Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-10 / 134. szám
T9B2. funíus 10., csütörtök ÉSZAK - M AGYARORSZAG 3 Az építők összefogtak A gazdasági társulás haszaa Íí izéiét avattak MosBimagyaróvárou A beruházás értéke: több mint 220 millió forint. Gazdája: a Timföld- és Műkorundgyár. Feladata: timföldfeltárás honi, különleges eljárással. Phacéííia mint zőSdtrágya Védekezés aszály ellen szik a kelési erély —, de sajAz MSZMP Központi Bizottságának 1978. október 18-i, az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről, továbbfejlesztéséről szoló határozata egy sor tennivalót jelölt meg az építőipari szervezetek számára. Távirati stílusban néhány konkrét feladat a határozatból. „...A feladatok teljesítését ma is nehezítik az építőipar belső aránytalanságai. Elmaradás főleg a szak- és szerelőipari, a közművesítési és az épületfenntartási tevékenységben mutatkozik...” A határozat egy másik pontja szerint: .....A szakosítás előn yeinek kihasználása érdekében erősítsék és fejlesszék tovább a vállalatközi együttműködést...” Ez utóbbi gondolathoz kapcsolódóan, a párthatározat megjelenését követően az építésügyi és városfejlesztési miniszter javaslatára — az illetékes párt- és tanácsi szervek messzemenő támogatásával — számos megyében gazdasági társulásokat hoztak létre a beruházásokban, építésben érdekelt vállalatok, szervezetek. Borsodban 1980 júniusában alakult meg a megye építőipari szervezeteinek gazdasági társasága, amely ötven tagvállalatot tömörít soraiban. Van közöttük állami és tanácsi vállalat, költségvetési üzem, épí- , tőipari szövetkezet, beruházó és tervező vállalat. A gazdasági társaság tulajdonképpen egy laza társulási forma, s ami nagyon lényeges, nem jogi személy. Ez utóbbit azért hangsúlyozzuk külön is, mert a társuláson belül a tagvállalatok rendkívül rugalmasan, a szabályozók biztosította lehetőségeken belül — az egymásközti együttműködés és kooperáció javításával — törekedhetnek a rendelkezésre álló erőforrások lehető legjobb kihasználására. Az sem lényegtelen, hogy a társulás létrejöttével tovább növekedtek a hatékonyság javításának lehetőségei a beruházási, építési munkában. A társaság munkáját az igazgató tanács irányítja, míg a napi operatív ügyeket a Borsod megyei Építőipari Koordinációs Iroda (BÉKI) végzi. Vezetőjét, L osonczi Lászlót kérdeztük, hogyan tölti be feladatát a gazdasági társaság, milyen eredményesen működik a koordinációs iroda. — Mindenképpen hasznosnak bizonyult a megyei szervek döntése, melynek értelmében két évvel ezelőtt megalakult a Borsod megyei Építőipari Szervezetek Gazdasági Társasága, amely az ország legnagyobb ilyen jellegű társulása — mondta kérdésünkre az irodavezető. — A mai gazdasági helyzetben ugyanis minden lehetőséget meg kell ragadni, amely különösebb eszközfejlesztés, beruházás nélkül biztosíthatja a meglevő anyagi és szellemi erőforrásait ésszerűbb kihasználását. Természetesen nagyon sok múlik azon, milyen mértékben élünk a felkínált lehetőséggel, tudunk-e változtatni a beidegződött régi gyakorlaton, s megvan-e- a készség az együttműködésre. — ön szerint melyik az a terület, ahol a vállalatok együttműködése leginkább kifejezésre jutott? — Ismerve a vállalatok vezetőinek • véleményét, úgy ítélem meg, hogy a gépkihasználás érdekében kifejtett közös tevékenység kívánkozik az első helyre. Tavaly a gépek, berendezések kölcsönzése, eladása, a gépalkatrészbeszerzés már olyan szintet ért el, amely megfelel az igazgató tanács által megszabott követelménynek. Irodánk közreműködésével, illetve az általunk készített, a gépek adásvételét tartalmazó írásos tájékoztató segítségével egyedül az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat több millió forint bevételre tett szert gépkölcsönzésből, de más vállalatok — köztük a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat — ugyancsali bérbe adtak különféle gépeket. Itt említem meg, hogy az iroda megbízása alapján az ÉGSZI elkészítette a megyei építőipari gépkatasztert, amely 15 ezer gépet és mintegy 150 géptípust foglal magában. Ez igen nagy segítség a vállalatoknak, hiszen a kataszter alapján gyorsabbá és áttekinthetőbbé válik az igényelt géptípus- felkutatása. — Élénk érdeklődés nyilvánult meg az anyagellátással kapcsolatos közös tevékenység iránt is — folytatta az irodavezető. — Az elfekvő anyagkészletekről például külön jegyzéket készítettünk, s ennek közreadásával igyekeztünk segítséget adni a hozzánk forduló vállalatoknak. Számos példát említhetnénk arra, hogy közreműködésünkkel hány esetben sikerült a hiányzó anyagokat, szerkezeteket — többek között vasbetonelemet, kábelt, csempét, állványokat — beszerezni. — A fentieken túl az oktatás, illetve a továbbképzés volt még az a tevékenység, amit a vállalatok igénye szerint különösen jól össze tudtunk hangolni. Ebben a munkában elsősorban négy vállalat (BÁÉV, ÉAÉV, Miskolci Építőipari Vállalat, MIK) mutatott példát. Az elmúlt esztendőben több minit 260 különböző beosztású dolgozó vett részt az irodánk által szervezett szakmai tanfolyamon. — Szólni kell arról a segítségről is, amit a megye és Miskolc város párt- és tanácsi szerveitől kapunk azáltal, hogy állandóan figyelemmel kísérik a társaság ás az iroda munkáját, s útmutatásaikkal újabb kezdeményezésre ösztönöznek bennünket. — A kedvező tapasztalatok mellett minden bizonynyal nehézségek és gondok is előfordulnak a napi munkában. • — Végeredményben még az út elején tartunk, így számolunk azzal, hogy időnként; akadályokba ütközünk. Tagadhatatlan, hogy egynémely vállalat munkájában még felfedezhetők formális elemek, nem minden esetben tulajdonítanak súlyának megfelelő jelentőséget a társaságon belül folyó tevékenységnek. Az információcsere sem megy még mindenütt szervezetien, jóllehet irodánk ebben is minden segítséget megad a kis- és nagyvállalatnak. — Terveink között sízerepel egyebek között, hogy eredményesebben munkálkodjunk a kapacitások összehangolásában. Általában húszmillió forintra tehető az az eredmény, amit évenként a kapacitáshasznosítással tagvállalataink produkálnak. Ennél többet reméltünk, ezért azon leszünk, hogy rendszeres felméréssel, kapacitásbörze- szervezéssel, valamint a kapcsolatok bővítésével járuljunk’ hozzá a kapacitásfelesleg, illetve igények egyensúlyának megteremtéséhez. ♦ A beszélgetést azzal zártuk, hogy még sok kiaknázatlan tartalék van a vállalatok együttműköd ésében. Bár a szervezetek egyre inkább felismerik a társaság, az iroda működésében rejlő lehetőségeket, olykor még bátortalanul közelednek egymáshoz. Természetesen azt nem várhatjuk, hogy a társaság megoldja a megye ösz- szes építőipari problémáját. Arra viszont alkalmas, hogy az együttműködés, a kooperáció további szélesítésével — a kölcsönös előnyök és érdekek alapján — csökkentse a meglevő feszültségeket, segítséget nyújtva ezzel a beruházási, építési célok valóra váltásához. Gabonatermesztési tanácskozást és fajtabemutatót rendeznek a hónap utolsó napján a kesznyéteni Szabadság Termelőszövetkezetben. Egyik legnagyobb termelési rendszerünk . a nádudvari KITE tizenöt őszi búzafajta magját biztosította még az ősszel a termelőszövetkezetnek, hogy megbizonyosodjanak: a környék adottságai (között mely fajták teremnek legjobban. A fajtaválasztékban a két legnagyobb magyar kutatóintézet — a szegedi és martonvásári — hibridjei mellett helyet kaptak déli szomszédunk, Jugoszlávia nö- Vénykeresztezőinek fajtái is. Egy agronómus megjegyezte: az ónodi vásár- valami csodálatos dolog. Ha nem volna, minden növényük meg- sárgulna az aszályban. De mivel mindig an . a napra sikerül a vásárnaptárba kiírni, amikor a felhők elengedik terhüket, a vásározókat kivéve az egész szövetkezet örül a menetrend szerint érkező, immáron notórius „vásári” esőnek. Horánsz.ki István, a szövetkezet elnöke: — Harminchat milliméter hullott azon a napon. Sem előtte, sem utána nem pas- kolta meg csapadék a határt, így még ennek a nagy zivatarnak hatását élvezzük. Szinte az utolsó percben érkezett, s visszakaptuk a reményt, hogy a kitűnően sikerült talajmunkák után, s megfelelő tápanyagutánpótlás eredményeként jó hozamokat takaríthatunk be. Amelyre, őszintén megvallva, nagy' szükségünk lenne, hiszen ahhoz, hogy a szövetkezet nyereséggel zárja az évet, a több mint nyolcszáz hektár gabonáknak legalább a tervezett termésmennyiséget meg kellene adnia. De ilyen hőségben. amikor a felhők is elkerülnek bennünket, a könnyen felsülő, homokos altalajú tábláinkban megkétszereződött az aszály veszélye. Az elnök szavaiból kiérződik: szeretnének valamit tenni a krónikus csapadékhiány ellen. Medárd napján megérkezett a hűvösebb idő, s ha Az egy-öt. hektár közötti parcellákban azonos talajművelés, növényvédelem után tényleg a termőképesség döntheti el a „versenyfutást”. Jelenleg az MV—5-ös törpe változata, az MV—8-as fajta ígéri a legnagyobb hozamot, de a szemképződés során még változhat a helyzet. A fajta- bemutatónak nagy hangsúlyt ad, hogy szövetkezeteink idén már nagyobb nyereséget érhetnek el az új, állami ösztönzőrendszer hatására a ke- nyérgabonán. ha az előző öt év átlagától 'többet termelnek. Ehhez pedig jól termő fajtáit kellenek. esőzés is jön, akitor nem lesz semmi baj, hiszen a kalászosok a szemképződéshez éppen ezt az időjárást igénylik. Viszont a mérleg másik serpenyőjében ast a kérdés lapul: mi van akitor, ha nem lesz elegendő csapadék? — Választásunk csak egy marad, amit a lehető legrövidebben úgy foglalhatnék össze: eső helyett, helikopter. Több éves tapasztalatunk szerint a szárazság ellen a legtöbbet a levéltrágyázás használ Összekapcsolva a vegyszeres növényvédelemmel, karbamid műtrágyát, s termésfokozó Peretrix vegyszert juttatunk a levegőből a kultúráltra. Ha a felhők továbbra is elkerülik határunkat, akkor annyit sikerül elérnünk, hogy a leveleken felszívott tápanyag segítségével a növény kivédi az aszályt Ha közben megérkeznének az esők. fermésbiztositás helyett a szer hatna, s jelentősen növelné hozamainkat. Gazdaságossági számításaink szerint, a módszer mindenképpen előnyös, hiszen mindösz- sze fél mázsa búza árával növeli a hektáronkénti költségeket ! Idén nemcsak az aszállyal, hanem egy rejtélyes növényi betegséggel is meg kellett birkózni az ónodi Rákóczi Termelőszövetkezetben. A táblák egy részében a kenyérgabona legfelső levele sárgulni kezdett. Sok mindenre gyanakodtak, de a „kór” egyöntetű fellépéséből táp- anyaghiányra, mármint valamelyik létfontosságú elem hiányára lehetett következtetni. A növényvédelmi állomás megerősítette a diagnózist: a talajban kevés volt a kálium. Viszont az idejében észrevett tünet eredményeként még sikerrel beavatkozhatnak a növény életfolyamataiba. s így a hozamok nem látják á betegség kárát. A legtöbb gondot nem is a kalászosok. hanem egy érdekes növény, a phacéllia jelentik. Az elnök: — Több mint kétszázezer forint értékű phacélliamag maradt raktáron. A termeltető ősszel nem vette át. mert a laboratóriumi mérések szerint csírázóképessége nem volt megfelelő. Mi erre elraktároztuk, arra várva, hogy a mag átesik a jarovizáción, — a hideg hatására növeknös, ez nem történt meg. A műszerekkel nem szabad vitatkozni, de a tény tény marad, megint a termelő issza meg a túltermelés levét, hiszen az elmúlt évben több mag termett, mint amennyire a termeltető számított így most meglehetősen drága tápanyaggá válik a mézelő nővén} magja, hiszen más választás híján a kalászosok után a tarlóba elvetjük, s zöldtrágyaként leforgatjuk. Egy biztos: még egyszer pha- célliát nem termelünk. Így hát nagy szükség van arra a melléküzemágra, amelyet most épített ki a fővárosban a közös gazdaság. A kavicsbánya termelésén túl, így biztosit hasznot a szövetkezet. Az aszályt ezekkel a szolgáltató üzemágakkal lehet a legbiztosabban semlegesíteni, hiszen a nagyobb árbevétel, s jobb jövedelmezőség pótolhatja a károkat. Az elnök: — Létrehoztunk egy mű- anyagalakító-üzemágat, figyelembe véve a legnagyobb hajtóerőt, az érdekeltségi rendszert. Mivel szövetkezetünk üzemek kifejlesztésére nem sokat költhet, — a tőkeszegénység ezt megakadályozza — a bedolgozói rendszert választottuk. Mintegy harminc vállalkozóval kötöttünk egyelőre szerződést, akik saját maguknak szereznek munkát, tőlünk kapják az alapanyagot, s az adó levonása után,-a nyereség 48 százalékával rendelkeznek. így a három-négymillió forint közötti árbevételű üzemágból félmilliós haszna lesz a szövetkezetnek. A helyben letelepített, s a fővárosban kiépített (van egy számítógépes adatfeldolgozó részlegük is) üzemásjakkal így sikerült Ónodon lassan szilárd árbevételű gazdaságot kialakítani. Egy olyan termelési szerkezetet, amely magában hordozza a felismerést: hogy az aszály ellen nem a bizonytalanul érkező eső lehet csak a védelem. Hanem a nyereség fokozása olyan ágazatokban, ahol az időjárás már nem befolyásoló tényező. — kármán — SyisiícsiEÉ, Birséi, Iliéi Több kisgazdaság, nagyobb érdeklődés A sárospataki tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban foglalkozott a háztáji és kisegítő gazdaság helyzetével. Az elmúlt öt évben a központi és a helyi intézkedések hatására fellendülőben van ez a fajta termelési mód. A Kossuth Termelőszövetkezetben önálló üzemág a háztáji gazdálkodás, szerves része a közös gazdaságnak. Leginkább a háztáji állattartással foglalkoznak, az értékesítés a tsz- en keresztül történik, és a tsz jelentős segítséget nyújt a háztáji gazdálkodóknak a takarmány biztosításával, önköltséges gépi munkával is segítenek, valamint szaktanácsadást is végeznek. A háztáji gazdálkodás elsősorban a külterületi lakosságnak volt elsődleges munka, ám az utóbbi évekbe» egyre több tanya üresedik meg a Sárospatakot övező területen, így felszámolják háztáji gazdaságukat is. Az állatállomány csökkenésének ’ megbüntetésére a városi tanács több intézkedést tett, hogy a külterületen élők ne hagyják el lakóhelyüket, érdekük legyen a háztáji gazdálkodás a javuló élet- és munkakörülményeik között. A Kossuth Termelőszövetkezet vemhes üszők és kocasüldők kihelyezését biztosítja, és a jövőben segítséget: nyújtanak az állatférőhelyek építéséhez is. Jelentős intézkedéseket tett a közelmúltban a háztáji ágazat fejlesztésére a Bodrogközi Állami Gazdaság. Idén márciustól kistermelői ágazatot hoztak létre a növénytermelési és állattenyésztési főágazaton belül. Jelentékeny a tejtermelés, valamint a bérhizlalás. Április végéig közel 200 ezer liter tejet vásároltak fel és 120 hízómarhára van szerződése az állami gazdaságnak. Ez évtől vezették t>e, hogy illetményföldként gyümölcsöst adnak ki. A gazdaság jövőbeli terveihez a nutria- és a libatartás is hozzátartozik. A háztáji és kisgazdaságok iránt egyre nagyobb az érdeklődés.. Lovas Lajos Fajtabemutató Kesznyéteibeu