Észak-Magyarország, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-18 / 193. szám
1982. augusztus 18., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 & A széntermelés növeléséért Az év elején Juhász Elemértől, a Sajószentpéteri Üveggyár igazgatójától — egyebek között — megtudhattuk, hogy a gyár a többszöri energiaár-emelés ellenére, de a különböző eredménynövelő tényezők hatására 1981-ben a vártnál nagyobb, 165 millió forintos nyereséget realizált. Akkor, az eredmények mögött a gyúr műszaki-gazdasági tevékenységének évek óta tartó javulása húzódott meg. * Az elmúlt fél év során: a világszerte tapasztalható inflációs folyamatók, az árfolyamok változásai hatással voltak a vállalatok gazdasági helyzetére és a bizonytalanság újabb elemeit vitték be a gazdasági kapcsolatokba, a tervezésbe. Ennek ellenére az I. félévi adatok már bizonyos eligazítást nyújtanak arra vonatkozóan, hogy a gazdálkodóegységeknek hogyan, milyen mértékben sikerült alkalmazkodni a változó gazdasági környezethez. A gyár az I. félévi termelési tervet mennyiségben is, értékben is néhány százalékkal túlteljesítette. Az elmúlt év azonos időszakához képest ennél jóval nagyobb mértékű, csaknem 10 százalékos mennyiségi és közel 14 százalékos értékbeni növekedést sikerült elérni. A termelés mennyiségének — bázisévhez viszonyított — jelentős felfutása mögött több tényező áll: a kapacitáskihasználástól, a selejtcsökken- tésig. Így az olvasztókemencék kapacitáskihasználását pozitív irányban befolyásolta, hogy az idei év eddig eltelt időszakában a gyárban kemencefelújítást nem végeztek, ezzel szemben tavaly, az első fél évben két kemence felújítására is sor került. Részben a kemencefelújítások elmaradása, részben a tervszerű javítások következtében, tovább csökkent a veszteségidők mértéire. Sikerrel valósították meg azt a célkitűzést is, hogy stabilizálják az előző évben elért magas, jó árukihozatali mutatót. Az eddig eltelt időszakban nemcsak megőrizték a jó árukihozatali mutató értékét, hanem 0,4 százalékos javulást is elértek. A piaci igényekhez alkalmazkodva, a gyár olyan változtatást is végrehajthatott a termék- szerkezetén, ami növekvő keresletet és kedvezőbb árbevételt is eredményezett. * A gyár értékesítési tevékenysége a termeléssel párhuzamosan, kedvezően alakult. Az év első felében termelési kapacitásukat teljes egészében kitöltötték, fedezték a megrendelések. Sőt, bizonyos konzervesiivegekből, egyes termékekből a kínálatot meghaladó kereslet mutatkozott. Ezen a gondon a termelés átütemezésével sikerült enyhíteni. A közúti szállítások fokozódása \ miatt a legyártott üvegek kiszállításában számottevő fennakadás nem volt. Ennek eredményeként a belkereskedelem igényeit ütemesen, pontosan sikerült teljesíteni. A csomagolóüveg a gyár szempontjából csak félkész termék. Rendkívül értékessé válik azonban a tartósító iparból kikerült, „megtöltött” formájában. Az urbanizációs folyamat felgyorsulása, a változóban levő hazai fogyasztói szokások és a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítására irányuló törekvésünk a tartósítóipar fejlődésit szorgalmazzák. Ez azonban az élelmiszeripari csomagolóüveg-gyártás fejlesztését is igényli. Értékesítési, piaci gondja tehát nines a Sajószentpéteri Üveggyárnak. Nem is lehet, hiszen a csomagolóüveg iránti igény napjainkban még nagyobb, mint amennyit, a hazai ipar élőállítani képes. Éppen ezért fontos feladatának tartja a gyár kollektívája, hogy a népgazdaság általános célkitűzésével összhangban: mind a belföldi igények kielégítését, mind pedig a tartósítóipar tőkés kiszállítását elősegítse. Ezt a célt is szolgálja — és valamelyest ezen túl is mutat — a kettes kemence teljes korszerűsítése. Ez a fejlődés nemcsak minőségben jelent majd előrelépést, hanem a termelés