Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-10 / 134. szám

T9B2. funíus 10., csütörtök ÉSZAK - M AGYARORSZAG 3 Az építők összefogtak A gazdasági társulás haszaa Íí izéiét avattak MosBimagyaróvárou A beruházás értéke: több mint 220 millió forint. Gazdája: a Timföld- és Műkorundgyár. Fel­adata: timföldfeltárás honi, különleges eljárással. Phacéííia mint zőSdtrágya Védekezés aszály ellen szik a kelési erély —, de saj­Az MSZMP Központi Bi­zottságának 1978. október 18-i, az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről, továbbfejlesztésé­ről szoló határozata egy sor tennivalót jelölt meg az épí­tőipari szervezetek számára. Távirati stílusban néhány konkrét feladat a határozat­ból. „...A feladatok teljesí­tését ma is nehezítik az épí­tőipar belső aránytalanságai. Elmaradás főleg a szak- és szerelőipari, a közművesítési és az épületfenntartási tevé­kenységben mutatkozik...” A határozat egy másik pontja szerint: .....A szakosítás elő­n yeinek kihasználása érdeké­ben erősítsék és fejlesszék tovább a vállalatközi együtt­működést...” Ez utóbbi gondolathoz kap­csolódóan, a párthatározat megjelenését követően az építésügyi és városfejlesztési miniszter javaslatára — az illetékes párt- és tanácsi szervek messzemenő támoga­tásával — számos megyében gazdasági társulásokat hoztak létre a beruházásokban, épí­tésben érdekelt vállalatok, szervezetek. Borsodban 1980 júniusában alakult meg a megye építőipari szervezetei­nek gazdasági társasága, amely ötven tagvállalatot tö­mörít soraiban. Van közöt­tük állami és tanácsi válla­lat, költségvetési üzem, épí- , tőipari szövetkezet, beruházó és tervező vállalat. A gazdasági társaság tu­lajdonképpen egy laza tár­sulási forma, s ami nagyon lényeges, nem jogi személy. Ez utóbbit azért hangsúlyoz­zuk külön is, mert a társu­láson belül a tagvállalatok rendkívül rugalmasan, a sza­bályozók biztosította lehető­ségeken belül — az egymás­közti együttműködés és koo­peráció javításával — töre­kedhetnek a rendelkezésre álló erőforrások lehető leg­jobb kihasználására. Az sem lényegtelen, hogy a társulás létrejöttével tovább növeked­tek a hatékonyság javításá­nak lehetőségei a beruházá­si, építési munkában. A társaság munkáját az igazgató tanács irányítja, míg a napi operatív ügyeket a Borsod megyei Építőipari Koordinációs Iroda (BÉKI) végzi. Vezetőjét, L osonczi Lászlót kérdeztük, hogyan tölti be feladatát a gazda­sági társaság, milyen ered­ményesen működik a koordi­nációs iroda. — Mindenképpen hasznos­nak bizonyult a megyei szer­vek döntése, melynek értel­mében két évvel ezelőtt meg­alakult a Borsod megyei Épí­tőipari Szervezetek Gazdasá­gi Társasága, amely az or­szág legnagyobb ilyen jelle­gű társulása — mondta kér­désünkre az irodavezető. — A mai gazdasági helyzetben ugyanis minden lehetőséget meg kell ragadni, amely kü­lönösebb eszközfejlesztés, be­ruházás nélkül biztosíthatja a meglevő anyagi és szellemi erőforrásait ésszerűbb kihasz­nálását. Természetesen na­gyon sok múlik azon, milyen mértékben élünk a felkínált lehetőséggel, tudunk-e vál­toztatni a beidegződött régi gyakorlaton, s megvan-e- a készség az együttműködésre. — ön szerint melyik az a terület, ahol a vállalatok együttműködése leginkább kifejezésre jutott? — Ismerve a vállalatok vezetőinek • véleményét, úgy ítélem meg, hogy a gépki­használás érdekében kifejtett közös tevékenység kívánko­zik az első helyre. Tavaly a gépek, berendezések kölcsön­zése, eladása, a gépalkatrész­beszerzés már olyan szintet ért el, amely megfelel az igazgató tanács által megsza­bott követelménynek. Iro­dánk közreműködésével, illet­ve az általunk készített, a gépek adásvételét tartalma­zó írásos tájékoztató segítsé­gével egyedül az Észak-ma­gyarországi Állami Építőipari Vállalat több millió forint bevételre tett szert gépköl­csönzésből, de más vállala­tok — köztük a Borsod me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat — ugyancsali bérbe ad­tak különféle gépeket. Itt említem meg, hogy az iroda megbízása alapján az ÉGSZI elkészítette a megyei építő­ipari gépkatasztert, amely 15 ezer gépet és mintegy 150 géptípust foglal magában. Ez igen nagy segítség a válla­latoknak, hiszen a kataszter alapján gyorsabbá és átte­kinthetőbbé válik az igényelt géptípus- felkutatása. — Élénk érdeklődés nyil­vánult meg az anyagellátás­sal kapcsolatos közös tevé­kenység iránt is — folytatta az irodavezető. — Az elfekvő anyagkészletekről például külön jegyzéket készítettünk, s ennek közreadásával igye­keztünk segítséget adni a hozzánk forduló vállalatok­nak. Számos példát említhet­nénk arra, hogy közreműkö­désünkkel hány esetben si­került a hiányzó anyagokat, szerkezeteket — többek kö­zött vasbetonelemet, kábelt, csempét, állványokat — be­szerezni. — A fentieken túl az ok­tatás, illetve a továbbképzés volt még az a tevékenység, amit a vállalatok igénye sze­rint különösen jól össze tud­tunk hangolni. Ebben a munkában elsősorban négy vállalat (BÁÉV, ÉAÉV, Mis­kolci Építőipari Vállalat, MIK) mutatott példát. Az elmúlt esztendőben több minit 260 különböző beosztá­sú dolgozó vett részt az iro­dánk által szervezett szak­mai tanfolyamon. — Szólni kell arról a se­gítségről is, amit a megye és Miskolc város párt- és ta­nácsi szerveitől kapunk az­által, hogy állandóan figye­lemmel kísérik a társaság ás az iroda munkáját, s útmu­tatásaikkal újabb kezdemé­nyezésre ösztönöznek ben­nünket. — A kedvező tapasztala­tok mellett minden bizony­nyal nehézségek és gondok is előfordulnak a napi mun­kában. • — Végeredményben még az út elején tartunk, így számolunk azzal, hogy időn­ként; akadályokba ütközünk. Tagadhatatlan, hogy egyné­mely vállalat munkájában még felfedezhetők formális elemek, nem minden esetben tulajdonítanak súlyának meg­felelő jelentőséget a társasá­gon belül folyó tevékenység­nek. Az információcsere sem megy még mindenütt szer­vezetien, jóllehet irodánk ebben is minden segítséget megad a kis- és nagyválla­latnak. — Terveink között sízerepel egyebek között, hogy ered­ményesebben munkálkodjunk a kapacitások összehangolá­sában. Általában húszmillió forintra tehető az az ered­mény, amit évenként a ka­pacitáshasznosítással tagvál­lalataink produkálnak. Ennél többet reméltünk, ezért azon leszünk, hogy rendszeres fel­méréssel, kapacitásbörze- szervezéssel, valamint a kap­csolatok bővítésével járul­junk’ hozzá a kapacitásfeles­leg, illetve igények egyensú­lyának megteremtéséhez. ♦ A beszélgetést azzal zár­tuk, hogy még sok kiakná­zatlan tartalék van a vál­lalatok együttműköd ésében. Bár a szervezetek egyre in­kább felismerik a társaság, az iroda működésében rejlő lehetőségeket, olykor még bátortalanul közelednek egy­máshoz. Természetesen azt nem várhatjuk, hogy a tár­saság megoldja a megye ösz- szes építőipari problémáját. Arra viszont alkalmas, hogy az együttműködés, a koope­ráció további szélesítésével — a kölcsönös előnyök és ér­dekek alapján — csökkentse a meglevő feszültségeket, se­gítséget nyújtva ezzel a be­ruházási, építési célok való­ra váltásához. Gabonatermesztési tanács­kozást és fajtabemutatót ren­deznek a hónap utolsó nap­ján a kesznyéteni Szabadság Termelőszövetkezetben. Egyik legnagyobb termelési rendszerünk . a nádudvari KITE tizenöt őszi búzafajta magját biztosította még az ősszel a termelőszövetkezet­nek, hogy megbizonyosodja­nak: a környék adottságai (között mely fajták teremnek legjobban. A fajtaválaszték­ban a két legnagyobb magyar kutatóintézet — a szegedi és martonvásári — hibridjei mellett helyet kaptak déli szomszédunk, Jugoszlávia nö- Vénykeresztezőinek fajtái is. Egy agronómus megjegyez­te: az ónodi vásár- valami cso­dálatos dolog. Ha nem vol­na, minden növényük meg- sárgulna az aszályban. De mi­vel mindig an . a napra si­kerül a vásárnaptárba kiírni, amikor a felhők elengedik terhüket, a vásározókat kivé­ve az egész szövetkezet örül a menetrend szerint érkező, immáron notórius „vásári” esőnek. Horánsz.ki István, a szövetkezet elnöke: — Harminchat milliméter hullott azon a napon. Sem előtte, sem utána nem pas- kolta meg csapadék a határt, így még ennek a nagy ziva­tarnak hatását élvezzük. Szinte az utolsó percben ér­kezett, s visszakaptuk a re­ményt, hogy a kitűnően sike­rült talajmunkák után, s meg­felelő tápanyagutánpótlás eredményeként jó hozamokat takaríthatunk be. Amelyre, őszintén megvallva, nagy' szükségünk lenne, hiszen ah­hoz, hogy a szövetkezet nye­reséggel zárja az évet, a több mint nyolcszáz hektár gabo­náknak legalább a tervezett termésmennyiséget meg kel­lene adnia. De ilyen hőség­ben. amikor a felhők is elke­rülnek bennünket, a könnyen felsülő, homokos altalajú táb­láinkban megkétszereződött az aszály veszélye. Az elnök szavaiból kiérző­dik: szeretnének valamit ten­ni a krónikus csapadékhiány ellen. Medárd napján megér­kezett a hűvösebb idő, s ha Az egy-öt. hektár közötti par­cellákban azonos talajműve­lés, növényvédelem után tény­leg a termőképesség dönthe­ti el a „versenyfutást”. Je­lenleg az MV—5-ös törpe vál­tozata, az MV—8-as fajta ígéri a legnagyobb hozamot, de a szemképződés során még változhat a helyzet. A fajta- bemutatónak nagy hangsúlyt ad, hogy szövetkezeteink idén már nagyobb nyereséget ér­hetnek el az új, állami ösz­tönzőrendszer hatására a ke- nyérgabonán. ha az előző öt év átlagától 'többet termel­nek. Ehhez pedig jól termő fajtáit kellenek. esőzés is jön, akitor nem lesz semmi baj, hiszen a kalászo­sok a szemképződéshez éppen ezt az időjárást igénylik. Vi­szont a mérleg másik serpe­nyőjében ast a kérdés lapul: mi van akitor, ha nem lesz elegendő csapadék? — Választásunk csak egy marad, amit a lehető legrö­videbben úgy foglalhatnék össze: eső helyett, helikopter. Több éves tapasztalatunk sze­rint a szárazság ellen a leg­többet a levéltrágyázás hasz­nál Összekapcsolva a vegy­szeres növényvédelemmel, karbamid műtrágyát, s ter­mésfokozó Peretrix vegyszert juttatunk a levegőből a kul­túráltra. Ha a felhők tovább­ra is elkerülik határunkat, akkor annyit sikerül elér­nünk, hogy a leveleken fel­szívott tápanyag segítségével a növény kivédi az aszályt Ha közben megérkeznének az esők. fermésbiztositás helyett a szer hatna, s jelentősen nö­velné hozamainkat. Gazda­ságossági számításaink sze­rint, a módszer mindenkép­pen előnyös, hiszen mindösz- sze fél mázsa búza árával nö­veli a hektáronkénti költsé­geket ! Idén nemcsak az aszállyal, hanem egy rejtélyes növényi betegséggel is meg kellett birkózni az ónodi Rákóczi Termelőszövetkezetben. A táblák egy részében a ke­nyérgabona legfelső levele sárgulni kezdett. Sok min­denre gyanakodtak, de a „kór” egyöntetű fellépéséből táp- anyaghiányra, mármint va­lamelyik létfontosságú elem hiányára lehetett következ­tetni. A növényvédelmi állo­más megerősítette a diagnó­zist: a talajban kevés volt a kálium. Viszont az idejében észrevett tünet eredménye­ként még sikerrel beavatkoz­hatnak a növény életfolya­mataiba. s így a hozamok nem látják á betegség kárát. A legtöbb gondot nem is a ka­lászosok. hanem egy érdekes növény, a phacéllia jelentik. Az elnök: — Több mint kétszázezer forint értékű phacélliamag maradt raktáron. A termel­tető ősszel nem vette át. mert a laboratóriumi mérések sze­rint csírázóképessége nem volt megfelelő. Mi erre el­raktároztuk, arra várva, hogy a mag átesik a jarovizáción, — a hideg hatására növek­nös, ez nem történt meg. A műszerekkel nem szabad vi­tatkozni, de a tény tény ma­rad, megint a termelő issza meg a túltermelés levét, hi­szen az elmúlt évben több mag termett, mint amennyi­re a termeltető számított így most meglehetősen drága tápanyaggá válik a mézelő nővén} magja, hiszen más vá­lasztás híján a kalászosok után a tarlóba elvetjük, s zöldtrágyaként leforgatjuk. Egy biztos: még egyszer pha- célliát nem termelünk. Így hát nagy szükség van arra a melléküzemágra, ame­lyet most épített ki a fővá­rosban a közös gazdaság. A kavicsbánya termelésén túl, így biztosit hasznot a szövet­kezet. Az aszályt ezekkel a szolgáltató üzemágakkal le­het a legbiztosabban semle­gesíteni, hiszen a nagyobb ár­bevétel, s jobb jövedelmező­ség pótolhatja a károkat. Az elnök: — Létrehoztunk egy mű- anyagalakító-üzemágat, fi­gyelembe véve a legnagyobb hajtóerőt, az érdekeltségi rendszert. Mivel szövetkeze­tünk üzemek kifejlesztésére nem sokat költhet, — a tő­keszegénység ezt megakadá­lyozza — a bedolgozói rend­szert választottuk. Mintegy harminc vállalkozóval kötöt­tünk egyelőre szerződést, akik saját maguknak szereznek munkát, tőlünk kapják az alapanyagot, s az adó levo­nása után,-a nyereség 48 szá­zalékával rendelkeznek. így a három-négymillió forint közötti árbevételű üzemágból félmilliós haszna lesz a szö­vetkezetnek. A helyben letelepített, s a fővárosban kiépített (van egy számítógépes adatfeldolgozó részlegük is) üzemásjakkal így sikerült Ónodon lassan szi­lárd árbevételű gazdaságot kialakítani. Egy olyan ter­melési szerkezetet, amely magában hordozza a fel­ismerést: hogy az aszály ellen nem a bizonytalanul ér­kező eső lehet csak a véde­lem. Hanem a nyereség fo­kozása olyan ágazatokban, ahol az időjárás már nem befolyásoló tényező. — kármán — SyisiícsiEÉ, Birséi, Iliéi Több kisgazdaság, nagyobb érdeklődés A sárospataki tanács vég­rehajtó bizottsága a közel­múltban foglalkozott a ház­táji és kisegítő gazdaság helyzetével. Az elmúlt öt év­ben a központi és a helyi intézkedések hatására fellen­dülőben van ez a fajta ter­melési mód. A Kossuth Ter­melőszövetkezetben önálló üzemág a háztáji gazdálko­dás, szerves része a közös gazdaságnak. Leginkább a háztáji állattartással foglal­koznak, az értékesítés a tsz- en keresztül történik, és a tsz jelentős segítséget nyújt a háztáji gazdálkodóknak a takarmány biztosításával, ön­költséges gépi munkával is segítenek, valamint szakta­nácsadást is végeznek. A háztáji gazdálkodás elsősor­ban a külterületi lakosság­nak volt elsődleges munka, ám az utóbbi évekbe» egyre több tanya üresedik meg a Sárospatakot övező területen, így felszámolják háztáji gaz­daságukat is. Az állatállo­mány csökkenésének ’ meg­büntetésére a városi tanács több intézkedést tett, hogy a külterületen élők ne hagyják el lakóhelyüket, érdekük le­gyen a háztáji gazdálkodás a javuló élet- és munkakörül­ményeik között. A Kossuth Termelőszövetkezet vemhes üszők és kocasüldők kihelye­zését biztosítja, és a jövő­ben segítséget: nyújtanak az állatférőhelyek építéséhez is. Jelentős intézkedéseket tett a közelmúltban a háztáji ágazat fejlesztésére a Bod­rogközi Állami Gazdaság. Idén márciustól kistermelői ágazatot hoztak létre a nö­vénytermelési és állattenyész­tési főágazaton belül. Jelen­tékeny a tejtermelés, vala­mint a bérhizlalás. Április végéig közel 200 ezer liter tejet vásároltak fel és 120 hízómarhára van szerződése az állami gazdaságnak. Ez évtől vezették t>e, hogy il­letményföldként gyümölcsöst adnak ki. A gazdaság jövő­beli terveihez a nutria- és a libatartás is hozzátartozik. A háztáji és kisgazdaságok iránt egyre nagyobb az ér­deklődés.. Lovas Lajos Fajtabemutató Kesznyéteibeu

Next

/
Thumbnails
Contents