Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-07 / 157. szám
1982. júfius 7., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Kisvállalkozás hatvan fővel Hivdi exportját 8 lipSp Szivetkezet Mi a divat SMyugat-Európában? Húsz éve vevője a sátoraljaújhelyi Hegyalja Ruházati Szövetkezet termékeinek a szovjet kereskedelem. Olcsó, kevésbé munkaigényes női és gyermekruhákat igényelt kezdetben a szovjet partner, az „üzlet” azonban így nem volt gazdaságos a szövetkezet számára. A kitartás mindkét fél számára meghozta a gyümölcsét: most a I-Iegyaljának gazdaságos a szovjet export, a szállítmányok pedig a legigényesebb nyugati divatnak megfelelő kollekciókat tartalmazzák. — Hogy jutottak el idáig? — kérdezzük Osváth István- nét, a szövetkezet elnökét. — Mi nem tudunk kétféleképpen dolgozni; úgy, hogy nyugatra jól, keletre felületesen. Ennek köszönhető, hogy az olcsó termékeken keresztül megkedvelt bennünket a szovjet partner. Közben be-bemutattunk néhány divatos holmit, amelyek aztán megtetszettek, egyre többet rendeltek belőlük. Húsz ev alatt mintegy hatszor változott az exportált termékek összetétele és növekedett a mennyiség is. A kettő együtt eredményezte, hogy a szovjet kereskedelmet ma az egyik legjobb partnerünknek tekintjük. Volt olyan év, amikor 1'8 százalékkal több női és gyermekruhát varrtak számukra. A II. ötéves tervidőszakban 139 millió forint exportárbevétel származott a Szovjetunióból, a VI. ötéves tervben már 290 millió forint. A sokéves jó kapcsolatért májusban diplomát nyújtott át a szovjet kereskedelmi ki- rendeltség titkára a Hegyalja elnökének. A szocialista országok közül még Csehszlovákiába exportálnak, számukra 2 ezer szoknyát varrnak az idén. — Háromszáztízmillió forint árbevételt terveztünk 1982-re — mondja a szövetkezet elnöke. — Ennek több mint a fele, 170 millió forint tőkés exportból származik. Érthető tehát, hogy számunkra rendkívül fontos a tőkés piac alakulása. A tavalyi év sajnos nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, most azonban reménykedünk. — Változtak közben a partnerek? — Nem változtak, továbbra is Nyugat-Európúba, az NSZK-ba, Hollandiába, Dániába, Ausztriába exportálunk különféle női ruházati terméket. Ott sem mindig egyformán kelendőek a divatos ruhák! Szeretjük a régi kapcsolatokat, amíg gazdaságos az „üzlet” nem változtatjuk a partnereket, még akkor sem, ha valaki többet ajánl. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem informálódunk másfelé is. Most például izlandi üzletemberekkel tárgyalunk ... A KISZ ÖV a tavasszal arra kérte az exportra termelő ipari szövetkezeteket, hogy növeljék, pontosabban „emeljék meg” az év elején megállapított exporttervüket. Nagyon nehéz feladat ez olyankor, amikor már mindenütt készek a tervek, a nyugati cégek is beszerezték szükségleteiket. A Hegyalja eredeti tőkés exportterve 161 millió forint volt, ehhez 6,5 miliő forintot vállalt, ám úgy látszik ezt még megtoldja, kikerekíti 170 millió forintra. — Részt vettünk két nagy divatbemutatón, tetszettek a Modelljeink.... Sokat segített a Hungarotex ... Egyszóval sikerült elhelyeznünk azt. a 9 millió forinttal több exportot. — Gondolom, nem túl könnyű a többletterméknek az előállítása sem. — Most különösen nehéz, hiszen 63 ezer órával csökken a ledolgozott munkaórák száma. Az ötnapos munkahét bevezetésére a legjobb tudásunk szerint készültünk föl, ám ez a többletvállalás akkor még szóba sem került. Szerencsénkre megalakult a szövetkezeten belül a He. rukon szakcsoport, amely kizárólag exportra dolgozik ... — Mikor alakult? Mi a feladata? — Június 28-ától műköcfik. Hatvan kitűnő szakmunkásunk alakította a Herukon kisvállalkozást. Vállalták, hogy év végéig 6,5 millió forint értékű árut termelnek exportra! Nagy dolog, de ez a kis társaság meg tudja csinálni. Tőlünk minden segítséget megkapnak, hogyne kapnának, hiszen közös érdekekért vállalnak ilyen sok többletmunkát. Hajnali 4 órától 6 óráig, illetve délután 5 órától 6 óráig dolgoznak, olyankor, amikor még, vagy már nem üzemel a nagy szalag.« Mondanom sem kell, hogy a szabadnapjaikat, a szombatokat is az üzemben töltik. A Herukon jóvoltából csökkenteni tudjuk a többi dolgozó túlóráját, amit egyébként megkövetett volna a pluszvállalás. — Milyen a szalccsopart jövedelme? — Óránként 59—90 forint, ez az összeg nem számít bele a béralapba. — Még mindig marad egy összeg a pótlólagos vállalásból. — A többit vidéki üzemeink átszervezésével és egyáltalán, új munkaszervezéssel oldjuk meg. Erre csupán egy példa: Üjhelyből a zemplénagárdi üzemünkbe telepítjük a plisszé-kazánt. A szükség igen sok ötletét kényszerít ki. Ilyenkor magunk is rácsodálkozunk, vajon miért nem jutott ez korábban is eszünkbe ... Sajnos, mi is munkaerőhiánynyal küszködünk, különösen most, a második fél évben lesz ez igazán érzékelhető, mert most kell valóra váltanunk a — módosított — terveknek nagyobb részét, öt- vennel kevesebb a létszámunk a korábbinál, de ezen felül még vagy száz embert alkalmazni tudnánk. Enyhít valamelyest a gondjainkon, hogy e hónap elején munkába állt negyven fiatal szakmunkás, akiket mi képeztünk a korszerű tanműhelyünkben. Ha már a Hegyaljánál járunk, nem hagyhatjuk ki a sokakat érdeklő kérdést: mi a divat Nyugat-Európában? Kérdésünkre Ragyák Jánosáé, a gyártmányelőkészítési osztály vezetője készséggel válaszol: — Továbbra is a réteges öltözködés a divat, így a blúz, blézer, pelerin összeállítás. Igen praktikus újdonság, hogy a vállak és a hát melegen tartására különösen ügyelnek a divatter- Vezök. A szoknyák hol bővek, hol egyenesek, a hosszuk éppen csak takarja a térdet. Divatosak a rövid- és halásznadrágok. Az anyagok: gyapjú, illetve nyárra a pamut. A színek? Krém, bordó és encián — ez a három a legdivatosabb. A blézereket ma is nagyon kedvelik a nyugati nők, de most már — fazon nélkül... I.évay Györgyi Az ügyvitel nyomdája Hatvanmillió forintos beruházással bővítette dombóvári gyáregységét a budapesti Pátria Nyomda. A főleg ügyviteli nyomtatványokat készítő kisüzem mellé 2600 négyzetméteres üzemcsarnok épült, ahol 1700 tonna űrlap, szállodaszámla, MAV-fuvarlevél és egyéb nyomtatvány készül el az idén. Kiváltani az importot Két olyan termék gyártásába kezdett a saj óvámosi Aranykalász Termelőszövetkezet vegyipari főágazata, amelyek belföldi forgalmazásával jelentős mennyiségű importot lehet megtakarítani. Ezek egyike a súrolópor, amely különböző adalékokkal „dúsított” kőporból készül. A vizsgálatok szerint az űj szer többet tud a Jugoszláviából importált, terméktől, a divatos AJAX sű- rolóportól pedig olcsóbb. A termék kedvező árfekvése, s jó tisztító hatása ellenére a kereskedelmi vállalatok még csak 150 ezer flakont rendeltek, de várhatóan az igény növekedni fog. A másik sikeresnek ígérkező termékük a Derítőn fantázianevet kapta, s a zavaros borok kese- lésére használhatják fel a nagyüzemek s a kistermelők. A szövetkezet a sajó- bábonyi vegyiművektől vette át az igen jó derítő hatású szer gyártását. A tonnánként 13 ezer forintért gyártott termékből — a keresletet figyelembe véve — 200—300 tonnát állítanak majd elő. Kezdetben 25 kilogrammos kiszerelésben, de később, műanyagüzemük fejlesztésével már egy kilogrammos csomagolásban, is kapható lesz a Derítőn. A két termék gyártásával jelentős értékű valutát lehet megtakarítani, ezért a termelés fokozásával is számolnak a termelőszövetkezet főágazatában. Olcsó fejőgépmosó A sajtáros fejőgépek mosására, fertőtlenítésére alkalmas, a korábbinál lényegesen olcsóbb berendezést hozott forgalomba a TSZKER szombathelyi területi központja. A hagyományos, sajtáros fejőgépek tisztítását, fertőtlenítését oldja meg az áj gép: a fejőkészülék tejjel érintkező terében intenzív mosófolyadék-áramlást hoz létre, s rí«—15 perc alatt egy személy tíz fejőkészüfeket fertőtleníthet. Szabad otat a kezdeményezéseknek A z egyének, a kollektívák aktivitásának lényeges eleme a munkaverseny-mozgalom. Az önkéntes elhatározáson alapuló kezdeményezések indítóokai között legfőbb helyen szerepel a közösség érdekei, céljai és az egyén érvényesülése közötti összefüggések felismerése. S ha ez igaz, márpedig a mozgalom eddigi sikerei egyértelműéin erre utalnak, még inkább szükség van, hogy meglevő tartalékaink kiaknázásával tovább ösztönözzük, szervezzük, nem utolsósorban elismerjük az alkotó kezdeményezéseket, akár egyénekről, vagy közösségekről van szó. Sokéves tapasztalat, hogy a munkaverseny legfőbb lendítőereje a szocialista brigádok, kollektívák mindennapos munkája, azonban nem mondhatunk le az egyéni verseny- formákról sem. Mégpedig annál crz egyszerű oknál fogva, mert az egyén alkotóerejének, aktivitásának kibontakoztatásán alapul a kollektívák, a szocialista brigádok teljesítménye is. A munkaverseny szervezeti rendszerének fejlesztése azért válik szükségessé, mert az új gazdasági követelmények a korábbitól eltérő munkát, másfajta módszereket igényelnek. Ma, amikor a munka minőségének a javítása az egyik alapvető feladatunk, a mozgalomnak sem lehet más célja, mint az, hogy tegye lehetővé a dolgozók kezdeményezőkészségének fokozottabb kibontakoztatását, tárja fel és hasznosítsa a gazdálkodás belső tartalékait, továbbá, hogy a munkaversenyben való részvétel az eredményekkel arányosan nagyobb erkölcsi: s anyagi elismeréssel járjon. Számos kezdeményezés tanúi lehetünk megyénkben Is. így, a miskolci pamutfonóban egyik fő feladatnak a közvetlen termelésirányítókkal szemben támasztott követelmények növelését tekintik, hogy ily módon is segítsék a gyáron belül a munkaverseny-mozgalmat. Hat esztendő telt el azóta, hogy bevezették o Kiváló Művezető kitüntetési formát. A versenynek az a célja, hogy a művezető, a munkaköri kötelességet meghaladó tevékenységével járuljon hozzá a termeléssel, a minőség javításával, illetve a termelékenységgel összefüggő célok valóra váltásához. Ebben a versenyformában az is követelmény, hogy a művezető munkájával segítse üzemrészének gazdasági, politikai és kulturális fejlődését. Az értékeléskor két egymást követő év munkáját veszik figyelembe, s a cím odaítélése esetén a művezető tevékenységét oklevéllel és 3000 forint pénzjutalommal ismerik el. Egyik-másik helyen megfigyelhető olyan törekvés is, améiy cr brigádok önállóságának növelésére irányul. Például a brigád szervezi meg a munkát, állást foglal bérkérdésekben és a kollektívának járó jutalom elosztásában. Vagy a brigád együttesen hozza, meg □ döntéseket, és ezek végrehajtásáért is együttesen felel. Nem egy esetben felszínre kerülnek olyan vélemények, hogy nincs minden rendben a munkaversenyben résztvevők onyagi ösztönzésével. Igazuk von azoknak, akik azt mondják; a középszerűt, az átlagos teljesítményt elismerő gyakorlat fékezőleg hat a kezdeményezésekre. Vagy, hogy nagyon sok munkahelyen nem megoldott a minőségjavítás, az anyagéi energiamegtakarítás ösztönzése. Persze, az is követelmény, hogy maga a versenyvólialás rs a munkaköri kötelesség át. logos színvonalát meghaladó teljesítmény elérését tűzze célul. Indokolt esetben az átlagos színvonal elérése is lehet a vállalás tartalma, a magas fokú szervezettséggel dolgozóknál pedig az elért színt megtortása. Rossz hangulatot szül, fékezi a versenykedvet, amikor a végzett munkát és a versenyváilalásban rögzített feladatok teljesítését egymástól elszakítva értékelik, s ennek megfelelően díjazzák. Az sem ösztönöz, amikor csekély összeggel „jutalmazzák" egy-egy kollektíva égész évi fáradozását, mondva«, csak ennyire van lehetőség. L L Még sok minden bizonytalan Az útkeresés időszakában Az olcsó szénhidrogének időszakában, amikor hazánkban is sor kerüli, a szénbányászat racionalizálására; Ózd környékén is új iparágakat telepítettek, új üzemeket hoztak létre. Részben a szénbányászatból felszabadult: férfi munkaerők foglalkoztatására; részben pedig a családok jövedelmének biztosítása, illetve növelése érdekében, a nők számára is munkalehetőséget biztosítottak. Bányavölgyi József műszaki és termelési vezető, az elsők között volt, aki 1965 júliusától részt vett az Ózd- vidéki Szénbányák Tröszt keretében, szervezetében működő olyan üzemek létesítésében, amelyek egyre bővülő termelési kooperációt teremtettek az akkori Villamos Berendezés és Készülék Művek (VBKM) gyáraival. Kezdetben az üzemek dolgozóinak nem volt nehéz dolga. A királdi és a som- sályi telepen az idő tájt még nem végterméket, hanem viszonylag egyszerű alkatrészeket gyártottak. Ezek pedig nem igényeltek különösebb szakképesítést. Érthető tehát, hogy az ipartelepítést követő évek során — a mai napig — a gyáregység létszáma elérte az 508 főt. S tegyük hozzá, a produktív állomány mintegy 60—65 százalékát nők alkotják. Csupán a szerszám- készítők, a lakatosok, a műszakiak és a segédmunkások férfiak. Persze nemcsak a létszám, a technológiai felszereltség és a termékszerkezet változott az elmúlt idők során. A gyáregység „történelmében” fontos dátum az 1976- os év, amikor is a VBKM. illetve annak világítástechnikai gyára a kooperációs kapcsolat stabilitásának fokozása, az irányítás egyszerűsítése érdekében átvette a szénbányáktól a farkaslyuki központú királdi és somsályi üzemeket. Az ezt követő időszak termékszerkezet-váltásáról Bánvölgyi József a következőket mondja: — Az ózdi gyáregység gyártási profilja mindenben igazodott, a belső, kooperáció diktálta követelményekhez. Mindig olyan mértékű volt a termékszerkezet-váltás, mint amit a fejlődés és adott időszakban a VBKM gyártási profilja megkíván. — Ez é” január 1-től megszűnt a VBKM. A gyáregj«ség azóta az ELCO Villamos Készülékek és Szerelési anyagok Gyára. Ózd vidéki gyáregységeként működik — mondja a műszaki-termelési vezető. — A változás pillanatnyilag még nem hozott lényeges fordulatot Királdon, továbbra is alkatrészeket gyártunk, amelyeknek száma igen nagy. mintegy 1700— 1800-féle gyártmányból tevődik össze. — Kiemelten kezeljük a somsályi telepet, hiszen itt történik a vásárolt és a legyártott alkatrészekből a késztermékek gyártása. Itt végezzük az összeszerelést, az ellenőrzést, a bemérést, a csomagolást, s innen kerülnek kiszállításra a különböző kereskedelmi vállalatokhoz a késztermékek, igen nagy mennyiségben, milliós nagyságrendben gyártunk kismegszakítókat a nyugatnémet Siemens licenc alapján. Ezek túlnyomó része exportra kerül. Űj termékünk a svájci Weber típusú kismegszakító. — Milyen változások történtek a VBKM megszűnését követően a gyáregységben? — Királdon üzembe helyeztünk egy gyorssá j toló gépet. A Weber típusú kis- megszakító-gyartás arányának növelésével fokozódott a korszerű termékek részaránya. Az anyagköltség csökkentése érdekében részben az olcsóbb anyagok alkalmazását, részben pedig az importanyagok helyettesítését szorgalmazzuk. Ahol erre mód van, a drágább rezet az olcsóbb alumíniummal helyettesítjük, és a késes biztosító betétekhez szükséges olasz import helyett a Csepel Művek termékeit használjuk. — Mit várnak a nagyobb fokú önállóságtól ? — Csak reméljük, hogy a változás nagyobb előnyt jelent. Már az is jelentős, hogy. a korábbi időszakhoz képest nem kell tíz gyárnak mintegy ezerfős vezérigazgatóságot „eltartani”. — És egyébként? — Egyébként? ... Még sote minden bizonytalan, kiforratlan. Az útkeresés időszakában vagyunk... Ügy tűnik, hogy a gyáregység gazdálkodásában a biztonságra törekszik. A termeléstől az értékesítésig, a beruházásoktól a műszaki fejlesztésig — a nagyobb önállóságnak megfelelően — a tervező-, vezető, irányítómunkában nagyobb szerep jut az Ózd vidéki gyáregységnek. És ez így helyes. Hiszen lassan „felnőtté”, érett már ez a kollektíva. Buciiért Miklós
