Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-21 / 169. szám

1982. július 21., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Sportlétesítmény társadaEii iiééü „Épüljön több sportlétesít­mény, társadalmi munkában” címmel mozgalmat indított a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa. Az Észak-magyaror­szági Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat ez év nyarán már szép ered­ményeket mondhat magáé­nak. — 1982. június 12-én meg­nyitotta kapuit az új sport­telep .— nyilatkozta Bana Gábor, az ÉRV szakszerve­zetének elnöke. A vállalat 79 brigádja részt vett az építé­si munkálatokban. A sport­pályák salakozásától a térvi­lágító lámpatestek beállítá­sáig a brigádtagok minden munkában részt vállaltak, közel 5000 társadalmi mun­kaórában. Nagy lépést je­lentett ez szakszervezetünk mozgalmi életében. — Milyen létesítmények születtek? — Nemcsak sport-, de szo­ciális létesítményekkel is bő­vítettük sportkombinátunkat. Átadásra került: labdarúgó-, tenisz-, röplabda-, magasug­ró-, távolugró- és futópálya. ' A vízvezeték-hálózatban lerakodott laza — főleg szer­ves eredetű — szennyeződé­sek eltávolítására alkalmaz­zák Angliában a habszivacs­ból készült kapat'ókat. Haté­kony, egyszerű és olcsó mód­szer keresése vezetett a habszivacs bevezetéséhez. A henger alakú habszivacs du­gó a vízzel telt csővezeték­r A tölgy Csuvasföld legfon­tosabb, leginkább- becsben tartott fája: stilizált levelei az autonóm köztársaság cí­merébe is bekerültek. A töl­gyesek alkotják a csuvasföl- di erdők egynegyedét. Har­minchárom tölgy különleges védelmet kapott. Ezek a töb­bi hatalmas fa között is óri­ásnak látszanak. De nem­csak különleges termetükkel, magasságukkal tűnnek ki, hanem korukkal és fájuk ki­tűnő minőségével is. A zavartalan szórakozást, ki- kapcsolódást biztosítja a szintén újonnan épült női— férfi öltöző, zuhanyozó. Gon- »doltunk az esetleges balese­tekre is, ezért korszerűen felszerelt orvosi szobát is létesítettünk. — Hogyan élnek az új le­hetőségekkel? — Amellett, hogy külön­böző rendezvényeknek adunk otthont, elsősorban szocialis­ta brigádjaink és családtag­jai számára biztosítjuk a sokféle kikapcsolódást. Sport­napokat szervezünk, amikor szülők és gyermekek egy­aránt versenyezhetnek, játé­kos vetélkedőkön vehetnek részt. Kellemesen berendezett társalgó is van, amely a kí­vánságoknak megfelelően nyújt a dolgozóknak kultu­rált pihenést. — Az elért eredmények alapján, újabb tervek meg­valósításán dolgozunk. — A következő lépés a fe­dett ■ asztaliteniszpályá meg­építése — tette hozzá Rátkai László, a vszb titkára. ben halad előre a víz nyo­másától hajtva és maga előtt tolja a lekapart szennyező anyagokat, melyeket egyes pontokon eltávolítanak. Az útjába kerülő akadá­lyokat, amelyek sok esetben előre ismeretlenek, a habszi­vacs 50 százalékos tömörö­dési képessége folytán, mini­mális sebességgel kikerüli. Legnagyobb kincsük mégis a makk és a szaporítóvesz- sző — ezekben őrizhetők meg a fák kiváló tulajdon­ságai. A köztársaságban most nagy kiterjedésű faiskola ki­alakításához kezdtek hozzá: 100 hektáron kívánnak sza­porítóanyagot termelni az ősi tölgyek termésének, haj­tásainak segítségével. A ki­váló minősítésű tölgyek ter­mését különleges, hótakaró alatti kezeléssel készítik elő a vetéshez. A következő ével: telepítéseihez a 33 tölgyóriás szolgáltatja majd a szaporító anyagot. Jegyzet SyiífÉcslalsiii - napi áron Ami igaz, igaz: a gyönyö­rű, válogatottan szép ringló nem futott be fényes karri­ert. Mindössze félórát töltött a bolti rekeszben, azután gondosan, óvatos kézzel ki­vették onnan, s visszatöltöt- ték annak a kosarába, aki hozta. A harminc perc alatt nem történt semmi különös, a boltvezető először örült a kistermelő árujának, elvegre növeli a választékot. így le­mérték, majd szemenként át­tették a polc rekeszébe. Utána elkezdték keresni: mi is a napi ára, hogy ellenér­tékét bizonyos százalék le­vonása után termelőjének ki­fizessék. De a jegyzéken ilyen tétel nincs! A boltve­zető egyre dühösebben kezdi a telefont tárcsázni, huszonöt percen keresztül beszél kü­lönböző illetékesekkel, hogy mégis mennyiért veheti meg a ringlót. De miután sehol nem vásároltak még fel idén ilyen terméket — legalábbis az illetékesek —, akkor nem is lehet ára. Az Avas-déli áíész-bolt vezetőnője a köz­pontjától végre megnyugta­tó választ kap, vegye át a napi piaci áron. Igen ám, de mivel ő reggel fél hatra jár munkába, aligha keresheti fel a piacot, hogy tájékozód­jék. Következésképpen: mi­vel árat nem mer ajánlani, a tizenhat kilogramm gyü­mölcsöt szépen visszapakol­ják a bolt dolgozói a kister­melő kosarába. Aki szomo­rúan, mert nem tud a ring­lóval mit kezdeni, elviszi az első útjába kerülő kiskeres­kedőhöz. És ott kilóját öt fo­rintért eladja. Rá fél órára arra sétálva, már tíz forin­tért kínálják — s , elégedett, így jól járt mindenki, az áfész, tjki azért átveszi akis­termelőtől a terméket, ha .szerepelne a jegyzékben, a boltvezető, aki nem fél, hogy indokolatlanul magas áron — öt forintért — vásárolja meg a „hatalmas” — tizen­hat kilogrammos — tételt, a termelő, aki végül is elad­ta, s a kiskereskedő, aki „tisztességes haszonért” meg­vette a ringlót. És végül jól járunk mi, vásárlók, akik „olcsón” juthatunk hozzá — napi áron — ehhez a szép ringlóhoz ... — kármán — M. K. Hatói es a vizvezstélbes Töígyanyák Autó-motor Az autóvezetésnél - a ve­zető szempontjából óriási jelentősége van a látásnak. A szem legfontosabb tulaj­donsága e tekintetben a lá­tásélesség, a helyes szinér- zékelés és a gyorsan változó képek gyors felismerése. Lé­nyeges még a jó akkotmo- dációs képesség (különböző távolságokhoz való alkal­mazkodás). Szürkületben vagy mesterséges megvilá­gítási viszonyok közt lováp- bi tulajdonságok szerepe vá­lik döntővé: az adaptáció (vagyis a különböző megvi- lágítás-erőssége/chez való al­kalmazkodás). ezt kiegészíti a kontrasztérzékelés és a íormaérzékelő képesség. Jelentős elégtelenség az említett képességek valame­lyikénél kizáró ok lehet az autóvezetéshez, de minden­képpen lényegesen megnö­veli az optikailag érzékel­hető információk észlelésé­nek az idejét. Más fogalma­zásban ez arra inti az autó­vezetőt, aki tudatában van annak, hogy szeme vala­melyik funkcióját hiányosan végzi, hogy csak megfelelő­en csökkentett sebességijei vezessen. Ezen a módon egyenlítheti ki a lényegesen megnövekedett felismerési késedelmet.. , Akkor van baj, ha az autóvezető a szemének ilyen természetű részleges elégte­lenségéről nem'is tud. Szü­letésétől így szokta meg, szemét kifogástalannak hiszi, és ugyanolyan sebességet diktál magának, mint ami­lyet a többi autóstól lát. Az egészséges szem szá­mára is jelentős korlátokat szabnak azonban az éjsza­kai közlekedés és a mes­terséges világítás egyenlőt­lenségeiből adódó körülmé­nyek. Az. úttest kivilágítása annál kedvezőbb, minél na­gyobb a megvilágítás erős­sége, és minél kisebb az egyes helyek megvilágításá­ban fennálló különbség. Ilyenkor a jó adaptációs képességű szem sem tudja követni a gyors fényerő- változásokat. Hasonló, de még fokozot­tabban veszélyes a 'helyzet a szembejövő jármű fényszó­róival való találkozáskor Másodpercekig tart, amíg az erős fénytől átmenetileg el­vakított vetető úgv-ahogy visszanyeri előbbi látáské­pességét. Amíg ez meg nem történik, vakon, csak ösztö­nösen vezet, a baleseti ve­szély pedig óriási- mérték­ben megnő. Az éjszakai köz­lekedés fő szabálya éppen ezért a sebesség csökkenté­se, és a fényszórók tompí­tása. A vakítási tilalmat so­kan megszegik, egyrészt ud­variatlanságból, illetve erő­szakosságból, másrészt pedig a fényszórók hibás beállítá­sa miatt. Az elvakított sze­mély tulajdonképpen néhány másodpercig alkalmatlanná válik az autóvezetésre. Éppen ezért nehezebben képzelhető el embertelenebb magatartás annál. mintha valaki keresztbe köti lám­páit. Ha tompítottra kapcsol az egyik lámpa akkor is reflektoróz. Vajon hány ha lálos baleset lett már követ­kezménye a KRESZ ilyen brutális megsértésének ? I Egyes külföldi autóbaleset) elemzések figyelemre méltó megállapítása, hogy az elő­idéző okok között csak na­gyon kis mértékben — mint­egy 5—6 százalékban —sze repelnek az autó műszaki meghibásodásai: a balesetek túlnyomó többsége az autó­vezető személyéből adódó té­nyezők következménye. D. S. 100 éves .Hétvégén Július 13-án ünnepelte 100. születésnapját Csepel legidősebb pol­gára, Niederkirchner Antalné. A jó egészségnek örvendő idős asz- szony 77 éves leányának családjával él. A ritka születésnap alkal­mából a családtagok, a kerületi tanács és a lakónegyed körzeti népfrontbizottságának képviselői virággal kedveskedtek neki, a Kolozsvári utcai zenei általános iskola tanulói énekszóval, virággal köszöntötték. Hoszfaíp-gíila Miskolcon Július 23—24—25-én este 7 órakor kezdődik a miskolci sportcsarnokban a Nosztal­gia-gála cimű, nagyszabású zenés, táncos műsor. Tánc­klubok, tornászok, bohócok, zsonglőrök mellett neves és népszerű fővárosi, meg mis­kolci színművészek szórakoz­tatják majd a közönséget. Az előzetes program sze­rint „porondra” lép majd Ábrahám István, Bodrogi Gyula, Gyurkovics Zsuzsa, Házy Erzsébet, Hernádi Ju­dit, Horváth Gyula, Ötvös Csaba, Rózsa Sándor, Szüle Tamás, Váradi Hédi, Voitn Ági és Várhegyi Márta. A Miskolci Szimfonikus Zene­kart Kalmár Péter vezényli; a gálaműsort Csiszár Imre rendezte. é A Vöröskereszt segítségével KözéIötvenezer véradás egy évben A megyei vértranszfúziós állomás évek óta nemcsak teljesíti, hanem túl is telje­síti vérvételi tervét. Ez oly­mértékben igaz, hogy kérték, a teljesítményükhöz szabva emeljék meg a tervet. Dr. Mády Jánossal, a vér- transzfúziós állomás megyei vezető főorvosával beszélge­tünk munkájukról, amelynek eredményét számokban lehet legjobban kifejezni. Az el­múlt év adatai teljesek, s e szerint 45 555 véradás volt, ami természetesen nem je­lent ugyanannyi véradót — szaknyelven donort —, hi­szen egy ember egy évben többször is ad önkéntesen vért. Miskolcon az állandó donorok száma 16 172, a me­gyében összesen 27 213. Most már- teljesen meg­szűnt a térítéses véradás. Érdekes és figyelemre mél­tó észrevétele a főorvosnak, hogy ha térítéses lenne a véradás, közel se tudnák biztosítani a minimális igé­nyeit se a kórházi osztályok­nak. Az elmúlt évtizedben úgy alakultak az emberek életkörülményei, úgy javult életszínvonaluk, hogy az adható nem nagy összegért igen kevesen szakítanának időt, fáradságot. A térítés- mentes véradás, mint a Vö­röskereszt által szervezett akció egészen más. Az em­berek többsége megértette és tudja már, hogy adott esetben a vér olyan nélkü­lözhetetlen fontos gyógyszer, amely semmi mással nem pótolható. Éppen ezért szin­te megfizethetetlen, s nem lehet pénzkérdés. A véradók szervezése a vöröskeresztes alapszerveze­tek egyik legfontosabb és ál­landó tevékenysége. Éppen ezért dr. Mády János főor­vos a legnagyobb elismerés­sel szól a Vöröskereszt mun­kájáról, s a vöröskeresztes titkárokat, véradásszervező­ket legfontosabb munkatár­saiként emlegeti. Annyira becsüli őket, hogy kérésre sem hajlandó kiemelni közü­lük senkit, mint legjobbat, nehogy ezzel bárkit is meg­sértsen. Nem rangsorol, a megye egész vöröskeresztes hálózatát dicséri. 1-Ia ismét a számokhoz fordulunk, valóban jogos a dicséret, hiszen ezt a mun­kát nem lehet befejezni, nem lehet . abbahagyni egy-egy kiemelkedő eredmény után A szervezés állandó és fo­lyamatos. hiszen a vörösvér- sejt három hétig tárolható csupán, ezért a nagy kampá­nyok nem segítenének. A donorok is változnak, min­den évben újak és újak jön­nek. Tavaly a megyében 7115, ebből Miskolcon 4789 ember adott először vért. A ritka vércsoportúak ké­szenléti szervezését is csak a Vöröskereszt közreműködésé­vel lehet elérni. Minden alapszervezeti titkárnak van névsora az ilyen dolgozók­ról. Ha szükség van rájuk, a titkárt keresik meg a vér­transzfúziós állomásról, de van olyan névsor is már, amelynek alapján munka­időn túl, vagy éjjel csak egy táviratot kell meneszteni a donor lakására. Körültekintő, gondos, pon­tos szervezés előzte meg, hogy a főorvos csupán dicsé­retes eredményekről számol­hat be. Az évi tervet a me­gyei véradásszervezési mun­kabizottsággal egyeztetik. En­nek a munkabizottságnak tagjai közt ott vannak a megyei vöröskeresztes titká­ron és munkatársakon kívül alapszervezeti titkárok, aktiv véradók, véradást szervezők. Évente négy alkalommal ül­nek össze, amikor értékelik az eredményeket, s megbe­szélik a további feladatokat. Üzemekben, intézmények­ben, községekben, a megyé­ben összesen 241 helyen szoktak úgynevezett kiszál- lásos véradást szervezni. — Ebben igen sok munka fekszik — jegyzi meg a fő­orvos. — Mire mi kimegyünk, már berendezett, télen fű­tött helyiség vár. De én tu­dom, hogy mennyi utánajá­rást, egyeztetést igényel. A vöröskeresztes titkárnak elő­zőleg mindent el kellett ren­dezni a párt-, tömegszerveze­ti, gazdasági vezetőkkel, s az esetek túlnyomó többségében ez már egy jól kiépített kap­csolatrendszert tükröz. A főorvos a véradó ünnep­ségeken találkozik a helyi vezetőkkel, amikor megju­talmazzák a többszörös vér­adókat. Mint mondja, ezeket az alkalmakat használja fel rá, hogy szóljon a véradás jelentőségéről, köszönetét mondjon az eredményekért. Ezzel tud segítséget nyújtani a helyi titkárnak és szerve­zőknek a további tevékeny­ségükhöz. A Vöröskeresztnek vér­adást szervező igen nagy je­lentőségű munkáját más ol­dalról is fel lehet mérni, de legjobban itt, a megyei vér­transzfúziós állomáson tükrö­ződik. Itt is értékelik a leg­többre, hiszen a sok tíz és száz vöröskeresztes aktíva nélkül itt elakadna a mun­ka. Azt pedig bizonyára fö­lösleges ecsetelni, mit jelen­tene ez a kórházi' osztályo­kon. Végezetül álljon itt dr. Mády János főorvos összeg­ző véleménye: — Mélysége­sen " tisztelem vöröskeresztes munkatársainkat, mert igen bonyolult, összetett feladatot kell végezniük. A. I. 1 ....... I li kúIob Palata Több mint száz évvel ez­előtt, 1870-ben indult meg a közlekedés a Szerencs—sátor­aljaújhelyi vasútvonalon, s ez 1890-ben került a MÁV kezelésébe. Az akkor épült sárospataki állomásépületet többször átalakították, sőt 1883-ban tűzvész is megron­gálta. Lassan egy évtizede már, hogy az öreg épületet élet- veszélyesnek nyilvánították és elrendelték a lebontását. Mellette egy ideiglenes épü­letet emeltek, s ebben alaki- lőtt ak ki várótermet, irodát és kiszolgálóhelyiségeket. A város és az érdekelt környe­ző községek iakosai pedig eddig hiába vártak az épít­kezés megkezdésére, valami miatt ez mindig halasztódott. Közben a MÁV több vál­tozatú tervet készíttetett, s az illetékesek véleményét meghallgatva döntöttek a ki­viteli terv mellett. így vég­re a közeli hetekben hozzá­fognak végre a pataki vasút­állomás építéséhez. A régi telken kerül erre sor, de a korábbinál nagyobb terüle­ten, mert az új épület nem­csak korszerűbb és szebb lesz, hanem tágasabb, ké­nyelmesebb is. A városi ta­nácson kívül az Utasellátó Vállalat is hozzájárul a költ­ségekhez, mert az új vasút­állomás épületében hideg­meleg ételek felszolgálására alkalmas étterem is lesz. Ezzel egyidejűleg a MÁV- áiloniás és az iskolakert köz­ti telken Volán-pályaudvart is létesítenek. Erre is nagy szükség van, hiszen a kis­vasút megszüntetésével a Vo­lán igen élénk autóbuszfor­galmat bonyolít le a három zempléni táj: a Bodrogköz, Hegyköz és Hegyalja felé. És ezt a feladatát eddig igen mostoha körülmények között kénytelen ellátni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents