Észak-Magyarország, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-25 / 198. szám
1982. augusztus 25., szerda ESZAK-MAGYAROftSZAG 3 Biztató felek Hangácson Szellőzöberendezés Törökországba A Szellőző Művekben ebben az évben mintegy egymilliárd forint értékben készítenek szellőzőberendezéseket, amelyek nagy része ezúttal egy Törökországban épülő új erőműbe kerül. \ kiszolgáltatás fejlesztéséről Háromnapos konferencia kezdődik Miskolcon Nem hiszem, hogy megyénkben máshol elégedctteJi lennének az őszi búza 26,1 mázsás hektáronkénti eredményével, de kétségtelen, a hangácsi Rákóczi Termelő- szövetkezetben — az elmúlt év alig több mint tízmázsás, kritikán aluli termése után — örülnek ennek a hozamnak. Már csak azért is, mert a gazdaság újonnan kinevezett főagronómusa, Deli László olyan hátrányokról számolt be, amelyek így utólag szinte kijavíthatatlanoknak tűnnek: — Kezdeném azzal, hogy ősszel mindkét szántótraktorunk állt. Az alkatrészhiány megpecsételte sorsukat, nem bírtuk kijavítani ezeket, s ennek eredményeként kétszáz hektáron elmaradt a mélyforgatás. Olyan őszben, amely a munkákra a lehető legkedvezőbb volt. A tábláink többsége „félelmetes” foszforhiányban szenvedett. Amikor ez a talajvizsgálatok után kiderült, tavasszal 470 tonna foszfortartalmú műtrágyát szórtunk szét. Ez a kényszermegoldás sem hozza azt az eredményt, amelyet az őszi tápanyag-visszapótlással kihagytunk. Ez jelentős termésveszteséget jelentett. Bár tudtuk, hogy nem a legkedvezőbben hasznosul, még a fejfrágyázást is megpróbáltuk, hogy a tápanyaghiányt valahogy pótoljuk. Félreértés ne essék, mi egyáltalán nem tartjuk kiválónak az idei hozamunkat, de a jelenlegi feltételek alapján nem olyan rossz. Már csal! azért sem, mert a kenyérgabona fgy is gazdaságos. Ahogy tudták, elkerülték a mesterséges szárítást, s így még a jelenlegi hozam alapján is a mázsánként! költségek 270 forint körül alakulnak. De a főagro- nómus nem tagadja: a jövőben a kalászosok hozamát mindenképpen emelni kell, hiszen még az itteni kedvezőtlen adottságok között is felül lehet múlni a hektáronkénti harminc mázsát. — Példa rá a napraforgó. Háromszáz hektáron termesztjük ezt a növényt, amely az elmúlt évben 15 mázsát fizetett. Az idén sem lesz rosszabb. A búzához képest ez kiemelkedő állag, igaz, elődeim erre a növényre figyeltek a legjobban. Megértem őket, hiszen ez az olajnövény jelenleg a legjö01 ALUMINÍUMKOHO INDONÉZIÁBAN Még ebben az évben megkezdik a termelést az észak- szumátrai Kuala Tanjungban épülő alumíniumkohóban, amely az utóbbi évek egyik legnagyobb ipari beruházása Indonéziában. Az üzem építéséit még 1975-ben határozták el, amikor is az indonéz kormány megállapodást kötött az egyik japán konzorciummal, amelyben 12 magáncég mellett a japán kormány is képviseltette magát. A szerződő felek egyebek között megegyeztek abban, hogy az évi 225 ezer tonna kapacitású alumíniumkohó termékeinek 30 százalékát értékesítik Indonéziában, a többit pedig Japánba exportálják. Az alu- míniumkohó mellett, amelyet 2,4 milliárd dolláros tőke felhasználásával valósítanak meg, egy 500 megawatt teljesítményű vízlerőmű-rendszert is kiépítenek, az üzem villa- mosenergia-ellátásának biztosítására. AMERIKAI TEXTILGY ÁRTOK PANASZA Az amerikai textilgyártók szakszervezete és annak néhány tagvállalata külön is panaszt nyújtott be a kormánynál a kínai poliészter- pamut-nyomottáru importja vedelmezőbb. Közei ötmillió forintos árbevételt, s 1,3 millió forintos nyereséget biztosít. De alihoz, hogy, az egész növénytermesztés biztonsággal, hatékonyan gazdálkodjon, s így az állattenyésztésnek is olcsó áron biztosítsa a takarmányt, fokozni kellene a szervezettséget, a gépesítést s a tápanyag-utánpótlást. Idén minden olyan intézkedést meghoztak, amelyekkel az előző év ráfizetéses termelését nyereségessé fordítsák. Húsz hektáron „megfogják” a vöröshere magját, mert kedvező termés esetén az is közel 150 ezer forint jövedelmet biztosíthat. A kukorica szép terméssel- kecsegtet, ha a korai fagyok nem okoznak károkat; silókombájn helyett arató-cséplőgépei! morzsolják le a terményt, s így az állatállomány — hiszen az abrakot nem kell vásárolni — olcsóbb takarmányhoz jut. Amelyre szükség is van. Kertész Józsej főállattenyésztő: — Sajnos, állattenyésztésünk szerkezete miatt, ami bár igazodik az elvárásokhoz- s adottságainkhoz, nem valami jövedelmező. Nálunk a húsmarhatartás sem hoz hasznot, itt egyetlen feladatunk van: a veszteség elkerülése. Sajnos, a borjakat (bár a húsforma miatt exportra kiváló magyartarka állományhoz tartoznál!) kis súlyban, választás után, el kell adnunk. Hizlalásukhoz nincs épületünk, takarmányunk. Pedig a haszon ott lenne. A juhtenyésztés az elmúlt évek kedvező bárányértékesítési akciói miatt leromlott. Eladtunk csaknem minden bárányt, így az utánpótlással a nehéz anyagi helyzet miatt nem törődtünk, az anyaállományunk elöregedett. Idén kezdtük el jerke- bárányaink tenyésztésbe vonását, így a fiatalítást, de ennek eredményére majd csak a jövőben számíthatunk. Deli László: — Sürgősen meg kellene erősíteni gépparkunkat. Mert most ismét újra a nyereségért küzdünk. Nem szabad elhallgatni, hogy az időjárás az idén kedvező volt. De még így sem tudjuk a vetési, ápolási, tápanyag-visszapótlási munkákat az optimális időben elvégezni. Erre kevés a ellen. A panaszban rámutatnak, hogy 1981-ben már kétszer annyit szállítottál! a kínaiak, mint két évvel előbb, az árak nem érik el a szövetek belföldi árát, és a kínai előállítási költségek is alacsonyabbak. Kína 1981-ben 18,6 millió dollár értékben, több mint 47 millió négyzet- métert szállított az említett szövetféléből. Az olcsó kínai árak hatására az ilyen típusú szövetek ára 25 százalékkal csökkent méterenként. A panaszosok büntetővám címén 126 százalékos vám ldvetését kérik a kínai gyártmányú szövetekre. JAVULÓ FIZETÉSI MORAL Az 1982-ben csúcsszintet elérő csődhulláin ellenére javult a fizetési morál < az NSZK-ban. Erre, a meglehetősen ellentmondásös jelenségre mutat rá a frankfurti gazdaságkutató intézet. A fizetési készség javulása azzal magyarázható, hegy a vállalatok hitelképességük miatt különösen vigyáznak hírnevükre. A második negyedévben a vállalatok pénzügyi kötelezettségeik 62 százalékát fizették pontosan. Egy, az egész gazdaságot átfogó, csaknem tízezer céget megkérdező kérdőívből kiderül, hogy a fizetési morál javulása 3,4 százalékra tehető. Az gépünk. Évente, az amortizációs alapból, kétmillió forintot fordíthatunk gépvásárlásra. Egy kombájn 800 ezer forintba kerül. Erőgépeket évek óta nem tudunk vásárolni, így a traktorok jelentős része nullára íródott, a csupán eszmei értékű. Vagyis: valahonnan rió kellene teremteni a fejlesztésre a pénzt. De honnan? Hiteleket aligha kap a szövetkezet, hiszen a szanálás visszafizetése sok évre leköti pénzügyi eszközeit. A jelenlegi gazdasági helyzetben, az állami támogatásra is kevésbé számíthatnak. A főag- ronómus: — Egy rossz év még nem jelentheti, hogy saját erőnkből nem tudunk lábra állni. Megpróbálkoztunk a melléküzemágai! kiépítésével. Itthon egy varrodát létesítettünk, amely a kezdeti nehézségek után már jól üzeméi. A negyven asszony a Debreceni Ruhagyárnak dolgozik, hat-hétféle modellt varrnak szovjet exportra. Az évi negyvenezer készruha, amelyet helyben ellenőriznek, a szövetkezetnek 2,6 millió forintos árbevételt jelent. Bár a varroda is szépen hoz nyereséget, mégis a jövedelem fokozását a budapesti részlegüktől várják. Ugyanis