Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-21 / 169. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1982. július 21., szerda A szoidi is g szíriéi kiliiviitiiiiszier LibaeQBróI tárgyai Washiíigtoniian Brezsnyev a libanoni válságról, a mepldás Ealaliséieirii t A figyelem középpontjában áll az a látogatás, amelyet Abdel Halim Khaddam szír és Szaúd herceg szaúd-arábiai külügyminiszter tesz Washingtonban. Képünkön: Khaddam (balra) és Szaúd (jobbra) George Shultz amerikai külügyminiszter társaságában, akivel a libanoni válságról tárgyaltak. A szaúdi és a Szíriái külügyminiszter washingtoni tárgyalásainak első szakasza semmi eredményt nem hozott. Szaúd al-Fejszal és Ábdel Halim Khaddam hétfőn több órán át tanácskozott amerikai kollégájával, George Shultz külügyminiszterrel. Mindketten sürgették: az Egyesült Államok ismerje el végre a PFSZ-t és tárgyaljon vele közvetlenül. Szaúd al-Fejszal a szenátus külügyi bizottságának tagjaival is találkozott. A megbeszélések légkörére jellemző, hogy Charles Percy szenátor, a bizottság elnöke a zárt ajtók mögött tartott tárgyalások után kijelentette: amennyiben Izrael amerikai fegyverekkel megtámadja Nyugat-Bejrútot, az (olajtermelő) arab országok megtorlásként kivonhatják tőkéjüket az amerikai bankokból; továbbá számolni kell az olajtermelés további csökkenésével, az OPEC erősödésével. „Az Egyesült Államok második világháború utáni történetének egyik legválságosabb szakaszába került” — jelentette ki a republikánus szenátor, aki általában a Reagan-kormányénál mérsékeltebb külpolitikai nézeteket valL Hafez Asszad- szíriai elnök országa teljes támogatásáról biztosította Libanont az izraeli invázióval, az amerikai hegemonisztikus tervekkel szemben — jelentette ki Valid Dzsumblatt, a libanoni haladó pártokat egyesítő nemzeti mozgalom elnöke a szomszédos arab ország vezetőivel folytatott hétfői, az izraeli agresszió óta első eszmecserét követően. (Folytatás az 1. oldalról) az ENSZ erőit, annál is inkább, mert az ENSZ ideiglenes rendfenntartó erőinek egységei a Biztonsági Tanács döntésének értelmében már Libanonban állomásoznak. Egyértelmű, hogy a továbbiakban is határozottan fel fogunk lépni az ellen, hogy amerikai csapatok jelenjenek meg a libanoni földön. Az ilyen értelmű figyelmeztetést már megtettük. Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy minél egységesebbek azok az erők, amelyek fellépnek Izrael kalandorpolitikájával szemben, minél szélesebb azon országok köre, amelyek az agresszió megfékezését követelik — annál gyorsabban és nagyobb bizonyossággal lehet véget vetni az agressziónak. A jelenlegi — őszintén szólva kiélezett — helyzetben kulcsfontosságú jelentősége van az arabok egységes fellépésének. Mindazt, ami ezt akadályozza, legmélyebb meggyőződésünk szerint félre kell tenni ebben a kritikus órában. E tekintetben mind .sürgetőbbé és egyértelműbbé válik annak szüksége, hogy az arabok együttesen határozzák meg azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a palesztinoknak az élethez, a biztonsághoz, a független fejlődéshez és saját államuk megteremtéséhez való jogai érvényesítéséhez. Végezetül: mindaz, ami Libanonban történik, ismét fölveti a kérdést, nem lenne-e itt az ideje komolyan és teljes felelősséggel hozzálátni az igazságos és átfogó közel-keleti rendezés megteremtéséhez? Az agressziós cselekedetekkel és háborús konfliktusokkal terhes évtizedek szomorú tanulsága bizonyította, hogy a fegyveres konfrontációk útja, csakúgy,' mint a különal- kuk módszere, nem hozott és nem hozhat rendezést a Közel-Kelet problémáiban. Rendezést csak valamennyi érdekelt fél — beleértve a PFSZ-t, mint a palesztin nép egyetlen törvényes képviselőjét — kollektív erőfeszítése hozhat. A jövőre nézve éppen ilyen perspektívában látjuk az áltolunk felvetett, egy nemzetközi tanácskozás összehívására vonatkozó javaslat értékét. S'minél előbb kerül erre sor, annál jobb. A Szovjetunió kész gyakorlati lépéseket tenni ebben az irányban, lojálisán együttműködni mindazokkal, akik szeretnének hozzájárulni a tartós béke létrehozásához a Közel- Keleten. az afsiÉísÉrlet Az amerikai kormány értesülések szerint úgy döntött, hogy új nukleáris fegyvereinek kipróbálása fontosabb — ezért nem folytatja az atomkísérletek teljes eltiltására vonatkozó szovjet— amerikai—brit tárgyalásokat. A döntés nem érinti a hadászati és a közép-hatóA szakértők azt ál® lítják — s a gyakorlat is bizonyítja —, hogy a vízi szállítás a legolcsóbb, gyakran a legelőnyösebb, s néhány esetben — rendkívül nagy méretű gyártmányok szállításánál — pótolhatatlan. Ez is magyarázza, hogy a Duna, mely Európa második leghosszabb folyója, egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerül. A víziút jelentősége különösen megnő majd a Rajna—Majna— Duna csatornahálózattal történő összekapcsolásával, ami lehetővé teszi a közvetlen összeköttetést az Északi- és a Fekete-tenger között. A tervek, változások Pozsony szerepét is fokozzák. A nagy tengeri hajókat, s vontató uszályokat itt kisebbekre lehet cserélni, A régi kikötő kibővítése szóba se jöhetett — hiszen már amúgy is gátolta a város fejlesztését. Az új kikötő helyéül a Pozsony peremövezetében levő Pá- lenisko városrészt választották. A nemrégiben még csendes, kertes környék a felismerhetetlenségig megváltozott, ma már inkább hatalmas hangyabolyra emlékeztet. Az új kikötő hatvan hektárnyi területen épül, szíve — egy hatalmas medence — 700 méter hosz- szú és 180 méter széles. A tervek szerint két 300 tonnás darut is felállítanak. Ezzel rakják majd fel a Plzenben és Ostravában gyártott atomerőmű-berendezések nehéz alkatrészeit. Külön szint szolgál majd a konténerrakodásra. Nyitott raktárterületnek 39 ezer négyzetméternyi helyet szánnak, s 35 kilométer hosszú vasúti vágány hálózza be a területet. Csehszlovákia A kikötő szíve - a medence. Déli oldalán láthatjuk a raktárakat és az árumozgatási terület egy részét. A kikötőn átívelő autópálya-vasúti hid íárgya! teljes eltiltásáról távolságú fegyverek korlátozásáról Genfben folyó szov jet—amerikai tárgyalásokat. A döntés a The New York Times szerint hétfőn született a nemzetbiztonsági tanács ülésén. A Reagan-kormány a többi között az „MX” szárazföldi indítású és a Trident —2 víz alól indított rakéta- rendszerekkel fejleszti nuk leáris támadó erőit — ezek új robbanótölteteinek föld alatti kipróbálását tartja Washington „létfontosságúnak”. Az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy-Britan- nia 1963-ban állapodott meg arról, hogy megtiltanak mindenfajta nukleáris robbantást a föld felszínén, a víz alatt és a világűrben. Ehhez az úgynevezett atomstop-szerző- déshez utóbb a világ 120 országa csatlakozott. Washing ton e szerződéshez továbbra is tartja magát. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió később, 1974-ben szerződést írt alá, amely szerint (az előző megállapodás áltol nem érintett) föld alatti nukleáris robbantások legfeljebb 150 kiloíonna erejűek lehetnek. Egy újabb, 1976-os szovjet—amerikai megállapodás megtiltotta a 150 kilo- tonnásnál nagyobb, békés célú föld alatti nukleáris robbantásokat is — ám e két utóbbi szerződést az amerikai szenátus nerp hagyta jór vá. A három, eredetileg szerződő . nagyhatalom 1977-től tárgyalt mindenfajta nukleáris kísérlet eltiltásáról. 1980 őszén azonban az amerikai kormány felfüggesztette a tárgyalásokat: Carter elnök tanácsadói szerint nem volt biztosítható a tervezett megállapodás ellenőrzése. A Reagan-kormány legújabb hidegháborús ihletésű döntése tovább nehezíti a szovjet—amerikai kapcsolatokat, még inkább távolíthatja Washingtontól a nyugat-európai * szövetségeseket. A döntést, amely minden bizonnyal heves hazai és külföldi tiltakozást vált ki, a Reagan-kormány éppen ezért eredetileg titokban kívánta tartani — írja a rendszerint jól értesült The New York Times. r P uccs Bolíviában. Erre a hírre senki nem kapja fel a f©-< jét. Megszoktuk, hogy La Pazban egyik tábornoki váltja a másikat. Legfeljebb időnként egy-egy polgári politikus is szeretne megkapaszkodni a hatalom csúcsán. Puccsországban — így becézik Bolíviát — a 157 észtén-: deje kivívott függetlenség históriája 190, illetve 211 erőszakos hatalomváltást jegyzett fel. Az adat azért bizonytalan, mert akadtak egy-két napos, sőt néhány órás junták, amelyek megítélése még a La Paz-i történészek számára sem egyértelmű. Annyi bizonyos, hogy hétfőn lezajlott a 191. vagy a 212. puccs. A hatalomváltás ezúttal is már jó ideje „a levegőben lógott”. Csak azt nem tudták pontosan, ki követi majd Celso Torrelio Villa tábornokot. Végül háromtagú katonai junta állt az ország élére. A puccs indoka semmiben sem különbözik az elődök érvelésétől. Natalio Morales Mösquera tábornok, a légierő főparancsnoka közölte: az előző elnök képtelen volt megbirkózni a gazdasági gondokkal. Vagyis Torrelio Villa tábornok tehetetlennek bizonyult. Utódja, a junta megbízásából, Guido Vildoso vezérkari főnök, akit rövidesen beiktatnak az államfői tisztségbe. Jelent-e valamit a személyi változás? Talán. Ez a mostani őrségváltás némi reménysugarat ébreszt az iránt, hogy később a tábornokoktól végre polgári politikusok veszik át » stafétabotot. Az új junta ugyanis elkötelezte magát amellett, hogy 1983. április 24-ig általános választást rendez, és Ígéretet tett, hogy a jövő augusztusban átadja a hatalmat a legtöbb szavazattal rendelkező politikai erőnek, amely polgári kormányt alakíthat. Igaz, ilyesmit ígértek már nem egyszer... Mégis, ha a kaszárnyakapuk csakugyan bezárulnak, talán könnyebb lesz Bolívia kormányzása. Jelenleg az országban mind aggasztóbb az infláció, a munkanélküliség. Az új kormánynak a közkiadásokat le kell faragnia, hogy legalább a nélkülözhetetlen élelmiszerbehozatalra valamiből előteremtse a pénzt A betiltott bolíviai munkásközpont és a többi, illegálisan működő szakszervezet most újult erővel küzd legalitásáért. A politikai erők igyekeznek megfelelő keretet teremteni a majdani választási kampányhoz. Most abban bíznak Bolíviában, hogy a puccshinta lengése lelassul, s az új államfő megtartja ígéretét. BT-íelhívás írásnak a harcik leisziiiMísíre A Biztonsági Tanács hétfő esti, zárt ajtók mögötti ülésén újólag megbízta' a testület soros elnökét, a gúyanai Noel Sinclairt azzal, hogy próbálja meg rávenni Iránt a .tűzszünetre — közölték diplomáciai források. Az említett források ugyanakkor jelezték azt is, hogy az ENSZ székhelyén nem sokat várnak Sinclair tárgyalásaitól, mert — mint Jordánia képviselője hangoztatta — Irán reagálása eddig „teljesen negatív” volt Teherán — mint ismeretes — elutasította a Biztonsági Tanács korábbi tűzszüneti felhívását, s az elmúlt napok- ban'több iráni vezető is hangoztatta, hogy Irán nem hajlandó a tűzszünetre és folytatja az Irak elleni háborút A hadszíntérről kevés hír érkezett s ezek arról tanúskodnak, hogy Irak — a korábbi jelentésekkel ellentétben — még mindig saját területén, Basra határ menti kikötőváros körzetében folytatja a harcot az iráni erők ellen. Az olajkikötőben dolgozó külföldiek közül sokán elhagytak a várost m* Az ÍRNA iráni hírügynökség jelentése szerint az iráni légvédelem iraki repülőgépeket és helikoptereket kénysze- .rített visszavonulásra. AZ iraki gépek Khorramshahr környéke ellen akartak bombatámadást indítani. Iráni területen megkezdték az irakiak által elhelyezett aknák felszedését, aknátlaní- tását. A mintegy 100 ezer aknát a nyár elején helyezték el a visszavonuló iraki csapatok. Teheráni jelentés az is, hogy Hasemi Rafszandzsanit ismét megválasztották a narlament elnökévé. A jelenlegi nehéz piaci helyzetben is exportképes a Dunai Vasmű. Száznegyvenezer tonna készárut szállítottak nyugati megrendelőknek. Ebből a Vasmű Radiátor Gyára 34 000 négyzetméter terméket értékesített, ez egyúttal üzemi rekordot is jelent. A képen: készülnek a radiátorok.
