Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-01 / 152. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. július 1., csütörtök Nézőtéri meditáció Köszöntő, várakozásból Mérlegen az időnk Csupa isiétiés, felújítás Jelenet e Csárdáskirálynőből: Psota Irén, Latinovits Zoltán és Huszti Péter Színjátszó fesztivál ECazincbarzikán I Él és konokul tovább él a köztudatban egy tévhit, amely szerint a nyári hóna­pokban az emberi agy csak könnyed bohóságokat, szelle­mi együttműködést, nem igénylő, kalandos története­ket,. átlátszó bűnügyi histó­riákat, rettentő bunyókkal operáló műveket, rémségek­kel ijesztgető katasztrófa­történeteket és hasonlókat képes befogadni, s amely műben már a magvasság leghalványabb jele is meg­mutatkozik, azt nem szabad a melegben tálalni. Ez a fel­fogás tükröződik az országos filmosztásban — kevés kivétel­lel évek óta igen markánsan —, s ezt tükrözi nagyrészt a júliusi premierfilm-ígéret. Az országos filmosztást a me­gyei mozivóllalatok részben kénytelenek követni, hiszen az új filmek bemutatásának időpontja kötött, másrészt saját jól felfogott anyagi ér­dekükben is igyekeznek ezt a bemutatási politikát követni, hát gyorsan újra, meg újra műsorra tűznek nagyobb lá­togatottságot és bevételt Ígé­rő. ám értékeiket tekintve igénytelen filmeket. A mai nappal kezdődik jú­lius, a kánikulai hónap. Az országos osztásban mától lát­ható a Hárman a slamaszti- kában című amerikai bohó­zat, amely Miskolcon immár hetek óta szolgál szellemi táplálékul és szórakozási for­rásul sokaknak. Ugyancsak mától szerepel az országos felújítási programban az 1971-ben készült, magyar— NSZK koprodukcióban, Szi- netár Miklós rendezésében létrejött Csárdáskirálynő, a már-már fétisként emlege­tett Kálmán Imre-operett filmváltozata. Szinetár Csár­dáskirálynője nem az erede­ti szövegre, hanem a ná­lunk szeretett és vágyott Bé- kefi—Kellér szövegkönyvre épült a rendező és Mischa Miéinek feldolgozásában. Ti­zenkét év előtti kritikánkat fenntartjuk, elismételni szük­ségtelen. A zenés szórakoz­tató művek iránti igény megmutatkozott e film láto­gatottságában, amely messze kiugró volt és az eltelt tíz év alatt készült hazai filmek legmagasabb látogatói szá­mát érte el. Akik a miskolci színházbeli Csárdáskirálynő- felfogást elutasították, mast találkozhatnak egy merőben más fajtával. (Feljebb egy képet közlünk a filmből a nagyszámú nemzetközi sze­replőgárda három magyar tagjáról.) Látható még új bemutató­ként a héten a Vízimese• cí­mű, lengyel—angol ifjúsági történet és igen sok, a kö­zelmúltban és korábban ját­szott, kasszasikert ígérő filmalkotás és filmipari ter­mék. Ezekről a napi műsor­hirdetésekben tájékozódhat az érdeklődő. (bcnedck) Ma, július 1-én, csütörtö­kön délelőtt 10 órakor — a hagyományoknak megfelelő­en — újra felvonják az ifj. Horváth István nevével fém­jelzett országos színjátszó fesztivál és a házigazda Ka­zincbarcika város zászlaját az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár előtti téren. Először 1972-ben tör­tént ez így. Most hatodik al­kalommal találkoznak egy­mással hazánk amatőr szín­játszóinak legjobbjai. Szokássá lett az is. hogy a kazincbarcikai seregszemlére meghívnak külföldi együtte­seket, s jelen vannak a fesz­tiválon az Amatőr Színhá­zak Nemzetközi Szövetsége elnökségének képviselői is. A ma kezdődő színjátszó feszti­válra a következő országok­ból érkeznek együttesek: Szovjetunió, Bulgária, Cseh- szlovákia, . Német Szövetségi Köztársaság, Hollandia és Japán. Az ő előadásaik min­den bizonnyal új színeket raknak majd a fesztivál „pa­lettájára”; s várhatóan a szakmai tanácskozásokon is hasznos véleményekkel já­rulnak hozzá a tartalmas munkához. Mert reménnyel köszönt­jük — mint eddig mindig — most is a kazincbarcikai színjátszó fesztivált; azzal a reménnyel üdvözöljük és kö­szöntjük a megyénkbe, a Kazincbarcikára érkezett amatőr színjátszókat, hogy bemutatóik, négynapos együtt- létük, találkozóik és véle­ménycseréjük lendületet ad a hazai amatőr szín játszómoz­galomnak. Tartalmas találkozóban bí­zunk. S ünneprontás nélkül ehhez mindjárt hozzá kell tenni: azért hangsúlyozzuk az ilyenkor szokásos „biza­Vássza Zseleznova alakjá­ban Gorkij az orosz nagypol­gári kereskedővilág éppoly kitűnő, nagy formátumú egyé­niségét örökíti meg, mint Je- gor Bulicsov figurájában. Vássza, ez a vasakaratú asz- szony halálos betegen is el­követ mindent, hogy széthul­ló családját összetartsa. Két­kodás-várakozás-reménylés” érzését, mert az utóbbi két kazincbarcikai fesztiválon nemegyszer tapasztalhattunk megtorpanást; hallhattunk csalódással és bizakodással vegyes hangokat, vélemény- nyilvánításokat. A két évvel ezelőtti fesztivál zárásakor a zsűri elnöke így fogalma­zott: ........ az amatőr színját­szómozgalom jelenleg nem áll igen magas szinten.. E megfogalmazás mögött nem csupán az állt, hogy nem tudták kiadni a fődí­jat; nem csupán az. hogy nem találtak díjazásra érde­mes színészi játékot-alakí- tást; s nem csupán az, hogy sok volt az együttesek elő­adásaiban a felszínesség ... Az is hozzá tartozik az igaz­sághoz, hogy a szakmai vi­ták sem mindig folytak jó mederben ... Bízzunk hát abban: idén másként lesz. Ezt mindenek­előtt a meghívásra érdemes­nek talált csoportok bizto­síthatják. A következő na­pokban az alábbi együttesek lépnek majd színre Kazinc­barcikán: SZKÉNÉ Együttes (Budapest); Tatabányai Bá­nyász Színpad; Civitas Ama­tőr Pinceszínház (Sopron); VIDEOTON Színjátszó Cso­port (Székesfehérvár); Sze­gedi Egyetemi Színpad; a Tóth Árpád Gimnázium és a KPVDSZ Diákszínpada (Deb­recen) ; SZKÉNÉ Színház (Budapest); Dunakeszi Pin­ceszínház; Térszínház (Bu­dapest) ; Oklahoma Termé­szeti Színház (Budapest); Pécsi Nyitott Színpad; Deb­receni Színjátszó Stúdió és „Ferrum” Színpad (Szom­bathely). A délelőtti megnyitó után felgördül a függöny ... ségbeesett küzdelmét társak nélkül vívja meg; menye, aki ugyan érti őt, már egy újabb világ embere. Gorkij drámá­jából most Havas Péter ren­dezésében tévéfilm készül a Magyar Televíziónál. A for­gatást hétfőn kezdték, és elő­reláthatólag július 9-ig tart <t. n. JJ i . Vássza Zseleznova Ember—munka—társadalom Az innováciét befolyásoló folyamatok Az Országos Tervhivatal megbízásából készített lanul- mánytervezelet az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Rendszerelemzési . Irodája, amelyben azokat a tényezőket kísérelte meg feltárni, ame­lyek hosszú távon — kétezerig terjedően — befolyásolhatják a gzdaság fejlődését. Az in­novációt, a gazdasági meg­újulást befolyásoló tényezők­ről tartott előadást a miskolci nyári egyetemen tegnap, jú­nius 30-án délelőtt dr. Vecse- nyi János, a rendszerelemzési iroda osztályvezetője. Általános emberi igény, hogy mindig valami új dolgot találjunk ki. Ez tulajdonkép­pen velejárója a társadalmi fejlődésnek, ami az utóbbi években rendkívül felgyor­sult. A nemzetközi kereske­delem, a piacok kibővülése olyan versenyt produkál, hogy törvényszerűen és állandóan új és újabb termékeket szük­séges létrehozni. Ha úgy tet­szik, a gazdaság folyamatos megújulása — innovációja keli ahhoz, hogy a nemzetközi versenyben talpon maradhas­sunk. Az innováció fogalma nem új, vagy csak annyiban, hogy a magyar gazdaságban az el­múlt évtizedben került hang­súlyosan előtérbe. Minden­esetre többé-kevésbé igaz a magyar gazdaságra, hogy még mindig nem eléggé veszi fi­gyelembe: nem elégséges, ha csak képesek vagyunk az Ú3 technológia befogadására. Az innovációnak értékesítési és gazdasági eredményeket is produkálnia kell. A magyar gazdaságban pedig még min­dig magas a termékek „élet­kora” és években mérhető a lemaradás az innovációs lánc átfutási idejében, tehát amíg az ötletből gazdasági siker születik. Jóllehet, a már említett vizsgálat — s a tegnapi elő­adás is — elsősorban a mű­szaki. ■gazdasági megújulás­képességet befolyásoló ténye­zőket vette számba, maga a megújulás nemcsak a gazda­ságra leheí kihatással, tehát nemcsak a gazdasági fejlődés oldaláról érdekes. A megújul­ni képes, gazdasági sikereket hozó gazdaság ugyanis meg­teremtheti azokat a feltétele­ket. amelyek a társadalom más területein is eredményez­hetik a fejlődést. így például megteremthetik a lehetőséget az egészségügy vagy a köz­oktatás megújulására is. A gazdasági fejlődés olda­láról így egyáltalán nem mel. lékes, hogy a gazdasági szer­vezetek mennyire alkalmasak az innováció sikeres megoldá­sára. Kérdés viszont, hogy a siker mennyiben 1'ügg a kör­nyezettől. illetve az egyéntől, akik lényegesek a megújulás megvalósítása szempontjából. A válasz korántsem könnyű. A már említett vizsgálat vé­gűi is 25 olyan tényezőt hatá­rozott meg, amelyek akadá­lyozhatják a megújulást. Ezek közül a gazdaság túlzott 'cent­ralizáltságát. a gazdasági sza­bályozók hiányosságait, a piac hiányát, a piaci orientáció hiányát, a vállalati érdekelt­ség hiányát értékelték a szak­emberek a tapasztalatok alap­ján a _ legdöntőbbeknek, s mindössze tizedik helyen je­lölték meg az anyagi feltété-' lek hiányosságát. A nyári egyetem résztvevői egyébként egyéni és kollektív munkában maguk is megkí­sérelték rangsorolni az aka­dályozó tényezőket. A konkrét tapasztalatok elemzéséből egyébként úgy tűnik: válla­lataink ma még inkább a gaz­dasági szabályozókhoz, mint­sem a piac követelményeihez Igazodnak rugalmasan. A miskolci nyári egyetem résztvevői tegnap délután Aggtelekre kirándultak. Ma a vezetői típusokról és a veze tési stratégiáról hangzik el előadás és konzultáció. Es önnek milyen az élet­módja? Jó avagy rossz? Gaz­dag, netán szegényes? A jel­zők sehogy sem illeszkednek. A kérdésre nehéz a felelet. Mintha maga az „életmód” is azon kifejezések sorába tar­tozna, amelyek közszájon fo­rognak. ám pontos tartalmu­kat csak kevesen ismerik. Nem csoda. Meghatározá­sán még a szakemberek is vi­tatkoznak. A Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának Szociológiai Kutató Intézete által szervezett konferencián például az életmódnak több mint húsz különböző definí­cióját ajánlották és alkalmaz­ták. A honi kutatók közül Kulcsár Kálmán olyan rend­szerként fogja fel az életmó­dot, amely mindennapi éle­tünkben, ismétlődő, lényeges tevékenységeinkben nyilvánul meg. Ezt a tevékenységi-ma­gatartási rendszert a szocioló­gusok a nap mind a huszon­négy óráját átfogó időmérleg- felvételek alapján vizsgálják. Arra keresnek válasz^, hogy milyen tevékenységekkel, kik­nek a társaságában, hol tölt­jük a nap 24 óráját... Például munkaidő után a háztájiba, vagy kirándulni indulunk, a gyereknek mesélünk vagy ta­karítunk, Brechtet olvasunk, vagy vodkát iszunk? ... MENNYIT DOLGOZUNK? Legutóbb 197(3—77-ben, a népességünk összetételét jói reprezentálóan, hétezer 15— 69 éves állampolgárról ké­szítettek időmérleg-felvételt. A szakemberek a tevékenysé­geket 100, helyszíneit 37, résztvevőit pedig 10 különbö­ző típusba sorolták. A vizs­gálat mélységére jellemző, hogy a kiválasztott napon a megkérdezetteknek mind az 1440 percét feltérképezték. És önnek milyen az életmódja? A válasz a feldolgozott mér­legekből, a mára helytálló következtetésekkel meríthe­tő: Ezek szerint Magyarorszá­gon az aktív kereső férfiak 8 óra 24 percet, a nők 7 óra 40 percet töltenek főfoglalkozású munkahelyükön. Dr. Andorka Rudolf és Falussy Béla e ténnyel kapcsolatban megál­lapítja: a műhelyekben, a mezőgazdasági üzemekben és a szolgáltatásban eltöltött, a törvényesnél lényegesen hosz- szabb munkaidő legfőbb okát a túlórában kell keresni. Más elemzések szerint a szocialis­ta szektorban dolgozó fizi­kai foglalkozásúak havonta átlagosan kilenc túlórát tel­jesítenek. Ez is magyarázza azt a tényt, amely szerint: az értelmiségiek munkaidő­tartama 7 óra 45 perc, a szakmunkásoké 8 óra 26, a segédmunkásoké 8 óra 42, a mezőgazdasági gépkezelő­ké pedig 9 óra 28 perc. JÖVEDELEM­KIEGÉSZÍTÉS A főfoglalkozáson kívül, az aktív kereső férfiak naponta 61. a nők pedig 52 percet töltenek további jöve­delem-kiegészítő munka- tevékenységgel. A ház­táji és kisegítő gazdaságok hozzávetőlegesen 2.7 milliárd munkaórát, szívnak fel, évente. Ugyanannyit, mint 1972-ben. holott e gazdaságok száma az­óta 13 százalékkal csökkent. Az összevetés jelzi, hogy az érintettek a korábbinál hosz- szabban időznek a kertben, vagv az állatok, az ólak. is­tállók körül, a megelőző idő­szaknál nagyobb termelési ér­téket előállítva. A foglalkoz­tatási átrétegzödést is meg­világítja az a részletezés, mely szerint a 2,7 milliárd munkaóra 43 százalékát a munkásosztályhoz, 42 száza­lékát pedig a termelőszövet­kezeti parasztsághoz tartozók dolgozták le. Sokan vannak tehát azok. akik . a városi iparból viszik haza fizetésü­ket, s ugyanakkor a háztáji­ban mezőgazdasági munkás­ként gondozzák a növénye­ket, az állatokat. Az átlag mögé nézve a kénhez az is hozzátartozik, hogy a vizs­gált napon a kisgazdaságban ténylegesen dolgozó férfiak 1 óra 45 perc—4 óra. a nők. 1 óra 21 perc—3 óra közötti időszakot szenteltek a háztá­jinak. Ugyancsak az időmér­leg diktálja: e munkák zö­me az idősekre hárul. Míg ugyanis a 60—69 éves férfiakra nanonta átlagosan 118 nerc esik, addig a 15— 29 évesekre mindössze 29 perc. Ehhez még vegyük hozzá, hogy a tapasztalatok szerint minden tizenkilencedik férfi foglalkozik házépítési, bővíté. si és karbantartási munkával, minden tizedik pedig ház­tartási berendezését, jármű­vét reparálja. Ez utóbbira egyébként évente 185 millió órát fordítanak, ami hozzáve­tőlegesen 80 ezer javító-sze­relő, karbantartó szakember munkaidejét teszi ki. Mindez összefogható azzal: dolgos nép a mienk, s nyakon ragad min­den, a családi jövedelmet ki­egészítő lehetőséget. A jö­vőbe pillantva kétségtelen, hogy a főfoglalkozáson kívüli tevékenység tovább bővül. A kisvállalkozások a többletjö­vedelem szerzése előtt újabb kapukat nyitottak meg. A KULTURÁLÓDAS. SZÓRAKOZÁS ALAPJA Az életszínvonal jelentős emelése és megőrzése mögött tehát életmódunkban eme je­lentős eleme, a 8 óráná] lé­nyegesen hosszabb, értékte­remtő munka bújik meg. En­nek is köszönhető, hogy az 1977-est megelőző, 1963-as időmérleg óta jellemző fejlő­désként a nemzeti jövedelem több mint kétszeresére növe­kedett: a mezőgazdaságban dolgozók aránya .egyötödről mintegy egyharmndra csök­kent, a szellemieké viszont kevesebb. ( mint húsz száza­lékról huszonhétre nőtt. Ha­sonló eredményt mutatnak az iskolázottsági mutatók is. Az egy főre jutó reáljövedelem majdnem megduplázódott, s tpbb mint kétszeresére emel­kedett a vízvezetékkel ellá­tott lakások aránya. Mintegy tizenötször annyi gépkocsi van a lakosság tulajdonában, mint 1963-ban. A szabadidő eltöltése, a kulturálódás. a szórakozás, az aktív pihenés alapvetően az’ eddig vázoltakban gyökere­zik. A munka teremti meg azt a jövedelmet, amelyből pél­dául — a létfenntartási szük­ségletek után — kulturális szolgáltatás, hazai vagy kül­földi turistaút vásárolható. M. A. BETON- ÉS VASBETONIPARI MÜVEK Miskolci Gyára Transzportbeton (kevertbeton) ELADÁS B—70-estől B—400-as minőségig Ara: 596 Ft/m^-től, minőségtől függően Kiadás: hétfőn 6 órától szombaton 6 óráig © éjjel-nappal Kívánságra házhoz szállítás Volán-díjtétellel Telephelyek: Miskolc, József Attila u 23—27 Kazincbarcika. Ipari u. 22. Bodrogkeresztúr, Gyártelep 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents