Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-22 / 170. szám

T982. föKus 22., csfríöríőfc ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kombájnok a Taktaközben Csak az utóbbi napokban köszöntött be az a rekkenő meleg, amelyet hetek óta vártak a taklaharkányi Pe­tőfi Termelőszövetkezetben. Az előző héten még araszol­va haladt a betakarítás, a záporok megtorpantották a gepek munkáját. Hajdú Ist­ván ágazatvezető: — Fokozódott a feszültség, hiszen a hét nagy teljesítmé­nyű Claas Dominátor kom­bájnunkhoz csak egy Bábol­na típusú szárítóberendezé­sünk van. Vagyis a magas víztartalmú szemek szárítá­sa határozta meg az aratás ütemét. . három kombájnunk állni kényszerült, a többi négy se haladhatott úgy, ahogy elképzeltük. Ugyanak­kor, mivel nyáron közel két­ezer hektáron van betakarí­tani valónk, három szlová­kiai kombájn érkezett hoz­zánk segíteni. Ügy nézett ki, aratás helyett csak a felhő­ket szidhatjuk... Az esők és a levegő ma­gas páratartalma miatt fe- ketülni kezdtek egyes búza­táblák. A szakemberek első látásra tudják, mit jelent ez: megjelent s támad a kenyér- gabona félelmetes betegsége, a fusárium, amely jelentős termésveszteséget okozhat. Az érésnek ebben a szaka­szában védekezni ellene csak egyféleképpen lehet, minél gyorsabban learatni a ter­mést. Szatmári Dezső elnök: — Érdekes, hogy a beteg­ség azokban a táblákban je­lentkezik a legjobban, amist korábban vetettünk. Vég­képp bebizonyosodott, hogy október közepénél előbb meg­indulni a vetőgépekkel nem szabad. A termésbecslések szerint is a szeptemberben földbe juttatott búza ígéri a leggyengébb hozamot. Elméletileg az október kö­zepén megkezdett vetés a legkedvezőbb a búza életfo­lyamataihoz. Igen ám, de még a taktaharkányi szövet­kezet sem rendelkezik any- nyi velőgéppel — pedig az elmúlt évben náluk termett hektáronként a búza legtöb­bet a megyében —, hogy két hét alatt el tudjon vetni 1100 hektár búzáit. Hajdú István: — Meg lehetne oldani, s erre az idei év jő példa. Mi átvettük a szomszédos prü- gyi termelőszövetkezet mód­szerét, s szórva vetettük a búzát. Az alsó határunkban — Taktaközben — műtrá­gyaszóróval s tárcsával jut­tattuk földbe a magot. Elő­nyei ma már lemérhetők: egy teherautó akár napi száz hektáron is képes elvetni — a vetőgépekkel szemben jó­val olcsóbban —, s ugyanak­kor nagyobb a tőszám, s en­nek megfelelően a termés is. A könnyen belvizesedé Taktaközben így csökkentet­ték a termelés kockázatát. A vetés csak pár napot igényei, így könnyebb kivárni azt az időpontot, amikor a talajál­lapot ideálisnak nevezhető. Természetesen ez az elv vo­natkozik a betakarításra is-; jelenleg minden kombájnju­kat ezekbe a táblákba irá­nyították, hogy az esetleges újabb nagy esők előtt beta­karítsák a terményt. Hiszen elég még egy nagv felhősza­kadás. s a Taktaközben el­süllyednek a kombájnok. Az ágazatvezető: — Nem akarok jósolni, de most ezek a földek a job­bak. Az, hogy még mindig azt merem mondani: S0 má­zsán felül takarítunk be bú­zát, vagy 35 mázsán felül ta­vaszi árpát, elsősorban a Taktaköznek köszönhető. Mi­vel az idő jelenleg kedvező, egyre jobban bízunk abban, hogy a kölcsönadott kom­bájnokkal megerősített gép­parkunk két hét alatt meg­birkózik az aratással. Így, ha nein is rekordot, de niég mindig jó termést várnak a közös gazdaságban. Más a helyzet a kapásnövé­nyeknél, amelyekre kedvező volt a csapadékos idő, s így szépen fejlődnek. — Már csak azért is. meri; a kukoricát végre ki tudtuk váltani a Taktaközből. Saj­nos, annak idején több évre ható vegyszerekkel dolgoz­tunk, így a vetésváltást elképzelni sem lehetett. De szerencsénk van, mert. éppen a gabonaprogram első évé­ben tudtuk a „kényes” ku­koricát a biztonságos, táp­anyagokkal jobban ellátott felső határunkba költöztetni. A jelenlegi kép azt mutatja, hogy akár hetvenöt mázsás hektáronkénti termést is el­érhetünk. Az pedig 1® má­zsával több, mint az elmúlt, évi átlag. Mivel az abrak,nö­vényt 1*200 hektáron ter­mesztjük, legalább egymillió forinttal érhetünk el nagyobb nyereséget, hiszen a termés- többletért az állam prémiu­mot ad. De ehhez a többlet- jövedelemhez. most nyáron, egy sikeres aratással tehet­jük le csak az alapokat. Ezért arat tíz kombájn Takte hark ány on. Mert az esők a kalász fölé húzták már fel a zöldülő gyomot, a szemek később értek, így 'a* betakarítás nehéznek ígérke­zik. Igaz, egymilliós nyere­ség a tét.' A búza jövedel­mén felütni. — kármán — Kedvezőbb áron — nagyobb export Van piára a borsodnádasiTi lemeznek Száztizennyolc évvel ez­előtt, megalapításának esz­tendejében a Borsodnádasdi Lemezgyár a tábialemez- gyártásra rendezkedett be. Ez az alaptevékenység ma is meghatározó, a termelés két­harmadát még mindig a táb­lalemezek készítése adja. Ka­pacitásuk húsz százalékát az öntöde, illetve a lemézfeldol- gozás köti le — ezenkívül foglalkoznak járműkerekek alkatrészeinek gyártásával is. A többi kohászati üzemhez hasonlóan, a gondoktól Bor- sodnádasdon sem mentesek. Ennek ellenére Béres Lász­lótól, a gyár igazgatójától kedvező információkat kap­tunk az év első hat hónap­jában végzett munkáról. — Nem panaszkodhatunk a piacra — mondja —, hi­szen termékeinket kedvező áron értékesíteni tudtuk a tőkés piacon. Nem titok, hogy a tőkés megrendelések szá­mának csökkenésére számí­tottunk — az előzetes kal­kulációkban évente mintegy ötezer tonnával kevesebb le­mez gyártását irányoztuk elő. Ezzel szemben ez év áprili­sában, kedvező feltételek mellett, az eredetileg tőkés exportra szánt tízezer tonna lemez helyett ötezer tonnás többletrendelést kaptunk. A munkát természetesen elvál­laltuk, s az első hat hónap alatt ki is szállítottuk kül­földre az igényelt mennyiség nagy részét, több mint tíz­ezer tonna lemezt. Az expor­tot a közel-keleti országok­ba szállítottuk, s reményünk van arra, hogy az év végéig a tervet további háromezer tonnával túlteljesítjük. — A nem várt feladat mi­lyen próbát jelentett az itt dolgozók számára? — Feladatainkat a létszám egy százalékos csökkentése mellett kellett megoldanunk. A cél érdekében a munká­sok vállalták a rendkívüli munkát: szabad szombaton és vasárnap is dolgoztait, ha a szállítási határidők sürget­tek bennünket. Továbbfej­lesztettük az anyagi ösztön­zési rendszerünket, s techno­lógiai módosításokat is vég­rehajtottunk. A lemezhor- ganyzásnál például olyan új eljárást vezettünk be, amely munkaerőt szabadított fel a hengerműben. Az előző évi­nél kedvezőbb áron sikerült értékesíteni a lemezt: a ta­valyi 240 dollárról 280 dol­lárra emelkedett a laposáruk világpiaci ára. — A többi üzemrészben melyek az első fél év tapasz­talatai ? — Vállalatunk sikerrel tel­jesítette az év első felére előirányzott termelési érték-, árbevételi, illetve nyereség- tervét — jegyzi meg az igaz­gató. — A tavalyi huszonöt millióval szemben az idén huszonnyolc millió forint nyereségét könyvelhetünk el. Éves térvünkben egymilliárd négyszázmillió forint terme­lési érték előállítását írtuk elő — ennek megvalósítása nagy feladatot ró a gyár dol­gozóira. Kimagasló eredmé­nyeket az első fél évben ugyanis csak a lemezgyártás- ban produkáltunk, a többi üzemrészben viszont a ter- vezettől kevesebbet termet­tünk. A gazdaságosabb ter­mékszerkezet kialakítására már megtettük az első lépé­seket ... — Melyek ezek ? — Szeretnénk megterem­teni például az úgynevezett meredekvállú kerékpánlgyár- tósor beruházásának feltéte­leit. s tervezzük egy kohá­szati horgany hulladék-feldol­gozó üzem létesítését is. Az ehhez szükséges gépi beren­dezéseket külföldről kell megvásárolnunk — verseny- tárgyaláson döntjük majd el, hogy melyik cégtől szerezzük be a gépeket. A horganyhul­ladékot feldolgozó üzem je­lentős mennyiségű import- megtakarítást tesz lehetővé. Tervezzük továbbá az acél­ön Lvénygyártás korszerűsíté­sét, illetve a lemezgyártás fejlesztését. Szükségesnek tartjuk a szemestermények tárolására alkalmas berende­zések kifejlesztését is, vala­mint a saját lemezből előál­lítható késztermékek skálá­jának bővítését. — Hallhatnánk a további feladatokról ? — Munkánkat alapanyag- ellátási gondok nehezítik je­lenleg — mondja Béres Lász­ló. — Gondjaink megoldásá­ra ígéretet kaptunk az alap­anyagot szállító cégektől. Az ütemesebb szállításra annál is inkább számítunk, mivel a harmadik negyedévre újabb 5500 tonnás exportrendelést kaptunk — Irántól. A mai nehéz helyzetben is optimis­ták vagyunk, elérhetőnek tartjuk az éves tervelőirány- zat maradéktalan teljesítését. — díváid — Iszapbetörés miatt akadozik o termelés a feketevölgyi aknában. A nagy mennyiségű víz és homok eltávolítása állandó készenlétet, hatóim as erőfeszítést követel az akna dolgozóitól. Fotó: Temesi László Éves szinten: 80 ezer tonna lemaradás Geológiai nehézségek hátráltatják a termelést Sohasem volt könnyű a borsodi bányászok munkája, de az idén még a szokásos­nál is több gonddal kell meg­küzdeniük a szénmedence dolgozóinak. Általában el­mondhatjuk: geológiai jelle­gű nehézségek hátráltatják a termelést a föld alatti mun­kahelyeken. Vagyis az em­bertől független, úgyneve­zett objektív okok gátolják a tervteljesítést, ezekre ve­zethető vissza a jelentős le­maradás. — A Borsodi Szénbányák Vállalat az első fél évet kö­zel 30 ezer tonna mínusszal zárta — felették kérdésünk­re a statisztikai osztályon. — A Bükkaljai, a Mákvölgyi, a Miskolci és a Putnoki Bá­nyaüzem túlszárnyalta idő­arányos mennyiségi kötele­zettségét, a Farkaslyuki, az Ormosi és a Szuhavölgyi Bá­nyaüzem viszont jócskán el­maradt attól. A legjobban az említett időszakban a lyukói bányászok dolgoztak, s csak­nem 56 ezer (:onna szenet küldtek felszínre programon kívül. A legrosszabbul állt hat hónap után ázuhavölgy; a kollektíva lemaradása 83 ezer tonna. Mint, arról már korábban beszámoltunk, április máso­dik felében több alkalommal is iszapbetörés történt a fe­ketevölgyi aknában. Hozzá­vetőlegesen két és fél ezer köbméter iszap és több száz­ezer köbméter víz zúdult be a bányatérségekbe. Az M/9- es fronton az iszapbetörések következtében bentrekedtek a gépek és a berendezések, s ezek együttes értéke eléri a 100 millió forintot. Mivel a szomszédos 10-es számú fejtésen is szünetelt a bá­nyászkodás, hiszen a két munkahelynek egymással kö­zel párhuzamosan kellett vol­na haladnia, gyakorlatilag másfél hónapig szünetelt a termelés a bányában. Az ak­na. az üzem, a vállalat ve­zetése hatalmas erőfeszítése­ket tett a megoldásra; men­tették a bányagépeket, a be­rendezéseket, s új front üzembe állításán fáradoztak. Illetve fáradoznak jelenleg is. annyi különbséggel, hogy május végétől már termel az M/10-es számú munkahely. — Mi a helyzet jelenleg Feketevölgyön? — a kérdés­re Demeter Tibor, a vállalat bányaművelési oszt alvónak helyettes vezetője, területi főmérnök ezeket válaszolta: — A 9-es számú frontról a 42. számú pajzsbiztosító berendezésig kiszedték az iszapot, s kiszerelték a lán­cosvonszolót. Most már a biztosító egységek kimenté­se következik. A régi fejtés­től 174 méterre előre új vá­gatot készítetitek a feketevöl­gyiek, innen indítják majd a 100 méter szélesre tervezett új1 frontot. Folytatják a fe­dőkőzetekben lévő víz lecsa- polását, eddig már öt vízel- vonó fúrólyukat fúrtak. Saj­nos, sok a víz! Mivel a bá­nyabiztosító berendezések ki­szedése után az ötödik fúró­lyuk összenyomódik majd. a fronthomloktól 3Ó méterre előre egy vágatot szándékoz­nak kihajtani, s ebből, fúró­lyuk segítségével folytatják a vízlecsapolást. Az elsze- rencsétlenedett frontról idő­vel természetesen ki kell menteni valamennyi ott ta­lálható gépet és berendezést, s ennek érdekében további intézkedések, erőfeszítések várhatóle. — Feketevölgy tehát nap­jainkban mindössze 50 szá­zalékos kapacitással termel. Mikorra várható ezen a té­ren gyökeres változás ? — A régi, tönkrement frontról ki kell szerelni a 42 egységet, s csak így, ezek be­építésével indítható be az új front. Ez a munka időigé­nyes, nagy körülteki ntést igé­nyel. Ügy gondoljuk, hogy az új , fejtés augusztus 20-a körül kezdheti meg a mun­kát. Utána mindent el kell követni Feketevölgyön, hogy csökkentsék a számottevő le­maradást. — Annál is inkább, mert más aknák sem tudnak ele­(Folytatás az 1. oldalról) térségi melioráció helyzetét, a tervezett munkálatok nagy­ságát, a gondos felkészülés részleteit, s a tennivalókat. Bevezetőjében rámutatott, hogy az elkészült program végrehajtása tervszerűséget, szervezett, rendkívül össze­hangolt munkát igényel, és azt, hogy valamennyi érde­kelt a megyei és központi el­határozásoknak. döntéseknek megfelelően együtt cseleked­jen, egy nyelven beszéljen. A Bodrogköz megújulását szolgáló beruházások nagy­ságára jellemző, hogy a tel­jes rendezésre, a mezőgazda- sági termőterületek helyre- állítására két tervciklust meghaladóan, 1992-ig bezáró­an 2,6 milliárd forintot for­dítanak. A jelenlegi tervcik­lusban még mérsékeltebb üte­mű lesz a beruházás. 1985-ig 696 millió forint értékű üze­mi és üzemközi beruházás valósul meg, s ezekhez a MÉM 450 millió, az OVH pedig 51 millió forint támo­gatást biztosít. A komplex get tenni a követelményeké­nek. Megkérdezhetem, hogy milyen eredményekkel ter­mel jelenleg a Borsodi Szén­bányák Vállalat? — Sajnos, csak gondokról tudok beszámolni. A lema­radás éves szinten már kö­zelíti a 80 ezer tonnát. Pilla­natnyilag egyetlen üzem sem teljesíti a tervét, még Lvu- kfibánya sem. Ebben az ak­nában a nagy kőzetnyomás nehezíti a frontokon a ter­melést. Hasonló ok miatt akadozik a bányászkodás Or­mosbányán, továbbá a put­noki pajzsos fronton. Terv­táron annyira összenyomó­dott a gumiszalaggal felsze­relt szállítóvágat, hogy más­fél hétig szünetelt a fejtés. Ezt a frontot már nem is akarják üzembe helyezni, új fejtési pasztába kell átvinni a gépi berendezéseket. Far­kaslyukon elvizesedés miatt nem teljesíti tervét az akna, Farkaslyukon frontátálláso­kat végeznek. A bajokat még sorolhatnám... A lényeg; várhatóan csak szeptember­ben tud a vállalat havi ter­vet teljesíteni. Addigra 120 ezer tonna lemaradással szá­molunk éves szinten. Ezt az adósságot feltétlenül be kell hoznunk a negyedik negyed­évben! — fejezte be a be­szélgetést Demeter Tibor. Kolaj László melioráció a VI. ötéves terv­ben 20 564 hektár területet érint. A tervek fő célja, hogy megteremtsék a mezőgazda­sági termelés feik-sztésének teltételeit, növeljek a terme- ’ési biztonságot, a mezőgaz­dasági üzemek alaptevékeny­ségének eredmenyességél. 1992-ig több, mint 15 száza­lékkal növekszik majd a tér­ségben a szántóterület. A vízborítás megengedhető idő­tartamát a mostani 30—40 napról .3—5 napra szorítják le. a talajvíz szintjét pedig szántó esetén a jelenleginél minimálisan 80, rét-legelő esetén pedig 60 centiméter­rel süllyesztik. A sátoraljaújhelyi tanács­kozáson, amelynek tapaszta­lataira. az ott megfogalma­zott közös tennivalók ismer­tetésére lapunkban még visz- szatérünk, a vita során az érdekelt bodrogközi üzemek és kivitelező vállalatok ve­zetői számos javaslattal, ész­revétellel segítették n közös,' nagy feladat minél sikere­sebb megvalósulását.

Next

/
Thumbnails
Contents