Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-18 / 167. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1982. jűfius 18., vasárnap Az 1500 éves Kijev Az ukrán főváros, Kijev az idén ünnepli fennállá­sának 1500. évfordulóját. Az ősi szláv város jól is­mert a történelemben, a szlávok törzsszövetsége kö­rülbelül az időszámításunk utáni 5. században lép ak­tívan a történelem küzdő­terére. Ebben az időben keletkezett a Dnyeper-parti város,- amely az északról, a varjágoktól délre, a gö­rögökhöz vezető híres ke­reskedőéit mentén épült, összekötve a normannok világát Bizánccal. Már a 9. századtól fontos kereske­delmi központ volt. Az ezerötszáz éves vá­rosban a történelem szó szerint a lábunk előtt he­ver. Ha a város ősi részé­ben földmunkák kezdőd­nek, az exkavátorkezelők­kel együtt archeológusok is utaznak az építkezésre. A szakemberek mindent meg­tesznek az előkerülő tör­ténelmi értékek, regi épü­letek megóvásáért. Kijev, a Szovjetunió har­madik legnagyobb városa, napjainkban gyors ütem­ben fejlődik. A 2 millió 150 ezer lakosú város az Uk­rán Köztársaság fontos ipa­ri, tudományos és kulturá­lis központja. Itt található az Ukrán Tudományos Akadémia, számos tudomá­nyos-kutatóintézet, 22 fel­sőoktatási intézmény, 40 középfokú oktatási intéz­mény. Több. színház, sok könyvtár, és kulturális központ áll a kijeviek ren­delkezésére. Naponta több, mint félmillió dolgozó lát munkához az üzemekben és gyárakban. Repülőgépet és tengeri halászhajót, szí­nes televíziót és exkavá­tort, bútort és mesterséges gyémántot, szerszámgépet, cipőt és ruhát állítanak elő. A város 78 ezer hektár­jából több, mint 40 ezret fás, bokros, virágos zöld­terület foglal el. Azokat a vállalatokat, amelyek szeny- nyezik a levegőt, a város Kijev főutcája, a Krescsatyik Az ősi Kijev látképe határán kívülre telepítik. Az ősi város emlékei to­vább élnek az évszázadok során fennmaradt króni­kákban, a Kijev—Mogil­janszki Akadémia könyvei­ben, a híres ukrán költő, Tarasz Sevcsenko költésze­tében, a templomok és szé­kesegyházak fenségében. Személyi változásokról intőit a LEI Ke A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá- nak pénteki ülésén egyebek ’ mellett személyi kérdésekben is döntött. Mint jelentettük, a KB Po­litikai Bizottságának tagjává választották Marian Woznia- kot, és Stanislaw Kalkust. A Politikai Bizottság póttagja lett Stanislaw Bejger. A Központi Bizottság új titkárai: Jan Glowczyk, a LEMP KB PB póttagja, és Manfred Gorywoda. Ezenkívül a Központi Bi­zottság tagjai' közé válasz­totta Wiadyslaw Jonkiszt, a LEMP Czestochowai vajda­sági Pártbizottságának első titkárát. A KB póttagja lett Józef Baryia, hadosztály tá­bornok, a lengyel hadsereg politikai főcsoportfőnökségé­nek főnöke, nemzetvédelmi miniszterhelyettes. Ezzel egyidejűleg a Köz­ponti Bizottság elfogadta a következő lemond ásókat: Hieronym Kubiak és Stefan Olszowski, a Politikai Bizott­ság tágjai, valamint Marian Wozniak kérte felmentését KB-titkári megbízatása alól, politikai bizottsági tagságá­ról pedig Jan Labeeki mon­dott le. A Központi Bizottság ez­után osztályvezetői kinevezé­seket hagyott jóvá. A LEMP KB ülésén Woj- ciech Jaruzelski üdvözölte az újonnan megválasztott tiszt­ségviselőket, a távozóknak pedig megköszönte munká­jukat. A PAP hírügynökség köz­li, hogy Hieronym Kubiak kérését azzal indokolta, hogy a jövőben tudományos mun­kával kíván foglalkozni. Marian Wozniakot, időköz­ben a LEMP Varsói vajda­sági Bizottságának első titká­rává választották meg. Ste­fan Olszowski felmentését más, fontos állami megbíza­tása miatt kérte. Lemondott a bolíviai elnök Megemlékezés a sztálingrádi csata 40. évMIéjáD Koszorúzást ünnepségeket tartottak szombaton Volgog- rádhan a hősi emlékművek­nél, s találkozót tartottak az egykori frontharcosok abból az alkalomból, hogy negyven évvel ezelőtt, 1942. július 17- én kezdődött meg a Nagy Honvédő Háború legnagyobb ütközete, a sztálingrádi csa­ta. Paulus tábornok vezetésé­vel a hitleri fasiszta hadse­reg negyedmillió katonája tört a Volga. felé. Az első véres ütközetet a város vé­delmében még Sztálingrádtól mintegy 150 kilométerre vív­ták meg negyven évvel ez­előtt ezen a napon, s két hó­napig tartott, amíg a hitleri hadsereg teljesen gyűrűbe tudta fogni Sztálingrádot. A csata védelmi szakasza egé­szen november közepéig tar­tott, s a négyhónapos ostrom már 700 ezer katonájába ke­rült a hitleri hadvezetésnek. November végére immár a szovjet csapatok kerítették be Paulus hadseregét — de egészen február elejéig foly­tatódott a véres ütközet, amely a fasiszta csapatok teljes megadásával ért véget. Az évfordulón ezrek ke­resték fel a csata egykori nevezetes pontjait. Megnyi­totta kapuit az új emlékmű­komplexum, a Sztálingrádi csata-körkép, amelyet a vá­ros központjában állítottak fel egy monumentális épü­letben. Az épület körül a csata emlékeiből, a fasiszta csapatoktól zsákmányolt fegyverekből rendeztek kiál­lítást. Celso Torrelio Villa bolí­viai elnök a hét közepén be­nyújtotta lemondását, főkép­pen azért, mert képtelen volt kivezetni a dél-amerikai or­szágot történelmének talán legsúlyosabb gazdasági vál­ságából. Az államelnöki te­endőket átmenetileg a fegy­veres erők vezérkara vette át — jelentette be pénteken (Folytatás az 1. oldalról) Kiszivárgott hírek szerint a PFSZ azt javasolta, hogy — az egy vagy több befogadó arab ország megtalálásáig — átmeneti megoldásként Észak-Libanonba, Tripoli és Ba’albek térségébe telepítsék át a palesztin ellenállási mozgalom fegyveres erőit és vezérkarát. Hivatalos forrás­ból nem cáfolták és nem erősítették meg azt a sajtó- értesülést, hogy Izrael, az Egyesült Államok és a liba­noni kormány egyaránt elve­tette volna a palesztin indít­ványt. Tel Aviv ismételten közölte, hogy nemcsak Nyu­gat-Bej rútban, hanem egész Libanonban fel akarja szá­molni a palesztin bázisokat. összesen tízezer palesztin fegyveres, továbbá 25 veze­tő káder és 15 magas szintű vezető befogadásáról van szó. A bekerített Nyugat-Bej- rútban hatezer, Észak-Liba- nonban négyezer harcos tar­Oscar Pammo Rodriguez tá­bornok, a haditengerészet parancsnoka. A tábornok egyben közöl­te, hogy Torrelio Villa tá­bornok lemondása nem visz- szavonhataüan, mert a fegy­veres erők vezetői csak a jövő héten hoznak végleges döntést arról, hogy elfogad­ják vagy sem a kérelmet. tózkodik. A Palesztinái fel­szabadítási hadsereg egysé­geit különösebb nehézség nélkül visszairányíthatják eredeti állomáshelyükre, Szí­riába, Egyiptomba és Irakba, de a nagyobb létszámot ki­tevő gerillák elhelyezése gon­dot okoz. Két héttel az izraeli blo­kád bevezetése után, ag­gasztó méreteket ölt Nyugat- Bej rútban az élelmiszer-, a gyógyszer- és az üzemanyag- hiány. A kelet-bejrúti átke­lőhelyeket őrző izraeli kato­nák leállítják, visszafordít­ják a nyugati városrészbe tartó liszt- és egyéb szállít­mányokat. A nyugat-bejrúti mohamedánok pénteken he­ves tüntetéseken követelték az izraeli blokád feloldását, de a megmozdulás az ost­romgyűrű szorosabbra zárá­sát váltotta ki. A vallási ve­zetők most azzal fenyegetőz­nek, hogy éhségsztrájkokat tartanak a mecsetekben. Reagan és iyugat-Eunipa Izrael a palesztin meneiilltáborÉat támadja Pravda-vezérclkk az eurorakitók telepítéséről (Folytatás az 1. oldalról) nek érdemi megvitatása elől. húzza az időt és folytatja a Pershing—2 típusú rakéták, a robotrepülőgépek nyugat­európai telepítésének előké­szítését. Ezeket az időhúzó manővereket azzal az abszurd követeléssel takargatják, hogy a Szovjetunió hajtson végre 'egyoldalú leszerelést ezen a téren. „Szembeötlő az a törekvés, hogy ily módon biztosítsák az Észak-atlanti Szövetség egyoldalú katonai fölényét a szocialista orszá­gokkal szemben” — állapít­ja meg a szovjet lap. „Az európai nukleáris fegyverzet kérdéséről éppúgy, mint a hadászati fegyverek­ről csak az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapvető elvének legszigorúbb tiszte­letben tartásával lehet ész­szerű megállapodásra jutni. Bárminő nehézségek .jelent­kezzenek is az e kérdésben Genfben folyó szovjet—ame­rikai tárgyalásokon, a Szov­jetunió továbbra is abból in­dul ki, hogy azokon előreha­ladást, kölcsönösen elfogad­ható megoldást kell elérni, s minden tőle telhetőt megtesz ennek érdekében” — hangoz­tatja szombati vezércikkében a Pravda. Elutazott tiazáÉbéí Ma Firnberg Szombaton elutazott ha­zánkból dr. Hertha Firnberg osztrák tudományos és ku­tatási miniszter, aki Köpe- czi Béla művelődési minisz­ter meghívására delegáció élén három napot töltött Bu­dapesten. A miniszterek tár­gyaltak a két ország felső- oktatási és közgyűjteményi kapcsolatainak helyzetéről és fejlesztéséről, az egyetemek, főiskolák együttműködésének elmélyítéséről, a közös tudo­mányos kutatások bővítésé­ről, mégállapodtak abban, hogy aláírásra előkészítik az egyetemi diplomák és tudo­mányos fokozatok egyenérté­kűségének kölcsönös elisme­réséről szóló szerződést, va­lamint aláírták a magyar— osztrák érettségi bizonyítván nyok egyenértékűségére vo­natkozó megállapodást A megbeszélések eredménye­ként jövőre bemutatják Bu­dapesten a schallaburgi ma­gyar reneszánsz kiállítást, és Ausztria részt vesz Mátyás Corvináinak budavári bemu­tatásán. Az osztrák minisz­terasszonyt fogadta Sarlós István, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Pozsgay Im­re, a Hazafias Népfront fő­titkára. Tudományos és mű­szaki kapcsolataink fejleszté­séről tárgyalt Szentágothai Jánossal, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnökével, Tétényi Pál államtitkárral, a tudománypolitikai bizottság titkárával és Sebestyén Já­nossal, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhe­lyettesével. Iraki elletiláitraiiás A Basra körzetében harco­ló iraki erőknek sikerült megtörniük az iráni csapatok újabb támadását — jelentet­te szombaton délelőtt az ira­ki főparancsnokság közle­ményét idézve az INA hír- ügynökség. A jelentésből csu­pán az derül ki, hogy az irá­ni támadást az éjszaka in­dították meg. A főparancs­nokság közleménye nem is­métli meg azt a korábbi ira­ki jelentést, amely szerint si­került az ország területét megtisztítani a behatoló irá­ni egységektől. Egy iraki katonai szóvivő bejelentette, hogy az iraki légierő szombat reggel heli­kopterekről támadta az iráni csapatok állásait és súlyos veszteségeket okozott ezzel hadfelszerelésében. A szóvi­vő szerint a támadás során a többi közt 28 páncélost és nyolc csapatszállító járművet kilőttek. A szóvivő nem je­lölte meg a támadás helyét Békéiéiül ’82 Ünnepélyesen fogadták szombaton délután a szovjet —finn határon, Viborgban, a Békemenet—82 elnevezésű nagyszabású nemzetközi bé- ketüntetés résztvevőit. Ez az első alkalom arra, hogy a nagy tavaszi nemzetközi bé­ketüntetéshez hasonló csoport látogat el a Szovjetunió vá­rosaiba. A békemenet, amely­nek soraiban a legkülönbö­zőbb társadalmi, egyházi, nő­szervezetek képviselői vesz­nek részt, kedden indult Stockholmból és Finnorszá­gon át érkezett a Szovjet­unióba. Viborgból a menet résztvevői még szombaton Leningrádha indultak. Innen Moszkvába utaznak; a követ­kező nagyobb állomásuk Minszk, Belorusszia fővárosa lesz. A menet résztvevői kö­zött az északi államok békét harcosai mellett ott vannak a szovjet békevédelmi bizott­ság és a nőbizottság képvi­selői is. Svéd, norvég, dán, finn és szovjet békeharcosokat tömSrit ma­gába az a békemenet, amely július 13-án indult el Stockholmba a belorusz Hatinyig. A képen: július 16-án Helsinki utcáin a b4> keharcosok.

Next

/
Thumbnails
Contents