Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-18 / 167. szám
ÉSZAK-MAGYAR0R5ZAG 4 1982. július 18., vasárnap Az értékmentés útján... Pap Miklós — A tokaji... ' Előttünk" az asztalon a vaskos tanulmány. Irta Pap Miklós; a címe: A tokaji... Kezemben a szaklektori vélemény. írta: dr. Csepregi Pál egyetemi tanár; ebből idézzük: „A szerző nagy ügybuzgalommal. a Hegyalja iránt megnyilvánuló nagy szeretettel rendkívül gazdag szakmai, történeti, kulturális anyagot gyűjtött össze... A készülő könyv szerkezeti tel- építése kifogástalan. Mind a fejezetcímek, mind a fejezeteken belüli kisebb címek érdeklődést keltőek, sokat sej- tetőek. s a könyvet megvásárlót bizonyára arra késztetik, hogv szinte egyfolytában olvassa végig e munkát .. Ha ... — tehetjük hozzá — némi tájékozottság révén. Léven, hogy Pap Miklós bácsi még tavaly novemberben leadta emlegetett könyve szövegét a Gondolat Kiadónak. Azóta annyi történt, hogy az egyik — idézett — szakvélemény megérkezett, még januárban, a másikra mindmáig várni kell. Egyelőre tehát sok „ha” l ell még ahhoz, hogy valóban úgy legyen, amint azt egy tudós bíráló eiőrejelezte... S nem is tudós — egyenesen jós kéne ahhoz is. hogy megmondhassuk: mikor jelenik mega Pap Miklós írta Tokaji útikalauz, amit a Panoráma gondolt kiadni helyesnek ... Amit viszont már meg lehet mondani: nem jelent meg a tokaji bor gyógyító hatásáról írt tanulmánya, s a Tokaj száznyolcvan pincéjét feldolgozó ismertetése sem. Talán ezek már nem is fognak... Van idő ... — Csak már én rettentő türelmetlen vagyok, nem azért, mert betöltőm a 70. évemet is, hanem, mert sose szerettem a to to j ázást — mondja Pap Miklós. — Az embernek, hosszú idő alatt rájöttem, nem is a saját döl- gai miatt vannak problémái, mindig mások miatt. Tudja, a kutatás olyan, mipt a vadászat ... megtalál az ember Az irtó egy tanítvány Pop Miklós vendégkönyvébe: „Az élet csak akkor szép, ha valakinek szüksége van ránk”. - „Tanár úrra nemcsak Tokajnak van nagyon nagy szüksége"... egy nyomot, elindul rajta és igyekszik a végére járni az útnak: felgöngyölíteni az egymás után található „nyomokat”. Én is mindig reszketek, hogy ha egy új témát kezdek el végigjárni, most például hozzá akarok kezdeni az olyan írók. költők műveinek és életének feldolgozásához, akik kimaradtak a tankönyvekből, az ismereteinkből ... És ezek Pap Miklós életében csak az úgynevezett „szellemi nyugtalanságok”. Életének másik „ jelentős részét a „talpalnivalók” töltötték be. Ha valaki ma azt mondja Tokajban — múzeum; akkor bizonyos lehet benne, hogy fiatalok és idősebbek pontosan útbaigazítják, mutatván, hol lakik — Pap Miklós bácsi. — Én diósgyőri vagyok, csak 44-től élek családommal Tokajban. Vagyis „szárazföldinek” számítottam itt, a halakat, a vizet nem ismertem. nem szoktam. Egyébként mindig is irodalmár— történész szerettem volna lenni. mégis biológia-földrajz- kémia szakos tanár lettem. Mint tanárember egészen az ötvenes évek elejéig az ifjúság nevelésével is meg voltam bízva, igyekeztem beléjük táplálni a természet, a történeti értékek szeretetét és megbecsülését. Hogy mi alakította ki bennem az értékmentés szenvedélyét? Képzelje csak el, hogy úgy bukkantam rá a szatmári békeszerződés anyagára: egyik tanulóm abba csomagolva hozta be az iskolába a tízórai kalácsot... Aztán látnom kellett, hogy hulladékgyűjtőbe viszik több család nemesi okleveleit, vas- ládástól együtt; ugyanez a sors várt az egri öntésű. 1792-ből származó „gyönyörű” (görög szentekkel és feliratokkal ékesített) harangra, a görögkeleti templomból ... És hosszan folytathatnám a sort. Ezek az események adtak indítékot arra hogy itt gyorsan kell tenni valamit! A szándékot máig tartó tettek követték. Pap Miklós a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában tanított, annak idején ott kezdte el néhány kollégája és a gyerekek segítségével a honismereti értékmentő gyűjtőmunkát; a történelmi értékek kutatását. Ez a munka párosult azzal a szándékkal, hogy a gyűjtemény látható is legyen a közönség számára. Nem volt sima ez az út sem, sok „vándorlással”, egyezkedéssel volt kikövezve. — A pincemúzeumi állandó kiállításunk 1974-ben megnyílhatott, s ugyanekkor a megyei múzeumi szervezet elgondolása alapján felmerült egy új, múzeumi célra alkalmas épület megszerzésének a gondolata is, a volt görögkeleti templom nem volt alkalmas a meglévő anvag „befogadására”. Jelen időben folyik a Bethlen Gábor u. 7. sz. alatti, úgynevezett Karácsony—Szepessy— Szasszaráth-ház teljes felújítása. Ez ad végleges otthont a tokaii múzeumnak; Tokaj és vidéke történelmi emlékeinek. értékeinek. Megnyitása a jövő évben várható ... Ténaw ,ló7spf Fotó: Laczó József Tibeti és nepáii művészet A Miskolci Galériában nyitotta meg péntken, július 16-án délután a Régi tibeti és nepáii művészet című kiállítást Beth- lenfalvy Géza, az MTA tudományos munkatársa. A Miskolci Galéria és a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum ötéves munkaprogramot dolgozott ki; így láthattuk tavaly a Távol-keleti festészet című kiállítást, s most a tibeti és a nepáli művészet alakulását bemutató tárlatot. S itt, ezen a ponton egy kicsit „helyre kell igazítani” a kiállítás címét; nemcsak a régmúlt idők mestereinek alkotásait láthatjuk a kiállításon, hanem a maiakét is. Ezek a tárgyak — tulajdonképpen — nem művészeti alkotásnak készültek, legalábbis nem a szó európai értelmében. Buddhista templomok számára, szigorú szabályok szerint készültek ezek a szobrocskák, a buddhista meditációt segítő faliképek, melyek többsége eredetileg ajándékként került a templomok birtokába. Az európai emberszámára többnyire persze nem fejthetők fel egészében a buddhizmus szimbólumai. Számunkra — az érdekesen, a szokatlanon túl — elsősorban szépek, művesen kidolgozottak. A XIV—XV. században készült két kis szobrocska még szobrászati erényeivel tűnik lei, s érdekes megfigyelni, ahogy egyre inkább a dekorativitás felé tolódnak el ezek a tárgyak. A szobrocskák díszítései ezt ugyanúgy alátámasztják, mint a faliképek egyre élénkebb, erősebb színei. A Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum tibeti és nepáli gyűjteményéből — jóllehet maga a gyűjtemény valóban európai rangú — első alkalommal rendeztek ilyen léptékű tárlatot. Buddhista védőistenség. Fotó: Kolozs Agnes így joggal vélhetjük, nemcsak a miskolciak, hanem az ide látogató turisták körében is visszhangra talál. A kiállítás auguszuts 22-ig tekinthető meg. (cs. a.) Fellini és a nők Miközben újabb és újabb hírek érkeznek arról, hogy Fellini abbahagyta az Iliász nyomán készülő filmjének forgatását, és egyre komolyabban gondol arra, hogy esetleg Amerikába utazik —a filmvilág minduntalan visszatér a nagy kérdéshez; vajon csakugyan egyforma minden Fellinifilm? Mert vegyük például a nálunk is műsoron levő A nők városát — és bizony a kérdésre nem is olyan könnyű a válasz. Persze könnyű lenne magát az olasz mestert idézni, de aki csak egy kicsit is jártas a hatalmas Felli- ni-irodalomban, recenziók és ellenrecenziók áradatában, az önként lemond erről. ugyanis alig akad olyasmi, aminek ne állította volna a rendező éppen az ellenkezőjét is... Maradjunk inkább a tényéknél! Fellini potom 7 milliárd lírás költségvetéssel készítette el ^ a legújabb alkotását. „Óvatosan” jelentette be, hogy „amint nem akadt elég nagy pápa Michelangelo számára, úgy nincs igazán nagy producer Fellini számára sem”. 30 hét alatt a Cinecittában kelt életre ez a sajátos vízió a női egyenjogúság megszállott és nemegyszer önmagukból, női mivoltukból kivetkezett apostolairól ... És mindehhez kellett még valódi homok Ri- miniböl, mert az itteninek nem olyan aranyos a színe: hatalmas gipsz-szobrok Marlene Dietrich. Greta Garbo és Joan Crawford vonásaival, 130 női portré, 700 technikus és nem kevesebb. mint kétezer színész, köztük a mester kedvence, Marcello Mastroianni, vagyis a fellinis film minden rekvízituma. Hogy nyugta legyen az újságíróktól, Fellini még azt is vállalta, hogy a forgatás megkezdése előtt sajtótájékoztatót tartson, és szokásától eltérően elmondja, miről is szól az új mű. „Egy görög mitológiatanár a főszereplő, aki egyszer csak rádöbben, hogy a körülötte élő lányok, asszonyok már csöppet sem hasonlítanak az örök típushoz: Minervához, Junó- hoz, vagy Dianához ... Furcsa utazásra. indul, és mindinkább meggyőződik róla, hogy értékrendszere már nem felel meg a valóságnak __” E s bármennyire fogadko- zott is Fellini, hogy többé nem áll szóba az újságírókkal, minduntalan megszegte esküjét. Először egyik színésze halála miatt törte meg hallgatását, majd egy sztrájk miatt. „Nem szívesen beszélek a filmemről. Már csak azért sem, mert mindig ugyanazt a filmet csinálom. A fehér sejktől a Nyolc és félen át az Édes életig ... Természetesen azért igyekszem aktuális maradni.. Én mindig csak azt látom, amit látni akarok, ami örömet szerez. A nők városa nem a nőkről szól —, hanem egy férfiról. Nem más, mint önmagának ellentmondó szócsata — a nők kapcsán. Az egyetlen mondanivalója az. Jellegzetes jelenet a filmből hogy milyen lelki zavarokkal küszködöm, milyen az életszemléletem .. . ’ Azt azért nem árt az olvasónak tudni, hogy még a filmforgatás megkezdése előtt egy militáns női szervezet azzal vádolta meg a mestert, hogy eddig egyetlen filmjében sem szerepeltetett normális nőket. Mert sorra véve a Satyri- con, az Amarcord, a Casanova hősnőit, bizony csupa nagy keblű, elhízott, felfúvódott, vastag lábú, hihetetlen széles csípőjű, kicsapongó természetű hölgyet vitt filmszalagra — és az olasz nők harcias képviselői felszólították Felli- nit: itt az ideje, hogy magába szálljon, és szembenézzen elfogultságával. Mert nem elég, hogy a bemutatott típusok visszataszítók, ugyanakkor hűtlenek, kegyetlenek, buták, komiszak is. Soha egyetlen normális teremtmény, aki hű a férjéhez, akit normális problémák foglalkoztatnak, aki egy normális férfi mellett normális szerelmi életet szeretne élni... Innen már csak egy lépés a felismerés: Fellini lenézi a nőket. Nos, a rendező válasza nem sokáig váratott magára. A nők városa mintha lelkiismeret-furdalás tüneteit hordozná. Mindenesetre Fellini sietett kijelenteni: új alkotása csöppet sem nőj film. Annál kevésbé, mert szaval szerint: „Ki állíthat valamit biztosan a nőkről?! Ki ismerheti őket egyáltalán?! Számomra a nők világa valósággal olyan, mint egy ismeretlen bolygó. Most is, mint mindig, a nők bűvöletében élek, elcsábítva és kíváncsian minden iránt, ami őket érinti”. „Csodálom a női egyenjogúságért küzdő mozgalmakat, és úgy találom, igazuk van. Ezt egészíteném ki azzal, hogy Olaszországban végbement egy sajátos, valódi forradalom. Ennek nyomán új nőtipus született, aki megköveteli, hogy eddig nem tapasztalt figyelemmel kövessük. Persze, mint minden forradalomnak, a feminizmusnak is megmutatkoznak a maga szélsőségei, de ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk jogosságáról sem”. Természetesen a római filmforgatás hírére a világ minden sarkából érkeztek Fellini-rajongók: pszichiáterek. tanárok, nagykövetek, vezérigazgatók, írók, százával a turisták, köztük egy dúsgazdag sejk is, aki tüstént felszólította a rendezőt, készítsen filmet kőolajáról, és így bizonyítsa be a világnak, hogy az övé sokkal jobb, mint a szomszédjáé ... Nem hiányoztak a különböző női szervezetek delegációi sem a Cinecittából. A Quantidia- no Donna-csoport szerint az új Fellini-füm néni más, mint a feminizmus kiárusítása. A cannes-i bemutató után a világ véleménye nagyon is megoszlott a legfrissebb Fellini-filmről, amire a mester így válaszolt: „Az a film. amely mindenkiből azonos hatást vált ki, szerintem nem lehet igazán jó film”. A nők városa ezek szerint jó film. Bár lehet, hogy a, közönség véleménye megoszlik róla — kétségtelen: izgalmas hozzászólás egy nemegyszer kompromittált vitához. Csak éppen meg kell fejteni üzenetét. Ncnilaha György ■# KÉT HÉTIG, JÚLIUS 31-IG VASVILL MINI-DEPÓ A VASGYÁRI VASÁRCSARNOKBAN! STAR DE LUXE tűzhely feláron! ÄäaSäöB J ÜA6.LALAT Leértékelt GÁZTŰZHELYEK, ZOMÁNCOZOTT EDÉNYÁRUK, KIS HIBÁVAL NAGY ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓKI Időszakos árengedménnyel árusítunk egyéb háztartási felszereléseket isi Nyitva: keddtől péntekig: 7—16 óráig; szombaton: 7—13 óráig, hétfőn zárva !
