Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-09 / 133. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. június 9., szerda Megkezdte munkáiét a (Folytatás a 3.' oldalról) megállapodásokat, amelyeket e budapesti tanácskozáson írnak majd alá. Ezeket a megállapodásokat joggal ne­vezhet} ük az egyezmények „újabb nemzedékének”, mi­vel megbízható feltételeket teremtenek az egységes mű­szaki-tudományos * politika megvalósításához, a szabvá­nyosításhoz, a termelés nem­zetközi összpontosításához, « hatékonyság fokozásához. A bolgár miniszterelnök megemlékezett arról is, hogy a KGST jelenlegi ülésszaka időben egybeesik Georgi Di­mitrov születésének 100. év­fordulójával. A nemzetközi munkásmozgalom kimagasló/ harcosának a marxizmus— leninizmus eszméi által ve­zérelt tanításai az interna­cionalizmus szellemében fo­gantak, s politikai öröksége napjainkban is útmutatást ad a testvérországok közötti együttműködés fejlesztéséhez — mondotta végül Grisa Fi- lipov. To Huu (Vietnam) To Huu, vietnami minisz­terelnök-helyettes rámutatott, hogy hazája számára a belső tartalékok mozgósítása mel­lett nagy fontosságú a gazda­sági kapcsolatok bővítése a testvéri szocialista országok­kal. — Számunkra stratégiai elv és fő irányvonal az együtt­működés bővítése és elmélyí­tése a Szovjetunióval, a KGÍST valamennyi tagállamával és a kölcsönös segítségnyújtás a Vietnami Szocialista Köztár­saság, valamint Laosz és Kambodzsa között. A VSZK reális lehetőségei, nyersanyagforrásai és gazda­sági fejlettsége figyelembevé­telével igyekszik feltárni azo­kat a területeket, ahol részt vehet a testvérországokkal megvalósuló kétoldalú és sok­oldalú együttműködésben. Az ország a jövőben is szorosan együtt fog működni a KGST többi tagállamával, a közös tevékenység megszilárdítása és fejlesztése érdekében — mondotta a vietnami minisz­terelnök-helyettes. Willi Stoph (NDK) i Willi Stoph, az NDK minisz­terelnöke rámutatott, hogy a vezető imperialista hatalmak konfrontációval és bojkottal próbálják megnehezíteni a szocialista országok fejlődé­sét, és igyekeznek károkat okozni az egész szocialista kö­zösségnek. A leghatározottab­ban elítéljük az Egyesült Ál­lamok és más NATO-orszá- gok kormányzatának beavat­kozását a Lengyel Népköz­társaság belügyeibe — mon­dotta. Melegen üdvözölte An­gola, Afganisztán, Etiópia, j Dél-Jemen, Laosz és Mozam- } bik küldöttségeit, az üléssza- ! kon való részvételüket, mint j „a szocialista országok közös- I sége és a szocialista átalaku- ' lás útjára lépett fiatal nem­zeti államok közötti szilárd i szövetség kifejeződését”. Képet adva az NDK nem­zetgazdaságának fejlődéséről és KGST-kapcsolatairól, Willi Stoph utalt arra is, hogy a tanács tagállamai közötti együttműködésben számos bonyolult kérdés vetődött fel. Nehéz a helyzet a nyers­anyag-ellátásban. Mint mon­dotta, az integrációs folyamat tervszerű fejlődésének nélkü­lözhetetlen feltétele a fűtő­anyag-kereskedelemben, az energetikai, kohászati és egyéb nyersanyagokkal foly­tatott kölcsönös áruforgalom­ban a vállalt szerződéses kö­telezettségek teljesítése. Felszólalásának befejező részében az Ipari robotok fej­lesztésének műszaki és gaz­dasági megoldásáról, jelentő­ségéről szólt az NDK minisz­terelnöke. Carlos Rafael Rodriguez (Kuba) I Carlos Rafael Rodriguez, a kubai Minisztertanács elnök, helyettese a világgazdasági helyzet elemzése kapcsán rámutatott: Washington egy­re nagyobb erőfeszítéseket tesz, hogy a szocialista or- j szágoknak a tőkés kereske­delmi és pénzügyi viszonyok - I tói való különböző mérvű j függését nyomás céljára hasz­I nálja fel, megfossza a szo- dialista országokat bizonyos áruellátási forrásaiktól és piacaiktól, megbontsa a hi­telnyújtási folyamatokat. A KGST-országok összehangol­tabb munkájával kell szem­beszállni ezzel a fenyegetés­sel. „Ésszerűtlen volna — mon- í Aoíta —, ha a szocialista or­szágok minden tőkés gazda­sági kapcsolatot nélkülöző zárt világgazdaság létreho­zására törekednének. A szo­cialista közösségnek azonban a gazdasági kapcsolatok olyan rendszerét kell kiépítenie, amely lehetővé teszi a szo­cializmusban rejlő összes adottságok kihasználását.” Egyetértett azzal az elgon­dolással, hogy a tervkoordi­nációt egészítse ki a tagor­szágok gazdaságpolitikájának egyeztetése. Kuba gazdasági eredmé­nyeiről szólva elmondta, hogy továbbra is nagy erőfeszíté­seket tesz az ország lakos­sága, hogy a nehéz nemzet­közi feltételek között is tel­jesüljenek kitűzött céljai. Zsambin Batmönh (Mongólia) f Zsambin Batmönh mongol miniszterelnök arról szólt, hogy a Mongol Népköztársa­ság 20 éve tagja a KGST- nek. Ennek a gondolatnak a jegyében összegezte országá­nak két évtizedes gazdasági- társadalmi fejlődését, termé­keny együttműködési kapcso­latait a KGST többi tagál­lamával, mindenekelőtt a Szovjetunióval. A mongol küldöttség ve­zetője nagy teret szentelt a nemzetközi helyzet elemzésé­nek. Rámutatott, hogy az ázsiai országok közötti meg nem támadási szerződés megkötését szorgalmazó mon­gol javaslat kedvező vissz­hangra talált Á2sia és a Csendes-óceán medencéjének sok országánál. A mongol kormányfő elis­merően nyilatkozott a KGST V. B. tevékenységéről, helye­selte a beszámolóban foglalt következtetéseket és javasla­tokat. Végezetül a mongóliai természeti kincsek feltárásá­ban megvalósuló KGST- együttműködés fontosságát hangsúlyozta Zsambin Bat- mönh. W. Jaruzelski (Lengyelország) ' Woj riech Jaruzelski, a LEMP Központi Bizottságá­nak első titkára, miniszter- elnök beszédében emlékezte­tett arra. hogy a lengyel nép-, gazdaságban • hetvenes években felhalmozódott ked­vezőtlen jelenségek sokasága az ellenség romboló és anar­chiára törő tevékenységével tetézve súlyos gazdasági kö- vetkeaiményekkieá járt. A. tar­Lubomir Strouqal (Csehszlovákia) melés ugrásszerűen csökkent. A szükségállapot bevezeté­se országunkat a katasztrófa széléin állította meg — mon­dotta. — A gazdaság teljes széthullásának folyamata le­fékeződött. Az ellenség azon­ban nem akar belenyugodni a vereségbe. Megpróbálja za­varni a stabilizációs folya­matot, kísérletet tesz az or­szágon belüli nyugtalanság szitására. A Lengyelország belügyei­be való nyugati beavatkozás következményei mélyreható elemzést igényelnek. A len­gyel tapasztalatokból levon­hatók azok a következteté­sek, amelyek a szocialista in­tegráció által kínált előnyök teljesebb kihasználásának szükségességére utalnak. Eze­ket az előnyöket eddig, saj­nos nem tudtuk megfelelő módon kiaknázni. A Lengyelország számára súlyos gazdasági helyzetben Constantin Dascalescu, a Román Minisztertanács elnö­ke elöljáróban országa VII. ötévé; tervének sajátosságai­ról és teljesítéséről adott át­fogó képet, kiemelte az ener­giatermelés, a nyersanyag­gazdálkodás és a mezőgazda­ság fontosságát. A nemzetközi politikát és gazdasági helyzet, a világgaz­dasági válság következményei miatt — mutatott rá — még inkább szükséges, hogy orszá­gaink állhatatosan keressék az árucsere és a nemzetközi együttműködés más formái, különös jelentőségű volt és marad az a segítség, amelyet mindenekelőtt a Szovjetunió­tól és a KGST többi orszá­gától kapunk. Értékes a KGST-tagországokkal való együttműködés a szabad len­gyel termelési kapacitások felhasználásában. Ez az együttműködés új formája és még csak kezdeti szakaszá­ban van. