Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-17 / 166. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1982. július 17., szombat Szűrös Mátyás szovjet kitüntetése Tanácskozott a LEMP KB A Lengyel Egyesült Mun­káspárt partneri kapcsolatra, tárgyszerű, . felelősségteljes párbeszédre törekszik a len­gyel fiatalsággal. Számít va­lamennyi felelősen gondolko­dó fiatalra, az eszmeileg egy­séges ifjúsági mozgalomra abban a nehéz küzdelem­ben, melynek célja Lengyel- ország szocialista reformjai­nak megvalósítása. A LEMP támogatásáról biztosítja a szocialista ifjúsági szerveze­teket abban, hogy az eddi­ginél jelentősebb társadalmi rang kivívása mellett, s na­gyobb politikai' jogokat él­vezve eredményesebben kép­viselhessék a fiatalság ér­dekeit. — Ezek voltak a leg­főbb gondolatai annak a két­napos vitának, amelyet a LEMP Politikai Bizottsága ifjúságpolitikai beszámolója fölött folytatott a Központi Bizottság teljes ülése. A beszámoló fölötti vita befejeztével a Központi Bi­zottság ifjúságpolitikai hatá­rozatot fogadott el, amely­nek végleges szövegét a Po­litikai Bizottság dolgozza majd ki. A LEMP Központi Bizott­sága ezután a Politikai Bi­zottság javaslatára, a párt vezető szervei és a párttag­ság kapcsolatait szabályozó két nagy jelentőségű határo­zatot szavazott meg egyhan­gúlag. Az első meghatároz­za, hogy a pártszerveknek hogyan kell eljárniuk a tag­ságtól beérkezett javaslatok ügyében, és hogyan fogják ellenőrizni az ilyen javasla­tok megvalósítását. A máso­dik a pártszervekhez benyúj­tott bejelentések és panaszok kezelését szabályozza. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Szű­rös Mátyást, hazánk távozó moszkvai nagykövetét, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság, a két nép ba­rátsága és sokoldalú együtt­működése fejlesztésében ki­fejtett munkásságáért a Né­pek Barátsága Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést Va- szilij Kuznyecov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének első helyettese ad­ta át a Kremlben. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken a KB székházában fogadta a hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartóz­kodó Kiril Koszev vezérez­redest, a Bolgár Néphadsereg politikai főcsoportfőnökét, miniszterhelyettest. A szívé­lyes, elvtársi légkörű találko­Javier Perez de Cuellar ENSZ-lp titkár, aki európai körútja során tegnap érke­zett Belgrádba, még az est folyamán tárgyalásokat foly­tatott Petar Sztamboliccsal, az államelnökség elnökével és Lazar Mojszov külügymi­niszterrel. Sztambolics és Perez de Cuellar áttekintette a nem­zetközi élet legfontosabb fej­leményeit: a libanoni válság, a leszerelési tárgyalások és a nemzetközi gazdasági élet kérdéseit. A két politikus Távozó nagykövetünket a napokban búcsúlátogatáson fogadta Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja a Szovjetunió külügyminisztere; Borisz Po- nomarjov. az SZKP KB Po­litikai Bizottságának póttag­ja, a KB titkára: Pjotr Gye- micsev, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió kulturális mi­nisztere és több vezető sze­mélyiség. Nagykövetünk búcsúfoga- dást adott abból az alkalom­ból, hogy végleg elutazik ál­lomáshelyéről. zón részt vett Kovács Jenő, a Központi Bizottság osztályve­zető-helyettese és Kárpáti Fe­renc altábornagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcso­portfőnöke, miniszterhelyet­tes. Jelen volt Vaszil Baev követtanácsos, a Bolgár Nép- köztársaság magyaroszági nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. egyetértett abban, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének nagyobb szerepet kell játszani a világban meg­levő válságok megoldásában. A jugoszláv külügyminisz­ter és az ENSZ főtitkára fel­szólított az iraki—iráni há­ború azonnali befejezésére, a probléma tárgyalásos rende­zésére, a Biztonsági Tanács e hét hétfőjén elfogadott ha­tározatának — amely tűz­szünetre szólítja fel a fele­ket —• tiszteletben tartására. Koron liitály fogadta Koszevet Cuellar Belgrádion Szibéria mezőgazdasága Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese pénteken délelőtt a Parla­mentben fogadta a magyar- országi látogatáson tartózko­dó Sr.'. P. Pavlovot, a Szov­jetunió Minisztertanácsa mellett működő Testnevelési és Sportbizottság elnökét. A baráti eszmecsere során érin­tették a két szocialista or­szág sportkapcsolatait, s ez­zel együttesen azokat a te­rületeket. ahol az együttmű­ködés tovább bővíthető. így egyetértés volt abban a kér­désben, hogy a kapcsolatokat a minőség terén kell bővíte­ni. A megbeszélésen részt vett Buda István államtitkár, az OTSH elnöke és V. Ba- zovszkij, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Ezt követően délután az OTSH székházában Sz. P. Pavlov és Buda István fnegállapo- dást írtak alá a két ország spor.tkapcso la ta i nak fej lesz- téséről. A szerződés rögzíti a magyar és a szovjet testne­velés és sportkapcsolat rendszerének újabb elveit, továbbá a tapasztalatok köl­csönös átadását a tömegsport, valamint az élsport területén. George Shultz portréja llj külügyminiszter - új vonal? Több mint 200 ezer sárgabarackfát telepi tettek a távol-keleti Habarovszki területre A több mint 10 millió négyzetkilomé­ternyi Szibériában a földművelési öveze­tek viszonylag kis területet foglalnak el. Főleg a déli határterületeken összponto­sulnak, amelyek a transzszibériai vasút­vonal mellett, hosszú sávként húzódnak. A körülmények igen mostohák: kemény tél, gyakori az aszály, a késő őszi és ko­ra tavaszi fagyok, olykor szeptemberi hó­esések nehezítik a földművesek munkáját. Napjainkban a „szovjet gazdaság kele­ten elért ugrásszerű változásairól” beszél­nek. A kolosszális mennyiségű természeti kincsek kiaknázása lehetővé teszi a terü­let gyors fejlődését, és növeli az ország gazdasági életében betöltött szerepét. Az ipar intenzív növekedése a lakosság szá­mának jelentős növekedését vonja majd maga után. Főleg az utóbbi körülmény diktálja azokat az intézkedéseket, ame­lyeket az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa dolgozott ki „A mezőgazdaság komplex fejlesztéséről Szibéria, Távol-Kelet és Kurgan megye területén”. A cél: a lakosság ellátása bur­gonyával, zöldséggel, állati eredetű ter­mékekkel, alapjában a helyi termelés ré­vén. Azt természetesen nem lehet várni, hogy ezen a vidéken narancsligetek virulnak majd. De jó lehetőségek vannak arra, hogy Szibéria és a Távol-Kelet a jelenle­ginél nagyobb gabonaszállítóvá válik majd, ugyanúgy a hüvelyesek termelőjévé, to­vábbá gyapjú-, bőr-, mézexportőrré, a fo­lyami és a tavi halak szállítójává. Külö­nös gondot fordítanak a tudományos-mű­szaki forradalom legújabb eredményeinek hasznosítására. Az agrokémia, a talajjaví­tás, a korszerű mezőgazdasági kultúra fel- használása lehetővé teszi a terméshozam növelését. Jelentősen növelik az olyan gé­pek szállítását, amelyek speciálisan a helyi nehéz körülmények között végzendő mun­kákhoz készültek, az állattenyésztési tele­pek és komplexumok berendezéseinek a szállítását. Bővítik a javított talajú föl­Magyar—burgenlandi kapcsolatod Theodor Kery osztrák bur­genlandi tartományi főnök Veress Pétéi külkereskedel­mi miniszter meghívására július 15-én és 16-án láto­gatást tett Budapesten. A tárgyalások során áttekin­tették a magyar—burgenlan­di gazdasági kapcsolatok alakulását és továbbfejlesz­tésének lehetőségét. A tár­gyaló felek kifejezték köl­csönös érdekeltségüket a ha­tár menti kapcsolatok fej­lesztésében. Theodor Keryt fogadta Juhár Zoltán belke­reskedelmi miniszter és Ka- polyi László ipari miniszté­riumi államtitkár. Közel-keleti összjáték A PFSZ t. labda ... Az új amerikai külügymi­niszter, George Schultz, aki Haig tábornok szobájába költözik a State Department hetedik emeletén, egyelőre bölcs hallgatásba burkolód­zik. Reagan elnök viszont határozottan hirdeti: „nem lesz változás a külpolitiká­ban”. Ez valószínűleg így igaz — amennyiben az amerikai kül­politika alapvonalaira gon­dolunk. Shultz azonban az amerikai politikai élet és a washingtoni labirintus egyik veteránja, így — múltja alapján — kiszámítható né­hány politikai állásfoglalása. Miért csak most? A leglényegesebb eltérés Haig tábornokkal szemben az, hogy Shultz nem becs­vágyó partizán, hanem a lo­jális csapatmunka embere. Az esetleg felbukkanó né­zetkülönbségeket tehát in - kább zárt körben próbálja megoldani. A második, igen lényeges eltérés az, hogy Shultz, aki Nixon kormá­nyában előbb munkaügyi, majd pénzügyminiszter volt, része a Reagant körülvevő „kaliforniai körnek". Nem idegen test tehát az ameri­kai hatalom csúcsán, mint elődje. Emlékezetes, hogy Shultz fontos szerepet ját­szott Reagan választási had­járatának megszervezésében és eredetileg neki szánták a külügyminiszteri posztot. Mostani kinevezése során felmerül a kérdés: akkor miért nem kapta meg? Shultz a Bechtel Corpora­tion néven ismert hatalmas beruházást vállalkozás alel- nöke. míg Weinberger had­ügyminiszter ugyanennek a vállalatnak a főtanácsadója volt. (A Bechtel szoros kap­csolatokkal rendelkezik az A krosznojarszki melegházban szedik az ubor kát dek területét, új gépkocsiutakat építenek, összesen 14 ezer kilométeres hosszúság­ban. Az utóbbiak jelentősen kiszélesítik az úthálózatot, nem is beszélve a BAM, a Bajkál—Amúr vasúti fővonal 3200 kilo­méteres szakaszáról. A regionális program anyagi-műszáki biztosítására 20,5 milliárd rubelt fordíta­nak, ami a 11. ötéves tervidőszak mező- gazdasági beruházásainak több, mint 10 százaléka. arab világban, különösen Szaúd-Arábiában.) Állítólag Weinberger volt az, aki a ka­binet összeállításakor meg­győzte Reagani: egészségte­len politikai visszhangot kel­tene, ha egyetlen mammut- váHlalkozás két vezetője he­lyet kapna a kormányban. Reagan bizalmasa Ezekből a régi manőverek­ből a jelenre két következ­tetést lehet levonni. Az első az. hogy Hűig bukása nem feltétlenül jelenti Weinber­ger győzelmét. A második, hogy Clark, a Nemzetbizton­sági Tanács igen befolyásos vezetője, Shultz személyében nehezebb partnert kap. mint amilyen Haig volt, hiszen az új külügyminiszter sokkal inkább élvezi Reagan bizal­mát.. mint elődje, összefog­lalva mindez azt jelenti, hogy — ha más stílusban Is — tovább folyik maid az amerikai külpolitikában a véleménykülönbségek csatá­ja, Ami ezek után az alapvető nemzetközi kérdéseket illeti, csak Shultz korábbi állás- foglalásaira lehet támasz­kodni. Ezekből az alábbi kö­vetkeztetések adódnak. 1. Shultz nagyvonalú partner volt 1973-ban a szovjet— amerikai kereskedelmi tár­gyalásokon és elvileg nem hive a gazdasági kapcsolato­kat egyszer ösztönző, más­szor befagyasztó politikának. Ugyanakkor azok közé tar­tozott, akik nem támogatták a SALT-szerződést és je­lenleg Reagan mögött all a Nyugat-Európába vezető szovjet gázvezeték építése ellen hozott bojkott-intézke­désekben. 2. Shultznak ki­terjedt nyugat-európai kap­csolatai vannak és különö­sen szoros baráti viszonyt épített ki pénzügyminiszter korában Schmidt, nyugatné­met kancellárral. Feltételez­hető tehát, hogy jelentős erő­feszítést tesz majd az Egye­sült Államok és nyugat-eu­rópai szövetségesei között.} feszültség feloldására. 3. A pillanatnyilag tnlán legfor­róbb válságterület, jt Közel- Kelet vonatkozásában Shultz, minden jel szerint kevésbé egyoldalúan áll majd Izrael oldalún, mint. azt Haig lel­te. Korábbi nyilatkozatai sze­rint ugyanis meggyőződése, hogy az amerikai hatalmi érdekek megkövetelik az úgynevezett „mérsékelt arab országokkal” fenntartott har­monikus. sőt szövetségi kap­csolatokat. Ezeknek az elveknek az értékét és súlyát a gyakorlat mérlegén lehet majd lemér­ni. Az viszont semmiképpen sem hagyható figyelmen kí­vül, hogy a „csapatmunká­ra” oly alkalmas Shullz-ot viszonylag későn nevezték ki külügyminiszterré — hiszen alig másfél év múlva már új elnökválasztási kampány kezdődik az USA-ban. Kér­dés. hogy lesz-e idő egy új, átgondoltabb külpolitika) vo­nalvezetés érvényesítésére?

Next

/
Thumbnails
Contents