mennyiségi növekedésében is. Ezt követően ugyanis, ha viszonylag szerény mértékben, de lehetőség nyílik az év IV. negyedévében megkezdődő tőkés exportra is. A gyár tervezett. piaci tevékenysége, nem egészen egyértelműen, de mégis piacbővítésre, illetve új piacok meg-, azaz visszaszerzésére irányul. Korábban ugyanis már szállítottak ugyanezekre a tőkés piacokra. Ma, valamivel nehezebb ennek „elfoglalása”. Nehezebb azért, mert szigorodtak a világpiaci feltételek. A Sajószentpéteri Üveggyár számára mégis ez a járhatóbb, az előnyösebb út. * Nézegetem a termelési és értékesítési, az anyag- és energiatakarékossági stb. adatokat tartalmazó számsorokat. Láthatom, hogy szinte évről évre növekvő termelés mellett, megtakarítást érnek, értek el villamos energiából, gázolajból, benzinből, földgázból. Javult a jó árukihozatali mutató. Szigorodtak a gépenkénti és termékenkénti normák. A gyárban, a dolgozók gyártástechnológiai és helyismeretére alapozva, a KISZ-védnökségben, és a szocialista brigádmozgalomban rejlő lehetőségek kiaknázásával — az ösztönző bérezési formák alkalmazásával — hozzáértő, a gyárát jól ismerő szakemberekkel oldják meg javítási és fejlesztési feladataikat. És még sokáig sorolhatnám azokat az intézkedéseket, amelyek végül is ez ideig minden évben tiszt.es nyereséget eredményeztek. A tőkés exportra irányuló piaci döntés kialakítására a megtervezett fejlesztési, részesedési és egyéb alapok, valamint adók — és nem utolsósorban a hazai ellátási kötelezettség — figyelembevételével került sor. A külpiaci nyitás, még ha szerény mértékű is, előnyös lehet, hiszen növeli a munka hatékonyságát, a gyár alkalmazkodóképességét. Buciiért Mikié« A szénbányászat idei 9 terve összesen 26 millió tonna szén felszínre hozása. Jelenleg még a többlet előteremtéséhez a szükségesnél is nagyobb erőfeszítéssel dolgoznak a bányászok, hogy úrrá legyenek azokon a nehézségeken, amelyek geológiai körülmények miatt keletkeztek és jó néhány munkahelyen termeléskiesést okoztak. A többi között Borsodban víz- és iszapbetörés Űj, hazai nemesítésű fajtákkal bővül a zöldségfélék választéka. A paprikafélék közül kiemelkedik a kinemesített fehér s-ínü hibrid, amely korai érésű, szép küllemű, kemény húsú, kellemes zamatú. Hajtással igen gazdagon termeszthető. Bővül a hazai nemesítésű zöldbab választéka is: két, új fajtát találtak alkalmasnak köztermesztésre. Az egyik holland—magyar közös nemesítésű, zöld hüvelyű Rovet, a másik a betegségeknek ellenálló Róna-fajta. Az uborkák közül biztató az Inter I. volt, másutt tűz és rendkívüli ; nyomásviszonyok hátráltatták a munkát. Félmillió tonna szén felszínre hozása esett ki a termelésből. Pótlására rendkívüli műszakokat szerveztek, gyors intézkedéseket tettek a kedvezőbb helyzetben levő bányaüzemek termelésének növelésére. Az adósság törlesztéséhez jó feltételeket teremtettek a feltáróbrigádok, ame. Az első fél évben 4500 hektár parlagföldet vontak művelésbe a gazdaságok, 60 százalékkal többet, mint tavaly. A művelés alá vett terület csaknem fele belvíz miatt maradt tavalyról parlagon, elsősorban Békés, Borsod. Hajdú és Szabolcs megyében sok még az ilyen terület. A mezőgazdasági üzemek ez idő tájt 800 hektár parlagföldet törnek fel, és vetnek bele rövid tenyészidejű takarmánynövényeket. A tervek szerint ősszel további 800 hektáron kezdik meg a műinek az első fél évben 105 kilométer hosszú vágatot hajtottak ki. így elegendő fejtést bocsáthatnak a termelőbrigádok rendelkezésére. A szénbányászat jelenlegi adóssága, csaknem' négynapi termelésnek felel meg. A tartozás törlesztésére tett intézkedések és erőfeszítések kellő alapot nyújtanak arra, hogy a bányászok teljesítsék éves tervüket. A képen: műszakváltás előtt. velést. Nagy szükség van mind több parlagföld hasznosítására, mert évről évre csökken a termőföld az iparosodás miatt. Nem olcsó vállalkozás ez, jelentős költséggel jár az elvadult terület termővé alakítása. A munkák költségeinek egy részét az állam átvállalja: az idén 100 millió forint, támogatást ad a gazdaságoknak. Ebből az összegből jut az elhagyott tanyák felszámolására is. Az idén 4000 tanyát lebontanak, feltörik a hozzájuk vezető utat, betömik a kutakat Uj zilíségfajlák fi parlagföldek megművelése fisszevoBás - kölcsönös eliipkket Esőre vár a határ Az élet bebizonyította, hogy & mezőgazdasági üzemele gazdálkodásában kialakult indokolatlan különbségeket fel lehet számolni. Más a helyzet azonban azokkal a különbségekkel, amelyek nem a vezetés hibáiból fakadnak, hanem egyéb, egyelőre megváltoztathatatlan körülményekből; mint a földminőség, a belvíz-veszélyeztetettség és a többi. Az eltérő sajátosságok és a gazdálkodás eredményeiben fellelhető eltérések egy része olyan okokra vezethető vissza, amiken lehet és kell is változtatni. Ide sorolhatjuk az eredménytelen gazdálkodás miatt krónikussá vált tőkeszegénységet, és az előnytelen termelési szerkezetet, amelyen változtatni nem tudnak, vagy nem mernek, mert magukat nem érzik elég erősnek ahhoz, hogy az az ezzel járó újabb feladatokat — gépparkátrendezés, radikális munkaszervezés — egyedül megoldják. Sorolni lehetne a jól ismert példákat. Kiterjedt legelőt mondhat magáénak sok tsz, amit kamatoztatni nem tud, mert nincs pénze a juh- vagy szarvasmarhaistálló bővítésére, azaz a legelő állatállomány gyarapítására. Vagy ha van is, akkor a legelő intenzív művelésére nem futja belőle. Ebből a helyzetből nincs más kiút, mint a termelői együttműködések további lehetséges formáinál; keresése. Nem állíthatjuk, hogy merőben új gondolatról van szó, hiszen az erők egyesítése adott cél érdekében nem új keletű. A legrégibb — sokat vitatott — megoldás a termelőszövetkezetek egyesítése, a közös vállalkozások, társulások gazdasági együttműködések után a „legújabb” a tsz-pármozgalom, amelyet a Körösök Vidéke néven szereplő Békés megyei tsz-szövetség kezdeményezett. Ez is jól példázta, hogy az együttműködések köre, területe és lehetősége nem tekinthető adottnak egyszer, s mindenkorra. Napjainkban újabb és újabb ilyen próbálkozásnak lehetünk tanúi. Ezek célja, hogy az eltérő fejlettségi színvonalú és jövedelmezőségű nagyüzemek kölcsönös érdekeltségen alapuló együttműködését hatékonyabbá tegyék. A kísérletekből szinte egyértelműen az derül ki, hogy ennek az együttműködésnek kétoldalú megállapodáson, vagy társuláson kell alapulnia. Akár így döntenek a felek, akár úgy, egy biztos: az erősebb gazdaságnak anyagi érdekeltséggel is kötődnie kell ehhez a „patronáláshoz”. A jogi és pénzügyi lehetőségek és feltételek megteremtésével igazán széles körű összefogásra nyílik lehetőség. A szervezés és irányítás területén az eredményesebben gazdálkodó üzem éppúgy átadhatja jó tapasztalatait — kölcsönös konzultációkon, közös tervelemzéseken, konkrét, közös feladat- megoldásokban, — mint ahogy az eszközök kölcsönös hasznosításában is egyezségre juthatnak. Az erősebb átengedheti használatom kívüli erő- és munkagépeit, berendezéseit, de vásárolhatnak közösen is gépeket, és építhetnek^ felújíthatnak istállókat. Ugyanígy oldható meg a szaktudáson való „osztozkodás”, miután gyakorlati tapasztalatok szerint a gyengébb mezőgazdasági üzem jól Képzett, kellő gyakorlattal felvértezett szakemberek ben sem bővelkedik. Ezen az áldatlan állapoton segíthet, ha az erős és a gyengébb üzem a szakembereket megegyezés szerint kölcsönösen foglalkoztatja, s az erősebb üzem vállalja a partnergazdaság szakembereinek, szakmunkásainak rendszeres továbbképzését is. Igazán gyors és kézzeífog- ható eredménnyel — nem lebecsülve az előbbiek jelentőségét sem —, a közvetlen termelőmunkában elhatározott együttműködések kecsegtetnek, Itt. a kölcsönös előnyök általában nyilvánvalóbbak. Ha — a példánál maradva — a gyengébb üzemben sok a legelő, akkor ott általában alacsonyak a fűhozamok, azért szántóföldön is takarmányt termesztenek. Emiatt az állattartás kevésbé jövedelmező, az állományt nem növelik, igy a férőhelyek kihasználatlanok. Az erősebb üzem növelné ugyan az állatállományit, de ehhez nincs elegendő legelője, s ha volna is, kevés az embere. A megoldás önként kínálkozik, mint ahogy Békés megyében erre már példa is van: a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinát szarvas- marháit át'najtották a mező- gyáni legelőkre. Ebben az együttműködésben ma már részt vesz Biharugra, Vésztő, Ecsegfalva és a Körösi Állami Gazdaság is. További példa, hogy a kondorexsi tsz a sarkadi termelőszövetkezettel meg a cukorgyárral közösen épít egy ezerfórőhelyes hízómarhatelepet. A mezőkovácsházi tsz szálastakar - mány-ellátásra kötött szerződést a dobozival, a gerendáéi a kétegyházival, az orosházi Petőfi a sarkadival, az öranérvykúti a dévaványai Aranykalásszal. A kamutiak pedig földet bérelnek a méhkerékiektől. Nem titok, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek közötti együttműködések kiterjesztéséhez az alapvető fettételeket immár siker-ült kialakítani. A jogi lehetőségek önmagukban természetesen nem oldanak meg semmit: a termőföld ésszerű hasznosítása, az eszközök jobb kihasználása, a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása, a gondokat okozó differenciálódás mérséklése azon múlik, hogy az érdekeltek miképp élnek a megnövekedett lehetőségekkel. (^Folytatás az 1. oldalról) A gazdaságban az idén, a korán lekerült növények helyére 300 hektáron vetettek másodnövényt, így szuperkorai napraforgót, silót, szu- dáni füvet és kölest. * A bükkábrányi Béke Termelőszövetkezetben is rendkívül jó az aratás „mérlege”. Búzából a tervezettnél 5 mázsával, tavaszi árpából 9 mázsával jobb, 49, illetve 43 mázsás átlagtermést sikerült betakarítani, a 104 hektáron 28 múzsával fizetett a borsó is. A kalászosok után befejezték a 106 hektárnyi fénymag betakarítását, 80 hektáron az exportra termelt fehér mustár és 20 hektáron az „új növény'”, a vetőmagnak termesztett kapor kombájnolását. Már szárítják a dohányt, folyamatosan értékesítik a dinnyét, a hét elején megkezdték a silózást. A 140 hektárnyi, jól kikelt másodvetésre itt is nagyon várják az esőt. * Súlyban, a Bükkalja Termelőszövetkezetben, ahol a domboldalak nagyon megsínylették a nyár eleji aszályt majd- jégverés is érte a határt, csak viszonyiag elégedettek a kalászosok termésátlagával. Búzából, bár a tavalyinál hektáronként 7 mázsával többet sikerült betakarítani, nem érték el a tervezett mennyiséget, a tavaszi árpa viszont a tervezettnél jobb átlaggal fizetett. Kifizetődőnek bizonyult 180 hektáron a zab termesztése is. Jövőre ebből a dombvidéki növényből szeretnének vetőmagot is termeszteni. A soron következő munka a szövetkezetben a 216 hektárnyi napraforgó betakarítása, majd a szüret. A közel 250 hektámyn ültetvényen korai szüretre számítanak, s egy’elöre mind a mennyiség, mind a minőség jónak ígérkezik. * A bekecsi Hegyalja Termelőszövetkezetben. ahol az „első” aratás rendkívül jól sikerült — búzából 57, tavaszi árpából pedig 53 mázsát meghaladó átlagtermést takarítottak be —, most a „második” aratásra készülnek. Felkészülten váriék speciális kombájnjaik a több mint 300 hektáron termesztett bab teljes „beérését”. Augusztus 23- rá tervezik a három , gyári” és egy, a saját műhelyben „szerkesztett” babkombájn beindulását. A silózást megkezdték, s amennyiben az időjárás .engedi, a silókukoricát betakarító brigádok az ünnepnapon s munkaszüneti napon is folytatják a munkát. (p. s.)
