Észak-Magyarország, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-06 / 183. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 T982. augusztus 6., péntek Hat, meg hat bemutató A Miskolci Nemzeti Színház műsortervét böngészve Az ősz közeledtét jelzi, ha a színház közreadja követke­ző évadjának műsortervet. Plakátok még nincsenek az utcán, de műsorfüzetben már olvasható a terv, és a köze­li napokban megkezdődik a bérietek árusítása is az 1982/ 83-as színházi évadra. Ezt a műsortervet böngésztük, be. széltünk egyes bemutatókról a színház igazgatójával és — figyelemmel az elmúlt évad értékeire és hiányaira — el­töprengtünk azon, mit is kí­nál a 160. évadját kezdő Mis. kolci Nemzeti Színház. Az új bemutatók száma, mint a címben jeleztük, hit, meg hat, ami — már az első osztályos is tudja! — össze­sen tizenkettő. De ha tud­juk, hogy ebből hat nagyszín­házi bemutató, húrom kama­raszínházi, kettő d Játékszín­ben kerül a közönség elé, egy pedig a gyermekeknek. szóló mesejáték, már a „hat, meg hat” nem egészen tizen­kettő. Mert a bérleti rend­szerben bemutatásra kerülő hat nagyszínházi előadás mel­lett, figyelemmel az egyéb játékhelyek befogadóképessé­gére és — az eddigi gyakor­latból ítélve — az itt látható darabok alacsony előadás­számára, nem kétszer hat előadássorozatot találunk, ha­nem két egymástól igen el­térő hatos szériát. Ezt azért szükséges megjegyezni, mert az elmúlt évet záró gondolat­menetünkben is keveselltük a hat nagyszínházi bemuta­tót, és az azóta hozzánk ju­tott különböző értesülések szerint a színházlátogató kö­zönség többsége is kevésnek találja azt. Különösen most, hogy már teljes évadot játsz­hat a színház, minden zavaró körülménv nélkül, régi énü- letében. Helves, hogy a Ka­maraszínházba is terveznek három darabot, és a Játék­színbe kettőt, bár azok egri- ke aligha stűdiójellegű, meg. érné a nagyobb színoadot.. A gvermekdarab bemutatásával természetesen egyet kell ér­teni. s azzal is. hogy o múlt évad produkciói közül hatot tartanak továbbra is műso­ron. (Mégha van is közöttük olyan, amelyet ebben a for­májában bemutatni is kár volt.) A nagyszínházi és egyéb bemutatók között több olyan van, amely már ismerős a miskolci színpadon. Ismételt bemutatásuk nem oktalan, örömmel látjuk újra a Kol­dusoperát és a Matrica gróf­nőt, a Mandragorát és A kór négyszögesítését. A nagyszínházban bemuta­tandó hat mű a következő: Szeget szeggel, Shakespeare színműve, a Peer Gynt, ib- sen drámai' költeménye, Lé­da, Miroslav Krleáa komédiá­ja, a már említett Koldus­opera, amely 1958-ban Hor- vai István rendezésével volt igen nagy siker a miskolci régi Kamaraszínházban, s egyben Brecht miskolci út­törője, a már ugyancsak em­lített Marica grófnő, amely ki tudja, hányszor szerepelt már színpadunkon, de elnyű. hetetlen operett, és nemcsak Kálmán Imre 100. születés­napja indokolja műsorra tűzé­sét. Végül lesz egy új magyar színmű, a hírek szerint az lesz az első premier szeptember végén. Ez pedig Polgár And­rás munkája, s meghökkentő címe: Csak egy nap a világ. A műsorfüzet jelzi, hogy a cím téves asszociációkat su­gallhat. Szükségtelen a fel­tételes mód. Igenis, sugall! Jóllehet, ez a darab napja­inkban játszódik, a felnőtt nézőnek, aki már a felszaba. dulás előtt is felnőtt volt, ezt a címet nehéz elválasztani attól a fasiszta töltetű darao- tól, amely 1942-től Budapes­ten, az Andrássy úti Színház­ban ment, s amelyből 1943- ban a háborús évek egyik legrosszabb emlékű filmje készült. Igaz, a darabnak és a filmnek egyaránt Egy nap a világ volt a címe, de az unos-untalan népszerűsített slágerének címe és kezdősora ez volt: „Csak egy nap a vi­lág". Kár lenne egy esetleg értékes mai színművet ezzel a rossz emlékű címmel beár. nyékolni. Hisszük, hogy be­mutatásig még mód nyílik a cím megváltoztatására. A Kamaraszínház három bemutatót ígér, ezek között van Shaffer komédiája, a Black comedy, a harmincas években oly nagy sikerű —• és hajdan Miskolcon is ját­szott — Eisemann-vígjáték, az Én és a kisöcsém, és Ma­chiavelli reneszánsz vígjáté­ka, a Mandragora, amelyet ugyancsak a régi Kamara- színházban mutattak be 1956- ban. A Játékszínben a ter­vek szerint Boris Vian ko­médiája, a Mindenkit meg- nyuzunk, valamint Katajev A kör négyszögesítése című vígjátéka látható. Ez utóbmt 1958-ban játszotta a színház; nem érdektelen talán azt tudni, hogy a színház akkori igazgatója, Jákó Pál fordítot­ta le ezt a szovjet darabot még 1931-ben (!), s azóta is­meri a közönség. De azt jóm érdektelen talán itt megje­gyezni, hogy a szovjet dara­bok választéka nem túl sze­rencsés. Az elmúlt évadban Bulgakov Zojka lakása cí­mű, meglehetősen vázlatos műve idézte fel a szovjet ál­lam kezdeti éveit, a húszas évek elejének nehézségeit, most újra ebbe az időszakba kalauzol majd Katajev vig- játéka, s így néhány éves visszatekintésben a szovjet drámairodalomról kapott kép egyhén torzító. A gyerekek­nek Milne zenés játékát, a Micimackót mutatják be, ami örök sikernek tekinthető. Van egy új magyar darab, van operett, zenés vígjáték, van több klasszikus; a sta­tisztikai számok alighanem kedvező képet nyújtanak, hisz akár műfaji, akár nem­zetiségi megoszlást vizsgá­lunk, nem lehet adatszerű kifogás. Hogy milyen lesz az évad, az majd az egyes be­mutatókon dől el. Minden­esetre kívánatos az üres na­pok csökkentése, és mint halljuk, három darabbal már­is megkezdik a tájolást az évad elején. Mivel az egri színházat átépítik, ott csak kamaradarabokat tudnak be­mutatni az úttörőházban, és hisszük, hogy a felszabaduló előadásszám a borsodi tele­püléseken látható vendégjá­tékok számát fogja gyarapí­tani. Szeptember 1-én hivatalo­san évadnyitó. A hónap má­sodik felében felújításokkal, tájolásokkal megkezdődik az előadások sora, várhatóan szeptember végén meglesz az első premier. Az említett fenntartásokkal is érdeklő­déssel várjuk a színház új évadját, várjuk az új bemu­tatókat, de az említett hat nagyszínházi bemutató ke- veslése mellett még valami­lyen klasszikus magyar mű bemutatásának kívánalmát is szükséges feljegyezni. (benedek) Ma este a képernyőn: Valamit valamiért Érdekesnek ígérkező francia filméi kínól ma este 20.25-kor az első műsor: az Etienne Pe­rié; rendezte Valamit valami­ért cimű filmben egy sikeres, ám kétes üzelmek gyanúiától sem mentes vállalkozó rájön felesége hűtlenségére. A csá­bító ráadásul a beosztottja. Ám a várt bosszú egyelőre ké­sik, mert az üzletember férjnek sok mindent meg kell gondol­nia, mielőtt valamire elszánná magát, akár családi tűzhelye védelmében is. Képünkön a film egyik kockája. Megyaszói feljegyzések Nevelőotthonban, nyáron Fák, cserjék, virágok, zöld mindenütt a megyaszói ne­velőotthon környékén. Az Is­kola táján és benn a ter­mekben a mindenütt szoká­sos vakációi csend honol. Mi­előtt bementünk volna meg­nézni a tantermeket, Orosz János gazdasági igazgató már „büszkén” említette: minden feltétel adott ahhoz, hogy akár holnap ki lehessen nyit­ni az ajtókat az oktatás cél­jaira. Ezzel azt kívánta