Észak-Magyarország, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-04 / 181. szám
\ 1982. augusztus 4., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 _ Nagyüzemi pártbizottsági ülések Lenin Kohászati Művek A Magyar Szocialista Munkáspárt Lenin Kohászati Művek nagyüzemi Bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Havasi Béla, a meAz MSZMP Diósgyőri Gépgyár nagyüzemi Bizottsága tegnap ülést tartott. Az ülésen részt vett dr. Havasi Bála, a megyei pártbizottság titkára és Dudla József, a Miskolc városi Pártbizottság első titkára. A pártbizottság személyi kérdésekben határozott: gyei pártbizottság titkára, ott volt Dudla József, a Miskolc városi Pártbizottság első titkára és Czank János, a Központi Bizottság munkatársa. Diósgyőri Gépgyár — Begyik Jánost, akit kineveztek a megyei pártbizottság osztályvezetőjévé, érdemei elismerése mellett felmentette pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tagságából, titkári funkciójából és a gazdaságpolitikai munkabizottság elnöki tisztéből. A pártbizottság személyi kérdésekben döntött, prótos Lászlót, a megyei pártbizottság tagját megválasztotta az üzemi pártbizottság tagjának. — Kárpáti Zoltánt, a gépgyár szakszervezeti bizottságának titkárát, az üzemi pártbizottság tagját, megválasztotta a párt-végrehajtó- bizottság tagjának, a nagyüzemi pártbizottság titkárának, valamint a gazdaság- politikai munkabizottság elnökének. Műszaki-gazdasági konferencia a Lenin Kohászati Művekben * Uj vezérigazgató a vállalat élén Tegnap rendkívüli műszaki konferenciát tartottak a Lenin Kohászati Művekben. A konferencia résztvevőit, közöttük Grósz Károlyt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Soltész István ipai'i miniszterhelyettest és ‘Dudla Józsefet, a Miskolc városi Pártbizottság első titkárát Herendi Rezső, az LKM vezérigazgató-helyettese köszöntötte. Üdvözlő szavai után rövid áttekintést adott a kohászati művek első félévi munkájáról, az elért eredményekről, erőfeszítésekről, a megoldásra váró sürgős feladatokról. Ezt követően Soltész István miniszterhelyettes bejelentette, hogy az ipari miniszter a megyei pártbizottsággal egyetértésben Drótos Lászlót kinevezte a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatójának, majd átnyújtotta a kinevezésről és megbízásról szóló okmányokat. A hivatalos aktus után Grósz Károly a megyei és városi pártbizottság nevében üdvözölte a műszaki konferencia résztvevőit, rajtuk keresztül az LKM kollektíváját. Méltatta munkájukat, azt az erőfeszítést, amit a megváltozott, - a nehezebbé vált kül- és belgazdasági körülmények között az elmúlt időszakban végeztek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben az eddigieknél még jobban, még színvonalasabban és szervezettebben kell dolgozniuk a munka minden területén. Mindenekelőtt a helyi tartalékok feltárására kell nagyobb gondot és figyelmet fordítaniuk, mert ezen a téren még nagyon sok lehetőség van a vállalatnál. A megyei pártbizottság a jövőben is minden támogatást, segítséget megad a nagy múltú, több mint 200 éves gyár dolgozóinak, akikre az elkövetkezendő években rendkívül nagy feladatok hárulnak. Ahhoz, hogy az üzem termelési, gazdálkodási és értékesítési, tevékenysége javuljon, mindenekelőtt arra van szükség — hangsúlyozta —, hogy a gyár vezetői, párt- és tömegszervezeti tisztségviselői, az egész kollektíva, az új vezérigazgatóval az élen, bátrabban kezdeményezzen, őszintéin, nyíltan tárja fel a