Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-10 / 160. szám

1982. július 10., szombat

ESZAK-MAGYARORSZAG 3

A rizskombájn bevetésre kész

Köddé vált remények?

Minden művelethez speciális varrógép áll a répáshutai asszonyok rendelkezésére

Trapper — kontra River

• Farmernatírágok Répáshnláról

Szép lassan érlelődik a helyzet, amely 1980 nyarát idézi. Menetrendszerűen érkeznek naponta az esők, a j nagy erejű széllökések a í földre szorítják a búzát. A magas talajvízszintű Bodrogköz pár nap óta nevéhez „méltóan” viselkedik, a tóvá változott kaszálókon már hullámokon lebeg a levágott | széna. Egyed András, a bod- rogolaszi Búzakalász Ter- í melőszövetkezet elnöke kese- j rűen felsóhajtott:

— Rekordokat ígért az év,

! s most * már annak is örülnénk, ha a tervezett termés

[ meglenne. Azt hittük, sok év í után végre egyszer bebizonyíthatjuk, hogy kedvező időjárás mellett az alaptevékenységben jövedelmezően , tudunk termelni. Ennek már lőttek ...

Az ötven hektáros szőlőültetvényen a tél végi fagyok hatalmas károkat okoztak. A ; tőkék 35 százalékán nincs fürtképződmény. Viszont a ; többi nyolcvan-száz mázsás hektáronkénti rekordtermést ígért. Egészen addig a napig, amikor furcsa .^’’-alakú sávban a jég megkorbá- 1 csolta a határt. Az elnök:

A gazdaság legjobban jö- 1 védelmező kultúrája a 140 hektáron termesztett kömény. Az elnök legyintett:

— Múlt időben beszélhetünk róla. A kifagyás, a belvíz, majd a jég elverte a re! ményeinket. A 4,5 millió forintos árbevétel helyett kétmilliós kiesésről számolhatunk majd be a tagságnak.

A búzaterület felén nem bírta elviselni a különben szilárd szár, a viharok lezúduló víztömegének súlyát, s ’ a széllökéseket. Nehéz aratás ígérkezik. Ha a felhők továbbra is ilyen gyakran érkeznek, akkor az 1980-as helyzet megismétlődhet, amikor a kombájnok egymás után süllyedtek el a felázott táblákban, s végül is egy lánctalpas rizskombájnnal | tudták levágni a terményt.

— Attól tartunk, hogy a költségek ugrásszerűen növekedni fognak, ugyanakkor a

A szellemi értékek, a megszerzett tudás, a szak- ; mai ismeretek hasznosítása mindennapi munkánk, életünk velejárója. Főként azok a vállalatok, üzemek élnek a lehetőségekkel, amelyeket 1 ,az átlagosnál kedvezőtlenebbül érintenek a világgazdaságban végbemenő változások. A Borsodi Vegyi Kombinát már több éye exportál meglevő szellemi értékeiből, kamatoztatja az új technika elsajátítása során szerzett tudást, ismereteket. A feltételek ugyanis erre lehetőséget nyújtanak, hiszen a vállalat a külföldi licencvásárlások irévén a világ élvonalába tartozó technikához, technológiához jutott. Elegendő megemlíteni a kombinát új pvc-gyárát, amelynek üzembe helyezésekor és a több ;éves termelés során az itt dolgozó szakmunkások, mérnökök, technikusok nagy szakmai tapasztalatra, kellő műszaki ismeretekre tettek szert. A megszerzett tudást a vállalat most úgy igyekszik kamatoztatni, hogy külföldön vállal üzembe helyezési, üzemeltetési és karbantartási feladatokat.

A Borsodi Vegyi Kombinát, .élve a lehetőségekkel, a külföldi vállalkozások és a szellemi export dinamikus bővítését irányozta elő. Ezért hozták létre tavaly a vegyipari vállalkozási mérnökirodát, amely vállalati szinten szervezi, irányítja ezt az újszerű tevékenységet. Az eddig végzett munkáról, s a tervekről kérdeztük Osvay Lajos főosztályvezetőt, a vállalkozási mérnökiroda vezetőjét.

— Mindenekelőtt szeretnék •toszlatni egy félreértést,

hozamok csökkennek. Sajnos az állattenyésztésben is elúsztak reményeink, bár erről a legkevésbé tehetünk. «•Még az év elején is azt kö- ’zölték velünk, hogy a bárányra hosszú távon, biztos piac van, s így nyugodtan hizlalhatunk. Mi — most már késő bánat — bele is vágtunk a hizlalásba, idén hatezer pecsenyebárányt akarnánk eladni. Még a pajtákban is tartottunk állatot, számolva azzal, hogy az aratás kezdetéig úgyis elviszik. Jelenleg ezer bárány — mivel vevő nem jelentkezett — már súlyon felül van.

Ami a gazdaságosságot veszélyezteti. A 32 kilogrammig hizlalt bárány kilójáért hatvan forintot adnak, viszont költsége 57 forint. Ebben az ezres létszámban sok állat már a negyven kilogrammos súlyt is meghaladja, így áruk 54 forintra csökkent. Vagyis a piac hiányát, megint a termelő érzi meg legjobban, hiszen az alacsonyabb ár, s a tartás többletköltsége a hizlalást gazdaságtalanná teszi. Ezért összeadva a sorozatos árbevétel-kieséseket, máris négy-ötmillió forinttal kevesebb érték teremhet meg. Vagyis a szövetkezet helyzete nem lenne rózsás, ha már évek óta nem támaszkodna a jól jövedelmező melléküzemágaira. Az elnök is ezt emelte ki:

— Ilyenkor, amikor köddé váltak az alaptevékenységben a reményeink, nem tehetünk mást, mint hogy megpróbáljuk a jövedelem kiesését ipari, és szolgáltató ágazatainkban pótolni. Év elején azt tűztük ki célul, hogy 11,7 millió forint nyereséget érjen el a szövetkezet. (Az elmúlt évitől hárommillióval többet!) És erről nem akarunk lemondani. Bár meg kell jegyeznem, elképzeléseink majdnem felborultak.

Égy nyíregyházi vállalatnak köszönhetően, amely „alapos” piacfelmérés után, harmincmillió viharkapcsot rendelt, a szövetkezettől. A' palatető leszorítására alkalamely a vállalat külföldi vállalkozásával kapcsolatban időnként felmerül. Ugyanis sokan azt gondolják, hogy mi egyszerűen csak bérmunkát vállalunk külföldi cégeknél. Ennél azonban lényegesen többre kötelezzük magunkat. Például Líbiában, ahol jelenleg is dolgozunk, egy pvc-gyar üzemeltetésére, sőt a karbantartási feladatok elvégzésére kötöttünk szerződést. Ebben mi kötelezettséget vállaltunk, hogy felelel ősséggel üzemeltetjük a gyárat, kivájó minőségű, s megfelelő mennyiségű terméket gyártunk, ugyanakkor gondoskodunk a berendezések tervszerű javításáról, karbantartásáról is.

— A külföldi vállalkozásokból és a szellemi exportból származó bevételünk tavaly ugrásszerűen megnőtt — újságolta a főosztályvezető.— Míg 1980-ban mindössze 25 millió forintnak megfelelő árbevételt értünk el, addig tavaly a külföldi vállalkozások már mintegy 170 millió forintot hoz,lak a vállalatnak. Főként á harmadik világ országai igénylik munkánkat, amellyel messzemenően elégedettek. Az üzlet mindkét félnek kifizetődött, viszont az sem mellékes, hogy a BVK számára tisztességes hasznot eredményez. Elmondhatom azt is: előrehaladott tárgyalást folytatunk egy Nigériában létesülő müanyagüzem

más eszközből, jelenleg tizenkétmillió van raktáron, mert a vállalat a szerződés ellenére sem vette át a terméket. Fizeti inkább a kötbért, amely a szövetkezet pénzügyi gondjain nem nagyon segít. Az elnök megjegyezte:

— Nagy tanulság volt. Ugyanis ezt a terméket el lehet adni. Sőt, úgy néz ki, hogy egy külkereskedelmi vállalaton keresztül exportra is. Vagyis van piaca. És ha nem hajlandó a kereskedelem megkeresni, megtesszük mi, hiszen a viharkapcsok gyártása kifizetődő. Egyre jobban arra szorítja gazdaságunkat a jelenlegi helyzet, hogy önálló piackutatásba kezdjen.

— Azt az elképzelést valljuk, hogyha találunk egy olyan terméket, amely a jelenleg gyártottnál jobb nyereségű, akkor azt választjuk. Persze, igyekszünk a lehetőségeinken belül maradni, csak olyan feladatot vállalunk, amelyhez dolgozóink szakmai felkészültsége elég. Példaként: a fővárosi főágazatunk, amely szinte mindennel foglalkozik. Mindennel, amely szabadáras, s ezért jó nyereség képezhető. Csak így képzelhető el, hogy idén 50 milliós árbevételt érnek el, amely húszmillióval múlja felül az elmúlt érit.

így talán ez a kedvezően induló, de végül is nagy károkat okozó idei év meggyőzte az utolsó kételkedőket is, hogy az ipari ágazatokra szükség van. Éppen ezért elégedetten nézik az új telephelyen gyülemlő építőanyagokat,' amelyek egy tízmilliós beruházás alapjaként kerülnek majd beépítésre. Készül az új csarnok, amelyben száz dolgozó húszmillió forint értékű terméket gyárt majd. És ott a termelés — s vele a jövedelem — zavartalan lesz, s az emberek nem nézik kétségbeeséssel a folj'ó túloldalán a tóvá változott határt.

— kármán —

üzembe helyezéséről, de szó van egy lengyel pvc-gyár indításában való részvételről is.

— Tudomásunk van arról, hogy nemcsak külföldön, hanem számos hazai termelővel is szoros együttműködést alakított ki a vállalat.

— Jelenleg öt közös hazai vállalkozásban vagyunk érdekeltek. Elsősorban a pvc belföldi feldolgozásának növelését szorgalmazzuk. Egyebek között közös vállalkozást hoztunk létre a barcsi UNI- TECH szövetkezettel a műanyag ablak' gyártására. Mi biztosítjuk a berendezéseket és az anyagot, és közösen osztozunk a termelésből származó bevételen. Budapesten a 4-es számú Lakásépítő Szövetkezettel létesítéttünk egy feldolgozó üzemet, míg Debrecenben dréncsőgyártó részleget hozunk létre. De megemlíthetem a Törökbálinti Állami Gazdasággal való együttműködésünket is, amely a gyümölcslé palackozására terjed ki. Munkánk során továbbra is arra törekszünk, hogy’ a kölcsönös előnyök és érdekek figyelembe-, vételével minél több közös vállalkozás jöjjön lérte a kombinát, valamint a vállalkozási készséget tanúsító ter- melőszövétkezetek és ipari szövetkezetek között.

— Milyen fogadtatásra talált a kombinátban a gazdasági munkaközössegek létrehozására vonatkozó kormány- rendeleti1

Tinédzser koromból emlékszem: mekkora hasznot húzott. a „feketekereskedelem” a fiatalok farmerőrületéből. A szülök, ha csemetéik kedvebe akartak járni, ezer- ezerkétszáz forintot is kifizettek egy igazán márkás farmerért. Akkoriban a hazai farmer minősége legfeljebb a kertésznadrágéval vetekedett. Kereskedőink néhány évvel ezelőtt jó nevű farmergyártó cégektől vásároltak licencet. Az első lépést a „Levis” márkajegyet viselő nadrágok hazai gyártása jelentette.

Azóta sok víz folyt le a Dunán, pontosabban: már nemcsak Budapesten, hanem az ország más részein is foglalkoznak farmergyártással. Mégpedig olyan minőségben, amely a legigényesebb tizenévesek óhajának is megfelel. A szülőknek manapság nem

— Minden várakozást felülmúlt a dolgozók részéről megnyilvánult nagyfokú érdeklődés — mondta a, főosztályvezető. — Mindezt kellően alátámasztja, hogy ez ideig huszonegy gazdasági munkaközösség alakult a kombinátban, s ezeknek munkájában jelenleg mintegy 500—550 dolgozónk vesz részt. Ezek a munkaközösségek munkaerejüket, tudásukat, szakértelmüket adják a vállalat által legfontosabbnak ítélt termelési, gazdálkodási feladatok teljesítéséhez. Természetesen, a kombinát gondoskodik a feltételek (anyag, berendezés, szerszám stb.) biztosításáról. Az eddigi tapasztalatok szerint a munkaközösségek eléggé széles területen tevékenykednek. Kiveszik részüket a műanyag termékek gyártásából, de ott vannak a legfontosabb karbantartásoknál, beruházási, fejlesztési munkáknál is. A vállalat vezetése sokat vár a gazdasági közösségektől a tartalékalkatrész-gyértús gondjainak megoldásában is. A gazdasági munkaközösségek tevékenysége nemcsak a vállalat szempontjából hasznos. Jól járnak a munkaközösségek tagjai is, akik szabad idejükben, önként vállalt munkájukkal jelentős többletjövedelemhez jutnak.

Lovas Lajos

kell sorban állniuk az Ecse- rin, és más piacokon, nem kell kemény ezreseket leszurkolniuk, ha gyermekeiknek divatos farmernadrágot akarnak vásárolni. A hazai piacot meghódították a „Trapper” és a „River” márkajegyet viselő nadrágok.

A jó értelemben vett verseny hozta létre néhány évvel ezelőtt az úgynevezett farmernadrággyártó társulást. Ennek tagja két hazai ruhagyár és négy ipari szövetkezet. A Budapesti FÉK1SZ Ruhaipari Szövetkezet leányüzemeként alapították meg, öt évvel ezelőtt a répáshutai varrodát is. Az ő feladatuk a gyermekek, illetve a serdülő korosztály részére a farmer- varrás. A szövetkezet Budapesten már nem számíthatott létszámnövelésre — megpróbált vidéken munkaerőt keresni. Alti ismeri a borsodi hegyi falvak életét, megérti, hogy milyen nagy dolog, ha helyben, utazgatás nélkül sikerül az ott lakóknak munkát találniuk. Éppen ezért jól számított a budapesti szövetkezet, amikor a kis hegyi faluban tervezte a varroda kialakítását.

— öt évvel ezelőtt ötven- heten kezdtünk dolgozni a varrodában — mondja Túry László üzemvezető. — Huszonöt éve dolgozom a szakmában, a FÉKISZ-nél. Igaz, mindig Budapesten laktam a családommal, de fantáziát láttam a feladatban, amit itt kell megoldanunk. Ezért cseréltem fel szívesen a pesti munkahelyet vidékivel. Szorgalmas emberek lakják ezt a vidéket, éreztem, az itteni asszonyokra lehet számítani. Igaz, varrodában nem sokan dolgoztak közülük. Néhányan korábban bedolgozók voltak a Miskolci Háziipari Szövetkezetben. Ök lettek itt a művezetők, a szalagvezetőhelyettesek, az induláskor. Később, ha vezetők akarlak maradni, vállalniuk kellett a továbbtanulást. A varrónők

Az Interinvest Fejlesztési Betéti Társulás — amely a külkereskedelmi vállalatok fejlesztési alapjainak átcsoportosításával foglalkozik — eddig csaknem 1 milliárd forintot bocsátott hazai gazdálkodóegységek rendelkezésére, hozzájárulva ezzel exportfejlesztő törekvéseik finanszírozásához.

Az egyik múlt évi bel’ek tetés eredményeként a Szobi Gyümölcsfeldolgozó Vállalatnál a napokban helyezték üzembe a nagy kapacitású gyiimölcssűrítmény-készítő üzemet, melynek létrehozáis ügyesek, szorgalmasak voltak, rövid idő alatt megtanulták a szakmát. A szövetkezet vezetőit ez sarkallta a varroda bővítésére.

— Hányán dolgoznak jelenleg a répáshutai varrodában?

— A kezdethez képest megdupláztuk a létszámot — mondja az üzemvezető. — Jelenleg százhármán vagyunk. Az idén már negyvenmillió forint értékű termelési tervet tűztünk ki célul. Ezt, időarányosan, az év első felében sikerült túlteljesítenünk. A tervezettől háromezer darabbal több farmernadrágot szállítottunk ki az üzemből.

— Hova kerül innen az áru?

— Közvetlenül a kereskedelemhez. Pillanatnyilag a miskolci és az egri nagykereskedelmi vállalat részére szállítunk. Egyébként a FÉR és a Skála a legnagyobb megrendelőnk.

— Milyen minőséget produkálnak?

— A varrodai dolgozók hibájából a minőségre eddig még nem kaptunk reklamációt. Sajnos, anyaghiba miatt elég sok az osztályos árunk. A rossz alapanyag sokszor megkeseríti az itteni varrónők életét: nem ritka, hogy bádoglemez keménységű alapanyagból kell nadrágot varrniuk. Szerencsére, a gépeink nagyon jók. A szövetkezet fokozatosan korszerűsítette a gépparkot, ma már minden művelethez speciális varrógépek állnak rendelkezésünkre. Újdonság nálunk a kismama-szalag. Számukra tavaly építettünk egy új üzemcsarnokot. Ök egy műszakban szoknyát varrnak. Jó dolog, hogy így azokat az asszonyokat is foglalkoztatni tudjuk, akik korábban családi gondjaik miatt nem tudtak munkát vállalni.

Déváid Hedvig Fotó: Fojtán Lásfzló

sához az Interinvest 90 millió forinttal járult hozzá. Ugyancsak a közeljövőben készül el a Villányi Borgazdasági Kombinát új vörösbor-érlelője.

Az Interinvest nemcsak járadékfizetés ellenében — amelynek mértéke megegyezik a banki betéti kamatok nagyságával — bocsát fejlesztési eszközöket a vállalatok rendelkezésére, hanem mind nagyobb mértékben saját tőkével is részt vesz exportfejlesztő vállalkozásokban.

Külföldön és Idehaza

Mire vállalkozik

Egymillión! forint exporlfejíeszlósre