Észak-Magyarország, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-04 / 181. szám

\ 1982. augusztus 4., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 _ Nagyüzemi pártbizottsági ülések Lenin Kohászati Művek A Magyar Szocialista Mun­káspárt Lenin Kohászati Művek nagyüzemi Bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott. Az ülésen részt vett és fel­szólalt dr. Havasi Béla, a me­Az MSZMP Diósgyőri Gép­gyár nagyüzemi Bizottsága tegnap ülést tartott. Az ülé­sen részt vett dr. Havasi Bála, a megyei pártbizottság titkára és Dudla József, a Miskolc városi Pártbizottság első titkára. A pártbizottság személyi kérdésekben határo­zott: gyei pártbizottság titkára, ott volt Dudla József, a Miskolc városi Pártbizottság első tit­kára és Czank János, a Köz­ponti Bizottság munkatársa. Diósgyőri Gépgyár — Begyik Jánost, akit ki­neveztek a megyei pártbi­zottság osztályvezetőjévé, ér­demei elismerése mellett felmentette pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tagsá­gából, titkári funkciójából és a gazdaságpolitikai munkabi­zottság elnöki tisztéből. A pártbizottság személyi kérdésekben döntött, prótos Lászlót, a megyei pártbizott­ság tagját megválasztotta az üzemi pártbizottság tagjának. — Kárpáti Zoltánt, a gép­gyár szakszervezeti bizottsá­gának titkárát, az üzemi pártbizottság tagját, megvá­lasztotta a párt-végrehajtó- bizottság tagjának, a nagy­üzemi pártbizottság titkárá­nak, valamint a gazdaság- politikai munkabizottság el­nökének. Műszaki-gazdasági konferencia a Lenin Kohászati Művekben * Uj vezérigazgató a vállalat élén Tegnap rendkívüli műsza­ki konferenciát tartottak a Lenin Kohászati Művekben. A konferencia résztvevőit, közöttük Grósz Károlyt, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága tagját, a megyei pártbizott­ság első titkárát, Soltész Ist­ván ipai'i miniszterhelyettest és ‘Dudla Józsefet, a Miskolc városi Pártbizottság első titká­rát Herendi Rezső, az LKM vezérigazgató-helyettese kö­szöntötte. Üdvözlő szavai után rövid áttekintést adott a kohászati művek első fél­évi munkájáról, az elért eredményekről, erőfeszítések­ről, a megoldásra váró sür­gős feladatokról. Ezt követően Soltész Ist­ván miniszterhelyettes beje­lentette, hogy az ipari mi­niszter a megyei pártbizott­sággal egyetértésben Drótos Lászlót kinevezte a Lenin Kohászati Művek vezérigaz­gatójának, majd átnyújtotta a kinevezésről és megbízás­ról szóló okmányokat. A hivatalos aktus után Grósz Károly a megyei és városi pártbizottság nevében üdvözölte a műszaki konfe­rencia résztvevőit, rajtuk ke­resztül az LKM kollektíváját. Méltatta munkájukat, azt az erőfeszítést, amit a megvál­tozott, - a nehezebbé vált kül- és belgazdasági körül­mények között az elmúlt időszakban végeztek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jö­vőben az eddigieknél még jobban, még színvonalasab­ban és szervezettebben kell dolgozniuk a munka minden területén. Mindenekelőtt a helyi tartalékok feltárására kell nagyobb gondot és fi­gyelmet fordítaniuk, mert ezen a téren még nagyon sok lehetőség van a vállalatnál. A megyei pártbizottság a jö­vőben is minden támogatást, segítséget megad a nagy múltú, több mint 200 éves gyár dolgozóinak, akikre az elkövetkezendő években rend­kívül nagy feladatok hárul­nak. Ahhoz, hogy az üzem termelési, gazdálkodási és értékesítési, tevékenysége ja­vuljon, mindenekelőtt arra van szükség — hangsúlyoz­ta —, hogy a gyár vezetői, párt- és tömegszervezeti tisztségviselői, az egész kol­lektíva, az új vezérigazgató­val az élen, bátrabban kez­deményezzen, őszintéin, nyíl­tan tárja fel a gondokat, a problémákat és önmaguk erejére támaszkodva, önma­guk erejében bízva, lehetősé­geik maximális kiaknázásával dolgozzon. A gyár külső és belső kapcsolatrendszerében is igen sok tartalék rejlik; az emberi, társadalmi, gaz­dasági együttműködést és kooperációt fejleszteni és erősíteni kelL A műszaki-gazdasági kon­ferencián többen felszólaltak, kifejtették véleményüket a soron következő feladatokról, tennivalókróL Ipartörténeti esemény az LKM-len Csapolásra várva (Folytatás az 1. oldalról) István miniszterhelyettes kép­viselte. A vendégek Drótos Lászlónak, az LKM vezér- igazgatójának, a vállalat párt-, tömegszervezeti és gazdasági vezetőinek társasá­gában várták a csapolást. Gondos előkészület után, pontosan 14 óra 23 perckor siker koronázta a beruházás építőinek fáradozását: Lacz­kó József acélgyártó olvasz­tár irányításával megkezdték az elektrokemence első 80 tonnás adagjának csapolását.. Mint azt a szakemberek el­mondták : a nemesacél-gyár­tás legfontosabb berendezése az országban található hason­ló berendezések közül a leg­korszerűbb, a világ élvonalá­ba tartozó technológia szerint működik. A tegnap sorra került csa­polással kezdetét vette ax elektrokemence próbaüzeme­lése, amit másfél-két hónapra terveznek. A program szerint ez idő alatt elvégzik a külön­féle acélminőségek gyártását, és várhatóan szeptember má­sodik felében — a kormány által előírt határidő előtt 3 hónappal — megtörténik az. elektroacélmű végleges üzem­be helyezése. Szocialista egyfitlműkidss A metró Élmunkás tér és Árpád-híd közötti szakaszá­nak építésén dolgozó 8 válla­lat képviselői kedden szocia­lista együttműködési szerző­dést írták alá a SZOT szék­házában. Az építkezésben részt vevő vállalatok — a korábban el­készült szakaszok felett vállalt védnökség folytatásaként — ezzel az együttműködéssel is biztosítani kívánják, hogy az észak—déli vonalnak ez a sza­kasza 1984. október 31-re, az előirányzott 2,8 milliárd fo­rintos költséggel elkészüljön. Ennek érdekében összehan­golják a vállalatok szocialista munka versenyének céljait, módszereit, közös újítási fel- adattervet dolgoznak ki, komplexbrigádokat alakíta­nak egy-egy nagyobb munka elvégzésére és létrehozzák a szocialista brigád vezetőknek és szakszervezeti bizalmiak­nak azt a fórumát, ahol meg­beszélhetik a menet közben felvetődő gondokat, egyeztet­hetik a teendőket. A brigádok azt is vállalták, hogy a folya­matos munka érdekében köl­csönösen segítenek egymás­nak A Bódva-völgy éghajlati jellegzetességének eredmé­nyeként a kombájnosok ke­rítésoszlopokat állítgatnak, s köztük dróthálót húznak ki. Vélemény: — Jobb, mint az eget nézni... Fialka József, a bódvaszi- lasi Bódvavölgye Termelő- szövetkezet elnökhelyettese: — Tíz napja aratunk. De csak elvileg, mert a kombáj­nok csak három napon át tudtak zavartalanul dolgozni. A Bódva-völgy jellegzetessé­ge, hogy a nyári betakarí­tásra menetrendszerűen meg­érkeznek az esők. Biztosra vehetjük a zivatarokat, még akkor is, ha az egész ország­ban máshol nem esik. Az elmúlt héten három nap alatt 70 milliméter csapadék |i üllőtt le, s volt egy jég­esőnk is, amely az erős szél­lökésekkel kéményeket dön­tött le, fákat hasított szét, s cserepeket tört össze. így a termény a káron kívül a földhöz lapult, összekúszáló- dott. És ráadásként szinte mindennap esik annyi, hogy a kombájnok mozdulni se tudjanak... Így még az is csodának nevezhető, hogy a 460 hek­tárnyi őszi búzából 360 hek­tárt mór levágtak a kombáj­nok. Viszont az is tény, hogy a 340 hektáron betakarításra váró tavaszi árpával együtt az aratandó területhez sok­nak tűnik az arató-cséplő­gépek száma. Az elnökhe­lyettes megvonta a vállát: — Nyolc kombájnunk van, de ilyen szélsőséges éghajla­tú vidéken szerintem ez is kevés. Az állandó esőzés Leheüségek, felasfatak Bédvaszilason megpecsételi a kultúrák ha­tékonyságát, a nyereséget. Naponta egy-másféi mázsát romlanak hektáronként a ho­zamok. Ugyanis a szem hek­tolitersúlyából — a minőség fokmérője, de csökkenése egyben mennyiségi romlást is jelez — egy-egy eső után 3—4 százalékot veszít. Ez a tény pedig azt jelenti, hogy hiába a tájnak megfelelő a vetésszerkezetünk, a terüle­tünk 50 százalékán termesz­tett kalászos alig hoz nye­reséget. Mármint, ha lesz jö­vedelem, az nem a terme­lési költségek, s az eladási ár különbözeiéből, hanem a kedvezőtlen adottságra ka­pott állami támogatásból fog származni. Magyari Tibor, a gazdaság főkönyvelője: — Szinte hi­hetetlennek tűnik, de a ked­vezőtlen adottság ellensúlyo­zására meghirdetett állami ösztönzőrendszert kihasznál­ni nem tudjuk, s jelenleg szövetkezetünkben egyenesen károsan hat! Megvallom őszintén, ugyan­csak liüledeztem, mert hihe­tetlennek tűnik, hogy a gyenge adottság megszünte­tésére hozott támogatási rendszer a megvalósítás kü­szöbén megbukhat. A fő­könyvelő gyorsan hozzátet­te: —r A rendelkezések jók. Csak azzal nem számolnak, hogy ezekben a gazdaságok­ban éppen a gyors váltás le­hetőségét megakadályozza a mindenkori tőkehiány. A szüle fejlesztési alap, s a hi­telkérelem ebből az alapból származó negatív elbírálá­sa... , Egy év alatt megfordult a helyzet Bódvaszilason. Még az előző ösztönzőrendszer premizálását figyelembe véve, nemcsak egy táj adottságai­nak megfelelő 300-as létszá­mú húsmarhaállományt, ha­nem egy T50 férőhelyes fe­jős telepet is kialakítottad A tejtermelés fokozásáért több százezer forint ösztön­zőt, mint tiszta nyereséget vehettek fel. De az állami szabályozó megváltozott, s így idén hiába sikerül me­gint 400 literrel fokozni a tehenenkénti tejtermelést, 360 ezer forinttal kevesebb lesz a jövedelem. Ez súlyos veszteség, hiszen a termelőszövetkezet egész elmúlt évi nyeresége kétmil­lió forint volt! De, és ezt nem szabad elhallgatni, az ösztönzőrendszer változása egy új nyereségfokozó lehe­tőséget is jelent, a marha­hizlalást. Az elnökhelyettes: — Ez így van. Ha a tehe­nészetekben születő borjakat végsúlyig felhizlalnánk, mint­egy 1,3 millió forinttal le­hetne nagyobb a nyeresé­günk. De ehelyett 300 kilogram­mos súlyban eladják egy du­nántúli gazdaságnak. Haszon nélkül, majdnem ráfizetéssel. Mert ezek árbevételére a termelőszövetkezet nyereséges mérlege érdekében feltétlenen szükség van. Vagyis össze­gezve: a veszteséges termelés elkerülése érdekében évről évre el fogják mulasztani a nyereséges állattenyésztés le­hetőségét? Az elnökhelyettes: — Kétségkívül úgy tűnik, hogy „megesszük” a holna­punkat, És elszalasztjuk ezt a lehetőséget, amellyel az alaptevékenység 4,6 millió forintos veszteségét, kétmil­lió forinttal csökkenthetnénlc. De ez koróntsincs így. Mi Vállalnánk a hizlalást, ha lenne másfél millió forin­tunk, hogy férőhelyet épít­sünk. Mint kedvezőtlen adott­ságú gazdaság, megkértük ezt az összeget fejlesztési támo­gatásként a megyei tanács­tól, de kérelmünket elutasí­tották. így, mivel nincs hol, nem hizlalnak. Bár megdöbbentő, hogy ez a másfél millió fo­rintos beruházás egyetlen év alatt visszatérítené a ráfor­dított összeget. Erre hazánk­ban nem sok példa ván. De a tőkehiány, mivel a két­millió forintos szövetkezeti nyereségből nem tudnak másfelet fejlesztésre össze­kaparni, megpecsételi a ked­vezőtlen adottságra adott ál­lami ösztönző hasznát. A nyereség megint ott képző­dik, ahol tőkeerősek a ‘gaz­daságok — elsősorban a Du­nántúlon —, s nem itt, ahol kellene. A főkönyvelő: — Így hiába van viszony­lag erős melléküzemágunk, az alaptevékenység nagy veszteségét ebből kell kigaz­dálkodnunk. Vagyis: nem tudjuk a melléküzemágakat, az ipari tevékenységeket fej­leszteni abban az ütemben, ahogy szeretnénk, hiszen jö­vedelmük a ráfizetés ki- egyenlítésére elvész. Nemré­giben létrehoztunk Miskolcon egy szolgáltató üzemet, mely, ha minden jól megy, már az idén hoz 1,5 milliós nyeresé­get. Így a szövődével együtt akár a 7,5 millió forintos jövedelmet is elérhetjük, de az alaptevékenység gazdaság- talansága, s ennek a hizlalási lehetőségnek elmulasztása miatt, a szövetkezet mérle­gén legfeljebb egymillió fo­rinttal tudunk javítani. Mon­danom sem kell, ez az ösz- szeg megint kevés ahhoz, hogy a hiányzó istállót meg­valósíthassuk. Az egészhez annyi a hoz­záfűzni való, hogy a szabá­lyozó rendszer változását, azonnali termékszerkezet­váltásnak kellene követni ahhoz, hogy az állami elvá­rások érvényesüljenek. De tudomásul kell venni, hogy a haszon nemcsak a. gyors döntéseken múlhat, hanem egy kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezet hiányzó másfél millióján. Ha ez meglenne — isnierve a bód- vaszilasi termelőszövetkezet állattenyésztési eredményeit —, akkor a támogatás nem lenne hiábavaló, azt a sze­repet töltené be, amelyért hozták; gyorsítaná a mosto­ha adottságú vidékeken gaz­dálkodó üzemek megerősödé­sét... , *— kármán — Finis az aratásban Kevés már a lábon álló ga­bona, befejezéséhez közele­dik az aratás szerte az or­szágban. Ahol a kapások fej­lődését jótékonyan serkentő eső kiszorította az aratókat, a határból az utóbbi napokban, most a szokásosnál is több kombájn dohog a maradék búzamezőn, rozsföldön, zab­táblán: a gazdaságok e he- , lyekre összpontosították gé­ljeiket, itt-ott • a szomszéd gazdaságoktól kölcsön kapott masinákkal igyekeznek mi­előbb fedél alá juttatni a ter­mést. A gépműhelyekben az ara­tás után átvizsgálják a kom­bájnokat, hiszen közeleg az újabb nagy feladat, a kukori- cabetakaritás, amikor az ara­tó-cséplő gépeket — a tenge- rivágásra alkalmas szerkezet­tel fölszerelve — ismét mun­kába kell állítani. A Duna—• Tisza-közén — és az ország más vidékein is •— magasra nőtt, jól csövesedéit a kuko­rica. Hasonlóan szépen fejlő­dött a silókukorica; betaka­rításához máris hozzákezdtek. Egyre több a „feketeföld”, a learatott táblákról már sok helyütt behordták a hengerbe bálázott szalmagörgetegeket, s rögvest tárcsázzák a tarlót, hordják a trágyát, dolgoznak a szántótraktorok. A raktá­rakban pedig tisztítják a ter­ményt és indítják a felvásár­lóhelyekre, a szerződésben lekötött kenyérgabona zömét már beszállították a Gabona­forgalmi Vállalathoz. Jól fejlődnek a másodveíé- selc. * * * Az egyszámjegyű főutakon országszerte feloldották a las­sú járművekre vonatkozó köz­lekedési korlátozásokat az aratás idejére. így szeptem- . bér elejéig lassú tempóban haladó, a közút jelen'1 ős részét elfoglaló mezőgazdasági gépem is közlekednek és némiképp akadályozzák, lassítják a forgalmat. A közlekedési szak­emberek felhívják az autó­sok figyelmét arra. hogy a n>e- zőgazdasági járművek előzé­sét fokozott figyelemmel, nagy körültekintéssel kezdjék meg és hajtsák végre.

Next

/
Thumbnails
Contents