gondokat, a problémákat és önmaguk erejére támaszkodva, önmaguk erejében bízva, lehetőségeik maximális kiaknázásával dolgozzon. A gyár külső és belső kapcsolatrendszerében is igen sok tartalék rejlik; az emberi, társadalmi, gazdasági együttműködést és kooperációt fejleszteni és erősíteni kelL A műszaki-gazdasági konferencián többen felszólaltak, kifejtették véleményüket a soron következő feladatokról, tennivalókróL Ipartörténeti esemény az LKM-len Csapolásra várva (Folytatás az 1. oldalról) István miniszterhelyettes képviselte. A vendégek Drótos Lászlónak, az LKM vezér- igazgatójának, a vállalat párt-, tömegszervezeti és gazdasági vezetőinek társaságában várták a csapolást. Gondos előkészület után, pontosan 14 óra 23 perckor siker koronázta a beruházás építőinek fáradozását: Laczkó József acélgyártó olvasztár irányításával megkezdték az elektrokemence első 80 tonnás adagjának csapolását.. Mint azt a szakemberek elmondták : a nemesacél-gyártás legfontosabb berendezése az országban található hasonló berendezések közül a legkorszerűbb, a világ élvonalába tartozó technológia szerint működik. A tegnap sorra került csapolással kezdetét vette ax elektrokemence próbaüzemelése, amit másfél-két hónapra terveznek. A program szerint ez idő alatt elvégzik a különféle acélminőségek gyártását, és várhatóan szeptember második felében — a kormány által előírt határidő előtt 3 hónappal — megtörténik az. elektroacélmű végleges üzembe helyezése. Szocialista egyfitlműkidss A metró Élmunkás tér és Árpád-híd közötti szakaszának építésén dolgozó 8 vállalat képviselői kedden szocialista együttműködési szerződést írták alá a SZOT székházában. Az építkezésben részt vevő vállalatok — a korábban elkészült szakaszok felett vállalt védnökség folytatásaként — ezzel az együttműködéssel is biztosítani kívánják, hogy az észak—déli vonalnak ez a szakasza 1984. október 31-re, az előirányzott 2,8 milliárd forintos költséggel elkészüljön. Ennek érdekében összehangolják a vállalatok szocialista munka versenyének céljait, módszereit, közös újítási fel- adattervet dolgoznak ki, komplexbrigádokat alakítanak egy-egy nagyobb munka elvégzésére és létrehozzák a szocialista brigád vezetőknek és szakszervezeti bizalmiaknak azt a fórumát, ahol megbeszélhetik a menet közben felvetődő gondokat, egyeztethetik a teendőket. A brigádok azt is vállalták, hogy a folyamatos munka érdekében kölcsönösen segítenek egymásnak A Bódva-völgy éghajlati jellegzetességének eredményeként a kombájnosok kerítésoszlopokat állítgatnak, s köztük dróthálót húznak ki. Vélemény: — Jobb, mint az eget nézni... Fialka József, a bódvaszi- lasi Bódvavölgye Termelő- szövetkezet elnökhelyettese: — Tíz napja aratunk. De csak elvileg, mert a kombájnok csak három napon át tudtak zavartalanul dolgozni. A Bódva-völgy jellegzetessége, hogy a nyári betakarításra menetrendszerűen megérkeznek az esők. Biztosra vehetjük a zivatarokat, még akkor is, ha az egész országban máshol nem esik. Az elmúlt héten három nap alatt 70 milliméter csapadék |i üllőtt le, s volt egy jégesőnk is, amely az erős széllökésekkel kéményeket döntött le, fákat hasított szét, s cserepeket tört össze. így a termény a káron kívül a földhöz lapult, összekúszáló- dott. És ráadásként szinte mindennap esik annyi, hogy a kombájnok mozdulni se tudjanak... Így még az is csodának nevezhető, hogy a 460 hektárnyi őszi búzából 360 hektárt mór levágtak a kombájnok. Viszont az is tény, hogy a 340 hektáron betakarításra váró tavaszi árpával együtt az aratandó területhez soknak tűnik az arató-cséplőgépek száma. Az elnökhelyettes megvonta a vállát: — Nyolc kombájnunk van, de ilyen szélsőséges éghajlatú vidéken szerintem ez is kevés. Az állandó esőzés Leheüségek, felasfatak Bédvaszilason megpecsételi a kultúrák hatékonyságát, a nyereséget. Naponta egy-másféi mázsát romlanak hektáronként a hozamok. Ugyanis a szem hektolitersúlyából — a minőség fokmérője, de csökkenése egyben mennyiségi romlást is jelez — egy-egy eső után 3—4 százalékot veszít. Ez a tény pedig azt jelenti, hogy hiába a tájnak megfelelő a vetésszerkezetünk, a területünk 50 százalékán termesztett kalászos alig hoz nyereséget. Mármint, ha lesz jövedelem, az nem a termelési költségek, s az eladási ár különbözeiéből, hanem a kedvezőtlen adottságra kapott állami támogatásból fog származni. Magyari Tibor, a gazdaság főkönyvelője: — Szinte hihetetlennek tűnik, de a kedvezőtlen adottság ellensúlyozására meghirdetett állami ösztönzőrendszert kihasználni nem tudjuk, s jelenleg szövetkezetünkben egyenesen károsan hat! Megvallom őszintén, ugyancsak liüledeztem, mert hihetetlennek tűnik, hogy a gyenge adottság megszüntetésére hozott támogatási rendszer a megvalósítás küszöbén megbukhat. A főkönyvelő gyorsan hozzátette: —r A rendelkezések jók. Csak azzal nem számolnak, hogy ezekben a gazdaságokban éppen a gyors váltás lehetőségét megakadályozza a mindenkori tőkehiány. A szüle fejlesztési alap, s a hitelkérelem ebből az alapból származó negatív elbírálása... , Egy év alatt megfordult a helyzet Bódvaszilason. Még az előző ösztönzőrendszer premizálását figyelembe véve, nemcsak egy táj adottságainak megfelelő 300-as létszámú húsmarhaállományt, hanem egy T50 férőhelyes fejős telepet is kialakítottad A tejtermelés fokozásáért több százezer forint ösztönzőt, mint tiszta nyereséget vehettek fel. De az állami szabályozó megváltozott, s így idén hiába sikerül megint 400 literrel fokozni a tehenenkénti tejtermelést, 360 ezer forinttal kevesebb lesz a jövedelem. Ez súlyos veszteség, hiszen a termelőszövetkezet egész elmúlt évi nyeresége kétmillió forint volt! De, és ezt nem szabad elhallgatni, az ösztönzőrendszer változása egy új nyereségfokozó lehetőséget is jelent, a marhahizlalást. Az elnökhelyettes: — Ez így van. Ha a tehenészetekben születő borjakat végsúlyig felhizlalnánk, mintegy 1,3 millió forinttal lehetne nagyobb a nyereségünk. De ehelyett 300 kilogrammos súlyban eladják egy dunántúli gazdaságnak. Haszon nélkül, majdnem ráfizetéssel. Mert ezek árbevételére a termelőszövetkezet nyereséges mérlege érdekében feltétlenen szükség van. Vagyis összegezve: a veszteséges termelés elkerülése érdekében évről évre el fogják mulasztani a nyereséges állattenyésztés lehetőségét? Az elnökhelyettes: — Kétségkívül úgy tűnik, hogy „megesszük” a holnapunkat, És elszalasztjuk ezt a lehetőséget, amellyel az alaptevékenység 4,6 millió forintos veszteségét, kétmillió forinttal csökkenthetnénlc. De ez koróntsincs így. Mi Vállalnánk a hizlalást, ha lenne másfél millió forintunk, hogy férőhelyet építsünk. Mint kedvezőtlen adottságú gazdaság, megkértük ezt az összeget fejlesztési támogatásként a megyei tanácstól, de kérelmünket elutasították. így, mivel nincs hol, nem hizlalnak. Bár megdöbbentő, hogy ez a másfél millió forintos beruházás egyetlen év alatt visszatérítené a ráfordított összeget. Erre hazánkban nem sok példa ván. De a tőkehiány, mivel a kétmillió forintos szövetkezeti nyereségből nem tudnak másfelet fejlesztésre összekaparni, megpecsételi a kedvezőtlen adottságra adott állami ösztönző hasznát. A nyereség megint ott képződik, ahol tőkeerősek a ‘gazdaságok — elsősorban a Dunántúlon —, s nem itt, ahol kellene. A főkönyvelő: — Így hiába van viszonylag erős melléküzemágunk, az alaptevékenység nagy veszteségét ebből kell kigazdálkodnunk. Vagyis: nem tudjuk a melléküzemágakat, az ipari tevékenységeket fejleszteni abban az ütemben, ahogy szeretnénk, hiszen jövedelmük a ráfizetés ki- egyenlítésére elvész. Nemrégiben létrehoztunk Miskolcon egy szolgáltató üzemet, mely, ha minden jól megy, már az idén hoz 1,5 milliós nyereséget. Így a szövődével együtt akár a 7,5 millió forintos jövedelmet is elérhetjük, de az alaptevékenység gazdaság- talansága, s ennek a hizlalási lehetőségnek elmulasztása miatt, a szövetkezet mérlegén legfeljebb egymillió forinttal tudunk javítani. Mondanom sem kell, ez az ösz- szeg megint kevés ahhoz, hogy a hiányzó istállót megvalósíthassuk. Az egészhez annyi a hozzáfűzni való, hogy a szabályozó rendszer változását, azonnali termékszerkezetváltásnak kellene követni ahhoz, hogy az állami elvárások érvényesüljenek. De tudomásul kell venni, hogy a haszon nemcsak a. gyors döntéseken múlhat, hanem egy kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezet hiányzó másfél millióján. Ha ez meglenne — isnierve a bód- vaszilasi termelőszövetkezet állattenyésztési eredményeit —, akkor a támogatás nem lenne hiábavaló, azt a szerepet töltené be, amelyért hozták; gyorsítaná a mostoha adottságú vidékeken gazdálkodó üzemek megerősödését... , *— kármán — Finis az aratásban Kevés már a lábon álló gabona, befejezéséhez közeledik az aratás szerte az országban. Ahol a kapások fejlődését jótékonyan serkentő eső kiszorította az aratókat, a határból az utóbbi napokban, most a szokásosnál is több kombájn dohog a maradék búzamezőn, rozsföldön, zabtáblán: a gazdaságok e he- , lyekre összpontosították géljeiket, itt-ott • a szomszéd gazdaságoktól kölcsön kapott masinákkal igyekeznek mielőbb fedél alá juttatni a termést. A gépműhelyekben az aratás után átvizsgálják a kombájnokat, hiszen közeleg az újabb nagy feladat, a kukori- cabetakaritás, amikor az arató-cséplő gépeket — a tenge- rivágásra alkalmas szerkezettel fölszerelve — ismét munkába kell állítani. A Duna—• Tisza-közén — és az ország más vidékein is •— magasra nőtt, jól csövesedéit a kukorica. Hasonlóan szépen fejlődött a silókukorica; betakarításához máris hozzákezdtek. Egyre több a „feketeföld”, a learatott táblákról már sok helyütt behordták a hengerbe bálázott szalmagörgetegeket, s rögvest tárcsázzák a tarlót, hordják a trágyát, dolgoznak a szántótraktorok. A raktárakban pedig tisztítják a terményt és indítják a felvásárlóhelyekre, a szerződésben lekötött kenyérgabona zömét már beszállították a Gabonaforgalmi Vállalathoz. Jól fejlődnek a másodveíé- selc. * * * Az egyszámjegyű főutakon országszerte feloldották a lassú járművekre vonatkozó közlekedési korlátozásokat az aratás idejére. így szeptem- . bér elejéig lassú tempóban haladó, a közút jelen'1 ős részét elfoglaló mezőgazdasági gépem is közlekednek és némiképp akadályozzák, lassítják a forgalmat. A közlekedési szakemberek felhívják az autósok figyelmét arra. hogy a n>e- zőgazdasági járművek előzését fokozott figyelemmel, nagy körültekintéssel kezdjék meg és hajtsák végre.
