Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-10 / 160. szám
IS2AKMAGYARÖR5ZÁG IQ 19S2. július 10., szombat Kedvelt madaraiéi a fecskék Kertszemlén Jártunk © a minap közvetlen Miskolc környékén. A Kis-Eranyőben, Lyukéban a korábban elhanya- . golt, ma kertszövetkezeti formában művelt területe- , két vizsgáltuk. Mi mindent terem a „birtok”? Mit jelent tulajdonosának a kert? Ilyen és hasonló kérdésekre kerestük a választ azok- oan a kertekben, azoknál a tulajdonosoknál, ' ahová, akikhez rövid látogatásra bekukkantottunk. ■ Az első kert, ahová beköszöntünk, a 65 éves Oláh Hál birtoka. A 350 négy- ' szögöl 1968-tól, a Fehér Akác Kertszövetkezet megalakulásé óta tulajdona a Borsodi Szénbányák nyugdíjasának. Első ránézésre megállapítható,-szép rendezett kert, ahol a fenyőfától a terméstől roskatag körtefáig mindenféle virág, zöldség, gyümölcs, s persze szőlő megtalálható. Mindez ékes bizonysága a közel másfél évtizedes, szorgalmas munkának, annak, hogyan lehet termővé tenni hasznavehetetlennek hitt parlagterületeket. A birtok növényzetét kiegészíti a saját kivitelezésben készült, alápincézett kis ház, valamint a mellette álló, barkácsolásra kiválóan felszerelt kis műhely. Odabent a hétvégi ház falát a városi borverseny oklevelei, a kertészeti akadémia tanúsítványai díszítik. A gazda szakértelmét „ leginkább a gyümölcsfákon, gyümölcsbokrokon mérhetjük le. Ez nem is véletlen, hiszen • Oláh Pál a gyümölcsfélék- . kel szeret legszívesebben foglalkozni. A korábban már említett körtefákon kívül a most érő ribiszkebokrok és cigány meggyfák . is roskadoznak a terméstől. Ez utóbbiakból szörp és bor készül,- sőt a termésfeleslegből eladásra is kerül. A következő kert Tar Lajosé. Őszintén szólva' itt több „meglepetés” ért bennünket, Többek között az a parányi, két és fél méter mély mesterséges . tó, amelyben a ponty, pisztráng bőven fellelhető. Masa => kert úgynevezett ve- j gyeskert, vagyis szőlő, gyümölcs, zöldség egyaránt megtalálható benne. Sőt a gazda állattartással is foglalkozik. A család ellátására évi 180—200 csirkét, valamint húsgalambokat és sertést is nevelnek. A kert egyik „édessége” az a kemence, amelyben sonka-, kolbászfüstölés mellett rendszeresen sül házikenyér, cserépedényben töltött káposzta, vagy egy másik kiváló specialitás, a szatmári lepcsánka. Néhány kerttel odább a gazdában Barczi Pál grafikusművészünket ismertük fel. — Évek óta kertészkedem, s bevallom, nagy örömet találok benne ... Megcsadáltuk a domboldalba vájt pincét, s a saját termésű boráról is — nem az udvariasság mondatja velünk — elismeréssel szólhatunk. Miként az egész nap fényben fürdő, részben karós, részben kor- donos szőlőjéről, is, amely ez évben — a fürtök sokaságát látva — dupláját ígéri a tavalyi termésnek. Ezt egyébként a nagybácsi, az egykori szentpéteri vincellér, a 82 esztendős Barczi Lajos bácsi jósolta, igaz, óvatosan hozzátéve: — Hogy aztán a hordóba mennyi kerül be, az éppúgy a jövő titka, mint a dobi dinnyeföld ... Vagyis szüretig még sokat alszik kint a szőlő. Nem úgy a meggy,' amrt a szomszéd Konorik Sándor asszonylánya ottjár- lunkkor nagy szorgalommal takarított be! A meggynél az a baj — lévén Pándy es az köztudottan gyengén termékenyül —, hogy keveset termett. Az őszibarackról viszont jókat hallottunk a DIGÉP lakatosától. — Két fiam már leadta a termést, mégpedig akkor, amikor a piacon 80 forintért árulták kilóját. És a többieken, a, később érőkön is szépen mutatkozik.!,; E telken is szép a szőlő, jó termést mutat. — Megterem itt minden. Uborkánk, zöldbabunk régóta van, íöldieper is volt rengeteg. Szeretünk vele dolgozni. Amíg mozog az ember, nem öregszik ... Tklódi Litván úgymond „profi” a sok dicséretesen tevekenykedó kertbarát között. Kertje jó példája annak, hogyan lehet minden négyzetcentimétert ésszerűen kihasználni. A bejáratnál hangulatos diszkért található fenyőkkel, virágokkal, a takaros kis háztól kezdve befelé viszont minden négyzetméter „harapni- valót” terem. Kollégámmal mi is teleettük magunkat óriásra hízott ger- mersdorfi és mézédes szo- molyai cseresznyével, de található itt, huszonhét őszibarackfa, terméssel bőven berakva, aztán több fajtát termő körtefák, valamint szilvafák, ribiszkék, köszméték, almák és természetesen szőlő. öt kertbe jutottunk csak el, s eközben elmentünk több száz hasonló értékekei hordozó birtokok mellett. Nem véletlenül motoszkál bennem, hogy milyen jó lenne, ha akadna olyan csodakomputer, amelybe betáplálva zöldséget, szőlőt, gyümölcsöt, kilókai, ízeket, örömöket, valamiféle formában forintosítani tudná e Miskolc környéki kertek termelte „értékeket”. Azt hiszem, nem nagyon tévedek, milliárdok jönnének ki. Hajdú Imre Fotó: Laczó József Tar Lajos galambokat is nevel Mit leresm a ff birtok"? Magyarországon három fecskefaj él, közülük a füsti- és a molnárfecske kizárólag az ember kpzelében. falvakban, városokban, a partifecske főként a folyók, tavak környékén, ahol elhagyott sóderbányákban, meredek partoldalakban fészkelnek. A füstifecske színezete acélkék, homloka és torka rozsdavörös: alsóteste fehér vörhenyes árnyalattal. Nagyon jellemzők az öreg madarak ‘hosszú faroktollai (képünkön), ezek a frissen, kirepült fiatalokon még hiányoznak. A füstifecske épületek belsejében, istállók gerendáin, tornácok alatt fészkel. Otthona felül nyitott, a madafak az apró sárgalacsinok közé hosszú fűszálakat építenek be. " A molnárfecske felül ugyancsak acélkék, dte háta/ és- egész alsóteste hófehér, ez a házak körül keringő madarakon mindig jól látszik. Rendszerint több madár él együtt, a fészkek néha szorosan egymás mellett épülnek, az eresz alatt, vagy a modern épületek erkélyeinek szögleteiben. A molnár- fecske fészkéből hiányoznak a fűszálak, teljesen zárt építmény, csupán egy keskeny bejárónyílást találunk rajta. A három hazai fecskefaj közül a partifecske a legkisebb, színezete felül barna, alul. a begyén át húzódó ugyancsak barna orvét leszámítva, piszkosfehér. Fészkel és- módja teljesen eltér a füsti- és molnárfecskétől. Az apró madarak hihetetlenül nagy munkával vízszintes lyukakat fúrnak a meredek folyópartokba, vagy*-, a sóderbányák oldalába, és annak végében, méternyi mélyen költik ki tojásaikat, és nevelik fiókáikat. Mindig telepesen fészkelnek, legalább néhány^ tucat, de gyakran több száz pár él egymás1 közelében. Fiókanevelés idején úgy repkednek a telep körül, mint a méhek a kaptár közelében. Közben szinte szünet nélkül hallatják halk, sok finom zs betűt tartalmazó-hangjukat. Fecskéink valamennyien vándormadarak, a téli hónapokat Afrikában töltik. Tavasz- szal legkorábban, márciusban, a füstifecske érkezik, de - a fészkelőhely közelében csak áprilisban jelenik meg, körülbelül ugyanakkor, amikor a molnárfecskék és a partifecskék érkeznek haza Afrikából. Ha az időjárás1 kedvező, mindhárom faj kétszer nevel évente fiókákat. A molnárfecske második költése gyakran elhúzódik, ilyenkor még szeptember második felében is láthatunk ellető madarakat. Ezek a megkésett fecskék .azonban a többnyire szép pszi időben még minden nehézség nélkül eljuthatnak a tengerpartra, és onnét tovább a tele- löhelyekre. A fecskék kizárólag repülő rovarokkal táplálkoznak, kora hajnaltól alkonyaiig a A grafikus saját termésű bora. Aki kóstolja, ere A létra tetején a meggyszedő, Konorik Sándor egykori vincellér, a 82 éves Barczi Lajos bácsi Kati lánya levegő országútjait járják. Hűvös, esős na- ! pnkon viszont, amikor a rovarmozgás a magasban megszűnik, gyakran megfigyelhetjük őket a legelő gulya körül, vagy tavak felett; suhanva, ahol a szárnyaikkal felvert róva-1 rókát szedik össze. A fecske és a gólya mindig a magyar ember kedves madarainak számítottak, sok költemény emlékezik meg róluk, és tálán éppen ezért tűnik furcsának, hogy újabban egyre több olyan esetről hallunk, amikor fiókáikkal teli fecskefészkeket vernek le, nemegyszer intézményesen, csupán azért, mert a kicsinyek ürüléke a járdára, vagy a fal tövébe hullik. Pedig nehány perce» munkával, egy kartonlap vagy deszkalap felerősítésével megelőzhetnénk a bajt. Védjük a fecskéket! Nem csak azért, mert tavasztól őszig a levegőben mozgó rovarokat tizedelik, hanem elsősorban azért, mert; itt élnek közöttünk, s kedves csicsergésük-' kel, szüntelen i'epkedésükkel életet visznek a betondzsungel szürke egyhangúságába. A? új lakótelepek első madárvendégei csaknem mindig á molnárfecskék. Fogadjuk őket szeretettel, és örüljünk, ha éppen a mi erkélyünk szögletébe kezdik építeni apró sárdarabkákból álló művészi otthonukat. S.E. Sportiskolások Ä Szovjetunióban senki sem lepődik meg azon, ha családi sportversenyre invitál a televízió, a rádió, a sajtó. A szülők, sőt a nagyszülők is szívesen indulnak gyerekükkel, unokájukkal a tréfás vetélkedőkön. A főszerep mégis a gyermekeké. A cél, hogy- megkedveltessék velük a testmozgást, megértsék, hogy' az egészséges fejlődéshez mennyire fontos a testedzés. ! Az iskolákban hetente két alkalommal van tornaóra. Ez alól csak az orvos adhat felmentést. Ennél azonban lényegesen több fizikai megterhelésre, mozgásra van szükségük.' Minden iskolában működnek sportkörök, osztály- és iskolaversenyeket hirdetnek , meg. A legtehetségesebbek testnevelés tagozatos iskolába járnák. Ezekben az általános iskolákban a napközis- foglalkozások idején is tornászhatnak. A pedagógusok' véleménye megoszlik. Egyesek attól tartanak, hogy a '■ sporttagozatos iskolákban á-gyakori testnevelési órák > visszavetik a gyerekeket a tanulmányi előreme- netelben.'-A gyakorlat ennek ellenkezőjét bizonyítja: az eredmények ezekben az iskolákban t felülmúlják a hagyományos osztályokban tanulókét.. Ma a sporttagozatos iskolák, száma meghaladja a hatezret, ahol mintegy két- miiüá gyerek tanul. Rejtvény m ét. ct-Cyl- v-iít Ha az ábra betűit a sakkjóték futólépésének szabályai szerint haladva helyes irányban olvassátok össze, a német költészet kiemelkedő alakjának nevét (1749—1832) kapjátok megfejtésül. Múlt heti rejtvények helyes megfejtése: lásd az ábrát: A helyes megfejtéseket beküldők közül könyvjutalmat nyertei Benke Csaba, Miskolc, Marx Károly u. 86.; Budi Csaba, Encs, Jókí utca 7.; Tóth Márta, Kístokaj, Széchenyi u. 68.; Csombók AttiK Miskolc, Dózsa utca 17.; Csont Tiboi, Radostyán, Kossuth utca ‘ A könyveket postán küldjük el.