je­lezni, hogy semmit nem hagy­tak az utolsó hetekre, napok­ra. Benn tapasztalni is lehe­tett a megfrissített környeze­tet, a jó felszereltséget. Mindezzel együtt ez az épü­let igazán a vakáció napjait éli. A közel negyven holdon elterülő intézmény más ré­szein viszont sok mozgással találkozhatunk e napokban is. Kegyes Sándor, az intéz­mény nevelőotthoni igazgató- helyettese : — Kétszázhetvenöt gyermek van a nevelőotthonban, je­lenleg llfi-an töltik kapuin­kon kívül a szünidőt, ök szü­lőknél, nevelőszülőknél, pat- ronálóknál vannak. Augusz­tus 15-én térnek majd visz- sza ide, az otthonba. A szá­mokból látszik, hogy a gyer­mekek több mint tele nyá­ron is itt tartózkodik. Rá­juk ezúttal sem várt hívó szó... * A nevelőotthoni részen jár­va hálókban, folyosókon, fog­lalkoztatótermekben találko­zunk a gyerekekkel. Csopor­tokban vannak, felügyelettel. Az egyik folyosóelőtérben kí­sérőim egy „magányos” fiút fedeznek fel. — Visszajöttem... az apám mindig berúgott és veszeke­dett otthon, meg véleke­dett ... Jobb nekem itt... Itt, a nevelőotthonban nyá­ron is pontos menetrend sze­rint élik napjaikat a gye­rekek (van egy óvodás korú csoport is), reggel fél 7-kor van ébresztő, majd a szoká­sos torna, a rendezkedés, a reggeli következik és meg­kezdődnek a csoportos fog­lalkozások. Amik természete­sen ebben az időszakban la­zább keretűek, s kissé elté­rőek a tanévihez képest. Eb­ben éppúgy helyet kap az in­tézmény szép környezetének rendbentartása, mint a sport­tolás, a kirándulás ... AtX nem lehetne mondani, hogy a miskolci amatőr al­kotóház rövid idő alatt ké­szült el (a tervektől a nyi­tásig elfolydogált időre gon­dolunk), az azonban most már teljes bizonyossággal ál­lítható .— jelenlegi állapotá­ban, felszereltségében és kö­rülményeiben optimális lehe­tőséget ad minden évszakban az alkotást megízlelni, az al­kotásban elmerülni akarók­nak. Ha valaki azt gondol­ná. a lokálpatriotizmus „iz- mosult” túlságossá a lentiek­ben; szóval a kétkedőknek bátran ajánlom, keresse fel ezekben a napokban a váro­si művelődési központ Gár­donyi Géza Művelődési Háza melletti épületet, és kérdez­gesse az ott levő középiskolás lányokat, fiúkat, meg a kép­zőművészeti tábor vezetőit és irányítóit arról, hogyan ér­zik magukat, hogyan tudnak dolgozni. Az említett vendégek au­gusztus 2-től vannak együtt, a diákok több mint egyhar- mada miskolci, de jöttek Alkotás és alakítás Középiskolások az a] Szolnokról, Fehérgyarmatról, Sátoraljaújhelyből, Felsőreg- mecről. Özdról és máshonnan is. A Népművelési Intézet és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács - művelődés- ügyi osztályának támogatásáé­val első ízben hirdették és szervezték meg a középisko­lásoknak ezt a képzőművé­szeti tábort. Az egyik irányí- tója-vezetője, Szémadám György festőművész: — Egyelőre csak kísérleti­nek mondhatjuk ezt a tábort, majd később válik igazán or­szágossá; majd ha már nem elnevezése, hanem rangja, ha­gyománya szerint azzá válik. S igaz, hogy még csak a ne­gyedik napot töltjük együtt, de már most tudható, hogy az itt levő lányok és fiúk ré­vén jó úton indultunk a ha­gyományteremtés útján.... Érdemes még ideidézni né­hány gondolatot az írásos program bevezetőjéből: „Fel­adatunknak tekintjük, hogy a tábor résztvevői megismer­kedjenek a vizuálnevelésí, kreativitási módszerekkel, korszerű, nem akadémikus rajztanuláson alapuló, nem hagyományos jellegű képző- művészeti neveléssel... ... célunk még, hogy olyan közös folyama (tevékenységre és szakmai ismeretekre te­gyenek szert a fiatalok, ame-. lyek hasznosak lehetnek a jövőben ...” Ezek a szavak és monda­tok természetesen csak a munka iránytűjéül értelmez­hetők. Pontosan szavakba fo­galmazni sokkal nehezebb azt például, ami a tegnapi cso­portos foglalkozáson az oda­látogató elé tárult, ami őt körülvette, mindazt, ami ki- nek-kinek az egyéniségén át.