Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-27 / 174. szám
1982. július 27., kecfd ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Kossuth Lajos szervezte Tűzoltók Sáioraljaájkeíyen Mi okozza a legtöbb tüzet? Pasiil — Kóstolják meg, tessék! Holtból élőt Az öreg laktanya falán emléktábla, nyolc évvel ezelőtt, a városi tűzoltóság megalakulásának századik évfordulója alkalmából állította a város közössége. Kosztán Miklós alezredes, a sátoraljaújhelyi városi-járási tűzoltóparancsnok nem minden büszkeség nélkül mondja: — Száz évnél is régebbre vezethető vissza a városi tűzoltóság megalakulása, hiszen Kossuth Lajos már 1827-ben elkészítette az első zempléni tűzvédelmi tervezetet. A tervezetben megindokolta, hogy ebben a nádfede- les, zsindelyes városban halaszthatatlan a szervezett oltás. Kossuth a jól szervezett céheket látta erre a legalkalmasabbnak, így meg is alakult az iparosokból és legényeikből álló 745 tagú tűzoltó testület. Minden iparos tartott a portáján vízzel teli edényeket, vashorgokat, mindent, amit hasznosnak látott a tűz oltásához. Csaknem negyven évig tartotta magát a céhes tűzoltóság. Kossuth tűzvédelmi tervezetét egyébként a budapesti Tűzoltó Múzeumban őrzik. Az első önkéntes v tűz-, oltó testület kési .874- ben, 108 éve alakú... — Milyen volt 108 éwd ezelőtt a tűzoltóság? — Elődeink valamennyien pedrett bajuszt viseltek, a lajtkocsit lovak húzták. Nagy megbecsülés övezte őket a városban. Tűzoltónak lenni rangot jelentett. 1950-ben államosították a tűzoltóságot. Nagyarányú fejlesztés kezdődött, nagy összegeket fordított az állam ^ szocialista tulajdon védelmére. — Államunk a vagyonvédelemre mo is sokat áldoz Három gépjárműfecskendőnk van, 27 méteres gépezete» létránk. Hatvanhárom hivatásos tűzoltó dolgozik a parancsnokságon, köztük jó néhány magasan képzett szakember. Két fiatal a közeljövőben fejezi be tanulmányait Moszkvában, illetve az NDK-ban. Tűzoltó szakmérnökök lesznek. Tehát nem állunk rosszul, megfelelő a szaktudás és megfelelő a műszaki ellátottság, ám a százéves laktanyaépület megkeseríti az életünket, mondhatnám, a fejlesztés útjában áll. Hiába kapnánk korszerűbb felszereléseket reim tudjuk elhelyezni, nincs hely. Reméljük, a város ha' Amikor az ügyintézés ké>sik: „Szives tudomására hozom, hogy az Önhöz, illetőleg a hivataléhoz intézett panaszos levelemben leírtakkal kapcsolatban érdemi intézkedés a mai napig nem történt.” — így kezdődik G. A. Miskolc, Balogh Ádám utcai lakos levele, amelyet a Központi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz küldött. Előzménye a következő: Panaszos 1981-ben fordult beadványával a Miskolc városi-járási Népi Ellenőrzési Bizottsághoz; amelyben kéri; vizsgálják meg a MAGÉV Vállalat Balogh Ádám utcai telephelyének tevékenységét, mivel az ottani munkák zavarjál; a környék lakóinak nyugalmát. A NEB tagjai, a vizsgálat befejezése utáin felhívták a Miskolc városi Tanács építési és közlekedési osztály vezetőjének figyelmét arra, hogy a telephelyen végzendő munka zavarja az ott élők nyugalmát, tegye mega szükséges intézkedéseket ennek megszüntetése érdekében. A vb-hivatal műszaki osztály határozatot hozott — még 1981-ben —, amelyben kötelezi a Műszaki Anyag- és Gépértékesítő Vállalat vezetőjét, hogy a Balogh Ádám utcai telephelyein az engedélyezésben foglaltaknak megfelelő munkát végezzenek a marosan megoldja a gondunkat, ígéretet kaptunk rá. Támogatnak bennünket a város vezetői, nemrégiben itt tartotta ülését a városi pártbizottság végrehajtó bizottsága ... — Említette, hogy régen is megbecsülés övezte a tűzoltókat. — A megbecsülés nem jön magától. Kivívhatjuk egyrészt a pontos, gyors, szakszerű munkánkkal, másrészt pedig azzal a plusszal, amelyet a termelővállalatok is nyújtanak. Mi sem maradunk ki semmiből, ott vagyunk minden társadalmi munkán. Sportpályát, játszóteret építettünk, óvodákat, öregeket patronálunk. Munkánkat a „Közösségért” em- lékplalcettel jutalmazta a városi tanács. — Szívesen jönnek tűzoltónak a mai fiatalok? — Szerencsés a parancsnokság korösszetétele, vannak tapasztalt, idősebb' tűzoltóink és egyre több a fiatal. Ügy tűnik, vonzó pálya ez ma is. Jelenleg is mintegy tizenöt pályázónk van. Válogathatunk. Katonaviselt, erkölcsileg feddhetetlen, jó fizikumú fiatalokat alkalmazunk csalt. A lehetőségek hagyok, akinek ambíciója van, az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola tűzvédelmi szakán szerezheti meg képesítését, és van mód külföldi tanulásra is. A megye tizenegy parancsnoksága között jó híre van az újhelyinek. A járási parancsnokságok közötti versenyt hat éve az újhelyied; nyerik, a tavalyi országos bajnokságon pedig az első helyezett borsodi csapatban négy újhelyi tűzoltó dolgozott. A nemzeti válogatottban is hárman képviselik az újhelyieket. Hasonlóan szép eredményeket tudhatnak magukénak a járás vállalati és önkéntes tűzoltói, no, és az ifi tűzoltók is. A györgytar- lóiak például tavaly az országos első helyezést érték el. Ugyancsak elsők lettek az országos bajnokságon a tolcsvai úttörő-tűzoltók. — Sok és lelkes önkéntes tűzoltó tevékenykedik a két városban, Űjhelyen. Patakon és a járás községeiben. Sok köztük a diplomás: pedagógusok, agrárértei miségiek, műszákiak. Az önkéntesek jó munkájának köszönhető, hogy évről évre nő az utólagosan bejelentett tűzesetek dolgozói; és szüntessék be azokat a tevékenységeket, amelyek ellen panasszal fordultak az ott lakók a NEB- hez. A panaszos megismételt bejelentése óta —; amely már a KNEB-hez érkezett — ismét hosszú hónapok teltek el. Változás azóta sem történt. Óira, hogy az első fokú határozat ellen, — a MA- GÉV-től — beérkezett fellebbezést. a tanács építési és közlekedési osztályán, közel egy éve „nem tudták" elbírálni. Amikor alaptalan a bejelentés — Ezzel az „alaptalan” szóval zárták le N. Z„ felső- zsolcai lakos beadványát Is, akit a vizsgálat befejezése után a NÉB tagjai három alkalommal is hiába kerestek lakásán, hogy közöljél; az eredményt. N. Z. bejelentésében a következőket írta: tudomásomra jutott, és ezt bizonyítani is tudóim, hogy S. L. és társa nagyobb mennyiséget vászáma. Ez azt jelenti, hogy az önkéntesek egyedül, a mi segítségünk nélkül megbirkóznál; a tűzzel. És az a tapasztalatunk, hogy baj esetén nagyszerűen viselkednek az emberei;, szomszéd és idegen egyaránt segít a bajba jutottnak — mondja Kosztán Miklós parancsnok. — Hogyan alakul a tüzesetek statisztikája? — Nagy tüzek szerencsére nem voltai; az utóbbi években. Már csak az idősei; emlékeznek az olajfinomító égésére, a nagy pácini tűzre, amikor a lé) falu leégett, a rudabányácskai tűzvészre, amikor egy utcasor égett le. Két évvel ezelőtt ugyan a 1-Iegyalja Ruházati Szövetkezetben veszedelmes és nagy kárt okozó tűz volt. Szabálytalan hegesztés okozta. Ha a statisztikákat nézzük: 1960- ban volt a legkevesebb tüzeset, mindössze 29-szer riasztottak bennünket, a kár 126 ezer forint volt. A legtöbb eset 73-ban volt, 111-szer szólalt meg a riasztócsengő. Tavaly 74 alkalommal g., ul- ladt. ki valami. A kárösszeg növekszik, hiszen az értékek koncentrálódnak. — Mi okozza a tüzeket? — A dohányzástól keletkezik a legtöbb tűz, azt követi az elektromos vezetékek hibája, aztán a szabadban való tüzelés következik. Gyerekjáték miatt is több esetben keletkezik tűz és sajnos, gyújtogatás is előfordul. — Hol fordul elő legtöbbször tűz? — Míg régebben az ipari üzemekben volt a legtöbb baj, ma a mezőgazdasági üzemekben. És sajnos, növekszik a lakóházi tűzesetek száma. — Üjhely főutcáját régóta építik, ez biztos megnehezíti a dolgukat. — Nagyon várjuk már, hogy elkészüljön az út. Sokkal gyorsabban elhagyhatjuk a várost és itt is könnyebben mozoghatunk. Régen a kisvasút nagyon megnehezítette a munkánkat. Az újhelyiek már nevettek bennünket, amikor szirénázó gépjárműfecskendőink -lépésben haladtak a főúton. — Van tekintélye a mentésre siető tűzoltóautónak? — Minden jószándékú ember utat enged, ám vannak kivételek, tegnap például egy autóbusz nem adott elsőbbséget ... Lévay Györgyi sárolt fel az aKciós szénből, amit busás haszonnal értékesített. Iparigazolványukat is azért váltották ká az említettek, hogy így előbb jussanak gépkocsihoz. Ennek segítségével a fuvarozások során drágább áron adják el a szenet, üzérkednek. A vizsgálat után kiderült, a bejelentés alaptalan. A hosszas vizsgálatot igénylő ügyet lezárták. Eredményéről a bejelentőt a többszöri megkeresés ellenére sem tudták értesíteni, noha az illető állítólagos igazát még bizonyítani is tudná ... Aki ügyeskedik A Nagyroiskolci Állami Gazdasághoz küldött levél másolatából: vizsgáljál; ki, miért adjak el a megfagyott és megrohadt burgonyájukat. Nyugdijas vagyok, sertést tartok, hogy kevéske pénzemet pótoljam. Ezért vásá— Szívesen! Bizony hogy megkóstoljuk, kellemesebb, kívánatosabb valamivel most nem is igen kínálhatna senki, lévén kánikula, annak is az izzasztó, amolyan melegházi változata. Amivel pedig kínáltatunk: zöldes-sárgára érett kovászos uborka, megrakva vele a tál. Csöppet sem plattyadt. ez az uborka, sőt. inkább kemény, egészségesen hersen a harapásra, hűvös, kellemes savanyút árasztva. A kínáló pedig kíváncsian várja: mit szólunk hozzá. Azt szóljuk hozzá, hogy veszünk még a tálból. A Mezőcsáti Afész sava- r :tó üzemében vagyunk, fiatal, nemrég kialakított üze- mecskében, nincs még híre- rangja az itt készített savanyúságoknak, de az üzem vezetője, Rajz Éva. és persze az afész vezetői is remélik, szinte biztosra veszik: majd lesz híre! Mindent saját, házi receptjük szerint készítenek el, gyakorlatilag saját termékeikből. Az uborka hol is teremne, ha nem Hejöpapiban, a mindig is híres termőhelyen? Innen hozzák most is, de a káposzta is ebben a járásban érik, akárcsak a kis- dinnye. Hordós káposztából tavály elsőre 12 vagonnal készítettek, Miskolcra is jutott belőle, panasz sehonnan nem érkezett Kovászos uborkával már most, káposztával mikor itt az ideje szintén próbálnak választékot bővíteni a miskolci piacon, konkurren- ciát csinálni, ha úgy tetszik, márpedig nekünk, vásárlóknak igencsak tetszik mindenféle versengés. Ja, és a kis- dinnye! Ez is lesz újdonságként, csemegeként Savanyítják majd ezt is — ára persze még nem tudható — amúgy is arrább van még az ideje: körülbelül szeptember közepén jelenik majd meg ez a termékük. Mezőcsát szélén munkálkodnak az asszonyok a savanyító üzemben, a tejipartól átvett épületben, de elkészült már egy másik épület is. A kovászos uborkából eddig 65 mázsa került a boltokba. Tehát: saját, házias recept szerint. Így készül a hordós káposzta és a dinnye is. Lehetséges. hogy egy-két szezon után már keressük, kérjük is a most még ismeretlen csáti savanyút (priska) roltam a takarmánynak való krumplit, aimit a telepen megmutattak. A leszállítottat viszont állat nem fogyasztja el. Tiltakoztam a kiszállításkor, két tanúm is van rá. A vizsgálat során kiderült: a panaszos ipari burgonyát vásárolt ez év február elején, 640 kilót. Február 18-án ezt kiszállították lakására. Másnap mínusz 5 és mínusz 15 fokos hideg volt. Így történhetett, hogy az udvaron tárolt burgonya egy része megfagyott, amelyet előzőlee a vásárló panasz nélkül átvett és kifizetett a kiszállításkor. Ekkor a panaszos levelet írt az állami gazdasághoz. A viták elkerülése végett 60 kilogramm burgonyát a gazdaságból díjmentesen kiszállítottál; részére. A szállítómunkások könnyen meg találták a elmet, mert a ka- pün a következő feliratot olvashattál;: „burgonya van eladó!”... (monos) Mint arról már több- © szőr szóltunk, az edelényi kastély parkjának nagy részét a Pód- va holtága köríti. Mozdulatlan, áporodott vize szúnyogot, bűzt terem, sokféle hulladél;, szemét gyü- lemlil; benne. Az elhanyagolt, gondozatlan partszakaszon csalán, gaz búrjának, időnként egy-egy megöregedett, elkorhadt fa bedől a posványba. A környezet külcsínjére is sokat adó edelényiel; már többször megpróbálták a holtágat élővé tenni, vaZöldségből, gyümölcsből mind többet fogyaszt Mezőkövesd, és nem csupán a mennyiség fokozódik, hanem a minőség iránti igény is. Ráadásul a szépen gyarapodó város mind nagyobb vendégjárással, idegenforgalommal bír, főként a nyári szezonban sok ezer, vagy tízezer emberrel növekszik meg a fogyasztók, vásárlók száma. Érthető, hogy a város gyakorlatilag már kinőtte a piacot, ahol a hétnek szinte minden napján nagy a forgalom. Áruval viszonylag jól ellátott a piac, friss, szép áruval is, hiszen sok őstermelő hozza ide termékét, ezenkívül a szakcsoportok is munkálkodnak, termesztenek zöldséget, gyümölcsöt és hozzák a kövesdi piacra, melynek vonzáskörzete túlnő a városon. A piac fejlesztését bővítését a városi tanács már évek- cel ezelőtt megkezdte. A baromfipiac területét burkolattal látták el, megépítették a kerékpártárolót, fedett részt is építettek, alája betonasztalokat helyeztek el, a piacon lami módon csatlakoztatni a másik oldalon tisztán, gyorsan folyó, élő Borivóhoz. Szivattyúval, zsilip- rendszerrel kívánják mozgásba hozni a vizet, és persze megtisztítani is a holtágat. A közelmúltban ismét tanácskoztak a tervről, a lehetőségekről, talán előbb-utóbb mégis sikerül a holtágat élővé teremteni. Mindenképpen megéri a várható, nagy munkát. A felső képen: a tisztán, frissen siető, élő Bódva. utat építettek, kialakították a használtcikkek piacát. Korábban a helyfoglalás az árusok között gyakran adott okot civakodásra, a múlt évtől kezdve "viszont a tanács a kisiparosok és a magánkereskedők részére állandó helyet biztosit heti piacok alkalmával, a megfelelő díj ellenében. A forgalom azonban továbbra is növekszik. Az áfész segíti a zöldség-gyümölcstermesztő szakcsoportokat, a központi palántanevelés, a fóliás termesztés már eléggé elterjedt, a háztáji gazdaságok is hozzák termékeiket. Szükséges hát a piac további fejlesztése. A tanács el kívánja készíttetni a piac és környéke általános rendezési tervét, olyképpen, hogy helyet kapjon benne egy korszerű vásárcsarnok is. Ezt a csarnokot persze majd csak később, a következő tervidőszakban építenék meg Egyelőre a további rendezésre, aszfaltozásra, a takarításra, a hulladékok rendszeres elszállítására, a piaci létesítmények állagának megóvására ügyelnek. él A mozdulatlan, posványos holtág a szemetes, gondozatlan parttal. Panaszok a NEB asztalán Kövesd kinőtte a piacet Őstermelők és szakcsoportok — Rendezés, csinosítás — Távlati terv: vásárcsarnok