Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-27 / 174. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. jufius 27., kedd A képernyő előtt i iszteiet az ősöknek A Miskolci Galériában Érdekes dolog, hogy egv-egy silány folytatásos kalandfilm, vagy különböző rendű, rangú. értéKű vetélkedők adásai után milyen sokáig közbeszéd tárgya, munkahelyi, utazás közbeni viták témája a minapi látvány. Súlyosabb társadalmi kérdé­seket más eszközökkel felmutató műsorok esetében valahogy könnyebben tovasiklunk az ilyen témák mellett. Nincsenek hivatalos adataim, de magánértesüléseim szerint például az ön hogy döntene? c. sorozatban kedden sugárzott, A balhé c. rö­vid játék és annak nyilvános vitája mintha nem talált volna visszhangra. Pedig ez a kérdés mindnyá junk környezetében je­lentkezik, vagy jelentkezhet, szinte naponta. Ha nem is pon­tosan munkahelyi szerelmi kapcsolatra sarkítottan, bár ebben a tormában is, de lényegét tekintve azonos tartalommal: azaz az értékesebb munkavállaló esetleges vétségének elbírálásá­nál figyelembe venetők-e azon pozitív vonásai, amelyek más munkavállalónál, vagy éppen ellenfelénél nincsenek meg? A balhé című, szegem színészek által bemutatott kis történet lényege, hogy a jó külföldi partnerkapcsolatokkal rendelkező és sok milliós üzletet bonyolító mérnök munkaidő alatt kilé­pést engedélyez beosztottjának, egy, az, ő helyére pályázó, gyenge felkészültségű kollégája közismerten laza erkölcsű fe­leségének, maga is elhagyja munkahelyét, s a nővel szexuális kapcsolatot létes't, amiért a férj feljelenti, fegyelmit kér el­lene, nem is annyira férji sértettségéből, hanem a helyének betöltése reményéből. A tényállást senki sem tagadja, ám a döntés igen nehéz. Nemcsak a játékbeli vállalat vezetői r' ! tudtak dönteni, hanem a meghívott nézők sem. Ezek köz t pedig egy vállalati vezérigazgató, három főmérnök és egy új­ságíró volt, tehát olyan emberek, akik a napi életbein gyakorta találkoznak hasonló kérdésekkel. Az öt meghívott álláspont­ja megoszlott, végül is három-kettő arányban a fegyelmi el­járás mellőzését javasolták. Nem mentették fel a csábító mér­nököt, bár az a motívum, hogy főnöki hatalmával visszaélt, mert oktalanul engedélyezte a kilépést munkaidőben, ez eset­ben mellőzhető, hiszen az asszony bizonyára elérhető lett volna máskor is. Ez inkább csak ürügyül szolgált a férj szá­mára, hogy irigyelt vetélytársa ellen feljelentést tegyen. (Amit más hasonló esetekben nem tett!) Mindenképpen elíté­lendő a főnök-férfiú magatartása, de vajon megéri-e az ellene hozandó keményebb ei marasztal ás azt a kockázatot, hogy tá­vozik a vállalattól, s vele kútbaesik az exportügylet is? Oppor­tunizmusra kell-e kényszerülnie a vállalat vezetésének, hall­gatólagosan hozzájárulni kiemelten tehetséges dolgozói rend­bontásaihoz? Aligha! Ám az élet nem csupa fehér és fekete vonásokból áll, sokkal árnyaltabb, összetettebb minden cse­lekvés, a közösségi életben okos kompromisszumokra van szükség. Egy hasonló, vállalati fegyelmi eljárás esetében is. Természetesen 'egjobb a játékbeli konkrét szituációt o mun­kahelyen elkerülni, ám az ilyen-olyan ok miatt sértett, csök­kentett tehetségű ember mindig találhat okot irigyelt riváli­sának „megfúrására”, különösen, ha az gyenge pontjait nem is fedi el. Szó sert} lehet valamiféle kivételes kaszt megterem­téséről, de bizonyos, hogy az értékesebb munkavállalóra a munkahelynek is jobban kell vigyázni. — Ez a téma bizony inkább megérte volna a másnapi gondolatcseréket, mint egy A székely kapukat idéző @ faépítményen matyó mo­tívum-faragások láthatók. A két kapuoszlop között pedig három érdekes, ugyancsak a Székelyföldre emlékeztető fara­gott oszlop. A kapuboltozat fö­lött ez olvasható: „Őseidnek emlékéhez, nemzetséged gyöke­réhez, testvér, ne légy' hűtlen soha!” Hajdú Ráfis János, a mező­kövesdi mezőgazdasági gépek gyűjteményének létrehozója és mai gyűjtemény-kezelője, aki a fafaragásban is igen eredmé­nyesen jeleskedik, erdélyi útján látott hasonló faragott kapui és felmenőket idéző emlékfaragást. Ennek nyomán faragta meg há­rom felmenő őse emlékoszlopát és állította azt a kapu alá, mint­egy követve a faragott szövegű intelmet. Akik a gépgyűjteményt meglátogatják, érre az érdekes faragásra is szánjanak néhány percet. Megéri. Fotó: Laczó József Várkoncertek krimisorozat hősének újabb kaptafa-cselekménye. * Kutyakomédia címmel hetven perces bohózatot kínált szom­bat esti szórakozásul a Telepódium. Az író — Bencsik Imre — neve. a szereplők többsége kellemes szórakozást Ígért. Végül is hetven percen belül egy nagyon is mai kispolgár és környe­zete életének egy mulatságos, ám tanulságos szeletkéjét kap­tuk egy kedves afgán agár főszereplésével. E rangos eb volt minden fordulat középpontja: a kutya kapcsán került szó a vállalati ranglétra visszatetsző fonákságairól, az államtitkár kutyát óhajtása előtt’ behódolásról, s a mindenkit lepipáló, ezzel tulajdonképpen — a vállalati székházon kívül — min­dent megoldó maszek autószerelőnek az államtitkárral való bratyizásáról, fajtiszta ebek státusszimbólumként haszná­lásáról, meg a legutóbbi Jogi esetek adásából is ismert ebnász következményeiről. Sokkal többről esett szó, mint ekkora játék­ba belefért. Kalmár Tibor rendező igen harsány hangvételű játékot produkált, a színészek egyikének-másikának olyan végletes komédiazást írt elő, vagy engedett meg, ami ebben a műfajban is túlzás. Egészében sem jobb, sem rosszabb nem volt a Kutyakomédia, mint általában azok a vidám ígéretű játékok, amelyekkel nyári szórakoztatás címén várni szok­tak minket. Benedek Miklós Az elmúlt évekhez képest viszonylag szerényebb prog­rammal zajlottak a hagyo­mányos diósgyőri várkon­certek: az idén tudniillik nem volt karmesterverseny, elmaradtak a külföldi ven­dégművészek, nem volt olyan felfokozott várakozás, hogy vajon miként hatnak élőben a képernyőről megismert művészek, stb. Természete­sen mindezek csupán külső­ségek, amelyek ugyan képe­sek „feldobni” a nyári kon­certprogramot, de a rendez­vények sikere nem kizáró­lag ezen múlik. Egyértelmű­vé vált ugyanis, hogy a vár­koncertek szervesen illesz­kednek Miskolc zenei életé­be, kialakult a törzsközön­sége, szép számmal hallgat­ták az idei műsorokat is (kivéve a július 12-re terve­zett estet, melyet egy kiadós Országos fafaragó konferencia / r Csütörtökön, július 29-én kezdődik Miskolcon a II. or­szágos amatőr fafaragó kon­ferencia a Városi Művelődé­si Központ ifjúsági és úttö­rőházában. Ugyanott nyílik meg a II. országos amatőr fafaragó kiállítás, amelyre 470 alkotást küldtek be a pályázók. A zsűri, amely az elmúlt hét végén döntött a beérkezett anyagról, 289 pá­lyamunkát javasolt bemuta­tásra; használati eszközöket, szobrokat. Igen szép és je­lentős a faragott bútor a ki­állításon, míg a szobrászati anyag valamivel visszafogot­tabb, mint a két évvel ez­előtti tárlaton. Magára a konferenciára egyébként valamennyi me­gye, illetve a főváros is jel­zett résztvevőket. A két­évenként megrendezésre ke­rülő tanácskozás célja — jú­lius 29-től augusztus 1-ig tart — olyan fórum bizto­sítása, amelyen az amatőr fafaragók véleményt mond­hatnak a különböző stílus- irányzatokról, megbeszélhe­tik közös gondjaikat. Olyan kérdésekről hangzanak majd el előadások, mint a hagyo­mányápolás, vagy a hagyo­mányok továbbfejlesztése. Az előadásokon szó lesz például a hagyományos né­pi építészetnek a mai épí­tészetbe való beilleszkedésé­ről, a hagyományos kézmű­ves műhelyekről. De a fafa­ragók ellátogatnak például a muhi emlékkertbe is. A konferencia feladata az Or­szágos Népművészeti Egye­sület fafaragó ágazata hosz- szú távú programjának ki­alakítása is. zápor elmosott, s a másna­pi pótlást már ’ kevesebben vállalták). A nyitó hangverseny — július 5-én — a Kodály- centenárium 'jegyében zaj­lott, a Miskolci Bartók Kó­rus és a KISZ Központi Művészegyüttes Énnekara, valamint Sudlik Mária, Ta­kács Tamara, Molnár And­rás és Gregor József a Bu­davári Te Deumot és a Psal­mus Hungaricust szólaltat­ták meg, közreműködött — a koncertek állandó szerep­lője — a Miskolci Szimfo­nikus Zenekar, vezényelt Medveczky Ádám. Ezt a programot (részben) más előadóművészek ^ interpretá­lásában már hallhattuk az idén, így alkalmunk nyűt némi összevetésre, s úgy tűnt., a mostani bemutató volt az érettebb, igényesebb produkció. Az ominózus 12-i hangver­seny dirigense eredetileg a csehszlovákiai Jiri Belohla- vek lett volna, de váratlan akadály miatt végül is Bol- beritz Tamás irányította a nagyszabású, romantikus es­tet, melynek műsorán Ros­sini Teli Vilmos nyitánya, Csajkovszkij Olasz capricció- ja és Dvorak IX. szimfó­niája hangzott el. Kovács János vezényelt és Sudlik Mária működött; köz­re a Beethoven-kompozíci- ókból összeállított zárókon­certen — július 19-én —, s a nívós program (Egmont- nyitány, Ah! Perfido — hangversenyária, III. szim­fónia) koncentrált, kiegyen­súlyozott benyomást keltett. D. Sz. E. 1P§ Silier kiállítása Egy hónapon át tekinthetik meg az érdeklődők a Miskol­ci Galériában Kígyós Sándor szobrászművész kiállítását, amelyet július 23-án délután nyitott meg Borsos Árpád, a Borsod megyei Tanács műve­lődésügyi osztályának veze­tője. Kígyós Sándor meglehető­sen nagy kitérővel érkezett a szobrászát világába, s aho­gyan egy régebbi televíziós beszélgetéséből, emlékszem, nem is volt könnyű elfogad­tatnia sém önmagát, sem mű­vészetét. Az amatőr hivatá­sos mezsgyéjén napjainkban nem egyszerű átlépni. Kí­gyósnak sem volt az, noha nem kisebb művész, mint Amerigo Tot vélekedett ilye­tén (ez a vallomás egyébként olvasható a miskolci kiállítás katalógusában is); „Pécsvá- rad lesz a jövő szobrász cent­rum •— és ezt Pécsvárad Kí­gyós Sándornak köszönheti —, akit megtanultam csodál­ni a pesti kiállítása alatt. Kö­szönöm, hogy ezt a lehetősé-- get megadta nekem . .Ame­rigo Tótnak nemcsak ezt a nagyon sokat mondó elisme­rést köszönheti Kígyós, dol­gozott is mellette. Az, olasz- országi tanulmányút emlékét egyébként Kígyós naplójá­nak néhány reprodukciós lap­ja is feleleveníti e kiállítá­son. •» Kígyós Sándor tudatos mű­vész — legalábbis egészen biztosan az a szónak abban az értelmében, ahogy művé­szetét formálja, kialakítja. A művészettörténész Nagy T. Katalin szerint az „organikus és geometrikus szemlélet egy­más mellett és egymással szemben formálja Kígyós Sándor szobrászatét.” Fával, fémmel, kővel dolgozik, min­dig az anyag lényegében gon­dolkodva, az anyag lényegét meglátva. Kígyós szobrászi — hagyományos értelemben vé­ve a szót — kvalitásai sem akármilyenek- De világa, leg­alábbis a miskolci ■ kiállítás tanúsága szerint, nem a fígu« ratív szobrászat. Ha klasszi­kus értelmű szobrot készít — egy nőj fej látható a tárlaton — „megcsavarja”; ezúttal acélfátyolba, acélfátyol-kalap- ba burkolja. Kígyós Sándor másfajta szobrászatot képvi­sel, mint a hagyományos. Természeti formák, mértani idomok „ihletik”, vagy ha pontosabban akarunk fogal­mazni, természeti formákat, mértani idomokat sejthetünk fel kiállított tárgyai, szobrai mögött. De csak sejthetünk fel, mert Kígyós éppen azzal teszi plasztikussá alkotásait, hogy a szabályosban megta­lálja a szabálytalant, az elté­rőt. Szépek ezek a szobrok, kü­lönösen márványból készült művei. .Egyszerre sugallnak megnyugvást és változást. Gondolom, nem véletlen, hogy Kígyós Sándor művé­szetével kapcsolatban mind­ezek ellenére vagy éppen ezért, sokszor a klasszikus szépséget emlegetik fel. Ere­je és egyénisége éppen abban ragadható meg, hogy a leg­tisztább megoldásokra tö­rekszik, Azaz, csak éppen annyiban tér el a szabálytól — csavarással, hajlítással — amennyi a szabályosban mu­tatja a szabálytalant, amit el­visel a forma, ami feszültsé­get ad a műnek, de alkalom- adtán meditációra is késztet Vitányi Iván írja róla. „Kí­gyós nem forgatja fel a klasszikus formát, vonalat, gömböt, szalagot, görbét, csak éppen egy olyan várat­lan hajlatot helyez el benne, ami új értelmezést ad az egésznek. Véletlen és tör­vényszerű egyszerre, ez a vál­toztatás.” Nos, ez a változta­tás az, ami hol felkavarja, hol lecsendesíti a tárlatláto­gató érzelmeit, indulatait — mintegy újragondolásra kész­tetve a világról; az emberek­ről, az embernek a világban mért dolgairól. Csutorás Annamária Azonos időben A z irodalmi műre alapuló filmek, tévéjátékok, folytatásos tévésoroza­tok esetén igen sokan sze­retnék újra elolvasni a re­gényt, vagy drámát, amelyből a film készült, ám ez nagyon gyakran nem érhető el a könyvesboltokban, sokszor a közkönyvtárakban sem. Éppen azért üdvözölhető örömmel az a gyakorlat, ha egy-egy film moziban, vagy televízió képernyőjén történő megje­lenésével megközelítőleg azo­nos időben az adott könyvet újra kiadják. Évekkel ezelőtt a MOKÉP kezdeményezésére már adó­dott erre példa, például a Rubljov bemutatásakor, és egy-két más esetben. Később, amikor a televízióban az an­gol Shakespeare-sorozat el­kezdődött, sorra megjelentek és még megjelennek olcsó zsebkönyvkiadásban az ép­pen bemutatásra kerülő Shakespeare-drámák. Tavaly ősszel, amikor Szabó István később Öscar-díjjal kitünte­tett filmjét, a Mephistót be­mutatták a mozik, ugyancsak megjelent Klaus Mann azo­nos című regénye. Mint ahogy korábban a Kramer, kantra Kramer bemutatása után is olvasható volt a regény. Most újabb két könyv ke­rült a könyvesboltokba, ame­lyekkel hamarosan a képer­nyőn találkozunk. Az egyik Fehér Klára A tenger című, nagyszabású regényének ha­todik kiadása. A kétkötetes regényből Mészáros Gyula rendezésében hatrészes tévé­film készült, s az augusztus 4-töl kerül sugárzásra. Jó, hogy a Szépirodalmi Könyv­kiadó már a sorozat adásai­nak kezdete előtt közreadta Fehér Klára régényét. Ugyan­csak tévéfilm készül Kassák Lajos Az út vége című, 1946- ban írt regényéből. Esztergá­lyos Károly rendezésében. Hamarosan látható ez is a képernyőn, de a Magvető Könyvkiadó már közreadta a regényt ' Jó lenne ezt a gyakorlatot még tovább fejleszteni; bár külföldi művek kiadása ne­hezebb, például Hrabal Sör­gyári capriccio című regé­nyének Jiri Menzel rendezte filmváltozata augusztusban a mozllátogatók elé kerül, ám a könyvet, amely jó másfél évvel ezelőtt jelent meg. már nem lehet kapni. Tekintettel Hrabal, valamint Menzel népszerűségére és a film iránti várható nagy érdeklő­désre. jó lett volna ezt a könyvet is újabb kiadásban időben kézhez venni. (bm) , ÉRTESÍTJÜK A MEGYE LAKOSSÁGÁT, HOGY MISKOLCON, A BŰZA TÉR 12. SZÁM ALATT! BÖRSZAKTELEPEN MEGKEZDTÜK AZ új és használt ágytoll elvásárlását ÁTVÉTEL; HÉTFŐTŐL PÉNTEKIG 7-15 ÓRÁIG A LEGMAGASABB BEGYŰJTÉSI ÁRON! ÉSZAK-MAGYARORSZAGI NYERSANYAG-HASZNOSÍTÓ VÁLLALAT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents