Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-22 / 170. szám
T982. föKus 22., csfríöríőfc ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kombájnok a Taktaközben Csak az utóbbi napokban köszöntött be az a rekkenő meleg, amelyet hetek óta vártak a taklaharkányi Petőfi Termelőszövetkezetben. Az előző héten még araszolva haladt a betakarítás, a záporok megtorpantották a gepek munkáját. Hajdú István ágazatvezető: — Fokozódott a feszültség, hiszen a hét nagy teljesítményű Claas Dominátor kombájnunkhoz csak egy Bábolna típusú szárítóberendezésünk van. Vagyis a magas víztartalmú szemek szárítása határozta meg az aratás ütemét. . három kombájnunk állni kényszerült, a többi négy se haladhatott úgy, ahogy elképzeltük. Ugyanakkor, mivel nyáron közel kétezer hektáron van betakarítani valónk, három szlovákiai kombájn érkezett hozzánk segíteni. Ügy nézett ki, aratás helyett csak a felhőket szidhatjuk... Az esők és a levegő magas páratartalma miatt fe- ketülni kezdtek egyes búzatáblák. A szakemberek első látásra tudják, mit jelent ez: megjelent s támad a kenyér- gabona félelmetes betegsége, a fusárium, amely jelentős termésveszteséget okozhat. Az érésnek ebben a szakaszában védekezni ellene csak egyféleképpen lehet, minél gyorsabban learatni a termést. Szatmári Dezső elnök: — Érdekes, hogy a betegség azokban a táblákban jelentkezik a legjobban, amist korábban vetettünk. Végképp bebizonyosodott, hogy október közepénél előbb megindulni a vetőgépekkel nem szabad. A termésbecslések szerint is a szeptemberben földbe juttatott búza ígéri a leggyengébb hozamot. Elméletileg az október közepén megkezdett vetés a legkedvezőbb a búza életfolyamataihoz. Igen ám, de még a taktaharkányi szövetkezet sem rendelkezik any- nyi velőgéppel — pedig az elmúlt évben náluk termett hektáronként a búza legtöbbet a megyében —, hogy két hét alatt el tudjon vetni 1100 hektár búzáit. Hajdú István: — Meg lehetne oldani, s erre az idei év jő példa. Mi átvettük a szomszédos prü- gyi termelőszövetkezet módszerét, s szórva vetettük a búzát. Az alsó határunkban — Taktaközben — műtrágyaszóróval s tárcsával juttattuk földbe a magot. Előnyei ma már lemérhetők: egy teherautó akár napi száz hektáron is képes elvetni — a vetőgépekkel szemben jóval olcsóbban —, s ugyanakkor nagyobb a tőszám, s ennek megfelelően a termés is. A könnyen belvizesedé Taktaközben így csökkentették a termelés kockázatát. A vetés csak pár napot igényei, így könnyebb kivárni azt az időpontot, amikor a talajállapot ideálisnak nevezhető. Természetesen ez az elv vonatkozik a betakarításra is-; jelenleg minden kombájnjukat ezekbe a táblákba irányították, hogy az esetleges újabb nagy esők előtt betakarítsák a terményt. Hiszen elég még egy nagv felhőszakadás. s a Taktaközben elsüllyednek a kombájnok. Az ágazatvezető: — Nem akarok jósolni, de most ezek a földek a jobbak. Az, hogy még mindig azt merem mondani: S0 mázsán felül takarítunk be búzát, vagy 35 mázsán felül tavaszi árpát, elsősorban a Taktaköznek köszönhető. Mivel az idő jelenleg kedvező, egyre jobban bízunk abban, hogy a kölcsönadott kombájnokkal megerősített gépparkunk két hét alatt megbirkózik az aratással. Így, ha nein is rekordot, de niég mindig jó termést várnak a közös gazdaságban. Más a helyzet a kapásnövényeknél, amelyekre kedvező volt a csapadékos idő, s így szépen fejlődnek. — Már csak azért is. meri; a kukoricát végre ki tudtuk váltani a Taktaközből. Sajnos, annak idején több évre ható vegyszerekkel dolgoztunk, így a vetésváltást elképzelni sem lehetett. De szerencsénk van, mert. éppen a gabonaprogram első évében tudtuk a „kényes” kukoricát a biztonságos, tápanyagokkal jobban ellátott felső határunkba költöztetni. A jelenlegi kép azt mutatja, hogy akár hetvenöt mázsás hektáronkénti termést is elérhetünk. Az pedig 1® mázsával több, mint az elmúlt, évi átlag. Mivel az abrak,növényt 1*200 hektáron termesztjük, legalább egymillió forinttal érhetünk el nagyobb nyereséget, hiszen a termés- többletért az állam prémiumot ad. De ehhez a többlet- jövedelemhez. most nyáron, egy sikeres aratással tehetjük le csak az alapokat. Ezért arat tíz kombájn Takte hark ány on. Mert az esők a kalász fölé húzták már fel a zöldülő gyomot, a szemek később értek, így 'a* betakarítás nehéznek ígérkezik. Igaz, egymilliós nyereség a tét.' A búza jövedelmén felütni. — kármán — Kedvezőbb áron — nagyobb export Van piára a borsodnádasiTi lemeznek Száztizennyolc évvel ezelőtt, megalapításának esztendejében a Borsodnádasdi Lemezgyár a tábialemez- gyártásra rendezkedett be. Ez az alaptevékenység ma is meghatározó, a termelés kétharmadát még mindig a táblalemezek készítése adja. Kapacitásuk húsz százalékát az öntöde, illetve a lemézfeldol- gozás köti le — ezenkívül foglalkoznak járműkerekek alkatrészeinek gyártásával is. A többi kohászati üzemhez hasonlóan, a gondoktól Bor- sodnádasdon sem mentesek. Ennek ellenére Béres Lászlótól, a gyár igazgatójától kedvező információkat kaptunk az év első hat hónapjában végzett munkáról. — Nem panaszkodhatunk a piacra — mondja —, hiszen termékeinket kedvező áron értékesíteni tudtuk a tőkés piacon. Nem titok, hogy a tőkés megrendelések számának csökkenésére számítottunk — az előzetes kalkulációkban évente mintegy ötezer tonnával kevesebb lemez gyártását irányoztuk elő. Ezzel szemben ez év áprilisában, kedvező feltételek mellett, az eredetileg tőkés exportra szánt tízezer tonna lemez helyett ötezer tonnás többletrendelést kaptunk. A munkát természetesen elvállaltuk, s az első hat hónap alatt ki is szállítottuk külföldre az igényelt mennyiség nagy részét, több mint tízezer tonna lemezt. Az exportot a közel-keleti országokba szállítottuk, s reményünk van arra, hogy az év végéig a tervet további háromezer tonnával túlteljesítjük. — A nem várt feladat milyen próbát jelentett az itt dolgozók számára? — Feladatainkat a létszám egy százalékos csökkentése mellett kellett megoldanunk. A cél érdekében a munkások vállalták a rendkívüli munkát: szabad szombaton és vasárnap is dolgoztait, ha a szállítási határidők sürgettek bennünket. Továbbfejlesztettük az anyagi ösztönzési rendszerünket, s technológiai módosításokat is végrehajtottunk. A lemezhor- ganyzásnál például olyan új eljárást vezettünk be, amely munkaerőt szabadított fel a hengerműben. Az előző évinél kedvezőbb áron sikerült értékesíteni a lemezt: a tavalyi 240 dollárról 280 dollárra emelkedett a laposáruk világpiaci ára. — A többi üzemrészben melyek az első fél év tapasztalatai ? — Vállalatunk sikerrel teljesítette az év első felére előirányzott termelési érték-, árbevételi, illetve nyereség- tervét — jegyzi meg az igazgató. — A tavalyi huszonöt millióval szemben az idén huszonnyolc millió forint nyereségét könyvelhetünk el. Éves térvünkben egymilliárd négyszázmillió forint termelési érték előállítását írtuk elő — ennek megvalósítása nagy feladatot ró a gyár dolgozóira. Kimagasló eredményeket az első fél évben ugyanis csak a lemezgyártás- ban produkáltunk, a többi üzemrészben viszont a ter- vezettől kevesebbet termettünk. A gazdaságosabb termékszerkezet kialakítására már megtettük az első lépéseket ... — Melyek ezek ? — Szeretnénk megteremteni például az úgynevezett meredekvállú kerékpánlgyár- tósor beruházásának feltételeit. s tervezzük egy kohászati horgany hulladék-feldolgozó üzem létesítését is. Az ehhez szükséges gépi berendezéseket külföldről kell megvásárolnunk — verseny- tárgyaláson döntjük majd el, hogy melyik cégtől szerezzük be a gépeket. A horganyhulladékot feldolgozó üzem jelentős mennyiségű import- megtakarítást tesz lehetővé. Tervezzük továbbá az acélön Lvénygyártás korszerűsítését, illetve a lemezgyártás fejlesztését. Szükségesnek tartjuk a szemestermények tárolására alkalmas berendezések kifejlesztését is, valamint a saját lemezből előállítható késztermékek skálájának bővítését. — Hallhatnánk a további feladatokról ? — Munkánkat alapanyag- ellátási gondok nehezítik jelenleg — mondja Béres László. — Gondjaink megoldására ígéretet kaptunk az alapanyagot szállító cégektől. Az ütemesebb szállításra annál is inkább számítunk, mivel a harmadik negyedévre újabb 5500 tonnás exportrendelést kaptunk — Irántól. A mai nehéz helyzetben is optimisták vagyunk, elérhetőnek tartjuk az éves tervelőirány- zat maradéktalan teljesítését. — díváid — Iszapbetörés miatt akadozik o termelés a feketevölgyi aknában. A nagy mennyiségű víz és homok eltávolítása állandó készenlétet, hatóim as erőfeszítést követel az akna dolgozóitól. Fotó: Temesi László Éves szinten: 80 ezer tonna lemaradás Geológiai nehézségek hátráltatják a termelést Sohasem volt könnyű a borsodi bányászok munkája, de az idén még a szokásosnál is több gonddal kell megküzdeniük a szénmedence dolgozóinak. Általában elmondhatjuk: geológiai jellegű nehézségek hátráltatják a termelést a föld alatti munkahelyeken. Vagyis az embertől független, úgynevezett objektív okok gátolják a tervteljesítést, ezekre vezethető vissza a jelentős lemaradás. — A Borsodi Szénbányák Vállalat az első fél évet közel 30 ezer tonna mínusszal zárta — felették kérdésünkre a statisztikai osztályon. — A Bükkaljai, a Mákvölgyi, a Miskolci és a Putnoki Bányaüzem túlszárnyalta időarányos mennyiségi kötelezettségét, a Farkaslyuki, az Ormosi és a Szuhavölgyi Bányaüzem viszont jócskán elmaradt attól. A legjobban az említett időszakban a lyukói bányászok dolgoztak, s csaknem 56 ezer (:onna szenet küldtek felszínre programon kívül. A legrosszabbul állt hat hónap után ázuhavölgy; a kollektíva lemaradása 83 ezer tonna. Mint, arról már korábban beszámoltunk, április második felében több alkalommal is iszapbetörés történt a feketevölgyi aknában. Hozzávetőlegesen két és fél ezer köbméter iszap és több százezer köbméter víz zúdult be a bányatérségekbe. Az M/9- es fronton az iszapbetörések következtében bentrekedtek a gépek és a berendezések, s ezek együttes értéke eléri a 100 millió forintot. Mivel a szomszédos 10-es számú fejtésen is szünetelt a bányászkodás, hiszen a két munkahelynek egymással közel párhuzamosan kellett volna haladnia, gyakorlatilag másfél hónapig szünetelt a termelés a bányában. Az akna. az üzem, a vállalat vezetése hatalmas erőfeszítéseket tett a megoldásra; mentették a bányagépeket, a berendezéseket, s új front üzembe állításán fáradoztak. Illetve fáradoznak jelenleg is. annyi különbséggel, hogy május végétől már termel az M/10-es számú munkahely. — Mi a helyzet jelenleg Feketevölgyön? — a kérdésre Demeter Tibor, a vállalat bányaművelési oszt alvónak helyettes vezetője, területi főmérnök ezeket válaszolta: — A 9-es számú frontról a 42. számú pajzsbiztosító berendezésig kiszedték az iszapot, s kiszerelték a láncosvonszolót. Most már a biztosító egységek kimentése következik. A régi fejtéstől 174 méterre előre új vágatot készítetitek a feketevölgyiek, innen indítják majd a 100 méter szélesre tervezett új1 frontot. Folytatják a fedőkőzetekben lévő víz lecsa- polását, eddig már öt vízel- vonó fúrólyukat fúrtak. Sajnos, sok a víz! Mivel a bányabiztosító berendezések kiszedése után az ötödik fúrólyuk összenyomódik majd. a fronthomloktól 3Ó méterre előre egy vágatot szándékoznak kihajtani, s ebből, fúrólyuk segítségével folytatják a vízlecsapolást. Az elsze- rencsétlenedett frontról idővel természetesen ki kell menteni valamennyi ott található gépet és berendezést, s ennek érdekében további intézkedések, erőfeszítések várhatóle. — Feketevölgy tehát napjainkban mindössze 50 százalékos kapacitással termel. Mikorra várható ezen a téren gyökeres változás ? — A régi, tönkrement frontról ki kell szerelni a 42 egységet, s csak így, ezek beépítésével indítható be az új front. Ez a munka időigényes, nagy körülteki ntést igényel. Ügy gondoljuk, hogy az új , fejtés augusztus 20-a körül kezdheti meg a munkát. Utána mindent el kell követni Feketevölgyön, hogy csökkentsék a számottevő lemaradást. — Annál is inkább, mert más aknák sem tudnak ele(Folytatás az 1. oldalról) térségi melioráció helyzetét, a tervezett munkálatok nagyságát, a gondos felkészülés részleteit, s a tennivalókat. Bevezetőjében rámutatott, hogy az elkészült program végrehajtása tervszerűséget, szervezett, rendkívül összehangolt munkát igényel, és azt, hogy valamennyi érdekelt a megyei és központi elhatározásoknak. döntéseknek megfelelően együtt cselekedjen, egy nyelven beszéljen. A Bodrogköz megújulását szolgáló beruházások nagyságára jellemző, hogy a teljes rendezésre, a mezőgazda- sági termőterületek helyre- állítására két tervciklust meghaladóan, 1992-ig bezáróan 2,6 milliárd forintot fordítanak. A jelenlegi tervciklusban még mérsékeltebb ütemű lesz a beruházás. 1985-ig 696 millió forint értékű üzemi és üzemközi beruházás valósul meg, s ezekhez a MÉM 450 millió, az OVH pedig 51 millió forint támogatást biztosít. A komplex get tenni a követelményekének. Megkérdezhetem, hogy milyen eredményekkel termel jelenleg a Borsodi Szénbányák Vállalat? — Sajnos, csak gondokról tudok beszámolni. A lemaradás éves szinten már közelíti a 80 ezer tonnát. Pillanatnyilag egyetlen üzem sem teljesíti a tervét, még Lvu- kfibánya sem. Ebben az aknában a nagy kőzetnyomás nehezíti a frontokon a termelést. Hasonló ok miatt akadozik a bányászkodás Ormosbányán, továbbá a putnoki pajzsos fronton. Tervtáron annyira összenyomódott a gumiszalaggal felszerelt szállítóvágat, hogy másfél hétig szünetelt a fejtés. Ezt a frontot már nem is akarják üzembe helyezni, új fejtési pasztába kell átvinni a gépi berendezéseket. Farkaslyukon elvizesedés miatt nem teljesíti tervét az akna, Farkaslyukon frontátállásokat végeznek. A bajokat még sorolhatnám... A lényeg; várhatóan csak szeptemberben tud a vállalat havi tervet teljesíteni. Addigra 120 ezer tonna lemaradással számolunk éves szinten. Ezt az adósságot feltétlenül be kell hoznunk a negyedik negyedévben! — fejezte be a beszélgetést Demeter Tibor. Kolaj László melioráció a VI. ötéves tervben 20 564 hektár területet érint. A tervek fő célja, hogy megteremtsék a mezőgazdasági termelés feik-sztésének teltételeit, növeljek a terme- ’ési biztonságot, a mezőgazdasági üzemek alaptevékenységének eredmenyességél. 1992-ig több, mint 15 százalékkal növekszik majd a térségben a szántóterület. A vízborítás megengedhető időtartamát a mostani 30—40 napról .3—5 napra szorítják le. a talajvíz szintjét pedig szántó esetén a jelenleginél minimálisan 80, rét-legelő esetén pedig 60 centiméterrel süllyesztik. A sátoraljaújhelyi tanácskozáson, amelynek tapasztalataira. az ott megfogalmazott közös tennivalók ismertetésére lapunkban még visz- szatérünk, a vita során az érdekelt bodrogközi üzemek és kivitelező vállalatok vezetői számos javaslattal, észrevétellel segítették n közös,' nagy feladat minél sikeresebb megvalósulását.
