Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-14 / 163. szám

1982. JaHus 14., szerda ■ ■ ■ ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 3 Alkatrészellátás a mezőgazdaságban Segítenek a számítógépek Uj gyár születik a TVK-ban Program szerint halad a polsprepiEéaüzem építése Befejezési határidő. 1983 december Mór csak néhány gépalap elkészítése vár az építőkre Ha elfogyott az üzemanyag, a gép megáll — ez fizikai törvény. Ebből annak kellene következnie, hogyha az üzemanyag nem fogyott el, akkor a gép nem áll meg. Ez a kézenfekvő következte­tés azonban hamis. Még jó­zan mérték, és különösebb tudományos jártasság nélkül is könnyen belátható, hogy ezernyi más olyan akadály adódhat, amely gátolhatja a masina működését. Például, hogy az elhasználódott al­katrészek felmondják a szol­gálatot, s pótlásukra nincs tartalék. Közismert, hogy olyan körülmény ez, amely igen sűrűn készteti „pihenő­re” a teli tankkal várakozó gépeket. Seregnyi szakember keresi, kutatja a megoldást a visz- sza-v issza térő bajok orvoslá­sára. Abban ugyanis min­denki egyetért, hogy magas színvonalú, ha úgy tetszik: naprakész műszaki háttér nélkül nincs korszerű mező- gazdaság, elképzelhetetlen a termelés fejlesztése, a hoza­mok növelése. Sőt, az al­katrészpiac honi buktatóit is­merve valószínűtlennek tű­nik, hogy ésszerűen gazdál­kodva a magyar agrár-ága­zat megőrizheti méltán ki­vívott előkelő helyét a nem­zetek egyre keményebbé vá­ló versenyében. És nemcsak a rang, de a jól felfogott gazdasági érdek is kötelez, hiszen a mezőgazdaság a nemzeti össztermék tetemes részét, a hazai exportnak pedig csaknem a harmadát adja. Érdemes tehát elgondol­kodni: miként változtatha­tunk a helyzeten, miként ja­víthatnánk az alkatrészellá­tás nívóján? Mert nem ke­vesebbről, mint 9,3 millió ( hektárnyi föld műveléséről van szó, közel 56 U00 traktor, 15 000 kombájn, 20 000 vető­gép, 29 000 szállítójármű, majd 100 000 pótkocsi bizton­ságos üzemeltetéséről, az erő- és munkagépek, az ag­rárberendezések egyéb faj­táit nem is említve. Tekintsünk most el a kró­nikus alkatrészhiány okai­nak taglalásától. Gazdálkod­ni ugyanis csak azzal tu­dunk, amink van. Kerüljön inkább fókuszba, hogy a meglevő keretek között mi­ként lehet a rendelkezésre álló alkatrésztömeget a leg- racionáLisabban hasznosítani. Az utóbbi időben, igazod­va a népgazdaság teherbíró képességéhez, szűkültek a nagyüzemek beruházási le­hetőségei, csökkentek a be­ruházási hitelek. Ez termé­szetesen befolyásolja — be­folyásolhatja — a gépállo­mány alakulását, méghozzá úgy, hogy a gazdaságok ke­vesebb új gépet vásárolnak, s figyelmük egyre inkább a régiek javítása, felújítása, karbantartása felé fordul. S vegyük ehhez, hogy a gép­park tetemes hányada ugyan már amortizálódott, de még működik, részt vesz a ter­melésben! Ám e masinákat csak folyamatos szervizeléssel lehet munkában tartani. Te­hát korlátozódtak — s kor­látozódnak! — a beruházási keretek, s növekszik az al­katrészigény ! A hiány persze furcsa helyzetet szül: a nagyüzemek spájzolnak, felduzzasztják a készleteket, mert: csak így tudják megteremteni a vi- sonylag biztonságos műszaki hátteret! A következmények szinte kiszámíthatatlanok: az elfek­vő darabokról gyakran még az illető gazdaságnak sincs pontos kimutatása, ugyanak­kor pedig elképzelhető, hogy másutt éppen az ésszerűtle­nül tartalékolt alkatrészek hiánya miatt állnak a gépek. S ráadásul néha filléres cik­kekről van szó! Jellemző adat, hogy Ma­gyarországon az agrár-üzemek többnyire kihasználatlan alkatrészkészletének az érté­ke jóval túlhaladja az egy- milliárd forintot. Van, csak éppen nem tudunk róla. Kiutat keresve e különös helyzetből élen járó, köve­tésre méltó kezdeményezés a szombathelyi Agrokeré. A vállalat