Észak-Magyarország, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-06 / 183. szám

1982. augusztus 6., péntek ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 Egy szakma újjászületése... Most, amikor a korábbi évekhez képest — népgazda­sági és vállalati szinten egy­aránt — csökkentek a fej­lesztési források, a figyelem egyre érezhetőbb módon — az alkotó ember felé fordul. És nem véletlenül: ha felté­telezzük — bár ez általában nem, vágj' legalábbis nem mindenhol jellemző —, hogy a régebbi technikában, tech­nológiában rejlő valamennyi tartalékot kiaknáztuk és újab­bat, korszerűbbet nem tu­dunk vásárolni, akkor a to­vábbi előrehaladásban, első­sorban a tevékeny ember lendítőerejére számíthatunk. Olyan képzett, sokoldalú emberekre, alak a termelés­hez szükséges anyagot és energiát, a régi technikával is az optimálisát megközelítő szinten használják fel. E szükségszerűség felismerése vezette az Üvegipari Művek Miskolci Gyárának vezetőit, amikor elhatározták, hogy tovább lépnek a szakmai kép­zésben is. Ami az üveggyár­tás „periférikus” területeinek szakember-ellátottságát ille­ti, ott eddig sem voltak ne­hézségeik. Lakatos, esztergá­lyos, villanyszerelő, marós, festő-mázoló stb. szakmunká­sokból a szükséges létszám biztosított. Régóta szorító gondja viszont a gyárnak a termelési profilnak megfele­lő képzettségű dolgozólétszám biztosítása. Veszteségek és okaik Zsiga Jánosné személyzeti vezetőtől és Arday László bér- és munkaügyi osztály­vezetőtől megtudtuk: — A gj'ár munkajogi állo­mánya 471 fő. Egyetemi-fő­iskolai végzettséggel 2!)-en rendelkeznek. Középiskolát 107-en, az általános iskola 8 osztályát 222-en végezték el. Azok száma, akik az általá­nos iskolát még nem fejezték be — 113 (!). Ez a felsorolás is érthető­vé teszi, a viszonylag nagy­arányú, 20—22 százalékos fluktuációt. Az új emberek, új dolgozók azonban kezdet­ben félnek az üvegtől »és be- gyakorlatlanságuk is jelentős károk okozója lehet. Veszte­ségforrás keletkezhet már az alapanyagok előkészítésé­nél; ha elmarad a folyama­tos mintavétel és elemzés, amelyek után pontosan meg tudják határozni a feldolgo­zásra kerülő anyagok meny- nyiségét és minőségét. A tüzeléstechnika során; a nem megfelelő térnyomás, le­vegő—gáz arány stb. alkalma­zásakor keletkezhetnek ká­rok. Az üveg alakításánál ügyelni kell arra, hogy az alakítási munka a lehető leg­kisebb legyen. Az esetleges hűtési veszteséggel éppen úgy számolni kell, mint a csomagolási veszteséggel. Mert vannak, akik „megszö- gelik” az üveget és vannak, alak még a csomagolóládát sem erősítik meg kellően. Ezek a hibák, veszteségek jellegükből adódóim olyanok, hogy szakszerű és figyelmes munkával elkerülhetők. Ez pedig számottevő kártól men­tesítené a gyárat és növel­hetné annak gazdasági ered­ményét. Két év alatt Kopcsek Imre gyárigazgató így fogalmaz: — Vállalnunk kell annak felelősségét, hogy a síküveg­gyártók képzésével késve kezdünk foglalkozni. Mostani kezdeményezésünket a kény­szer szülte. Hozzá kell azon­ban tenni: erre a nagj' fel­adatra talán nem is vállal­koznánk, ha nem éreznénk magunk mögött a szakmun­kásképzést irányító állami ve­zetés támogatását és a 114. számú Szakmunkásképző In­tézet vezetőinek segíteni aka­rását abban, hogy a törvé­nyes Vendeletek által biztosí­tott keretek között síküveg­gyártó szakmunkásképzést in­díthassunk. A kétéves részmunkaidős képzés során az üveggyártás és -feldolgozás technológiáját jól ismerő síküveggyártó szakmunkásokat képezünk majd, akik már a tanulmá­nyaik ideje alatt munkabért kapnak. — Ez ideig hogyan vált va­lakiből üveggyártó? — A gyár üveggyártó munkaerő-utánpótlása túl­nyomó részben úgy oldódott meg, hogy egy-egy más szak­mával rendelkező ember be­kerülve a gyárba, megismer­te a technológiát, megszeret­te az üveget. Egy idő után látta azt is, hogy az üveggyár­tók jövedelme magasabb az övénél, ezért örömmel vállal- (a az eredeti szakmájától el­térő tevékenységet. Vannak akik szakképzetlenül jöttek közénk dolgozni és sok-sok kínlódás, erőfeszítés árán, szí­vós önképzés eredményeként váltak üveggj’ártókká. És ne tagadjuk: akadnak olyanok is, akik „belekényszerültek” a termelésbe. Ezen a helyzeten szeretnénk most, a síküveg­gyártó szakmunkásképzés be­vezetésével változtatni. Vonzóerők... ;— Vajon sikerülni fog? — Bízunk benne, hogy a fiatalok számára vonzó lesz ez a gyár, ez a munka. Ma már elmondhatjuk, hogy hosszú évek erőfeszítésed nyo­mán „kivirágzott” egy olyan érdekes, vonzó tevékenj'ség, mint az építészeti üveggyár­tás. A korszerű építészetnek — a ridegebb beton- és acél- szerkezetek mellett — ez tar­tósan vonzó és esztétikus anyaga. A gyár a nehezebb gazdasági környezetben is eredményesen megállta a he­lyét Termékei minden pia­con, gazdaságosan értékesít­hetők. A szakmunkásképzés beindítása ma már nélkülöz­hetetlen feltétele annak, hogy eredményeinket tartani tud­juk, sőt, hogy a veszteségek feltárása útin előreléphes­sünk. Buciiért Miklós Felmérés a bútorokról Az Országos Piackutató In­tézet az elmúlt fél évben fel­mérést készített arról, mi az oka a bútorok iránti keres­let erőteljes csökkenésének. Míg ugyanis látszólagos túl­kínálat tapasztalható a bútor­piacon, a vásárlók nem min­dig kapják meg azokat a termékeket, amelyeket keres­nek. A piackutató intézet szakemberei a vizsgálat során többek között megállapítot­ták, hogy az üzletek raktá­raiban felhalmozódtak példá­ul azok a szekrénysorok, amelyeknek magassága nem éri el a 180 centimétert, s amelyekre a vásárlóknak nincsen igénye. Ugyancsak nem kelendőek az újszerű színezésű, a pácolt zöld és a vöröses színű szekrénysorok. Nem találnak vevőre azok a szekrénysorok, amelj’ek túl hosszú falfelületet igényel­nek, s nem helyezhetők el a viszonylag kisméretű új la­kásokban. Biztonság a bányában A képen egy nyugatnémet szénbánya hidraulikus tárnokkal bizto­sított frontfejtése látható A második világháború G előtt a szénbányászat a bányatérségek biztosí­tására kizárólag bányafát használt. A fokozódó terme­lés feltételeit a fejtések és vágatok fabiztosítása már nem tudta kielégíteni. A gyakorlat bebizonyította, hogy fával nem lehet olyan nagy szelvényű és időálló vágato­kat biztosítani, amelj'ek a mind nagyobb teljesítményű szállítóberendezések üzemel­tetéséhez megfelelnek. FT8­ször — az 1950-es évek ele­jén — fa helyett a körszel­vényű TH-acélbiztosítás al­kalmazásával próbálkoztak, majd az ún. csúszóíves biz­tosítás használatára tértek át. Mintegy két és fél évtized­del ezelőtt indult meg na­gyobb arányban fa helyett az acéltámok és acélsüvegek al­kalmazása. Előnyük elsősor­ban az volt, hogy omlasztás (kimentés) után ismételten be lehetett őket építeni, ugyanakkor segítségükkel már ló lehetett alakítani a korszerű jövesztő-, rakodó- és szállítógépek alkalmazásá­hoz nélkülözhetetlen tám- mentes szénhomokot. Az első időben súrlódásos fémtámo- kat használtak, majd rátértek a hidraulikus tárnok haszná­latára is. A súrlódásos tá­rnokkal szemben a hidrauli­kus tárnoknak több nagy elő­nyük van: könnyebbek, be­építésük gj'orsabb, előfeszí- tési lehetőségük sokkal na­gyobb, ezért a névleges ter­helést hamarabb elérik, mű­ködésük pontosabb. A fejté­si biztosítás gépesítése során alakultak ki a hidraulikus tá­rnokból kiképzett, két-hat tá- mos egységekből álló rend­szerek, amelyeknek legfonto­sabb feladata a főte megfe­lelő alátámasztása. A gépesí­tett biztosítószerkezet meg­akadályozza a lefejtett tér­ségből az omladék lefolyását a munkapásztába; ugyanak­kor lehetővé teszi a gépi jö- vesztést és szállítást, vala­mint a szállítóberendezések hidraulikus módon történő előre mozgatását. Pályázati felhívás Közös erővel a munkások és műszakiak eredményes együttműködéséért” A népgazdaság és a vállala­tok feladatainak eredményes megvalósítása az irányítás és végrehajtás minden szintjén növekvő követelményeket tá­maszt, vezetőktől és beosz­tottaktól egyaránt hatéko­nyabb munkavégzést kíván. A termelés és gazdálkodás számára kevésbé kedvező fel­tételek miatt is magasabb követelményekkel való lépés­tartás szükségessé teszi a korszerű ismeretek eredmé- nj'es alkalmazását, nagyobb előrelátást igényel. Előreju­tásunk nagj'részt a munká­sok és műszakiak eredmé­— Volt már jobb és rosz- szabb helyzet is — mondták a Borsod megyei Beruházá­si Vállalat vezetői az év el­ső felében végzett munka rö­vid összegezéseként. A válla­lat lebonyolításában megva­lósuló beruházások (lakás- és intézményépítés stb.) első fél­évi teljesítése meghaladta az előző év azonos időszakában elért teljesítményt. Másrész­ről, az éves előiránj'zatok tel­jesítésének aránya — jóllehet az elvégzett munka nagysá­ga növekedett — kissé elma­radt a tavalyitól. — Az ellentmondásosnak tűnő helyzet azzal magyaráz­ható, hogy az 1982. évi mű­szaki előirányzat 12,8 száza­lékkal növekedett, míg a pénzügyi terv 12,6 százalékkal magasabb az előző évinél — mondta őr. Bucskó Mihály, a Borsod megyei Beruházási Vállalat igazgatója. — A me­gye . városaiban, településein — Miskolc kivételével — az éves terv szerint 881 lakás építését kell 1982-ben bete- jezni. Ebből a fél év végéig csupán 225 lakásnál történt meg a műszaki átadás, a használatbavétel aránya vi­szont még ennél is kedve­zőtlenebb. Az Özdon épülő lakásokból például egy sem Javul a tanácsi beruházások üteme készült el június végéig. Ka­zincbarcikán és Leninváros- ban az előzőnél jobb a hely­zet. Leninvárosban az ez év­re előirányzott 165 lakásból 60-nál folytatták le a műsza­ki átadással kapcsolatos el­járást. — Milyen okok idézték elő az aránytalanságot? — A feladatok növekedése következtében — egyes terü­leteken részben a tavalj'i el­maradás miatt — a helyi ki­vitelezői kapacitásokat meg­haladó igények merültek fel. Ugyanakkor nem változott kedvezően a megyében mű­ködő vállalatok létszámhely­zete és szervezettsége sem. (A megye nagy építőipari vál­lalatainál folytatódott a mun- káseláramlás, főként a mun­kaigényes, nagy szakértelmet igénylő szakmákban csappant meg a létszám — szerk.) S ez sajnos, oda vezet, hogy a megye egyik-másik városá­ban, településén a kivitelezők nem vállalkoznak a tervbe vett lakások ez évben tör­ténő felépítésére. Az igazgató elmonefta, hogy a beruházási vállalat az elő­állott helyzetre való tekin­tettel, az. év elején tárgyalá­sokat folytatott több, nem borsodi székhelyű kivitelező­vel. A megbeszélések ered­ményeként újabb kivitelező­ket vontak be megyeszerte a beruházásokba. Kazincbarci­kán és Sajószentpéteren pél­dául az Üt- és Vasútépítő Vállalat kötelezte magút je­lentős nagyságrendű mun­kákra, amit együttműködési szerződésbe foglaltak. A két településen a tervidőszak vé­géig mintegy hatszáz lakás mélyépítési munkáját végzik el az út- és vasútépítők. Ezenkívül Ozdon a KÉV— Metró, Leninvárosban és Mezőkövesden a Csőszerelő­ipari Vállalat érdekelt bizo­nyos beruházások megvalósí­tásában. Csak helyeseim lehet, hogy a Borsod megyei Beruházási Vállalat kezdeményezésére már eddig is több országos székhelyű kivitelezőt sikerült- bevonni a megj'ében jelent­kező feladatok megoldásába. Onámítás lenne azonban tó­tételezni, hogy ezzel megol­dódnak a gondok. Ezek a kivitelezők ugyanis csak az 1982-ben kezdődő beruházá­sok megvalósítására vállal­koztak, így az idén csalc kis­mértékben mérséklődik az építőipar kapacitásgondja, ami döntően az 1982-re elő- irányzott beruházások befe­jezését vészéi j’ezteti. Jó hírrel is szolgált az igazgató, amikor elmondta: minden remény megvan rá, hogy a harmadik negj’edév- ben elkészülnek a tervbe vett oktatási és gyermekintézmé­nyek. Annál sajnálatosabb, hogy kevés javulás tapasztalható a vállalkozási készségben és a megvalósítás egész folj’ama- tában. Gyakran felszínre ke­rül az egj'üttműködési kész­ség hiánya is, a kisebb ki­vitelezői szervezetek vállalá­sai pedig nem minden eset­ben megalapozottak, meljmek oka a felkészültség hiányá­ban, az eszközellátottság és a szervezettség rendkívül ala­csony színvonalában keresen­dő. Ju. L nyes együttműködésén mú­lik. Szervezett együttműkö­déssel a tudatos tenniakarás is jobban érvényre jut, és je­lentős mértékben járul hozzá a vállalati tevékenység ha- tékonj'ságának javulásához. Mindezek elősegítése érde­kében a SZOT műszaki-gaz­dasági bizottsága „Közös erő­vel a munkások és műszaki­ak eredménj’es együttműkö­déséért” címmel, pálj’ázati felhívását ez évben is közzé­teszi. A pályázat célja, hogy el­sősorban az energia- és anyagtakarékosság, valamint a másodnyersanyag-hasznosí­tás területén alkalmazható megoldások felkarolásával elősegítse az irányítás, vég­rehajtás és ellenőrzés mód­szereinek korszerűsítését, és a pálj'ázók saját gyakorlati tevékenységében ezek érdemi érvénj're juttatását. Kérjük, hogy a pályázók a célkitűzések eredményes megvalósítását és annak mód­szerét, a megvalósítás mérhe­tő eredménj'eit és (vagy lói értékelhető hatását), valamint azt, hogy saját tevékenységük és javaslataik azokat hogyan segítették elő, rendszerezve foglalják írásba, s ezzel pá­lyázzanak a szakszervezeti mozgalom erkölcsi és anyagi elismerésének elnj'erésére. A pályázat tartalmazza — a már elért eredmények konkrét, dokumentált bemu­tatása mellett — az előre­mutató javaslatokat is. A pá­lyamunkák terjedelme leg­alább 10, és legfeljebb 20 gé­ltót oldal legj'en. A pálj'ázat jeligés, a nevet, címet és a pályamű tartalmi kivonatát zárt borítékban kell mellé­kelni. A pálj'ázatban foglal­tak alkalmazására, illetve vállalati megvalósítására vo­natkozó véleményt — a vál­lalat vezetőjének és szb-tit- kárának aláírásával — külön zárt borítékban kell mellé­kelni. Nj'ilvánosan még meg nem jelent, és más pályáza­ton részt nem vett munkák, illetve vállalatoknál, intéz- ménj'eknél egy évnél nem ré­gebben megvalósult megol­dások nyújthatók be. A pályázat beküldésének határideje: 1983. szeptember 15. A pályázatot a SZOT közgazdasági és életszínvo­nal-politikai osztályához kell benyújtani, három példány­ban. (Budapest, Dózsa Gj'örgy út 84/b. 1415). A pályadíjakról — 1983. december 15-ig — a SZOT titkársága dönt. Pályadíjak: 2—3 darab 25 000 forint értékű I. díj és oklevél, 5—10 darab 10 000 forint értékű II. díj és ok­levél. A pálj'ázatban elsősorban vállalati komplex brigádok, szocialista brigádban dolgozó kollektívák, és közvetlen ter­melésirányítók részvételét várjuk. Bízunk benne, hogy felhívásunk nemcsak a mun­kások és műszakiak, hanem más szakemberek, kiskollek- tívák körében is jó vissz­hangra talál, és ösztönzést nyújt a komplex brigádok színvonalas munkájának elő­segítéséhez a műszaki-gaz­dasági tevékenj’ség haté­konyságának növelésével ak­tuális gazdaságpolitika: cél­jaink megvalósításához Munkások, műszakiak, komplex brigádok! Várjuk a pálj’ázatban való részvételt. Szakszervezetek Országos Tanácsa műszaki -gazdasági bizottsága i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents