Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-07 / 157. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1982. július 7., szerda .Ma hazánkba érkezik Francois Mitterrand (Folytatás az 1. oldalról) A második világháború kezdetén behívták katoná­nak. Hamarosan fogságba esett, ahonnan sikerült meg­szöknie. Szökését követően részt vett az ellenállásban és megalapította a hadifoglyok országos mozgalmát. Fran­ciaország német megszállása idején az ellenállási mozga­lom megbízásából több uta­zást tett, Londonban talál­kozott de Gaulle tábornok­kal is. 1944-ben de Gaulle kormánya mellett a hadifog­lyokkal foglalkozó részleg főtitkára volt. 1946- ban első ízben vá­lasztják Nievre megye nem­zetgyűlési képviselőjévé. 1947- től fontos állami tiszt­ségeket töltött be, mint a volt frontharcosok miniszte­re, majd miniszterelnökségi államtitkár, államminiszter, belügyminiszter, pecsétör és igazságügy-miniszter. 1949-től folyamatosan Montsauche já­rás tanácsnoka, 1964-től Nievre megye főtanácsának elnöke, 1959-től Chateau- Chinon város polgármestere volt. 1959 és 1962 között Nievre megye szenátora, 1962-től folyamatosan Nievre megye nemzetgyűlési képvi­selője, 1971 júniusában a Francia Szocialista Párt első titkárá­vá, 1972-től a Szocialista In- ternacionálé alelnökévé vá­lasztották. 1972-ben Georges Marchais-val, a Francia Kommunista Párt főtitkárá­val, és Robert Fabre-ral, a baloldali radikálisok moz­galmának elnökével aláírta a baloldal közös programját. A Szocialista Párt első tit­káraként 1976-ban látogatást tett hazánkban. 1965-ben indult először a választásokon, a baloldal kö­zös köztársasági elnök jelölt­jeként. 1974-ben, másodszori elnökjelöltsége idején több mint 11 millió (43,24 száza­lék) szavazatot szerzett az első fordulóban, míg a má­sodik forduló mintegy 13 millió szavazója (49,19 szá­zalék) csaknem megválasz­totta. Az 1981-es elnökválasztás második fordulójában a Francia Kommunista Párt támogatásával szerzett csak­nem 16 millió szavazat fölé­nyes győzelmet jelentett Francois Mitterrand számá­ra. 1981. május 21-én iktat­ták be a Francia Köztársa­ság elnöki tisztségébe. Francois Mitterrand szá­mos politikai tárgyú könyvet írt. „Látványos és történelmi tettnek” nevezte Francois Mitterrand francia elnök kö­zelgő magyarországi látoga­tását a párizsi elnöki palota szóvivője. Michel Vauzelle kedden hangsúlyozta, hogy a látogatás a maga nemében két szempontból is az első: Mitterrand személyében elő­ször látogat francia államfő hivatalosan Magyarországra, és egyúttal ez lesz a francia elnök első kelet-európai útja is. A szóvivő kifejtette, hogy Mitterrand „úttörő munkát” kíván végezni a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében, mivel ezek Párizs megítélé­se szerint jelenleg elmarad­nak a kívánatostól. A láto­gatás alatt a francia elnök átfogó eszmecserét fog foly­tatni Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával nemzetközi kérdésekről, min- denejcelőtt a kelet—nyugati kapcsolatokról. A magyar—francia árucse­re-forgalom 1976—81 között megkétszereződött, s tavaly elérte a 360 millió dollárt. A további, erőteljesebb fejlesz­tésének feltételeit elsősorban a kooperációk bővítésével igyekeznek megteremteni, a két ország szakemberei. Az egyik legkiterjedtebb együttműködés a vegyipar­ban a francia Rhone-Poulence és a Chemolimpex között alakult ki. A két vállalat több mint 4 esztendeje kö­tött keretszerződést, amely­nek értelmében a Chemol­A francia ellenállási moz­galomban ' szerzett érdemei alapján több magas kitün­tetés tulajdonosa. Francois Mitterrand 1944. október 28-án kötött házas­ságot Danielle Gouze-zal, aki szintén a francia ellenállási mozgalomban tevékenyke­dett, s ezért már tizennyolc éves korában magas kitünte­tést kapott. Két gyermekük van. Francia részről szükséges­nek tartják a párbeszéd fel­újítását Európa két része között. A francia elnök vár­hatóan arra is felhasználja a budapesti látogatás által kínált alkalmat, hogy kifejt­se álláspontját a kelet-euró­pai országokhoz fűződő gaz­dasági kapcsolatokról, tekin­tetbe véve az amerikai lépé­seket is. A francia—magyar gazda­sági kapcsolatokat a szóvivő „nagyon is gyöngéknek” mi­nősítette, és hangsúlyozta, hogy e kapcsolatok is újabb ösztönzést kaphatnak a lá­togatás alatt. Utalt arra, hogy Michel Jobert külkereske­delmi miniszter az elnököt kísérő delegáció tagja lesz. Az Elysée-palota szóvivője végezetül kijelen.; de, hogy a gazdasági és a kulturális kapcsolatok fejlesztéséről konkrét döntések ’ is várha­tók. impex koordinálja a Rhone- Poulence és több magyar vegyipari vállalat — a Nit- rokémia, a Budapesti Vegyi­művek, a Tiszai Vegyi Kom­binát, a Borsodi Vegyi Kom­binát — együttműködését. A partnerek elsősorban petrol­kémiai cikkek, intermedie­rek,' növényvédő szerek, gyógyszerek gyártásában mű­ködnek együtt, illetve ezek kereskedelmi forgalmát fej­lesztik. A keretmegállapodás máris • számottevő magyar kivitel számára teremtett francia piacot. Az együttmű­Magyar—francia kooperációk Francia vélemény Mitterrand útja előtt Idős kora ellenére is aktívan dolgozik bencúrfalvi műtermében id. Szabó István Kossuth-díjas fafaragó szobrászművész. A 79 éves mester alkotásai bejárták a világot és a hazai kiállítótermekben is rendszere­sen megtalálhatók. A „Négyökrös szántás" c. művével „Menyasszonytánc" (hordóterv) * Munkában a mester Alkotásait ismeri a világ ködés legjelentősebb magyar résztvevője, a Borsodi Vegyi Kombinát 1981-ben a koope­rációban készülő fóliából kö­zel 21 millió forint értékben exportált. Az idén a BVK francia partnerével elsősor­ban növényvédő szerek gyár­tásában kooperál, az elkép­zelések szerint a kivitel 1982- ben meghaladja a 20 millió forintot. • Évente jelentős mennyi­ségben vásárol az Agrotröszt mezőgazdasági gépeket, töb­bek között szálastakarmány- betakarító kombájnokat a Hesston francia leányválla­latától, a Coex-től. Ellen­tételként a Komplex siló­adaptereket, hajtóműveket szállít. Az együttműködést, amelyben az Agrotrösztön és a Komplexen kívül a Me­zőgéptröszt is részt vesz, 1974-ben alakították* ki, majd az elmúlt esztendőben to­vább bővítették. Ennek eredményeként a Komplex exportja 1981-ben megha­ladta az 50 millió forintot, s az elképzelések szerint az idei kivitel megközelíti a 90 millió forintot. Egy másik együttműködés alapján a Mezőgéptröszt veszprémi vállalata már sorozatban gyártja, francia licenc alap­ján a háztáji kistraktorokat, amelyek eddig hiányoztak a hazai piacról. Több mint 6 éves múltra tekint vissza a Hungarocoop, illetve a Tisza Cipőgyár és a franciaországi székhelyű Adidas cég kooperációja. A Tisza Cipőgyár 1975 óta gyárt Adidas-technológia, gyártási eljárás és modellek alapján különféle sportcipőket. 1975 és 1979 között a magyar ex­port értéke megközelítette a 350 millió forintot. 1980-ban a partnerek változatlan fel­tételekkel meghosszabbítot­ták a kooperációs szerződést, s ennek keretében már a múlt esztendőben több mint 1,5 millió pár cipőt és mint­egy 1 millió pár cipőtalpat készítettek a francia partner részére a hazai vállalatnál. A rhagyar export 1981-ben megközelítette a 190 millió forintot, s várhatóan a kivi­tel az idén is eléri ezt a szintet. Légi katasztrófa Kedden a kora hajnali órákban Moszkvában, a Se- remetyevói repülőtér közelé­ben lezuhant az Aeroflot légitársaság egyik repülőgé­pe. A gép a Moszkva—Dakar —Freetown útvonalon közle­kedett. A katasztrófa körül­ményeinek kivizsgálására kü­lönbizottságot hoztak létre. Miguel de la Madrid Hurtado nyerte a mexikói elnökválasztást. Képünkön: a 48 éves politikus és felesége a vasárnapi szava­zás után. N egyvenhét éves, jogot végzett és kitűnő gazdasági szakértő hírében áll Mexikó új elnöke: Miguel de la Madrid Hurtado. Vasárnap rendezték az elnökválasz­tásokat Latin-Amerika legnagyobb spanyol nyelvű orszá­gában, ahol a 70 milliós lakosságból több mint 31 millió­nyian járulhattak az urnákhoz. Hogy mennyien éltele al­kotmányos jogukkal, arra nézve egyelőre nincs adat, mint ahogy a választások végleges eredményét, a voksok sukat piondó arányát is csak később hozzák nyilvánosságra. A 64 szenátor és a 400 képviselő mellett azonban de la Madrid megválasztása bizonyosra vehető. Mexikóban hatévenként újítják meg az államfői tiszt­séget. Több mint fél évszázada mindig a kormányzó FRI, az Intézményes Forradalmi Párt jelöltje nyerte el ezt a tisztséget Négy évvel ezelőtt módosítottak az elnökválasz­tási gyakorlaton. A nagyszabású politikai reform kereté­ben lehetővé vált, hogy az idei választásokon az ellenzék is állítson jelöltet, összesen kilenc párt hét politikusára szavazhattak a mexikóiak, két párt de la Madridot támo­gatta. Érdemes sorra venni az ellenzéki jelölteket is. Amaldo Martinez Verdugo, az 1978-ban legálissá vált kommunista párt vezére, a baloldali csoportosulásokból a múlt év őszén alakult Szocialista Egységpárt nevében indult. A katolikus konzervatívok Pablo Emilio Maderot jelölték. Candido Diazt, a Dolgozók Szocialista Pártja jelöltét, Rosario Ibarra de Piedra asszonyt a Dolgozók Forradalmi Pártja támogatta, Képviseltette magát a választásokon a liberális irányzatú, kis létszámú Mexikói Demokratikus Párt is. Hagyomány volt Mexikóban, hogy a kormányzó párt jobb- és balszárnyának jelöltjei felváltva kerültek a leg­magasabb közjogi méltóságba. Ezúttal úgy tűnik, szakítot­tak ezzel a gyakorlattal: de la Madrid — akárcsak elődje — a PRI jobbszámyát képviseli. A Harvard egyetem dip­lomája már önmagában is jó ajánlólevél számára, de me­xikói források kiegészítik életrajzát azzal is, hogy nevéhez fűződik a volt elnök, Lopez Portillo nagyszabású fejlesz­tési programjának kidolgozása. 1975-től pénzügyminiszter­helyettesként dolgozott, 1979-ben a tervezési és költségve­tési minisztérium élére került. Washingtoni kapcsolatain kívül jelölésében alighanem ax dönthetett mellette, hogy Mexikó súlyos gazdasági nehéz­séggel küszködik. Hetvenmilliárd dolláros külföldi adós­ság, a tavalyi 28 százalékkal szemben az idén előrelátha­tóan 50 százalék körüli inflációs ráta, aggasztó arányokat öltő munkanélküliség és elnyomorodás — így fest az or­szág szomorú mérlege. A másik serpenyőben kétségkívül jelentős — egyetlen! — tényező az olaj: Mexikó naponta másfél millió hordót exportál, s hatalmas tartalékai egy­szersmind a hitelezők számára is megnyugtatóak. Az ország nemzetközi tekintélyét, nem utolsósorban a szocialista országúkhoz, a fejlődő világhoz és Latin-Ameri­ka haladó mozgalmaihoz fűződő szívélyes viszonya alapoz­ta meg. Emiatt gyakran bírálták a szomszédos Washing­tonban. Dp la Madrid éppen ezért programjában — diplo­matikusan — a belső problémákra helyezte a hangsúlyt: a demokrácia erősítésére, p korrupció letörésére, a társadal­mi igazságosság és egyenlőség fejlesztésére. USA „segítség” az evakuáláshoz (Folytatás az 1. oldalról) 1600 amerikai tengerészgya­logost küldjön Nyugat-Bej- rútba, az ott körbezárt mint­egy 6 ezer palesztin gerilla lefegyverzésére, s e?t köve­tően a városrész ideiglenes ellenőrzésére. A hír szerint állítólag Franciaország is kész katonákat küldeni ugyanerre a célra. Sem Wa­shingtonban, sem Jeruzsá­lemben nem fűztek hivatalos kommentárt az izraeli rádió híréhez. Egyiptom kedden a liba­noni . válsággal kapcsolatos közös álláspont elfogadására szólította fel az arab orszá­gokat. Az erről szóló hiva­talos bejelentést Oszama el Baz egyiptomi külügyi ál­lamtitkár tette az egyipto­mi nemzetbiztonsági tanács ülését követően. El Baz el­mondta, hogy Mubarak el­nök „kapcsolatba lépett” a libanoni válságban közvetle­nül érintett arab országok­kal. Faruk Kadduml, a PFSZ politikai osztályának vezető­je és Mohamed Bucetta ma­rokkói külügyi államminisz­ter kedden Párizsba érkezett. A francia fővárosban csatla­koznak hozzájuk az Egyesült .Arab Emírségek és Algéria képviselői. Az arab politiku­sok a libanoni helyzetről folytatnak majd tárgyaláso­kat Cheysson francia kül­ügyminiszterrel. Az eredeti­leg keddre tervezett találko­zót párizsi bejelentés szerint „időzítési problémák miatt” néhány napra elhalasztották. Tovább tartanak a diplomáciai próbálkozások a libanoni válság megoldására, miközben egyre szorosabbra záródik az izraeli gyűrű Nyugat-Bejrút körül. Képünkön: izraeli harckocsi a libanoni fövő. ros két részét elválasztó övezetben.

Next

/
Thumbnails
Contents