vezetői joggal vall­ják, hogy precíz, mindig friss információk nélkül nem lehet eredményes a gazdál­kodás, a kereskedelem. Ennek jegyében valósítot­ták meg a számítógépes adatbankot az Agrokerek közül elsőként az országban. Az elektronikus rendszert nemcsak számviteli és pénz­ügyi területen alkalmazzák, hanem kiterjesztették a komputeres adatfeldolgozást az alkatrészforgalomra is. így pontos képet kapnak az alkatrészforgásról, ha kell, percről percre ismerik a készletek változását, ellen­őrizhetik, hogy időben beér­keztek-e a gyártóktól a meg­rendelt cikkek. Az árukész­let, a választék összeállításá­ban is óriási segítséget nyújt az elektronika. Olyan kom­puteres katalógust készítet­tel!:, amely üzemenként tün­teti fel a kulcsgépek korát, az eddig elvégzett javításo­kat és a kicserélt alkatrészek listáját. E rendszer birtoká­ban nagy valószínűséggel számítható ki, hogy hol, mi­lyen típusú alkatrészre lesz szükség. A várható igények beépíthetők a beszerzési tervbe. A gépi adatfeldolgozás im­már tevékenységük egészére kiterjedő rendszerét 1974-ben kezdték kiépíteni, s az alig ötmilliós beruházás ma már érezteti jótékony hatását. Módot adott például az el­fekvő készletek időszakos le­értékelésére, s utat nyitott az átgondolt, megyén kívüli áruforgalmazáshoz is. Ta­valy 23 millió forintnyi árut adtak át így, ők pedig 44 millió forintért vásároltak a társvállalatoktól, hozzájárul­va az országos készletek csökkentéséhez. Okos gazdál­kodással, a konkurrenciával is számoló kereskedéssel csökkentették azt a kockáza­tot, amit a túlrendelésekkel vállaltak. Ez ugyanis előfel­tétele volt annak, hogy a helyi agrárüzemek eszköz- és alkatrészigényét a lehető­ségekhez képest maximáli­san kielégíthessék. A számítógépes program­nak már űjabb állomása is van. A szombathelyi Agro- ker szakemberei — egyelőre kísérletképpen — azon dol­goznak, hbgy — felmérve a szövetkezetek, állami gazda­ságok elfekvő tartalékait — egy információkban még gazdagabb adatbank jöjjön létre. Érdemes lenne tehát fonto­lóra venni a vasi példa kö­vetését Egy országos adat­bank ugyanis, változatlan feltételek között is alapve­tően javítana az alkatrész- helyzeten. Ha folyó áron számolunk, akkor legfeljebb félmilliái'dba kerülne egy olyan központi elektronikus rendszer kiépítése, amely számontartaná a megyék­ben, a gazdaságokban, a for­galmazó vállalatoknál fellel­hető készleteket. Ha ehhez hozzászámoljuk, hogy mind­ennek az agrártermelésben, a mezőgazdasági végtermék­ben mutatkozna a ' haszna, belátható: nem is olyan drá­ga e beruházás. Mert gon­doljuk csak el, mi pénzt ta­karíthatnánk meg azon, ha aratáskor a jobban felkészí­tett kombájnokkal a búza szemveszteségét a telére, har­madára tudnánk csökkente­ni? Szerény számítások szerint is százmilliók forognak koc­kán ... D. L. Csaknem négy ér tett 9 el azóta, hogy a Tiszai Vegyi Kombinátban üzembe helyezték az ország első polipropiléngyárát. A negyvenezer tonna kapacitá­sú üzem elkészültével a vál­lalat nagy lépést tett a pet­rolkémia fejlettségi szintjé­nek növelésében, ugyanakkor az új gyár termelésével to­vább bővült a kombinát ex­portárualapja. ♦ Aüg készült el az eteő polipropiléngyár, amikor na­pirendre került az újabb 40 ezer tonna kapacitású poli­propilénüzem építésének ügye. Ez a fejlesztés is, csak­úgy, mint az egyéb beruhá­zás a TVK-ban, alapvetően exportorientált. Szükség van rá egyrészt azért, mert az 1980-ban aláírt, az olefin- egyezmény továbbfejlesztését is magában foglaló magyar —szovjet gyártásszakosítási megállapodás értelmében — a 80-as évek közepétől a Szovjetunió nagy mennyisé­gű polipropilént vásárol ha­zánktól; másrészről, a máso­dik polipropiléngyár üzembe helyezésével lehetőség nyílik ennek a fontos műanyag alapanyagnak nem rubelel­számolású értékesítésére, amely a devizabevétel to­vábbi növekedését eredmé­nyezi. * A vállalati beruházásnak számító gyárépítést a Ma­gyar Nemzeti Bank 1 mil­liárd 480 millió forint liosz- szú lejáratú hitellel támo­gatja. Az új gyár építése lénye­gében a félidőnél tart. A munkák jelenlegi állásáról Timár Ferencet, a kombinát beruházási igazgatóját kér­deztük. — Tulajdonképpen elége­dettel!: lehetünk, hiszen a ki­vitelezők a tervvel megegye­zően dolgoznak, a beruházás alapvetően a program sze­rint halad — újságolta az igazgató. — A mélyépítési munkáltat végző Közmű- és A Debreceni Ruhagyár Óz­di Gyára a könnyűipar sú­lyának növelésével nemcsak Ózd, de a megye iparának ágazati szerkezetét is kedve­zően befolyásolja. Az itt dol­gozók egyre fokozódó erőfe­szítésük eredményeként nap­jainkra elérték azt is, hogy a ruházati iparban az ózdi gyár számottevő tényezővé vált. Számottevő a termelé­se. a gyártástechnológiájának fejlettsége, a munka szerve­zettsége és a foglalkoztatot­tak száma szerint is. Most, amikor a piaci ver­seny is kiélezett, s a fogyasz­tási alap sem nő dinamiku­san, a ruházati iparban dol­gozók örülnek minden ered­ménynek. A Debreceni Ruha­gyár Ózdi Gyárában Lövei Sándort lé igazgatóhelyettessel a munkás hétköznapok sike­reiről és gondjairól beszél­getünk. — Termelésünk jelentős ré­szét már hosszú évek óta szovjet exportra szállítjuk. Azt hiszem, nem kell hang­súlyozni, hogy a mai piaci körülmények között a szovjet megrendelések milyen biz­tonságot jelentenek. — Fokozódtak-e a minőségi követelmények a szovjet partner, a Raznoexport ré­széről? Mélyépítő Vállalat különösen előrehaladt feladatainak tel­jesítésében, a tőle megszo­kott megbízható teljesítményt nyújtja. A magasépítésben érdekelt 31. számú Állami Építőipari Vállalat is mind­inkább felzárkózik, az építő­kön aligha múlik a beruhá­zás sikere. Megnyugtató, hogy a készülék- és gépala­pok nagy része elkészült, s a magasépítésben is csak né­hány résztéladat teljesítése van hátra. Számításaink sze­rint július végére elkészül a polimerizációs üzem vasszer­kezete, s nem lesz akadálya a technológiai berendezések szerelésének. — A korábbi gyakorlattól eltérően ennél a beruházás­nál nagyobb szerepet szán­tak a hazai készülékgyártás­nak. — Mintegy négy éve egy­re növekvő, jóval nagyobb mi nőségi követel mény eknek kell eleget tenni. Ám a szov­jet partner nemcsak minő­ségben kíván egyre színvo­nalasabb terméket, hanem a divat terén is egyre igénye­sebb. Hogy jó órában mond­jam, dolgozóinknak nem okoz ez nehézséget. A határ menti minőségellenőrző központ be­lépésével, a minőségellenőr­zés szigorítása mellett is csak igen minimális reklamáció érkezik gyárunkhoz. Talán ennek köszönhető, hogy gyá­runk számára már jövőre is biztosított a szovjet ex­port. — Hová kerülnek még a gyár termékei? — A termelés hatvan szá­zaléka szocialista exportra kerül. Ennek nagyobbik ré­szét a Szovjetunióba szállít­juk, de termékeink eljutnak az NDK-ba és Csehszlová­kiába is. A tőkés piaci bérmunka a termelés 30 százalékát adja. így, egyebek között az ADI­DAS cég számára 1978 óta gyártunk szabadidő-ruhákat, melegítőket. Az ADIDAS ad­ja az anyagot, a sablonokat, a szabásmintákat, a cipzá­rakat, és a díszítőanyagokat. Bizonyos időnként a cégegy­— Valóban, jó néhány, belföldön is előállítható be­rendezés gyártására magyar vállalatokat bíztunk meg. így például a Vegyépszer Válla­lat tiszakécskei üzeme készí­ti a polipropilénpor tárolásá­ra szolgáló silókat. Már mind a 18 darabot legyár­tották, amelyből 16 tartály az építkezés területén van. Ér­dekelt a gyárépítésben a kombinát gépgyára is: eddig nyolc készülék gyártását fe­jezték be a vállalat szak­emberei. Egyedül a Láng Gépgyárból érkeztek kedve­zőtlen hírek. A fővárosi üzem több kulcsfontosságú készülék gyártására kapott megbízást. A megrendelés teljesítését azonban különfé­le anyag-, illetve beszerzési egy technikusa is eljön, hogy a helyszínen ellenőrizze a technológiát, a gyártószalago­kat. — És mit talál? — Hibát, hiányosságot aligha, Íriszen termékeink 98,4 százaléka első osztályú, a bérmunkánál pedig ennek a számnak 100 százaiéknak kell lenni. A fejlett gyártási eljárás, a minőségi követelmények magas szintje, az élenjáró RAWE mozdulatelemzésen alapuló termelésszervezés ha­tásaként a Debreceni Ruha­gyár, a gyárak közötti ver­senyben az elmúlt évben el­ső lehetett. Az is tény, hogy öt évvel ezelőtt az ország ruhagyárai között a miénk volt az első. a kezdeménye­ző a szabadidő-ruhák ki­dolgozásában. Melegítőket, jól variálható két-háromré- szes ruhákat készítünk azóta is egyre' bővülő választék­kal. — Hogyan reagál a keres­kedelem a gazdasági felté­telrendszer szigorodására, a gazdaság új növekedési pá­lyájára? — A belkereskedelem te­vékenységéi egyetlen szóval úgy fogalmazhatnám meg — óvatos. És ez nem sze­rencsés dolog. A korábbi gondok hátráltatják. Megkí­séreljük a gyártó céggel kö­zösen elhárítani a felmerült nehézségeket. Mi bízunk ben­ne, hogy a III. negyedév ve­gére megkapjuk a kért be­rendezéseket. — Számolnak azzal, hogy a téli hónapok esetleg fé­kezhetik a beruházás üte­mét? — Természetesen, ezért különprogramot. dolgoztunk ld. Ügy tervezzük, hogy au­gusztus végén, de Legkésőbb szeptember elején hozzálá­tunk a készülékek helyszíni szereléséhez, amit gyorsított ütemben kell a továbbiakban végezni. Olyan célt tűztünk a beruházásban érdekelt ki­vitelezők elé, hogy még a tél beállta előtt valamennyi be­rendezésnek a helyére kell kerülni. Megtudtuk, hogy a tech­nológiai berendezéseket szál­lító japán cég tartja magát a szerződésben vállalt köte­lezettségéhez. Több készülék már megérkezett a távoli or­szágból, s folyamatosan kül­dik a még hiányzó berende­zéseket * A TVK fennállása óta minden beruházást sikerrel, legtöbbször határidő előtt és az előirányzott költséget nem túllépve valósítottak meg. Ezt szeretnék elérni az új polipropiléngyár építésében, szerelésében is. A program szerint a jövő év végén kell megkezdeni a próbaüzeme­lést években már júniusban meg­kezdhettük a felkészülést a jö-vő évi gyártásra, most ez az idő kitolódik. Reméljük, hogy az év végéig a belke­reskedelem megrendelése a specifikációt illetően is ösz- szeáll, de ez a késedelem a kapacitáslekötés tervezésé­ben számunkra fokozott gon­dot jelent. — A Debreceni Ruhagyár Özdi Gyára — mint általá­ban a textilipar, illetve ru­haipar — a munkaerő-igé­nyes ágazatok közé tartozik. A technológia színvonal-pa­ramétereit: a folyamatok in­tenzitását, a szakadatlansá­got, a rugalmasságot, a sta­bilitást. illetve ezek mérté­két ismerve, az is nyilván­való, hogy ez a munka ma már nemcsak mennyiségi, hanem minőségi igényt is jelent. A változó idő átraj­zolta az ipar ága zab szerke­zetét és annál gyorsabban a gyártmánystruktúrát. Ho­gyan? — A szükségletek egyre differenciáltabbak, s egyre magasabbak az igények. Ezeknek megfelelni — a je­lenlegi helyzetben, amikor annak is örülni lehet, hogy van mit gyártani — igen gyors, rugalmas alkalmazko­dást kíván. — Figyelembe véve. hogy a gyár dolgozóinak túlnyo­mó része nő. akik közül sok az egyedülálló — sok egyé­ni problémával, mások ko­hászfeleségek. akik átélték a kohászati átcsoportosításo­kat. a kohászat gondja nak egyéni sorsokban is íelent- kező zökkenőit —. belátha­tó, hogy ez az alkalmazko­dás nem könnyű, de annál szebb feladat Suchert Miklós Lovas Lajos Többet nyújtanak Mennyiségben, minőségben, Szocialista export — Tőkés bérmunka Óvatos belkereskedelem

Next

/
Thumbnails
Contents