is ezt a célt szolgálják azok a jogszabályok is, ame­lyek korlátozzák és vissza­szorítják a szeszes italok forgalmazását, szorgalmazzák az ellenőrzések szigorítását és a szabályok megsértőinek fe­lelősségre vonását. S ha mindez eredménnyel jár, akkor talán megváltoz­nak a felmérések adatai is. Amelyek jelenleg még a kö­vetkezők: öt év alatt me­gyénk vendéglátóhelyein 28 ezer esetben intézkedtek sza­bálytalan szeszesital-forgal­mazás miatt. 1981-ben a köz­területeken italfogyasztás mi­att 5382 személyt vontak fe­lelősségre. (Ma nehezebb a helyzet, mivel az italozók behúzódnak a kapuk alá.) A közúti balesetek száma öt év alatt 10,9 százalékkal emel­kedett. Ebből 22,3 százalék­ban ital okozta a balesetet. Jelentős szerepe van az al­koholizmusnak a bűnözés ki­alakulásában is. 1977-ben a jogerősen elítélteknek csak­nem fele alkoholos befolyá­soltságban "követte el tettét. A mondat végén itt pont van. Ám a felsorolásnak ko- rántsincs vége. Hiszen nin­csenek adataink arról, mi­lyen károkat okoz az alkoho­lizmus a családok életében, a munkahelyeken, az embe­rek egészségében, minden­napos életünkben ... Monos Márt» A vonóvedres kotrók egyszer*« fél köbméter földet mozgatnak A biztonságos termelés érdekében Töltéserősítés a Tisza mentén Az agyaglelöhelyek az új töltés magjának az építéséhez szolgál­tatják az anyagot. Ároktő térségében a töltéserősítési munkánál hat agyaglelöhelyröl szállítják az anyagot. Greutter Zoltán felvételei A több, mint 30 fokos me­legben a kotrók, szkréperek, dózerek és a tehergépko­csik egybefüggő motorzaját por-paplan tompítja a 2000 méter hosszú és a 100 méter széles munkatéren, a folyó mentén, Tiszatarján térségé­ben, Az Észak-magyarorszá­gi Vízügyi Igazgatóság föld- munkagép üzeme, a 4-es szá­mú szakaszmérnökség és a füzesabonyi műtárgy- és közműépítő üzem dolgozói, gépei szorgoskodnak a töl­tés megerősítésén. — Ki kell használni a kedvező időjárást — tájé­koztatott a helyszínen Schmied László, termelési igazgatóhelyettes. — A mun­ka folyamatos, tizenkét órás váltással, éjjel-nappal dol­goznak itt az emberek, mint ahogy Ároktő térségében is. A nagyarányú töltéserősí­tési munkákat 1981-ben kezdték meg és várhatóan 1985-ben fejezik be. A több mint 100 millió forint érté­kű munkát az teszi szüksé­gessé, hogy a kiskörei víz­lépcső üzembe állítása óta a folyó vízállása tartósan meg­emelkedik a természetes ál­lapothoz képest. A töltéseket —, amelyek eddig csak ár­vízvédelmi szerepet töltöttek be — tározótöltésekké kell átalakítani úgy, hogy mind a távlati szintű duzzasztott vízállásoknál, mind az árvi­zeknél megfelelő biztonságot nyújtsanak. A Tiszadorogma és Ároktő között levő árvé­delmi töltés a Tiszától eltá­volodik, nagymértékben ki­öblösöd ik a hullámtéri öblö- zet. Az igazgatóság a több nyomvonal vizsgálata után azt a változatot valósítja meg, amely teljesen követi a Tiszát. Eszerint, a töltésát­helyezéssel közel 2000 hek­tár hullámtéri terület válik mezőgazdaságilag teljes biz­tonsággal hasznosítható te­rületté. Ugyanakkor csökken az árvédelmi vonal hossza, s a szóban forgó szakaszon a még meg nem erősített régi árvédelmi töltés „kiváltásá­val” — „alvótöltés” lesz —, nő a környező területek ár- vízvédelmi biztonsága, s egy­ben a meliorizációs tevé­kenység számára megfelelő kapacitású és szintű befoga­dó létesül. Az úgynevezett partszivár­gás kiküszöbölése és csök­kentése érdekében a töltés közepén vízzárómag épül, amelyhez megfelelő hossz­ban vízzáró „paplan” csatla­kozik. A mentett oldalon 80 —100 méter távolságra szi­várgó csatorna épül a meg­kívánt talajvízszint biztosí­tása érdekében. Ez utóbbi­ban úgynevezett megcsapoló kavicskutak épülnek 50—80 méterenként a szivárgó rend­szer hatékony üzemelése ér­dekében. Ezt szolgálják a vízszintszabályozó műtárgyak — zsilipek, szivattyúk — ki­alakítása is. A tározótöltést hullámverés elleni védelem céljából bokorfűz- és nádte­lepítés útján biológiai vé­delemmel látják el. A jelenlegi építési szakasz hossza több mint 7 kilomé­ter. Az előkészítő munkák során több mint 14 ezer darab fát, illetve- tüsköt kellett ki­termelni, 500 ezer köbméter humusz leszedésén kívül több mint egymillió köbmé­Pereces holnap és holnapután Pereces neve egészen más­ként csengett az ötvenes években, mint bármikor an­nak előtte, vagy akár nap­jainkban. A jól csengő név aranyfedezete a szénbányá­szat volt, a jól fizető mun­kahelyek, a virágzó közössé­gi élet, a kulturális és sport­sikerek. Mindezek annak idején egyet jelentettek a bányásztelepülés nevével. Perecest rövid út köti ösz- sze Miskolccal, ahová köz­igazgatásilag tartozik, még­is, mintha az utóbbi évtize­dekben megnőtt volna ez a távolság. Történt ez azután, hogy Perecesen a hatvanas évek elején megszűnt a szén­bányászat, a település foko­zatosan kiszorult a fejlesz­tésekből. Nemrégiben, amikor a me­gyeszékhely tanácsának vég­rehajtó bizottsága a város­rész részletes rendezési ter­véről tárgyalt, sommázottan így hangzott el: „régi adós­sága a városnak, hogy Pere­ces dolgában valamilyen el­határozásra jusson. A le­romlás ugyanis nemcsak a régi épületek állagában kö­vetkezett be, hanem a kö­zösségi, a kulturális és sport­életben is.” Ugyanakkor Itt szólni kell valamiről, ami mit sem vál­tozott az ötvenes évek óta: a régi pereceslek igazi lokál- patriótáknak vallják magu­kat, akik ezer szállal kötőd­nek szűkebb pátriájukhoz. Bizonyítja ezt, hogy kitar­tottak azokban az évtizedek­ben is, .amikor Miskolc más városrészeiben, még a pe­remkerületekben is jobb kö­rülmények fogadták volna őket. Maradtak a régi csa­ládok azért is, mert Pereces leivé teles fekvésű, nagyszerű természeti adottságú környe­zete szépségével is fogva tartja azokat, akiknek az életében meghatározóan fon­tos volt ez a helység. Marad­tak és bizakodtak, mert hit­tek abban, hogy Perecesnek nemcsak múltja van, de lesz jövője is. A részletes rendezési terv, amely nemrég került a vég­rehajtó bizottság elé, ha hosszabb távon is, de pótol­hatja azokat a lemaradáso­kat, amelyek az utóbbi évek­ben érezhetőek voltak. A terv, mint lehetőség áll egyelőre előttünk, hiszen megvalósítása a város anyagi lehetőségeinek a függvénye marad. Az azonban már most nyilvánvaló, hogy a jö­vőben a magánerős családi­házas építkezés egyik terü­lete Pereces lesz. Ä fejlesz­tések fő színtere a gerincűt melletti terület, ahol két­emeletes, tetőtér-beépítéses lakóházak sorakozhatnak, és egyúttal ezek az épületek adják majd meg a holnap Perecesének jellegét, arcula­tát. A szükséges és elkerülhe­tetlen szanálások során szi­gorúan figyelemmel kísérik n gazdaságossági szempontok érvényesülését. Szóba jöhet Perecesen a paneles építési mód is, de épülnek majd szép számmal családi kertes házak, hiszen ezt a terület adottságai mellett vétele len­ne elmulasztani. A százával építhető új la­kások, az új és a légi pere- cesiek ellátási gondjait is előrevetítik. Számoltak a terv készítői azzal is, hogy ha emelkedik az új otthonok száma, több bölcsőde, óvoda is kell. Megnő a terület víz­igénye is, amivel jó előre szükséges számolni. Korszerűsítésre szorul né­hány meglevő út, a két na­gyobb családiházas terület közé pedig új utat kell épí­teni. Elkészült már a Pere­ces patak ^rendezésének ter­ve, melynek alapján a jö­vőben hozzákezdhetnek majd a meder rendbetételéhez. Az ellátást bővítő üzlete­ket, boltokat a többszintes lakóépületek földszintjén rendezhetik be. Ahogy sorakoznak a terv­ben foglalt lehetőségek, any- nyi feltételes módban fogal­mazott mozaik csillan fel Pereces jövőjéből. A keres­kedelmi, szolgáltatási tevé­kenység megélénkülése ugyancsak fontos része an­nak a folyamatnak, hogy Pe­reces élete ismét pezsgőbbé váljék. Nem hiú ábránd abban re-' ménvkedniük, a régi perece- sieknek, hogy a közigazga­tási határon belül is sokkal közelebb kerülnek Miskolc- hoz. Ehhez a most elfoga­dott részletes rendezési terv lehetőséget, keretet nyújt, a jövő lehetséges irányát vá­zolja föl, amihez viszont már ma tartania kell magát mindenkinek, aki tervezni, építeni akar valamit Pere­cesen. Nagy József tér föld kitermelése és moz­gatása szükséges a teljes szakasz megépítéséhez. Csak a töltésépítés 800 ezer köb­méter földet igényel. A szi­várgó csatornába összesen több mint 8500 előre gyártott vasbeton elemekből készült burkolatot építenek be. A folyamatos, éjjei-nap- pali munka, a 12 órás szol­gálat egyaránt igénybe veszi az embereket és a gépeket. Amiatt sem panaszkodnak az itt dolgozók, hogy a munka- területük közelében levő fal­vakban magánházaknál bérel számukra munkásszállást az igazgatóság, hogy csak a hét végén tudnak együtt lenni a családjukkal. Mint elmondották. autóbusz áll rendelkezésükre, amiaor a közeli falvakban levő étter­mekbe mennek ebédelni, vagy amikor hazautaznak, il­letve munkahelyükre. A Tiszatarján közelében levő munkaterületen a sze­relőkkel együtt huszonötén, az Ároktő térségében levő töltéserősítésnél ötvenli ir­mán dolgoznak. Horváth Ist­ván építésvez. tő nem pa­naszkodhat beosztottjaira. Oravec János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents