Észak-Magyarország, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-17 / 192. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. augusztus 17., kedd A képernyő előtt Újra eltelt egy hét Egy bizonyos Simon nevű, ősz pofaszakállat viselő amerikai úr egyszerre tizennégy égő szivart rakott a szájába és közben madárfüttyöt utánzó hangot hallatott, megdöntve ezzel a korábbi, tizenhárom szivaros rekordot. Többek között erről is tudósított a szombat esti Bolondos leg-szikon, meg bemutatott egy harminckét gyereket világra hozó ahyát és egy férfit, aki állítólag a világ legmagasabb embere. Ez a műsor másodszor jelentkezik, hogy kedvet csináljon a Magyar Televízió legújabb szórakoztatónak szánt adásához, amelyet majd Rózsa György fog vezetni, s amelyre a hírek szerint már igen sok a jelentkező. Jelentkeznek a nagybajszúak, a nagylábúaK, meg akik magukat híres emberekhez hasonlónak hiszik, s ha televíziónk ilyen irányban és ilyen tempóban halad a tömeg- szórakoztatás félreértelmezése felé, nincs messze az idő, hogy meghirdesse a versenyt: ki tud a legmesszebbre köpni, ki tud ieghegyesebb könyökkel tolakodni a buta nyilvános szereplésért? Mindenesetre a tizennégy szivart agyarai között szorongató Simon sokkal inkább hasonlított valami tüskésajkú szörnyhöz, mint kultúremberhez. Szépek a kilátásaink, ha ezt nálunk is meghonosítják. Márpedig úgy tűnik, az igényleszállítás rohamléptekkel történik, a sokféle közönségigény nivellálódása mindig lefelé halad. Például mennyire elégedetlenek voltunk hajdan Kojak, Colombo, meg Derrick kaptafa-nyomozásaival ! És most, Madigan őrmester nyomozásai közben ásílozva visszakívánjuk az ő manírjaikat, sajátos logikájukat és szigorúan ötvenperces adásidejüket. Most hetven percig nézhetjük, merre sodorja a véletlen szerencse a blazírt jenkit. Utána még Harold Lloyd örökzöld burleszkjei sem tudnak egészen felvidítani. Persze, utána meg jött a rekordókkal operáló Bolondos leg-szikon. Persze, produkált e hét mást is. A Fele sem igaz című ta- lálgatósdiban nagyon tetszett Dargay Attila rajzfilmrendező, az egyik válaszadó természetes humora, s ismereteink is gyarapodtak. Például, aki nem tudta eddig, most megtudhatta, miért komor a komor bika, a Jogi esetekből meg azt hallhattuk, nem kis meglepetéssel, hogy a balesetet szenvedett menyasszony a menyasszonytánc elmaradásából adódó anyagi kórért is perelhet.-Arról nem volt szó, hogy az elmaradt — a menyasszonypénzzel legalább egyenrangúan „hivatalos” — nász és mézesnapok elmaradásáért jár-e kártérítés, kitől és kinek. A konokul riportműsomak álcázott, Molnár Margit készítette Főzőcske sorozatban most Horváth Teri színművész és férje, Konfár Gyula festőművész szolgált az árureklámok laza keretéül. Sajnos, a ritkán látott kitűnő színművésztől semmi újat sem hallottunk ebben a műsorban; szívesebben látnánk a jövőben valóban színészként és nem reklámfogásként a képernyőn, amint az átlátszóan rendezett játékban túljátszással igazolja jelenlétét. Láttunk egy húszéves angol filmet. Lázadó hajó volt a címe. Példa lehetne a giccshatáron balanszírozó filmgyártmány ismérveinek bemutatására: kegyetlen első tiszt a hajón, viszont igen humánus kapitány; lázadó matrózok hőssé váltan; a kapitány tiszteleg a hősi halált halt lázadóvezér teteme előtt, a lázadásnak vége, őfelsége hajóhadán a rend szilárd. Mi meg nézzük. Akárcsak vasárnap este a két kiváló színésszel — Spencer Tracy és Frank Sinatra — produkált amerikai Találkozás az ördöggel című filmet 1961-ből, amelyben ugyancsak bűnözők magasztosulnak hőssé 115 perc alatt, hogy szem nem marad szárazon. És egy tévéfilm a japánoktól: öregek lázadása. Ebből megtudtuk, hogy Japánban is van nemzedéki ellentét, s az ottani öregek egy kis csoportja sajátos módon tiltakozik ellene. Többet nem. Ez viszont hetvenöt percig tartott. Figyelmet érdemelt a keddi Lakáslegenda című riportfilm. Felháborított, amit közölt. De még értékesebb lett volna, ha egy-két művészieskedő szándékú bevágás helyett több konkrét információt közöl, nem válik általánosítóvá, egyben kissé lebegővé. így is kiemelkedik a hétből. , Nincs olyan nap, amikor el ne hangzana sokszor Libanon neve, ne tűnnének fel a képernyőn a mór túlzottan is ismerős libanoni és bejrúti képsorok. Napra-, sőt órórakészen ismerjük a legújabb libanoni fordulatokat, s most Róbert László kisfilmje, a Libanon — civilben a rövid tűzszünetek életmozzanataiban mutatta be, miként élnek a libanoniak, miként látják önmaguk életét, a politikát, az országukban dúló háborút. A sok más libanoni jelentés jó kiegészítője volt ez a huszonöt percnyi műsor. Újra eltelt egy hét. A drámai és filmműsor importból állt össze. A folytatásos A tengeren kívül magyar tévéfilm, vagy -játék ismét nem jelentkezett. Benedek Miklós Fúvószenekari találkozó Kazincbarcikán Nagy tetszéssel fogadták a barcikaiak a Miskolci Bányaüzem (Lyu kőbánya) fúvószenekarának alaki bemutatóját. Első ízben rendezték meg az észak- és kelet-magyarországi bányász fúvószenekarok találkozóját augusztus 14-én szombaton. A találkozónak a borsodi bányász— vegyész iparváros, Kazincbarcika adott otthont. Az egész napos találkozó célja volt lehetőséget biztosítani a zenekaroknak tehetségük felmutatására ; további cél a fúvós-zeneművészet népszerűsítése. a fúvós zenélés lehetőségeinek bemutatása, megkedvelte tése; a zenekarok közötti tapasztalatcsere, egymás értékeinek megismerése és természetesen mind szélesebb tömegek rószeltetése a zene szépségében. A találkozón, amelyért a Borsodi Szénbányák Vállalat szakszervezeti bizottsága, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete, valamint a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár rendezett, kilenc zenekar vett részt, közülük hat borsodi, összesen 325-en vettek részt e találkozón aktív munkával. Délelőtt a résztvevő zenekarok felvonultak a kazincbarcikai művelődési központ előtt, majd a város főútvonalain tartottak zenés felvonulást a lakosság nagy érdeklődése és tetszése mellett. Ezt követően délelőtt 11 órakor került sor a Fő téren az ünnepélyes megnyitóra, ahol kilenc zenekar közös előadásában hangzott el a Bányászhimnusz, majd Buku Imre, a Borsodi Szénbányák Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára mondott ünnepi köszöntőt. Méltatta azt az eseményt, hogy először rendezik meg a bányász fúvószenekarok északkelet- magyarországi találkozóját és annak megyénk szocialista városa, a bányász—vegyész jellegű Kazincbarcika ad otthont, Szólt a találkozó alapvető céljairól, a fúvószene és a munkásemberek életének kapcsolatáról. A megnyitót követően a miskolci, a bükkaljai, a mákvölgyi, a putnoki és a szu- havölgyi fúvószenekarok részvételével, alaki bemutatót tartottak. A közönség igen nagy tetszéssel fogadta a kitűnően komponált alakzatváltozásokat, menetközbeni és alakzatváltozás közbeni indulókat és egyéb fúvószenekari számokat. A délutáni órákban a szuhavölgyi, a farkas- lyuki, a nagybáton.yi, a bükkaljai és a mákvölgyi fúvós- zenekarok a város öt pontján tartottak nagy tetszéssel fogadott térzenét, majd 18 órai kezdettel az Egressy Béni Művelődési Központ színháztermében a miskolciak, a salgótarjániak és a mátraaljaiak összevont zenekara — Marosvölgyi Károly vezényletével — Kodály Zoltán műveiből adott hangversenyt. A három zenekar önállóan *s bemutatkozott. A találkozó a hangverseny után Tóvizá Sándornak, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete osztályvezetőjének értékelésével, illetve jutalmak átadásával zárult. Alkalmazol! grafikai biennale . Edit már tudja! Harmadik alkalommal rendezik meg Békéscsabán, au-, gusztus 20. és október 31-e között - az alkalmazott grafikai biennálét. A rendezvényt ebben az évben az embléma és a csomagolás témakörében hirdették meg, s az érdeklődőkre jellemző, hogy nem kevesebb, mint 820 pályamunka érkezett a rendezőkhöz. Ebből 670 kerül a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum kiállítóterméneK falaira, s 88 művész alkotásai jelzik az alkalmazott grafika hazai eredményeit, amelyek nemzetközi viszonylatban sem lebecsülhetök. A sajtó- értekezleten azt is elmondták, hogy a kétséget kizáróan magas művészi, szakmai színvonal jelenleg még nem jellemzi általánosan a magyar csomagolástechnikát. A szakemberek véleménye szerint áruink csomagolása legtöbbször elmarad a világ- színvonaltól és ez pénzben is kifejezhető veszteséget okoz a népgazdaságnak. A békéscsabai kiállítás a rendezők szándéka szerint művészeti kérdéseken kívül erre a gondra is igyekszik felhívni a hazai iparvállalatokat és külkereskedelmi szervek figyelmét. A kiállításon három 20—20 ezer forintos fődíjat és öt különdí- jat adnak ki. Es ha még eddig nem jött volna rá, akkor menjen el Miskolcon a Győri kapu 116- os házhoz és olvassa el az üzenetet. Lehetetlen nem észrevenni, ugyanis a sötét színű falon messziről rikítanak a méteres nagyságú fehér betűk. A diszkrét vallomás szövege így hangzik: Edit! Szeretlek!!! Pontosabb név és cfm megjelölése hiányában minden Edit nevű lánynak és asszonynak szól a vallomás. Éppúgy, mint a város más pontjain a falakon, padokon levő feliratok Máriáinak, Éváinak. Merthogy nem ritka az érzelmek eme közhírré tett változata Miskolcon. A női neveken kívül a legtöbben az Edda együttes iránti vonzalomnak adnak ily módon kifejezést a pingálók. Jóllehet, mások tudtára adhatják érzelmüket az Edda díszítésű sapkák, táskák, és trikók viseletével is, ám úgy tűnik, ez nem elég. Más kérdés, hogy mit szólnak az új házakba költözők, avagy a frissen tatarozott házakban lakók a vallomások eme sajátos formájához. Nem beszélve azokról az emberekről, akik azon fáradoznak, hogy időről időre eltüntessék a legkülönbözőbb helyeken éktelenkedő feliratokat. Mindhiába! ... (monos) Szépen magyarul — szépen emberül Minden nyelv — köztük a mienk is, — sokoldalú, csodálatos hangszer. Több évezredes iejlődésének eredményeképpen képes kifejezni mindannyiunk gondolatait, érzéseit: örömét, bánatát, töprengését csakúgy, mint a költők rejtettebb, gyakran csupán sejtető, de annál többet mondo gondolatát; a legelvontabb filozófiai következtetéseket és a természettudós szigorú egyértelműséget követelő bonyolult felfedezéseit; és tud ünnepélyes, komoly vagy éppen csevegő, tréfás, sőt, groteszk, esetleg durva lenni... Vajon hogyan lehetséges ez? Röviden szólva úgy, hogy a nyelv lényegében ugyanazt a cselekvést, tulajdonságot, dolgot stb. többféle, árnyalatokban eltérő szavakkal, kifejezésekkel képes megnevezni. Aki például megszégyenülten elmegy, eltávozik, arra a következőket 'mondhatjuk: elsurran, elsittyen, ellép, meglép, el- szelel, meglóg, elinal, kámfort játszik, olajra lép, elhúzza a csíkot stb. És mindehhez tegyük hozzá, ezek az úgynevezett rokon értelmű szavak állandóan változnak, újulnak: egyes elemek kihullanak vagy régiessé válnak, illetőleg — természetes vagy mesterséges úton — újak keletkeznek, nagyon sokszor magukon hordva a kor bélyegét. Az előbbiekre a főispán, a méltóságos úr, a városháza lehet példa, az utóbbiakra az effélék: kár a benzinért, megtalálták a közös hullámhosszat, zöld utat kap, illetőleg presszó, labor (.laboratórium’), kösz (.köszönöm’). Bár a nyelv nyelvtana nincsen olyan nyitott, mint a szó- és kifejezéskészleté, és — érthető okokból — lényegesen lassabban is változik, ennek ellenére a szóképzésben, az ige- és névragozás területén, a mondat- szerkesztésben stb. szintén találkozunk két- vagy többféle változattal, megoldással. Nyelvünkben például a cselekvés gyakoriságának a kifejezésére hét egyszerű és több, mint harminc összetett képző található; ezért tudunk annyi finom árnyalatot érzékeltetni a szállong, szálldos, szálldogál, száll ingázik alakokkal. Vagy menynyi mindent „közölnek” az igei jelentésen kívül a következő igekötős formák; megfagy, lefagy, befagy, kifagy, átfagy, felfagy, szétfagy. További példák: aludj és aludjál; mondta és mondotta; elmegy és el fog menni; legyen szíves megmondani ..., lesz szíves megmondani ..., lenne szíves megmondani..., nem lenne szíves megmondani...? Íme a nyelvi változatok, lehetőségek. De vajon beszéd és írás közben élünk-e velük, s ha igen, helyesen-e? Az általános szabály az, hogy a beszéd tárgyától, közvetlen céljától és a beszédhelyzettől függően a rendelkezésünkre álló nyelvi eszközök (szavak és kifejezések, alak- és mondattani jelenségek, a hangos beszéd lehetőségei, a szövegbeli megoldások stb.) közül a legoda- Ulöbbet válasszuk ki. Valahogy úgy, ahogy Józsel Attila is Éhség című versében az eszik, étkezik, táplálkozik, fogyaszt stb., illetőleg fal, zabái, kajál, tömi a lejét stb. sorból a közömbös eszik után éppen a nagyon jellemző erejű fal igével élt: „A gép megállt. Elfáradt por kering fölötte, mint az őszi köd meg pára, s rászáll az emberes hajlott nyakára, kik esznek most. Átizzadt szennyes ing hűl a vállukra. Fal, fal egyre mind .. Így tudta ugyanis érzékeltetni a cséplőgép melletti kemény, szinte embertelen munkában megfáradtaknak a viselkedését, lelkiállapotát, és közben a mindezzel kapcsolatos saját állásfoglalását. A nyelvi lehetőségek közti választást azonban korlátozza a mindenkori társadalmi magatartás is, vagyis az, hogy bizonyos helyzetben valamit illik vagy nem illik mondani, írni. Nyilvánvaló például, hogy diákok mondhatják egymásra: meglógott, olajra lépett, elhúzta a csikót vagy kajált, tömte a fejét; felnőttek is élhetnek ezekkel a kifejezésekkel egymás közölt — ha nagyon kifejező módon akarják tud- tul adni érzelmi állásfoglalásukat, de a diákoknak már nem illik ezeket a nyelvi eszközöket használni — mondjuk — tanáraikra. Ezenkívül mivel a nyelv a szépségnek, esztétikai jelenségeknek is a hordozója, általában kerülnünk kell beszéd közben is azt, ami a nyelvben nem szép. Ezzel a társadalmi magatartástól elérkeztünk a nyelvi magatartáshoz. A nyelvi magatartás érvényesülésének legfontosabb területei: a megszólítás, a köszönés, az udvariassági fordulatok használata és — általában — az érzelemmel telített, köztük a durva, sőt trágár szavak, kifejezések alkalmazása. Ismeretes, hogy napjainkban baj van egymás megfelelő megszólításával, kezdünk leszokni a köszönésről, nem sokat adunk az udvariassági formulákra, de a legnagyobb baj, hogy nagyon terjed — fiatalok, sőt lányok között — a céltalanul durva, trágár beszéd. A nyelvi lehetőségeket tehát csak a helyes nyelvi magatartás tudja igazán eredményesen felhasználni: Mert nemcsak a költőkre, hanem minden beszélőre érvényes az, amit Nagy László, a költő halála előtt nem sokkal mondott: megnyugtat a bizonyosság: hiszek a szóban. Kötelességem figyelni a szóra. Bánnom a szóval: odaadás és felelősség.” Sz. I. ÉRTESÍTÉS! A BUKKALJA MEZÖGAZDASAGI TERMELŐSZÖVETKEZET A BORSODI NYOMDA MISKOLCI ÜZEMÉNEK LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÓ RÉSZLEGÉT ÁTVETTE. SZOLGÁLTATÁSAINK: MEGHÍVÓK, NÉVJEGYEK. ÉRTESÍTŐK ÉS KISEBB ÜGYVITELI NYOMTATVÁNYOK GYORS ELKÉSZÍTÉSÉT RÖVID HATÁRIDŐRE VÁLLALJUK. MISKOtC ATTILA U 8 TELEFON: 15-484 (MEGKÖZELÍTHETŐ A DÓZSA GY U. FELÖL) • v
