Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-16 / 165. szám
ÉSZAK.MAGYARORSZAG 2 1982. július 16., péntek tetei bírálata r Az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi szervezete, az Amerikai Kereskedelmi Kamara szerdán élesen bírálta Reagan elnöknek a szovjet—nyugat-európai gázcsőüzlet ellen irányuló legutóbbi rendeletét, amely az amerikai termékek exporttilalmán túl embargót rendelt el az amerikai gyártási eljárás alapján készült termékek exportjára is. Richard Lesher, a kereskedelmi kamara elnöke, Reagan elnökhöz küldött levelében határozott hangnemben közölte, hogy az elnök által elrendelt szovjetellenes szankciók sértik az amerikai üzleti érdekeket. Lesheremlékeztette az elnököt arra, hogy a kamara nemegyszer figyelmeztette a kormányzatot az egyoldalú embargópolitikának az amerikai gazdaság szempontjából előnytelen következményeire. A szenátus szerdán határozatban szólította fel az amerikai kormányzatot, hogy újítsa fel a Szovjetunióval tavaly decemberben felfüggesztett tárgyalásait a hosz- szú lejáratú gabonamegállapodás megkötéséről. Az eredetileg 1976-ban kötött és 1981 őszén egy évvel meghosszabbított szovjet—amerikai gabonaszerződés érvényessége az idén szeptember 30-án jár la Japán—amerikai gazdasági aszeleítérések Illetékes japán kereskedelmi tényezők visszautasították az Egyesült Államok kormányának azt az állítását, hogy a nyolc legnagyobb szigetországi kereskedőháztól, valamint 30 iparvállalattól fejlett technológiára vonatkozó értesülések „szivárognak ki” a Szovjetunióba. E tényezők gyanítják, hogy Washington ilyesfajta figyelmeztetésekkel óhajt nyomást gyakorolni a tokiói kormányra, a japán cégek ellenőrzésének megszigorítása céljából. A Nihon Keizai Simbun című vezető gazdasági napilap csütörtöki értesülése szerint "Washington „lajstromot” terjesztett a japán kabinet elé a szóban forgó kereskedőházakról, a Szovjetunióval való kapcsolatokra szakosodott más kereskedelmi vállalatokról, továbbá elektronikai és optikai berendezéseket előállító cégekről, amelyek — úgymond — 40 szovjet ügynök információgyűjtő tevékenységének „céltáblájául” szolgálnak. A vádakat olyan személyekre vonatkoztatják, akik a kétoldalú kereskedelem előmozdítása céljából hivatalos kapcsolatban állnak japán üzleti partnereikkel, s információcserét folytatnak velük. Japán kormánykörök azonban az amerikai megkeresést nem tekintik hivatalosnak, s nem veszik fontolóra újabb „megfigyelési intézkedések” megtételét. A palesztinok palesztin ellenállás jogait az 1969-es kairói egyezmény szabályozta, az 1974- es rabati arab csúcsértekezlet pedig a PFSZ-re ruházta a palesztinok kizárólagos képviseletének jogát. ? h , Í : ", -Á z?"? .....ry";................—---------------* ' ■-/v/ 6*SYRIA [äRAQ -/ LIBANON / : a GAZA STRIP. Ijpow^tbank f \í >JORDAN KUWAIT J 1,300.000 360,«» N EGYPT 'v ISRAEL $j......... R od Ses X SAUDI ARABIA 150,009 unitedmm\ emirates A U. S. News and World Report amerikai hírmagazin térképe a közel-keleti térségben élő palesztinok hozzávetőleges számáról. A kiélezett libanoni válság, a legutóbbi bejrúti harcok újra a nemzetközi figyelem középpontjába állították a PFSZ. illetve a palesztinok problémáját. Érdemes közelebbről áttekinteni e nép sorsának alakulását, ■ mert az adatok, tények hozzásegíthetnek annak felismeréséhez, hogy helyzetük megoldása nélkül nem érhető el tartós, igazságos rendezés a Közel-Keleten. / HÁNYATOTT TÖRTÉNELEM A palesztin-probléma magva az, hogy országuk független, szuverén államként soha nem létezett. A bibliai idők után a Szentföld vidéke a Római Birodalom, majd Bizánc része lett. Arab. majd oszmán hódítás következett, végül a térség a török birodalom felbomlása után megosztva brit és francia mandátum alá került. London a gyámsága alá vont Palesztinát odaígérte a zsidó bevándorlást szervező cionista mozgalomnak, igaz, a híres Balíóurt-nyilatko- zatban rögzítették egyben a palesztin jogok garantálását is. Ám e két ígéret gyökereden ellentmondott egymásnak. A zsidó bevándorlási hullámok nyomán gyorsan változott a lakosság összetétele. A Népszövetség örökébe lépő ENSZ előtt a második világháború után két lehetőség állt: zsidó—palesztin szövetségi állam létrehozása vagy — a viszony elmérgesedése miatt — a terület megosztása. Az ENSZ közgyűlése 1947-ben ez utóbbi mellett döntött megszületett a határozat Izrael létrejöttéről. A palesztinok tragédiája, hogy az 1948-ban kitört első arab—izraeli háború , miatt önálló államuk létre sem jött, kijelölt területe Izraelhez, illetve Egyiptomhoz (Gáza) és Jordániához (Ciszjordánia) került. Több százezer palesztin menekült a környező * államokba, csakúgy, mint a későbbi ellenségeskedések során. Az izraeli politika a palesztinok önrendelkezési és államalapítási jogával azóta is azt szögezi szembe, hogy telepedjenek le végleg az őket befogadó államokban. SZÉTSZÓRÓDVA A VILÁGBAN A palesztin nép teljes létszámát általában 4,5 millióra becsülik. Megoszlásuk — Jordánia: 1,1—1,3 millió, Ciszjordánia (Nyugatipart) : 800—830 ezer. Gáza: 400—450 ezer, Szíria: 220— 230 ezer, Líbia: 360 ezer, Kuvait: 300 ezer, Szaúd- Arábia: 130—150 ezer. Magában Izraelben 550—560 ezren élnek, mintegy 100 ezer palesztin található az USA-ban, s 140 ezer a világ egyéb részein. A palesztinok többsége mohamedán, de egy részük keresztény. Az arab államok Izraeltől elszenvedett Katonai vereségei és egymás közti ellentéteik hosszabb ideig akadályozták a „haza nélkül maradt nép” küzdelmét. 1956-ig nincs nyoma szervezett palesztin ellenállási mozgalomnak. 1959- ben született meg az Al- Fatah, amely ma is a számos áramlatot egyesítő, 1964-ben létrehozott Palesztinái Felszabadítási Szervezet legbefolyásosabb tagszervezete. Vezetője, Jasszer Arafat, egyben a PFSZ elnöke. Ugyanakkor a PFSZ mellett jó néhány (nemegyszer szélsőséges) part, szerv és front működik a palesztin mozgalomban. A PFSZ szinte szabályos államapparátussal és diplomáciai hálózattal rendelkezik, a világ több, mint 110 országa ismerte el. A palesztin ellenállási mozgalom legmagasabb fóruma — tulajdonképpen parlamentje — a Palesztin Nemzeti Tanács. Költségvetését a palesztin diaszpórák átutalásai, és az arab országok hozzájárulásai fedezik. A ■í ELISMERÉST — KÖLCSÖNÖSEN A PFSZ célkitűzése, taktikája az idők során jelentősen átalakult. Háttérbe szorult Izrael létének tagadása, s hivatalosan szakítottak a terrorista módszerekkel is. Ragaszkodnak azonban az önrendelkezéshez, az önálló államalapítás jogához — még ha ez egy palesztin „miniállamra” vonatkozna is. A térség realitásaival persze a PFSZ vezetői is tisztában vannak. Tudják, hogy ka- ■' tonai téren lehetőségeik I korlátozottak az izraeli haderővel szemben. Izrael hivatalos elismerését mégis — kölcsönösséget igényelve — végső diplomáciai ütőkártyaként talonban tartják; emiatt az USA is csak a színfalak mögött tart velük fenn kapcsolatokat. Az évtizedek óta változatlanul fenyegető közel-keleti konfliktusgóc eseményei ösz- szességében mégis azt mutatják: nem a katonai megoldás erőszakolása, a palesztinok „kiszorítása”, hanem jogaik érvényre juttatása biztosíthatja a valódi biztonság, az együttműködés és a tartós nyugalom lehetőségét a térségben. A legutóbbi támadás a palesztin haderők ellen: izraeli páncélosok a libanoni Damui városában. Gustav isi íüéís Cziíieoe Latost Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök csütörtökön Prágában fogadta a Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter vezette magyar katonai küldöttséget, amely hivatalos baráti látogatáson tartózkodik Csehszlovákiában. A szívélyes elvtársi légkörben lezajlott megbeszélésen nagyra értékelték a kéí testvéri hadsereg együttműködését a Varsói Szerződés keretében. A találkozón jelen volt Martin Dzur hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, Antonin Brabec vezér- ezredes, a Csehszlovák Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke. valamint dr. Kovács Béla, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete. Véasi felesi leiéra Mustéi Mély részvéttel vettek végső búcsút csütörtökön a Mező Imre úti temetőben a 62 éves korában elhunyt Ve- néczi Jánostól, a magyar munkásmozgalom régi harcosától. Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága titkársága tagjának, a KEB nyugalmazott titkárának, országgyűlési képviselőnek ravatalánál elvtársai, harcosi társai, párt- és állami életünk vezető tisztségviselői álltak díszőrséget. Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága és a Magyar Népköztársaság országgyűlése nevében Farkasinszky Lajos, a KEB titkárságának tagja, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese búcsúzott az elhunyttól. Ippt-feirii íelcnlés Safik el-Vazzan libanoni miniszterelnök a kormány szerdai ülésén megerősítette: a Palesztinái Felszabadítási Szervezet elkötelezte magát az izraeli csapatok által Nyu- gat-Bejrútban bekerített ge- rillaegységék eltávolítására és hozzájárult ahhoz, hogy nemzetközi békefenntartó erők felügyelete alatt menjen végbe a kiürítési művelet, amelynek az időzítése azonban még megoldásra vár. Ezzel kapcsolatban váratlan nehézségeket okozott — tette hozzá —, hogy Szíria nem hajlandó befogadni a palesztin fegyvereseket és más arab ország sem mutat készséget erre. Megfigyelők szerint a kiürítés gyakorlati lebonyolítása csakhamar próbára teszi a kormány egységét. Nyílt titok ugyanis, hogy Eliasz Szárkisz államló és Fuad Butrosz ■ külügyminiszter az amerikai és az izraeli álláspontot magáévá téve azt vallja, hogy a palesztin gerillák eltávozásának meg kell előzni a nemzetközi erők érkezését. Ezzel szemben Vazzan miniszterelnök — a konzervatív mohamedán csoportok és a haladó nemzeti mozgalom támogatásával — úgy véli, hogy a palesztin gerillák távozásáról csupán a fővárost bekerítő izraeli csapatok részleges visszavonása, az izraeli és a palesztin erők szétválasztása, a nemzetközi ütköző övezet létrehozása, után lehet szó. A nemzetközi erők feladata a tűzszünet állandósítása, a visszavonuló gerillák biztonságának szavatolása, a palesztin menekülttáborok meg- védelmezése kell, hogy legyen — hangsúlyozta Vazzan. Libanon ós a PFSZ jövőbeni viszonyáról a miniszterelnök csupán annyit közölt, hogy kormánya ellenzi a jelképes palesztin katonai jelenlét fenntartását. A portugál parlament szerdán este megszavazta a legfelsőbb forradalmi tanács feloszlatásáról szóló döntést. Ezzel eltűnt a portugál politikai színtérről az 1974-es „vörösszegfűs” forradalom utolsó intézménye is. A döntést a kormánykoalíció pártjai a szocialistákkal összefogva vitték keresztül, míg a kommunisták a határozat ellen szavaztak. Mint ismeretes, a testület 1974-ben alakult, és azokat Isten óvd < Londonban folytatódik a vizsgálat a „Buckingham- botrány’’ ügyében, annak kiderítésére: hogyan juthatott el észrevétlenül egy betolakodó a királynő hálószobájába? A vizsgálatot egyéb körülmények mellett példa nélkül állóvá teszi az is, hogy meg kellene hallgatni IX. Erzsébetet — aki ez esetben szó szerint és kétszeresen is „koronatanú”. Hírek szerint a királynő — amilyen lenyűgöző nyugalommal viselkedett az incidens idején —. olyannyira nyugtalanítónak találja a kormányzati szervek reagálásait: a magyarázkodást, a felelősség áthárításának számtalan jelét. „Londonban van belügyminiszter, palotaőrség, rendőrfőnök — mindannyian azért töltenek be magas tisztséget, hogy a közrendet, a közbiztonságot szolgálják. Ez feltehetően vonatkozik a királynő személyi biztonságára is — írja a Daily Express. — Mindazonáltal edEípís jóira a haladó gondolkodású katonatiszteket tömörítette, akik a forradalmat követően a demokratikus változások mellett kötelezték el magukat. A testület — az alkotmányban biztosított széles jogköre miatt — évek óta szálka volt a portugál jobboldal szemében. mivel gátolta az antidemokratikus törvénytervezetek jogerőre emelését a parlamentben, és útjában állt a demokráciaellenes intézkedések meghozatalának. dig egyetlen embert helyeztek el posztjáról: egy rendőr őrmesteri." Az ügy apró részleteinek kiszivárogtatásai és találgatások mellett a londoni sajtó mind nagyobb súlyt helyez a politikai következmények kérdéseire. A Daily Express feltehetően joggal állapítja meg: munkáspárti belügyminiszter 24 órára sem tarthatta volna meg posztját egy ilyen példátlan botrány után, s egy munkáspárti miniszter- elnök sem vitte volna el szárazon. William Whitelau) belügyminiszternek azonban a homályos magyarázkodások és az „eső után köpönyeg” jellegű fogadkozások mellett, amelyek a jövőbeni biztonsági intézkedéseket vázolták fel, eszébe se jutott benyújtani lemondását. Pedig az alsóházi vita során többen felvetették ezt a lehetőséget. Londonban mindenesetre új vicc forog közszájon. A jelmondat: „Isten óvd a királynőt!” S a válasz: „Hát ilyen belügyminiszter mellett erre igencsak szüksége van”.
