Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-29 / 176. szám

T982. fűTtus 29„ csítföríSfc ESZAK-MAGTARORSZAG 3 Félidőben a beruházás A} Beton- és Vasbetonipari Műveli bőd rog keres /.túri te- Jepón. alig fej eződött be a beruházás, amely a híd­gerendagyártást oldotta meg, máris újabb nagyvállalkozás­ba kezdtek. Érthető kíváncsi­sággal készülődtünk a bod- rogkeresztúri látogatásra: mit terveznek, mit céloznak meg az újabb beruházással, ame­lyet az állam is támogat? Utunkra elkísért Kozma Béla, a miskolci gyár mű­szaka osztályának vezetője is: — A beruházás terveit az ÉSZAKTERV szakemberei készítették el — mondja —, a kivitelező vállalat pedig az ÉAÉV, amelynek dolgozói ta­valy szeptemberben kezdték meg itt, Bodrogkeresztúron az építést. Egy év múlva már termelnünk kell az új, há­romezer négyzetméteres alap- - területű gyártócsarnokban. Ott elsődlegesen a kémény­elemek gyártását szeretnénk megoldani. Az elemek fel­dhaszná Ihatok lesznek mind a kislakások építésénél, mind a nagyobb létesítmények kiala­kításánál. A gyártósor tech­nológiai berendezései egyben konvertál hatóak is lesznek, azaz mód nyílik másfajta piaci igények gyors kielégí­tésére is. Ügy véljük, itt meg tudjuk oldani majd egyéb lap- és rúdszerű vasbeton- elemek gyártását is, korsze­rűen. Szerencsénk volt : éppen el­lenőrző körúton járt a tele­pen az ÉÁIjV főépítésvezető­je, Komáromi Gyula: — A kivitelezés az ütem­terv szerint halad, a csarnok építési munkálatainak a fe­lét már elvégeztük. Most a Láng Gépgyár szakemberei­vel szeretnénk egyeztetni a dolgainkat. Ügy véljük, már ők következnek: a kazánház, illetve az olajtároló kivitele­zéséhez szükséges építészeti munkát mi elvégeztük. — Most már valóban csak a gépgyáriakon múlik, hogy sikerül-e a fűtési szezonra beüzemelni az új kazánhá­zat — veszi át a szót Kozma Béla. — A siker érdekében a miskolci gyár dolgozón is sokat dolgoztak, mintegy 800 ezer forint értékű elektromos szerelési munkát végeztek Bodrogkeresztúron. El kell mondanunk azt is, hogy a beruházás mielőbbi befejezé­se miatt a csarnok szerkeze­teinek gyártását magunkra vállaltuk. Minden, ami itt látható, úgymevezett BVM— TIP-elem. Ennek rendszer- gazdája a dunaújvárosi társ­gyár. Az épületszerkezet pil­léreit — kísérletképpen — itt, a helyszínen készítettük el. Ez az új, magas szintű vas­betontermék méltónak bizo­nyult a „család” többi tag­jához — esztétikailag is egyedülálló a magyar építé­szetben. — Konkrétan!: n»i valósul meg a mintegy 70 millió fo­rintos költséget igénylő be­ruházás során? — Felépül a már említett üzemcsarnok, s ezzel egyide­jűleg korszerűsítjük a telep gőzellátását is. Az új központ­tal óránként 8 tonna gőzt ter­melhetünk majd. — A termelést nyárom négyoszlopos présgépen, ter­mészetes érleléssel végezzük — mondja Rohály József te­lepvezető. — Télen nehezebb a helyzetünk — akkor ugyan­is gőzöléses technológiát keü alkalmaznunk. Ezt a szolgá­latot eddig — ideiglenesen — mozdonykazámok látták el. A korszerűtlen eljárás miatt té­len mintegy 30 százalékkal kevesebb terméket produ­káltunk, mint a nyári idő­szakban. Ha elkészül az új kazánház, a korábbihoz ké­pest a téli és a nyári termelés közötti különbség 10 száza­lékra zsugorodik. A kazánház alkalmas lesz az új . nehéz- betonelemek gyártásához szükséges gőzmennyisóg biz­tosítására is. Annak idején a telepet * falazóblokk gyártására épí­tették. Azóta számos, más­fajta feladatot is ellátnak az itt dolgozók. — A telep léte ntít jelent ma a BVM Miskolci Gyárá­nak életében^? — Termelésünk 65 száza­lékát ma is a kislakásépítés­hez szükséges falazóblokk adja — jegyzi meg Rohály József. — A vásárlók ezt a terméket nagyon megkedvel­ték, az igényeket nem is tud­juk maradéktalanul kielégí­teni. I-Iárom évvel ezelőtt kezdtük gyártani új termék­ként az M-gerendákat, ame­lyek kiválóan alkalmasait a nagyobb fesztávolságú födé­mek áthidalására. Gyártunk hídgerendákat is, többféle méretben. Most pedig a ké­ményelemek gyártására ké­szülünk. Igyekszünk a kör­nyéket transzportbetonnal is ellátni. Ebből havonta 1000— 1500 köbmétert értékesítünk. — Ügy tudjuk: a bodrogke- resztúriak — hasonlóan más üzemekhez — létszámhiány­nyal küszködnek. Hogyan tudnak kevesebb emberrel eleget tenni feladataiknak? — A tervezetthez képest 96 százalékos a létszámunk — mondja a telepvezető. — Je­lenleg 223-an dolgozunk az tizemben. Március óta három műszak helyett két műszak­ban dolgozunk. Ennek elle­nére, az első féléves terme­lési tervet sikerült 11-0 szá­zalékra teljesítenünk, azaz 6- hónap alatt 64 millió forint értéltű terméket állítottunk elő. A magyarázat: jelentő­sen növelni tudtuk az egy fő­re jutó termelési értéket. A két műszakra váló áttérés óta csökkent a táppénzen le­vő dolgozók aránya, s a mun­kát könnyítő intézkedések is megtették hatásukat: egy idő óta megállt a létszámcsökke­nés. Igyekszünk felvenni a versenyt a környező terme­lőszövetkezetek melléküzem­ágaival. A korábbi 70 száza­lékkal szemben ma már csak a dolgozók 2 százaléka dol­gozik kint, a szabadban, ám ők is jóval kényelmesebb kö­rülmények között. Megszün­tettük a munka idényjelle­gét, s a béreket is emeltük. A fizikai dolgozók átlagos havi fizetése nálunk több, mint 4000 forint Déváid Hedvig Hantos Bélának, a nagy- rozvágyi Rákóczi Tsz elnö­kének hivatali szobája abla­kából a tsz-iroda udvarán lugassá terebélyesedett, für­tökkel gazdagon megrakott szőlőtőkére lát az ember. Nos, ennek az otelló fajtájú tőke szépen hízott szőlősze­meinek bámulása közben szaladt ki a számon: — Ez a termésgazdagság erre a szö­vetkezetre is ráférne... Az elnök arcán kesernyés mosoly futott át. Bólogatott. — Ami azt illeti, nem uta­sítanánk vissza — jegyezte meg végezetül. * A Bodrogköz északi felé­ben, Kisrozvágy és Nagyroz- vágy községek közös gazda­ságaként kétezer hektár össz­területen — ebből 1200 hek­tár a szántó — gazdálkodik a Rákóczi Termelőszövetke­zet. A megye kis közös gaz­daságai közé tartozik. A ki­csiség is, de főleg a tájegy­ség, a Bodrogköz sejteti az itteni termelési nehézségeket, amihez még csak párosul — a baj nem jár egyedül — a 14 aranykorona-érték alatti földterület is. E tények is­meretében az alaptevékeny­ségtől túlzottan kedvező ké­pet nem várhattunk. — Az elmúlt évben a nö­vénytermesztésünk hatvan, az állattenyésztésünk kilenc­ven százalékban teljesítette csak a tervét. Szóval, mind­kettő ráfizetéses volt — so­rolta az elnök. Az okoknak természetesen se szeri, se száma. Való, e vidéken termelési biztonság­ról beszélni túlzás lenne. Pe­dig, ha az adottságaikat messze menően figyelembe vevő tervszámokat — az idő­járási tényezők kedvező ala­kulásával — sikerülne reali­zálni, mindkét ágazat képes lenne elkerülni a ráfizetést. A valóság azonban az, hogy ez a várt. remélt kedvező alakulás minden évben el­marad, vagy legalábbis fele­más módon valósul meg. Hiszen például 1980 őszén vetni nem tudtak, tavaly ősszel, s a tél folyamán pe­dig .80 hektár búzájuk — az összbúza egyötöde — pusz­tult ki a vízkárok következ­tében. A héten megkezdett aratás ugyanakkor azt iga­zolja, hogy a májusi, június eleji aszály miatt a felső, homokosabb területeiken megszorult a kalász, besült a szem. — Ezt az ellentmondásos­ságot bizonyítja, hogy az ed­dig mindig belvizes, alsó te­rületeinken viszont éppen a szárazság miatt kielégítő a termésmennyiség. S lévén, hogy búzaterületünk 70 szá­zaléka ez évben itt találha­tó, elérjük a tervezett 2,8 tonnás hektáronkénti termés­hozamot. E tájon ilyen kis szerencsének is örülni kell... * Annak ellenére, hogy ta­valy mind a növénytermesz­tés, mind az állattenyésztés ráfizetéses volt Nagyrozvá- gyon. a szövetkezet nyereség­gel zárta az esztendőt. A 800 ezer forint plusz óriásának ugyan nem óriási, de végül is csali eredmény. Mindé«? hennáik? — A metHéküzemágaiirkbóI. Itthon és Budapesten 25 mil­lió forint termelési értéket állítottunk elő tavaly. Ennek 18 százaléka volt nyereség. Itt helyben például nádtető­készítéssel foglalkozunk. A tízbek táros nádasunkat (a Bodrogközben a nádas nem újság) korábban minden ta­vasszal meggy új loU.uk. Most viszont letermeljük a nádat, télen feldolgozzuk, ilyenkor pedig' beépítjük. Jelenleg az ahaújvári és hernádnémeti tsz-ben dolgoznak a nádfe­dőink. Van épí tóbrigádunk is, ők a Bodrogközben Cs­ukásokat építenek. És vég­zünk villanymotor-tekercse­lést, valamint ajtókilincs- csiszolást is. Pesten a MAV- val van szerződésünk. A gőz­mozdonyokhoz biztonsági szelepeket készítünk, illetve villany,mozdonyok motorjai­nak tekercselését végezzük. A viszonylag újkeletű mel­léküzemágak haszna Nagy- rozvágyon is kézzelfoghatóan érzékelhető. Nemcsak a vesz­teséget szüntette meg, de jó­voltából a növénytermeszté­sük is gazdagodott néhány korszerű géppel. S talán ez is segít a cél, az alaptevé­kenység veszteségeinek meg­szüntetéséhez. Hiszen akkor a melléküzemágak hasznát nem a hiányosságok pótlá­sára, a rések betömésére kell felhasználniuk, mint eddig, hanem alapokat képezhetnek, s fejlesztésre, beruházásra is gondolhatnak. Bevallom, meglepődve hal­lottam Hantos Bélától, hely­ben annyi a tagfelvételi ké­seiem, hogy van, akiéi el is Öntecsszáilítás A képen látható korszerű szállítógéppel továbbítják az LKM kombinált acélművéből kikerülő ön­tecseket a durvahengerdébe. A finn gyártmányú gép egyszerre 8 darab öntecs szállítására al­kalmas. ~ Fotó: Irmai István Változik a termékszerkezet \ AlapaiyapiM a húsiparban léijejy­tanácsadás Hogyan kell jű védjegyet kialakítani, miként lehet Ma­gyarországon és külföldön ol­talmat szerezni, melyek a, védjegy-licencia szerződések alapfeltételei, milyen intéz­kedésekre van szükség a véd­jegy birtoklásánál? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekben segíti tanácsaival a Magyar Kereskedelmi Kamara véd­jegy és csomagolási bizottsá­gának a napokban bevezetett új és rendszeres szolgáltatása a vállalati szakembereket Az új szolgáltatással első­sorban az aktív külkereske­delmet folytató vállalatokat: igyekeznek segíteni, amelyek számára igen fontossá válik a hatékony védjegyhasználat, a védjegyek helyes kiválasz­tása, és sikeres alkalmazása. kelt utasítaniuk. S «mi ugyancsak kiemelendő, az a kőt község háztáji termelése. Az elnök úgy fogalmazott, innen jön a tagságnak a má­sodik fizetése. Mondhatjuk úgy is, hogy az első kiegészí­tése, hiszen a tsz-dolgozók jelenlegi 3700 forintos havi átlagbére nem nevezhető „álomhatárnak”. De vissza­térve a háztájira: tavaly 470 hektoliter tejet értékesítet­tek, és például az idei év el­ső felében átadott hízómar- ha értéke is a félmillió, a sertésé pedig a 750 ezer fo­rintot haladja meg. * Tervek (ha szerények is) vannak Nagyrozvágyon. A juhágazatban például, ahol eddig fejes nem volt, most két falkánál rátérnek a hár­mas hasznosításra A mellék­üzemágaknál úgyszintén ke­resik a továbblépés lehető­ségeit. Az elnök asztalán ott egy szolgálati ikerlakás ter­ve is. A megépítése — éppen az anyagi feltételek hiánya miatt — a jelen körülmé­nyek között nehézségekbe üt­közik. Hogy mikor lesz be­lőle valami? Az időpontot il­letően az elnök kissé tanács­talanul tárta szét a kezét. A megvalósítást illetően azon­ban elszánt: — Szakembe­rekre szükségünk van, ezért előbb vagy utóbb, de meg kell építenünk! A földet ugyanis innen elvinni nem lehet. (gazdálkodni, termelni nekünk e tájon kell! Hajdú Imre Régen volt olyan értekez­let a Borsod megyei Állat­forgalmi és Húsipari Válla­latnál, ahol ennyi gondról és problémáról esett volna szó, mint a legutóbbi műszaki- gazdasági konferencián. Va­lamennyi gazdasági nehézség két dologra vezethető vissza: nincs elegendő alapanyag, és nem kedvezőek az export­árak. Borsodban minden igyeke­zet ellenére jóval kevesebb sertést nevelnek-hizlalnak, mint amennyire a vállalatnak szüksége volna. Ezért hatá­rozták el a tervidőszak ele­jén, hogy változtatnak a ter­mékszerkezeten. Az idei év is ennek az elhatározásnak a jegyében telik, 95 ezerrel ke­vesebb sertést vágnak és 8 ezer darabbal több marhát. Változnak tehát a két hús­fajta közti arányok, de még így sem tudták teljesíteni a felvásárlási, illetve a társ­vállalatoktól való beszerzési tervet. ROencezer-nyolcszáz darabbal kevesebb vágóser­tést tudtak felvásárolni az első fél évben. Ennek persze genetikai okai is vannak, re­mélhető, hogy a második fél évben több vágósertés kerül a feldolgozóüzemekbe. A vá­gómarha-felvásárlás is elma­radt a tervezettől, így az élő­állat-exportot egyik állatfaj­nál sem tudták teljesíteni. A húsipari vállalat — az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt támogatásával — több­féle módon próbálja serken­teni az állattartási kedvet. Az idén először helyeztek ki nagyüzembe vemhes kocasül­dőket. A Mezőnagymihályi Állami Gazdaság gesztorsá­gában működő MESE-tele- pen helyeztek el 500 dara­bot. Mennyiségi és minőségi felárat fizet a vállalat a Bor­sodi Sertéshústermelő Gazda­sági Társaság tagjai számá­ra, Bevezették az első fél év során az exportárualap-bőví­tési felárat is, ennek fejében 36 mezőgazdasági üzeni vál­lalt kötelezettséget húshasznú tehénállományának növelésé­re. A húshasznú tehénállo- mány növelése érdekében vemhesüsző-kihelyezési ak­ciója is van a vállalatnak. A csobaji és a fulókércsi me­zőgazdasági termelőszövetke­zet összesen 98 vemhes üszőt vásárolt hitelből, ennek ka­matát a húsipar átvállalja. Létrehozták a Borsodi Szarvasmarha Hizlaló Társa­ságot is, melynek működésé­hez nagy' összegű vagy'oni be­tétet biztosított az ÄHV. Márciusban megkezdték a 600 férőhelyes hizlalda bete­lepítését, ma 56 százalékos kihasználtsággal üzemeL Tagként kíván részt.venni az alakuló Szarvasmarha Hús­termelői Gazdasági Társa­ságban, mely a Szerencsi Cu­korgyár melléktermékeire alapozva alakítja ki hizlaldái férőhelyét. Exporttervét — annak elle­nére, hogy' az idén nem túl kedveznek az árak — min­denképpen teljesíteni szeret­né a Borsod megyei Állat- forgalmi és Húsipari Válla­lat. A lakossági ellátás szín­vonalát is foly'amatosan ja­vítani igyekszik, s megyénk­ben — más megyékkel ellen­tétben —. nem csökken, in­kább növekszik a fogyasztás. E két cél érdekében kényte­len volt húsalapanyagot vá­sárolni a vállalat. Ez termé­szetesen negatív hatással volt a jövedelmezőségre, amit azonban szerencsére ellensú­lyozni tudtak az első fél év­ben a készletcsökkentésből származó értékesítési meny- nyiség növelésével, valamint egy'es hatékonysági tény'ezök érvényesítésével. A tervezet­től jobbak voltak például a húskihozatali mutatók. Nagy erőfeszítésekkel sikerült csökkenteni a költségeket, így annak ellenére, hogy időközben emelkedett a fu­vardíj, a gépkocsik jobb ki­használásával csökkent a faj­lagos szállítási költség. A vállalat erre az évre 3 milliárd forint termelési ér­téket és 70 millió forint nye­reséget tervezett. Időarányo­san teljesítették terveiket, de ez nem teljesen megnyugta­tó a vállalat vezetői számá­ra. Az említett akciók sike­rében reményiednek, az ál­lattartási kedv növekedése hozhatja csak az első meg­nyugvást. Emellett nem mondhatnak le a folyamatos kísérletezésekről, újabb és újabb készítményekkel igye­keznek jó pozíciót teremteni a kül- és belpiacon. A ha­zai fogyasztói szokások is állandóan változóban van­nak, manapság például — érthetően — az olcsóbb ter­mék fogy jobban. Az első fél évben kezdték gyártani a bakonyi betyár szalonnát, a mortadellát és zempléni kol­bászt. Mindhárom termék si­kert aratott a boltokban, sok fogy belőlük. Mivel a sza­lonna a legolcsóbb húsipari készítmény, rövidesen újabb szalonnaféleséggel, a gömöri csípőssel jelentkeznek. Új­donság lesz még a palóc má­jas és a zöldségbetétteL, uborkával, piros paprikával készített tavaszi vagdalt fel­vágott. Exportra marhalön- csöt és marhasonkái külde­nek, de jut ezekből a belke­reskedelemnek is. — lévay — A földet innen elvinni aem tehet Bi&sgkeresztiri betsüleigyártl lövője

Next

/
Thumbnails
Contents