Észak-Magyarország, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-27 / 200. szám

fXC * e ViLAG PROLETÁRJAI, BGYjESOLKTT^Kj mrinnni ■ WillSHBK 8 $á IliiiliÉl AZ MSZMP BORSOD-ARAÜ.T-ZFWPLEN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK EAPJA XXXVIII. évfolyam, 200. szám Ara: 1,40 Ft Péntek, 1982. augusztus 27. alkotó iskolára van szükség Megyei aktíva közoktatáspolitikánkról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ez év április 7-i ülésén foglalkozott közoktatáspolitikánk időszerű fe'adataival, ér­tékelték az 1972-es oktatáspolitikai párthatá­rozat végrehajtását, foglalkoztak a gyakorlati végrehajtás során felmerült kérdésekkel, köz­oktatásunk távlati feladataival, lehetőségeivel is. Az iskolák igazgatóinak, kommunista peda­gógusainak, a politikai és társadalmi szerveze­tek vezetőinek, a járási, városi pártbizottságok vezetőinek és a tanácsok közoktatással foglal­kozó dolgozóinak részvételével megyei aktíva­értekezleten beszélték meg tegnap, augusztus 26-án azokat a feladatokat, amelyekben külö­nösen fontos, hogy közösen, együtt dolgozza^ nak mindazok, akik az iskoláért, az ifjúság ok­tatásáért és neveléséért tenni tudnak. A Mis­kolcon, a Borsod megyei Pártbizottság szék­házában megtartott aktívaértekezleten Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára köszöntötte a részt­vevőket, hangsúlyozva, hogy az oktatáspoliti­kai párthatározatok, állásfoglalások végrehaj­tásához, maradéktalan megvalósításához szük­ség van arra, hogy egyeztessék a véleménye­ket, segítséget adjanak egymásnak az érintet­tek. Ezt követően Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője tartott vitaindítót. Kornidesz Mihály előadása Előadásában a közoktatás- politikai határozatok végre­hajtásáról, az áprilisi állás- foglalás ismertetésekor min­denekelőtt abból indult iá, hogy az iskola és a társada­lom elszakíthatatlan egymás­tól. Miként az élet más te­rületén, ^ oktatásunkban is számolnunk kell a folyama­tos megújulás szükségességé­vel. Ez oktatásunkra úgy is igaz, hogy a folyamatos megújulás nemcsak szüksé­ges, hanem az egyetlen le­hetséges mód is. Közoktatá­sunk jelenlegi rendszerében meglevő tartalékokra, a le­hetőségek kihasználására van szükség, és csak a ha­tározatok alkotó végrehajtá­sával, a táVlati tervek ki­munkálásával érhetjük el, hogy növekedjen az oktató­nevelő munka színvonala. Szólt arról is Kornidesz Mi­hály, hogy az elmúlt tíz év­ben az oktatás, az iskola iránti igény érezhetően je­lentősen erősödött. Ugyanak­kor tapasztalható egyfajta gyengeség, például az elért eredmények lebecsülése. Pe­dig akár közoktatásunk eredményességéről, akár a pedagóguspálya presztízséről van szó, nem feledkezhetünk meg arról, hogy sok, nálunk fejlettebb ország is büszkén ■vallaná magának azokat az eredményeket, amelyeket akár az óvodai hálózat fej­lesztésében, akár a tanköte­lezettségi törvény végrehaj­tása terén elértünk. Az eredmények tudatas vállalá­sa feltétlenül szükséges ah­hoz, hogy a pedagóguspálya vonzereje növekedjen, de ahhoz is, hogy oktatásunk színvonala is emelkedjen. A társadalmi követelmények érvényesek az iskolában is: xt jelenben is, de még inkább a jövőben a többet tenni akaró embernek van és lesz presztízse. Ezzel kapcsolat­ban fejtette ki az előadó, hogy az iskolai élet még de- mokratikusabbá tétele, a ta­nulók bevonása saját dolga­ik megítélésébe, a nagyobb önállóság biztosítása, az ön­álló munkára nevelésük el­engedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az iskola ne csak alkotó pedagógusoknak legyen munkahelye, hanem alkotó embereket is nevel­jen. Az elmúlt tíz év eredmé­nyeit értékelve mondotta el, hogy 65 százalékról 91 szá­zalékra sikerült növelni az óvodai ellátást, és 100 álta­lános iskolásból 93-an vég­zik el tanköteles. koron be­lül az általános iskolát. Az általános iskolát elvégzettek 93. százaléka tanul tovább középfokú oktatási intézmé­nyeinkben. Mindezek való­ban nagyon szép eredmé­nyek. Ugyanakkor azonban nem feledkezhetünk meg ar­ról, hogy a tanulók tudás­szintje nem mindig kielégí­tő, nem mindig fedi a „kal­kulust”, az érdemjegyet. Nem liberálisan osztályzó iskolára van szükségünk, hanem olyan légkörre, amelyben a pedagógus mindent meglesz azért, hogy a gondjaira bí­zott gyermek elsajátítsa a szükséges tudást. Ez a peda­gógus egyéni felelőssége is. Mint ahogyan vitathatatlanul sokijtt tehet az iskola azért is, hogy segítse a társadalmi mobilitást; azt, hogy a gye­rekek képességük szerint ta­nuljanak tovább. Szólt az előadó arról, hogy a pedagógiai munkában is mind nagyobb hangsúlyt kell kapnia a szakmai megújulás­nak. Az elmúlt években — mondotta — elég nagy vita bontakozott ki pedagógus­képzésünkről. Világosan kell azonban látni: illúzió azt hinni, hogy a felsőoktatás küszöbön levő reformja min­den gondunkat megoldja. A pedagógusképzést sem lehet befejezettnek tekinteni a diploma kézhezvételével. A tantestületekben, a napi munkában alakul, fejlődik a pedagógus személyisége. A távlati tervekkel kap­csolatban Kornidesz Mihály hangsúlyozta: a meglevő is­kolai rendszer alapvető vál­toztatására jelenleg nincs szükség, nincs lehetőség. A középfokú oktatáson belül azonban szükségesnek mu­tatkozik, fiogv közelítsék egymáshoz a gimnáziumot és a szakközépiskolát, e téren vannak kedvező kísérletek. Szükségesnek tűnik az is, hogy átgondoljuk az anya­nyelvi és á történelmi ne­velésünket. Természetesen, változatlanul kiemelten kell hogy segítse a népgazdaság, a társadalom a demográfiai hullámmal is birkózó iskolát, változatlanul nagy erőfeszí­téseket tegyen az oktatás személyi és tárgyi feltételei­nek biztosítására. Végezetül hangsúlyozta az előadó: a pedagógusok, az iskola nem áll egyedül folytonosan nö­vekvő feladatainak végrehaj­tásában, megoldásában. Erő­södtek az iskolai pártszer­vezetek. a társadalom a ma­ga szervezeteivel, lehetősé­geivel, de nemcsak maga­sabb igényeket fogalmaz meg velük szemben, de egyre több lehetőséget is ad, hi­szen közös érdekünk az if­júság nevelése. (Folytatás a 4. oldalazz) Ernődön és Miskolcon Amint arról már beszá­moltunk, á tokaji, 11. írótá­bor résztvevői e hét első felében befejezték a prog­ramban meghatározott té­mák megvitatását. S amint az már eddig is szokás volt, útrakerekedtek az írólábor résztvevői, s ezúttal Ernőd­del. a szemnek is látvá­nyos fejlődésű nagyközsé­günkkel ismerkedtek teg­nap, csütörtökön délelőtt. A tokaji írótábor résztvevő­it Tóth Elek tanácselnök tájékoztatta Ernőd fejlődé­séről, az elért eredmények­ről és a jövő tennivalóiról; s a mondottakhoz saját ta­pasztalatokat is szerezhet­tek a jelenlevők a nagyköz­ségi séta során. Tegnap délután Miskol­con, a megyei könyvtár ta­nácstermében rendezték meg azt az ünnepséget, aminek keretében az írótá­bor résztvevői ’ megemlé­keztek Kodály Zoltán szü­letése 100. évfordulójáról — Kiss Ferenc irodalomtörté­nész mondta el az emlékez­tetőt —. majd Papp Lajos — a Napjaink főszerkesz­tője — a megye irodalmi és művelődési lapjának két évtizedes múltjáról adott számot. Ä tegnap délutáni ünnepi eseményből aktív részt vál­laltak a Miskolci ' Nemzeti Színház művészei, akik versekkel, dalokkal járultak hozzá a megemlékezés ma- radandóságához. A műsor­ban hallhattuk Egerszegi Juditot, Péva Ibolyát, Vár­hegyi Mártát, Körtvélyessy Zsoltot, Herédy Évát és Lőkös Zoltánt. A Hazafias Népfront B.-A.-Z. megyei Bizottsága nevében Sáray László mon­dott búcsúztató szavakat, azt a reményt kifejezve, hogy egy év múltán a részt­vevők ismét Tokajban üd­vözölhetik egymást. _ M ezőgazdaságunk a világpiacon Jelenleg 300 tsz egy vagy több termékével közvetlenül érzékeli a világpiac minőségi é* egyéb követelményeit. A nagyobb és gazdaságosabb export érdeke azt kívánja, hogy o kül­kereskedelmi vállalatok és □ termelők tovább bővítsék közvetlen kapcsolataikat. (Cikk a 3. oldalon.) fi kuvaiti parlamenti delegáció tárgyalásai Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke csütörtökön az Országházban fogadta Ku- vait állam nemzetgyűlésének küldöttségét, amely Moham­mad Yousuf al-Adasaninak, a nemzetgyűlés' elnökének ve­zetésével tartózkodik hazánk­ban. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szintén csü­törtökön, a Parlamentben fo­gadta a kuvaiti parlamenti delegációt. A szívélyes légkörű meg­beszéléseken részt vett Pé­ter János, az országgyűlés alelnöke. Kuvait állam nemzetgyűlé­sének küldöttsége, befejezve hivatalos látogatását, este el­utazott Budapestről. A ven­dégeket a Ferihegyi repülő­téren Apró Antal, az ország­gyűlés elnöke búcsúztatta. A kuvaiti képviselőket magyarországi látogatásuk során fogadta Szépvölgyi Zoltán, Budapest főváros Ta­nácsának elnöke. A küldött­ség ellátogatott Kecskemétre, ahol tájékozódott a megyei tanács munkájáról, ismerke­dett a baromfifeldolgozó vál­lalat és a Törekvés Mezőgaz­dasági • Termelőszövetkezet tevékenységével. Mohammad Yousuf al-Ada- sani, a nemzetgyűlés elnöke az elutazás előtt nyilatkoza­tot adott az MTI munkatár­sának. — Nemzetgyűlésünk kül­döttsége első alkalommal tett eleget a magyar országgyű­lés elnöke meghívásának — mondotta. E látogatás jól egészíti ki azokat a kapcso­latokat, amelyek a két or­szág hivatalos szervei között régóta fennállnak. E kontak­tusok — amelyek az elmúlt tíz esztendőben jelentősen kiszélesedtek — teremtették meg a jó alapot ahhoz, hogy a jövőben törvényhozó szer­veink is mind több terüle­ten együttműködhessenek. (Folytatás a 2. oldalon) Kútgyűrűk Köveseiről gázvezeték-vita A glasgow-í John Brown ­cég, amely 21 turbina szál­lítását vállalta a szovjet— nyugat-európai földgázveze­tékhez, bejelentette, hogy e turbinák közül az első hat útra készen áll. A turbinák útnak indítá­sával a John Brown és al­vállalkozói ugyanabba a helyzetbe kerülnek, mint a f ranciaországi Dresser-cég: számítaniuk kell a Reagan- kormány — most már bírói úton is szabaddá tett — szankcióira. Az ügyben a brit kormány egyébként előbb lépett, mint a francia: a kereskedelmi ér­dekek védelmét szolgáló tör­vényre hivatkozva augusztus 2-án megtiltotta a brit föl­dön működő vállalatoknak, hogy eleget tegyenek a rea­gani korlátozásoknak. Ellen­kező esetben Nagy-Britannia mintegy 200 millió font érté­kű szovjet megrendeléstől fosztotta volna meg magát. A forrósodó amerikai— nyugat-európai gázvezeték­vitának csütörtökön két brit (Folytatás a 2. oldalon) Az ásott kutak építéséhez megyénk bizonyos területein még ma is nagy szükség von a betonból készített kútgyűrükre. A Mezőkövesdi Afész betonüzemében két szakmunkás műszakonként 36-37 dara­bot gyárt ebből a keresett termékből. Képünkön; az elemek kötés közben, a locsolásra az esetleges repedések elkerülése miatt vám szükség. 951 m

Next

/
Thumbnails
Contents