Észak-Magyarország, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-17 / 192. szám
1982. augusztus 17., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG S Két kizség ivsvizelláíása Egészen mostanáig csak az óvoda, az iskola, az étterem egészséges ivóvizét, biztosította egy kút. vezetékes megoldassál Bódvaszilason. Az ásott kutak vize nem fogyasztható; a csecsemőknek zacskós vizel hoznak minden két hétben, szükség van a község vezetékes vízellátásának teljes megoldására. A tervidőszak egyik feladata Bódvaszilas és a hasonló gondokkal küzdő Kora- játi vízellátásának megnyugtató biztosítása. A vezetékes rendszer tervei elkészülték, amely módosításra szorult, mert bár bekapcsolják a két község között újonnan fúrt kutat, be kell kötni majd a Pas- nyak-patakot is a rendszerbe, A következő év első felének végére elkészül áterv; és hozzákezdhetnek a 24 millió forint értékű, társulásos vízvezetékrendszer megépítéséhez. A használati utasítással, a javításra vonatkozó tudnivalókkal, a csere mikéntjét tartalmazó leírással együtt vásárolta meg óráját az egri Centrum Áruházban történetünk hőse. Pontosabban a fia, de ez most nem fontos. A vásárlás aZ elmúlt év novemberében történt. Időközben az óra elromlott, így tulajdonosa elővette a mindent tudó kisfüzelet, amely egyúttal garanciális javításra is jogosít. Ezzel kereste fel Miskolcon a Kossuth utcai Űrások Szövetkezetét, ahol szabályosan kitöltötték az átvételről és a javítási időről szóló igazodást. Esetünk szereplője bosz- szankodva vette tudomásul, hogy óráját egy hónap alatt sem javították meg. Ezért — hivatkozva a már említett mindent tudó kisfü- zetben leírtakra —, kérte, állítsanak ki részére egy cseKészül a divattáska A to. jékeharcos Termelőszövetkezet jól jövedelmező melléküzemágat is üzemeltet. Varrodájukban Ivíódi divattáskákat készítenek. Kulcsos ház Turistaszállóvá alakították át Bugacpuszta legrégibb, használaton kívüli iskoláját. Kulcsos ház lett a régi intézményből, amely negyven szálláshellyel fogadja vendégeit. Az iskolát társadalmi összefogással alakították át fogadóvá, Az ország egyetlen megyéje sem dicsekedhet annyi -közlekedési parkkal, mint Borsod. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy megyénk ’felnőttlakossága nagy jelentőséget tulajdonít a gyerekek, a tanulóifjúság közlekedésre való oktatásának, nevelésének. Sőt! Jelzi ez a szám azt is, hogy ennek érdedében milyen jelentős társadalmi összefogás történt, mert hiszen aligha szükséges hangsúlyozni, hogy társadalmi segítség nélkül, nem tudhatnánk magunkénak az első helyet. A már megépült, és az év végéig átadásra kerülő KRESZ-parkok száma meghaladja a halvanat. Kincs pontos adat a létesítésükhöz felajánlott és igénybe vett társadalmi munka nagyságáról, a Vállalatok, intézmények segítségéről, de minden bizonnyal akzal is megelőznénk a többi megyét. Az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács nemrégiben értékelte a Borsod megyei KBT munkáját, és a gyermekek közlekedésre nevelését megyénkben kiemelkedőnek ítélték meg. Ebben nyilván benne van a KRESZ- parkok magas száma is. De nemcsak ez! Hanem az a sok éves fáradságos szervező munka is, melynek nyomán az óvodákban, az iskolákban a kötelező tantárgyak mellett, rendszeresen foglalkoznak a közlekedéssel is. Olyan pedagógusok állnak többnyire ennek a tevékenységnek az élén, akik az MKBT anyagi támogatásával szerezték meg jogosítványukat, és úgy éi’zik ezért cserébe maguk is ingyen vállalják az ismeretek továbbadását tanítványaiknak. Ahol ilyen pedagógusok nincsenek, ott is szinte kivétel nélkül akad egy-egy önzetlen oktató, aki nemcsak az elméleti oktatást, de a gyakorlati képzést is szívesen, némelyikük esetéljen a legjobb értelemben vett megszállottsággal vállalja. így aztán az elmúlt években olyan iskolák tanulói, úttörőcsapatai tették ismertté nevüket, mint a tiszakeszieK. a rudabányaiak, korábban a leninvárosiak, akik dobogós helyen végeztek az „Iskolák a közlekedés biztonságáért”, országos versenyben. Okkal kérhetné számon bárki, hogyan is áll megyénk a gyermekbalesetek számának alakulásával, ha a közlekedésre való nevelés tárgyi, személyi .feltételei ilyen kiválóak nálunk. A kérdésre adandó válasz során, viszont rengeteg körülmény külön vizsgálatára lenne szükség ahhoz, hogy a valóság talaján maradjunk, mert egyszerű példával cáfolható, a két dolog nem mérhető csupán számadatokkal. A felnőttla- kosság közlekedési kultúrája döntően meghatározhatja a gyermekeket ért balesetek A lehetetlen lehetőség *«' rére jogosító igazolást. Hiába kérte. Helyette a szövetkezetben annyit tettek meg, hogy a papíron feltüntették; „az óra javítása a harminc napot meghaladta”. Ez viszont. a cseréhez nem elég, mivel a cseréhez az éppen javítás alatt álló óra leadása is szükséges. Nehezen vette tudomásul, hogy a Budapesti Órások Szövetkezete által készített füzetben lehetetlen lehetőségeket ajánlanak a vásárlónak, Ennek alapján’ ugyanis kicserélik az órát akkor; ha három napon belül romlik el. Másodszor kicserélik az órát, ha többszöri javításra szorul. És végül harmadik esetben kicserélik, ha a javítást az átvételtől számított hatvan napon belül nem tudják befejezni, illetve a javítási idő meghaladja a harminc napot. A szolgáltatás szépséghibája ott van, hogy ezt az órások szövetkezeténél nem tudják teljesíteni, mert amint a miskolci szövetkezet vezetőjétől megtudtuk: — Sajnos, nagyon kevesen vagyunk. A garanciális javításokat például nyolc napon belül kellene elvégezni, mégis négy hétre tudjuk csak vállalni. Harminc emberből mindössze öten dolgoznak. Szabadság, betegség és más okok miatt. Az említett esetben nem is ez okozza a késedelmet. Az órát Budapesten javítják és a műszaki osztály ez idáig még nem küldte el. Mi viszont a cserére jogosító igazolást addig nem adhatjuk ki, amíg az óra meg nem érkezik. Várni kell... Gyakran megtörténik, hogy egyik-másik javítási munka elhúzódik. Ilyen esetekben valóban csak várni és mérgelődni tud az ember. Ez sem örvendetes. Az meg végképp nem, sőt egyenesen érthetetlen, hogy miért ajánl több száz, esetleg több ezres kiadványban olyan szolgáltatást a fővárosi Órások Szövetkezete, amely félrevezeti a gyanútlan vásárlót, hisz eleve nem teljesíthető?... (monos) alakulását, gondoljunk a vétlen balesetekre. Az óvodák, iskolák segítő szándéka, a közlekedésre nevelés munkája hosszabb folyamat egy felnőtt KRESZ- tanfolyam idejénél. A vetést, úgy tűnik, itt nem követi gyors aratás. Már csak azért sem, mert amíg a felnőttek készséggel fognak lapátot, ásót és építik a megye sokadik KRESZ-parkját, addig a tanításra, nevelésre szoruló gyerekeket sokszor kézen fogva cibálja a kereszteződésben tilos jelzésnél ugyancsak a felnőtt. A mind jobb alapokra kerülő közlekedési oktatás, a korszerű KRESZ-pályák, mint gyakorlóterek, az önzetlenül munkálkodó pedagógusok erőfeszítése mindmind alapfeltétele csupán annak, hogy az utánunk jövő generáció egy, a mainál magasabb közlekedési kultúrát sajátítson el. Személyes példaadással naponta segíthetnénk hozzá őket ennek eléréséhez. Nagy József Házasok ligete Szentistvánban, a művelődési ház előtti Rónai Sándor téren napjainkban kis fenyőliget diszlik. Az a szép szokás gyökeresedett meg és vált lassan hagyománnyá, hogy a művelődési házat hosszú időn át látogató fiatalok, ha összeházasodnak, esküvőjük után egy fenyőt ültetnek emlékül a térre és kis márványtábíán örökítik meg esküvőjük dátumát. Képünkön a házasok fenyőligetének egyik részlete. Fotó; Fojtán László A két búcsúzó salakmotorost köszönti Kővári Kázmer, a Borsodi Volán ügyvezető elnöke. Szőke János veszi át az ajándékot, mellette jobbról Jakab János. V. Grand Prix A szurkolók érdeklődése a régi szép napokat idézte vasárnap délelőtt Miskolcon. A népkerti pálya felé sűrű sorokban özönlöttek a nézők, s a Grand Prix kezdetét csaknem 10 ezren várták. A nyitány előtt hőlégballonbemutatót kísérhettek figyelemmel, s volt ejtőernyősugrás is. A 16 sportoló bemutatását megelőzően kedves eseményre került sor. Két olyan versenyzőt búcsúztattak a Borsodi Volán vezetői, akik hosszú éveken keresztül szállították az eredményeket és sokat tettek a klub hírnevének öregbítéséért. Jakab János 17, Szőke János pedig 15 évig sportolt, méltán köszöntötte őket a nézők tapsvihara. Mint később kiderült, ezzel aztán vége is lett az örömteli pillanatoknak, a futamok közben alig volt okuk a szurkolóknak a derültségre. A miskolciak ugyanis versenyzésükkel azt igazolták, hogy elszállt felettük az idő, s rangosabb mezőnyben nem sok vizet zavarnak. Különösen Sziráczki István enervált teljesítménye volt szembetűnő, hiszen tőle sokan győzelmet reméltek. A hatszoros egyéni bajnok erejéből mindössze 7 (!) pont megszerzésére futotta, s hazai környezetben sem volt képes egyetlen futamgyőzelemre sem. Lassan, vontatottan haladt előre a verseny menete, nagyon sok volt a rossz rajt, ez pedig egyáltalán nem dicséri Koroknay Jenő vezető bíró tevékenységét. Miskolci bemutatkozása meglehetősen balul sikerült, a legváratlanabb pillanatokban indított. Előfordult, hogy egy méltatlankodó szurkoló beugrott (!) a pályát övező kerítésen, s tette mindezt azért hogy a locsolóautó vezetőjének ténykedését kifogásolja. A rendezők — akikből pedig volt jócskán — csak percek múltán kerültek elő... Való igaz, hogy rendre ott locsolták a pályát, ahol nem porzott, s a kanyarokban helyet foglalók cseppet sem voltak irigylésre méltó helyzetben. A sok bukás sem emelte a színvonalat, s többek között a verseny elhúzódását is eredményezte. A jugoszláv Arthur Horvath lett a szenvedő alanya az V. Grand Prix-nek, ugyanis a 3. futamban olyan balszerencse- sen bukott {átesett az elcsúszó Sziráczki István motorján), hogy a mentők lábszárcsonttöréssel szállították kórházba. Ez az eset beárnyékolta az egyébként sem túlzottan magas színvonalú versenyt, s mintha a többieket is megzavarta volna, nagyon bizonytalanul motoroztak, pedig a pályára nem lehetett panasz. Az már a viadal félidejénél nyilvánvaló lett, hogy a lengyel Proch és a magyar Hajdú az első számú esélyes a győzelemre, összecsapásukra a 13. futamban került sor. Hajdú végig vezetett, de a befutás előtt derült ki, hogy már a rajt után leállította a vezető bíró a futamot — csak éppen a versenyzők nem vették észre... Az ismétléskor Hajdú olyan lendülettel igyekezett Proch nyomába furakodni, hogy az egyik kanyarban elvitte Sziráczki József támaszkodó lábat a motorral együtt. A „mutatvány” mindenképpen kizárást érdemelt volna, de ekkor érdekes módon Koroknay Jenő engedékenynek bizonyult, pedig a lengyelek óvása teljesen jogosnak tűnt. Végül is elhalasztották a verseny végére a futamot. Ekkor Hajdú, társai segítségével vezető pozícióba került, balszerencséjére motorja 150 méterrel a cél előtt leállt, Sziráczki J. és Proch is előzte, s a lengyel motorosnak ez a két pont elegendő volt az elsőséghez. Az V. Grand Prix végeredmé- nye: 1. Boleslaw Proch (Lengyelország) 14 pont, 2. Hajdú Zoltán (Magyarország) 13, 3. Diethelm Trimer (NDK) ll, 4. Berecz (Magyarország) ll, 5. Sziráczki J. (Magyarország) 11, 6. Spinka (Csehszlovákia) 9. D. U A rajt után még viszonylag együtt a mezőny, de az első kanyarban megkezdődik a „szóródás". Temesi László felvételei