az ipari-szolgáltató ágazatban a nyereséghányad nagyobb, elérheti a húsz százalékot, szemben a mezőgazdasági tevékenység öt százalék körüli jövedelmével. A harminc munkást alkalmazó vállalkozás elsősorban a Gábor Áron Gépgyár karbantartási, épületszerelési megrendeléseit elégíti ki, de foglalkoznak egyedi nyílászárók — elsősorban régi díszes ajtók — gyártásával is. Az évre kitűzött 7,5 millió forintos árbevételből a szolgáltató ágazat június végéig négymillió forintot teljesített A főagvonómus: — Ezek azok a biztató jelek, amelyele már mutatják, hogy elmozdultunk az elmúlt évi mélypontról. A szövetkezet nyereséggel zárhat az idén, de továbbra sem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy a szilárd gazdálkodáshoz még csali most rakjuk le az alapokat. Magyarán: sokat kell még munkálkodni, hogy a hangácsi Rákóczi Termelőszövetkezet jó példa legyen..... — kármán — idén a lm tató intézet a vállalati csődök és kényszeregyez- ségeli 40 százalékos emelkedésével számol, az előző évhez viszonyítva. rövidített munkaidő A MAN nyugatnémet cég haszonjárműgyártó részlegében a közelmúltban rövidített munkaidőt vezettek be. A konszern szóvivője bejelentette, hogy az intézkedést feltehetően az év végéig fenn kell tartani. Még nem tudni, hogy az érintett járművek gyártásán dolgozó 10 ezer munkás közül hányán lesznek rövidített munkaidőben. A MAN-nak mindenekelőtt a teherautók és az autóbuszok értékesítésében mutatkoznak nehézségei NEHÉZSÉGEK CHILÉBEN Chile gazdasága makacs és mély recesszióba került, s valószínű, hogy még nem érte el a mélypontot. A kormány 1982-re a hazai össztermék 5 százalékos csökkenésével számol. Ez év első öt hónapjában az ipari termelés 15 százalékkal, az értékesítés pedig 12 százalékkal csökkent. A bányászat és a mezőgazdaság viszont termelésnövekedésről adhat számot. Május végéig 362 csődöt jelentettek az országban I Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület évek óta konferenciákat szervez abból a célból, hogy az elért eredmények bemutatásával, a fejlesztési problémái! sokoldalú feltárásával és társadalmi tudományos munkával segítse a hőszolgáltatás fejlődését Sorrendben a tizedik alkalommal kerül sor a távhö- konferencdára, amelyet az ETE, valamint a Borsod Távhő rendezésében és az Építőipari Tudományos Egyesület közreműködésével — ezúttal Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen tartanak augusztus 25—27. között. A választás nem véletlenül esett Miskolcra, ugyanis a megyeszékhelyen kívül több városban, így Kazincbarcikán, Leninvárosban, Özdon egyaránt nagy ipari és kommunális távhőrendszerek működnek. A ma kezdődő konferencia fő témája a minőségi hőellátás. Ennek keretében szó esik majd az ipari és kommunális célú hőszolgáltatás (távhő) — a termeléstől a felhasználásig — műszakigazdasági és szervezési kérdéseiről. Érthető a hőszolgáltatásra fordított megkülönböztetett figyelem. A fejlődésre jellemző, hogy az ösz- szes hazai hőtermelésből a távhőszolgáltatás részaránya az 1975. évi 60 százalékról 84 százalékra emelkedett. Különösen a lakossági célú hőszolgáltatás fejlődött dinamikusan: az V. ötéves tervidőszakban mintegy 17 százalékkal növekedett. Az országban a távfűtéssel ellátott lakások száma elérte a 438 ezret, ami a lakásállomány több, mint 12 százaiéira. Az utóbbi évekre az energiahordozók, különösen a szénhidrogének árának tartós emelkedése, valamint az energetikai beruházásod! költségeinek jelentős növekedése volt jellemző. Ennek következtében a kommunális és ipari célú központi hőellátás jelentősége tovább növekedett. A központi hőellátás ugyanis az energiahordozók rugalmasabb és biztonságosabb felhasználását — a környezetvédelmi előírások mesz- szemenő betartása mellett — biztosítja, ugyanakkor a központi hőszolgáltatás kedvezőbb munkaerő-gazdálkodás megteremtését teszi lehetővé, növeli az ellátás biztonságát és a helyes energiagazdálkodási elveken nyugvó hószolgdílattB energiamegtakarítási is eredményez. Nem elhanyagolható továbbá az sem, hogy a hőszolgáltatásnál! az ország energiamérlegére gyakorolt egyre nagyobb hatása a távfűtőrendszerek létesítése és üzemeltetése területén is szükségessé teszi a takarékossági szempontok következetes érvényesítését. A hőszolgáltatás tüzelőanyag-bázisa jelenleg 65 százalékban szénhidrogén, s ez igen kedvezőtlen. Ennek javítására előtérbe kerül a szénbázisú — lehetőleg erőművekből történő — hőszolgáltatás. Ez egyrészről a meglevő kondenzációs erőműveknek hőszolgáltatásra való átállításával lehetséges, másrészről a városokon kívül épülő nagy kondenzációs erőművekből történő távolsági hőszállítás útján. Ez az utóbRekardtermés volt az idén búzából Igriciben. Aki nem ismerős errefelé, azt a 462 hektár átlagában elért 38 mázsás termés nemigen ragadtatná el. De itt még az öreg tagok sem igen emlékeznek, mikor termett ennyi búza a Kossuth Tsz-ben. Földjük homokos, kavicsos, szélhordta terület, de az első fél évben hullott 235 milliméter csapadék igen nagy szolgálatot tett errefelé. Van mit büszkélkedni az 57 hektáron vetett őszi árpával is, amiből a tervezett 36 mázsával szemben hektáronként közel 40 mázsát takarítottak be. A két növény 1,3 millió forint pluszjövedelmet hozott a gazdaságnak, A Kossuth Tsz fő „növénye", a 173 hektáron termesztett akna, ami árbevételük 40—45 százalékát adja. Így e „pénzes” növény fokozottabb odafigyelést követel. — Az almánál az .idén vegetatív fejlődés tapasztalható — mondja Gombos Józsej elnök —, aminek oka a tavalyi bő termés, és a jól elvégzett metszés. De azzal is számolnunk kell, hogy az alma minőségét rontani fogja a júniusban kapott két jégverés, ami 20—25 százalékos minőségcsökkenést jebi időben széles körben vizsgált megoldás az olcsóbb szén, távlatilag pedig esetleg nukleáris energiahordozó felhasználása révén, a jelentős távvezeték -ép ítési költségek ellenére is gazdaságossá válik a hőnek nagy távolságból történő szállítása. A kialakuló nagy városi távfűtőrendszerek a hőtermelés energiagazdálkodási szempontjai mellett sürgetően vetik fel a városi elosztóhálózatok és fogyasztói hőközpontok fejlesztését Ezekről és egyéb, a hőszolgáltatással kapcsolatos időszerű kérdésekről, megoldandó feladatokról, célkitűzésekről lesz szó a konferenciára előzetesen bejelentett mintegy 60 előadásban, amelyet neves elméleti és gyakorlati szakemberek tartanak az elkövetkező három nap során.' lenthet. Ütemtervünk szerint augusztus 30-án kezdődik a szüret, ha addig az alma megfelel az export követelményeknek. Az óvatos becslések szerint a várható 230 vagonos termésből 50 vagon exportra. 140 vagon téli tárolásra és 50 vagon konzervgyárakba fog kerülni. A másfél hónapos szüret idején ,*. tagság mellett mintegy 2500 diák fogja szedni az almát. A gyümölcsösben már megkezdődtek az előkészületek, és reméljük, sikerül elérni az ágazat 14,5 millió forintos bevételi tervét. Amíg eljön a szüreti a gyümölcs igen sokszor igényli a permetezést. A gazdaságban eddig tizenhatszor végezték el, mert a spórák nagyon „éltek”. Ez idő tájt a szövetkezetben egyre több szó esik az almaié-, vagy kompótüzem létrehozásáról. A beruházás életrevalóságát indokolja a szinte korlátlan „hazai” alapanyag. A TSZKER-rel már felvették a kapcsolatot, s a jelenlegi tervből két év múlva remélhetően olyan üzem lesz. ahol túl a gyümölcs hasznosításán, 20—30 személynek biztosítanak majd a községben munkaalkalmat. (Csanálossi) A világgazdaság hírei filmasziiret előtt Igricien