- szűrődve gondoláiból képpé lett; s a szemlélőben pedig képből gondolatokká bontó- dott; a program hivatalos fo­galmazása szerint színdina­mikai tanulmányoknak lehet­tünk részesei. Talán most mondok egy példát. Az egyik diáklány előtt egy rajzlapon kicsi nap­raforgófej virult egy levéllel, a maga kőié szorított üres tér pedig ott született, szö­veggel lett eggyé: „A hajnal piros, a reggel zöld és sárga. Miért más a reggel? A reg­gel friss. A melegség kezde­te. A virág is lriss, amikor ezt írom, és mire Te fogod látni ezt, elszárad, de ne félj, ez nem baj, hiszen a reggelt a dél, azt pedig az este kö­veti ... A természetnek meg­van a maga rendje” — né­hány mondat a fehérgyarma­ti lány „művéből”. Szémadám György: — Nagyon fontos, hogy mindennap új élményekkel találkozzanak a tábor részt­vevői. A lényeg: a dolog szel­lemével legyen találkozásuk, egy vizuális probléma végig­gondolásával legyenek egy folyamat részesei; a technika megtanulható ... A tábor másik vezetője Fa­ta György iparművész: — Csodálatos, miket tud­nak kezdeni anyagokkal ezek a fiatalok, hogyan szerveződ­nek új gondolattá bennük az .adott motívumok. Igazi öröm itt lenni közöttük ... Augusztus 22-én lesz a bú­csúzás ... (t. n. j.) Orosz János: — Egyáltalán nem „idősza­kos jelenség” nálunk a kör­nyezet szépítése, csinosítása, rendbentartása. Mind a gye­rekek, mind az itt dolgozó felnőttek, pedagógusok folya­matosan részt vesznek ebben a munkában, az intézmény gazdagításában. A gazdasági igazgató iga­zán gazdai ligyelemmel és gondoskodással van az intéz­mény minden dolga iránt. Nem titkolt büszkeséggel mu­tatta sportlétesítményüket, a játszókat, a legkülönbözőbb technikai felszereléseket. Nin­csenek „agyonpatronálva”, de panaszszót emiatt egyet se hallottam tőlük. Az a né­hány közösség — mint pél­dául az ÉMÁSZ pataki bri­gádja —, amelyik kapcsolat­ban van velük, nagyon ked­ves számukra; a legteljesebb önzetlenséget, segítőkészséget tapasztalják részükről „az itt élők”. A ríevei ők közül is sokan élnek itt, az otthon terüle­tén. Rájuk igazán nem lehet azt mondani, hogy „az órák számával” mérhető jelenlé­tük. Kegyes Sándor igazga­tóhelyettes : — Én nem tartom igazsá­gosnak, hogy az. otthonokban dolgozó nevelők a pedagó­gustársadalom perifériáján érezheti magát. Ügy gondo­lom. több megbecsülést érde­melnének mindazok, akik ezt a hivatást vállalják ... Bár ebédidőben jártunk a megyaszói nevelőotthonban, az intézmény»-egész területén szorgoskodó emberekkel ta­lálkoztunk. Selejteztek és ta­karítottak, a raktárakban rendezkedtek, a betegszobá­ban ezúttal is fogadták a gyengélkedéssel panaszos gye­rekeket. Hiába emlegetnénk most sajnosokat meg szomo­rúságokat; a tény ténv ma­rad: ezeknek a fiúknak nyá­ron is itt van az otthonuk, itt tudhatják magukat, biz­tonságban. tténagyí I Megvételre felajánljuk a vállalatunknál feleslegessé vált. üzemképes: 1 db ASCOTA 170 45 1 db ASCOTA 170 55 típusú könyvelőgépet. Érdeklődni lehet: Miskolc 38-141/79 mellék. A BIK Vállalat álló- és fogyóeszköz-gazdálkodási csoportvezetőjénél (Kocsisné)---------V-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents