Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-17 / 166. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG tfl 1982. júíius 17., szombat Szovjet építőművészek V »! Az intézőt építőművészeinek tervei szerint készült középület Togliattiban A moszkvai osztan- ® kínéi tv-torony, az uljanovszki Lenin- emlékmű, a hanoi Ho Si Minh-mauzóleuin, az ulán- bátori házasságkötő palota, a taskenli Népek Barátsá­gának Palotaja, a moszk­vai „Dinamó” sportcsarnok és sok száz szovjet város­ban és külföldön felépített gyönyörű épület egyetlen intézmény a Borisz Mezen- cevröl elnevezett tudoma- nyos-kulató és tervező in­tézet nevéhez fűződik. Az intézet tervezői most új iparvárosok kulturális és sport-komplexumain dol­goznak. Munkájukba be­vonják a jelentős festők és szobrászok kifejezőeszkö­zeit is. A tervezőirodákban számos más lelesítménv terveit készítik: új opera- ház Ashabadban. sport- komplexum Uszty-Ilimszk- ben, szakszervezeti kultűr- ház Hanoiban, kultúrház Ulánbátorban. Egyesek már épülnek, mások rajzokon és maketteken láthatok. Orleans múltja és jelene • Franciaország geometriai központjának közelében fek­szik a HO ezer lakosú Or­léans város. Ma élénk és fon­tos kereskedelmi központ és ipara is jelentős. Orleans több mint 2000 éves múltra tekinthet vissza. Az ókorban Cenabumnak nevezték. Nyugtalan város volt, már az ókorban,' i. e. 52-ben az orléans-iak fellá­zadtak a rómaiak ellen, akik viszonzásul felgyújtották az ősi települést. Julius Caesar ellen történt a lázadás. A III, században már latinos neve van: Aurelianis, ebből alakult ki azután az Orleans pév. Attila 451-ben eljutott a város falai alá, de a várost hadai nem tudták elfoglalni. A francia királyság első századaiban Orleans csaknem a második főváros Párizs után. Nem egy uralkodó itt olt. innen kormányzott és időnként itt verték a ki­rályság pénzét is. Az őrié­it ns-i egyetemet 1305-ben ala­pították. 1344-ben a város el­vált a királyi koronától és orléans-i hercegség címmel az uralom a királyok testvé­reinek kezébe ment át. Minden évben május 7-én és 8-án a város történeté­nek és egyben a francia tör­ténelemnek nagy eseményét ünnepük Orléans lakói. T492- ben ezeken a napokon indult győztes rohamokra Jeanne d’Arc, a francia történelem legnagyobb alakja. Győzött a megszálló angol seregekkel szemben. Katonai parádéval. körmenetekkel, felvonulások­kal emlékezik a város nepe a nagy eseményre. Orleans 1940 júniusában német légitámadásokat, 1943 —44-ben pedig súlyos szövet­séges bombatámadásokat szenvedett. Ma azonban is­mét virul és emlékezik a vá­ros a dicső korszakokra, amint azt képünk is mutat­ja. ipÜfZi ÉnnniÉf Ritka segítőtársat talált magának lszmail Mamatszei- tov, a dél-kirgiziai Amat kol­hoz pásztora. A nyáj őrzését arra a darumadárra bízta, amelyet sebesülten talált a sziklák között, meggyógyított és fölnevelt. ■ Amikor a pásztor kivitte a bárányoknak a fontos ásvá­nyi anyagokat és vitamino­kat tartalmazó tápszert, a daru rikoltozva, szárnyát csattogtatva hívta az álla­tokat. Ha azonban egy ma­kacs kis jószágnak sikerült elszakadnia a többiektől és másfelé vette az irányt, a daru fenyegető külsőt öltött, s megbúbolta csőrével az en­gedet lent — ilyenkor a pász­tor • lépett gyorsan közbe ... A darut annyira eltöltött« a „hivatástudat”, hogy ha­marosan már éjszakára sém hagyta magára a neveltjeit: a pásztorkunyhó helyett az akolban lakott, s új feladatot talált: hosszú csőrével, a bá­rányok gyapjából szedegette ki a beleragadt szalmaszála­kat. Az ei-eíiüBQ tó rejtélye Egy ritka természeti jelen­ség — a kirgiz, magashegyi Mercbaherá tó vize időről időre eltűnik — titkát fej­tették meg szovjet tudósok. A tó 3200 méterrel fekszik a tengerszint felett, a Tiensan központi részének nehezen megközelíthető körzetében, gleccserek között A tó fene­két jég képezi. A vizes-jeges medencének az a szokatlan tulajdonsága, hogy rendsze­resen — egyszer vagy két­szer évente — eltűnik belőle a teljes vízmennyiség. A tudósok megállapították, hogy a Déli-1 ni lesek glecs- cser egyik része, amelyik be­leér a tóba, bizonyos víz- mennyiségnél olvadni kezd, es — óriási zsilipkapuhoz hasonlóan — utat műt egy jégbarlang felé. Ebben a pil­lanatban a tóban felgyűlt víz robbanásszerűen, hatal­mas — akár 500 köbméter/ másodperces — sebességgel megindul a folyóba, amely­nek a szintje erősen meg-’ emelkedik. A tó kiürülése hatással van az Oari-Dzsaz folyó lefolyására is. amely­be az Inilcse.k ömlik. Mint­hogy ezek a folyók lakatlan vidéken folynak, áradásaik nem okoznak veszteségeket. A tudósok már nagy pon­tossággal meg tudják jósol­ni, hogy mikor tűnik el a víz a Mercbahera tóból. Hazai tájakon Ki ne emlékezne szívesen Arany János szomorú-szép balladájára, melyben Szondi György várkapitány két ap­ród jának sorsát énekli meg? Mint történeti kutatásaink kiderítették, nem csupán a jobbágyszárniazású hős, Szon­di György volt valóságos, történeti személy, hanem ap- ródjai is, kiknek megőrizte nevét a krónika: Libárdy és Sebestyén volt a két, irodal­munkba is bevonult vitéz. A várkapitánynak és 146 főnyi hős harcosának nem volt könnyű dolga a török ára­dattal szemben. A vulkáni kúpra a XIII. század folya­mán épített kis vár ekkor sem volt igazi erősségnek nevezhető. A várat az épít­tető Hunl-Pázmánok a sok­sok belharcban elsősorban kiterjedt birtokaik egyik szeglet ének védelmezésére szánták._ de volt később Csák Máté birtokában is, hogv csak leghíresebb tulajdonosait em­lítsük. A török veszedelem idején már sem a falak, sem a védősereg ereje nem volt számottevő. így hát 1552 jú­liusában csak négy napig vé­dekezhetett Ali basa hatal­mas seregével szemben. Az •lesett hős tiszteletére a szem­közti Arany-dontbon (más néven: Babót) Ali basa sír- hantot emeltetett:, melynek helyén 1885-ben emlékkápol­na épült. A súlyosan meg­rongálódott várat később sem állították helyre, ma már mindössze néhány hosszúkás falrész és két félkör alakú torony részlete látható. Ám , a vár ialai közül körülte­kintve, menten érhetővé vá­lik, miért választották har­cias őseink éppen ezt a he­lyet: yárépítésre. Csodálatos panoráma tárul innen az Ipoly völgyére, a Börzsöny gazdag erdeire, verőfényes, szép időben ellátni egészen a Cserhátra. Sőt. a szlovákiai honti, zólyomi hegyek körvo­nalai is kibontakoznak. Be­telve a gyönyörű kilátással, a várból több irányban is el­indulhatunk: különféle jel­zésű turistautak vezetnek az erdőkön keresztül Drőgelypa- lánkig, majd el egészen Hon­iig, mely sétánk másik érde­kes állomása. Drégelypalánk, az egyre szépülő település már a tö­rök időknek köszönheti meg­erősödését. Űj-Drégely, majd Palánk néven a törökök épí­tettek itt erősséget a var el­pusztítása után az lpol.v-át- kelöhely védelmére. A köz­ségből másfél órás séta után érhetünk fel a várba, s mint­egy kétórás erdei séta után Montra. A Börzsöny erdei ezen - a vidékén különösen szépek: a sokféle tű- és lomblevelű fa és cserje ko­ra nyáron és ősszel megkapó- an szinpompás látványt nyújt. Akik az erdő csendjét tiszteletben tartják, azoknak a természet más módon is megmutatkozik: szarvas, őz, muflon, mókus bukkan fel a tisztásokon, es számtalan énekesmadár kíséri utunkat. Ha szerencsénk van. még a ritkaságszámba menő csá­szármadárral is találkozha­tunk, melynek alig-alig akad már költőhelye hazánkban. Szép, hosszú sétánk végén elérünk az ugyancsak törté­nelmi nevezetességű Hont községhez: X—XI. századi várának maradványait 1972- ben fedezték fel. Régi dicső­ségéről vall a neve is: vala­ha a hasonló nevű vármegye székhelye volt. És hogy ki­rándulásunkon a geológia ’rejtelmei iráni érdeklődők­nek is jusson valami cseme­ge: ellátogathatunk a Honti- szakadékhoz. ahol különleges kövtilt csigákat, kőzeteket láthatunk abból az évmilliók­kal ezelőtti időből, amikor még az Ös-Ipoly rohant eb­ben a szurdokvölgyben. B, E. Deák Mór: Kapirga és Benő Ha gyerekkoromban rossz- kedvem volt, nagyapó min­dig kiküldött valamiért a ba­romfiudvarba. Jól tudta, miért! Lefittyedt. szám sarka hamar az ‘égre fordult, s szememben ott is termett a nap! Mert hiába volt vagy húsz libánk meg kacsánk, hiába legalább harminc tyú­kunk — Kapirga és Benő mintha egyedül éltek volna a kerítés mögött. Annyit en meg sohasem nevettem, mint akkoriban — Kapirgának még a tyúkok tyúkeszénél is kevesebb jutott a taraja alá. Benő meg, hogy hű marad­hasson kakas-mivoltához, kakaskodott állandóan. Egyszer, amikor leesett a mécses és eltört, bizony, lát­ta nagyapó rajtam. hogy mindjárt nálam is eltörik a mécses! Eriggy csak ki, gye­rek. mondta huneutosan, nézd mar meg, van-e a ka­csáknak vizük. Azt azonban máig sem tudom, volt-e a ka­csáknak vizük —. de hogy Kapirga eppeo egv spárgát lelt, azt tudom. Kárált is, mint a kávédaráló, hogy Be­nő. gyere gyorsan. Benő. elő­kotortam! A világ legnagyobb gilisztáját! Húzták is. mind a ketten, dolgoztak dereka­san, szépen elhátráltak az udvar túlsó végére, ahol is belepottyantak a kacsaúszta­tóba (most látom: volt vizük a kacsáknak!). Szárnyas ba­rátaink udvariasan helyet szorítottak nekik: úgyhogy amikor abba tudtam hagyni végre a nevetést, bizony ide­je volt megmentenem Ra- pirgát és Benőt. Máskor meg észrevettem, hogy szomjaznak az egerek. Már éppen nekiláttam volna őket itatni bánatomban, ami­kor nagyapó megszólalt a bajsza alatt: — A durmucát neki. te gyerek, nem künn hagytam a disznóknál a pipámat! Már ugrottam is. indultam a pipáért, amikor látom ám, hogy tollasbál van a tyú­kok között. Közelebb me­gyek: hát, Kapirga feje be- leszorult az Halóba. Benő is ott gatyázott mellette, hol az egyik labára állt, hol a má­sikra, közben néha elkuko­rékolta magát: de mintha nem fájdalmasnak éreztem volna a hangját, inkább dü­hösnek — mintha azt fújta volna, hogy kuka Kapirga, buta Kapirga. Node hát hogy is szorulhat bele egy tyúK feje az itatóba? Egyszerű, Kapirga talált benne egy vé­letlenül beleesett gallyacs­kát, azt akarta kihúzni a te- jenagyságú lyukon — termé­szetesen keresztbe. A köny- n.yeim potyogtak, szivárványt rajzoltak az égre, úgy ka­cagtam : nagyapó meg ott állt a konyhaajtóban, szájában a pipával, amit persze nem fe­lejtett soha a malacoknál. Aztán Kapirga és Benő el­tűntek az életemből. Nagyon sajnáltam őket. de meg kell vallanom, nevettem az eltű­nésükön is. Bizony. Kapirga és Benő elvesztése sem akár­milyen! Tudniillik. A kacsákat már behajtottam, amikor egyszer* csak látom ám, hogy Kapir­ga félig hiányzik. A felső fe­le megvolt, az alsó nem. Kö­zelebb megyek, dolgozik na­gyon az én buta kis Kapir- gám: de elfelejtett . odebb- lépni a kapirgálás közben! Húzott egyet a jobb lábával, húzott egyet a ballal — s máris mélyebbre ásta magát vagy egy centiméterrel. Ful­dokoltam a nevetéstől, ful­dokoltam és cikákoltam. ad­dig. míg egészen el nem türrt Kapirga. Benő ácsorgóit eey ideig a lyuk szélén, aztán be- leugrott ő is. Nagyapó ekkor szólt, már nem emlékszem, hogy miért, talán kenyérért kellett szaladnom a boltba — húzódoztam, de rámparan­csolt. hogy siessek, mert be­zár a Nusi néni: egyszóval elrohantam, végignverítve az utat: Kanirga és Benő mee azóta talán már át is kanir- gált-a magát a Föld túlsó fe­lére . . . Rejtvény Csigavonal «Sr H A S A D / E T] / 0 A D / E G S 0 1 Z V S GY / A S T I Z K ✓ E L / A z E 1 1 / E S A Z 0 T N D 1 V A s­F ü B K Ő_ H L JJ Induljatok el az ábra ® mértani középpontjá­ból és csigavonalban haladva olvassátok össze a betűket úgy, hogy Babits Mihály Városvég című versé­ből kapjatok idézetet! Hogy szól az idézet? A megfejtéseket nyílt le­velezőlapon július 21-ig küldjétek be! Az elmúlt heti rejtvény helyes megfejtése: Johann Wolfgang Goethe. A megfejtők közül könyv- jutalmat nyertek: Ékk Beat­rix, Halmaj, Kossuth út 26.; Iván Erzsébet, Olaszliszka, Rákóczi út 9.; Dékány Dé­nes. Taktaharkány. Honvéd út 30.: Mátyás Tímea. Mezö- nagymihálv. Rákóczi út 10.: Mátyus József. Miskolc, Vá- szonfehérítö út 30.: László Tamás. Miskolc, Középszer utca 46. A könyveket postán küld­jük el. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents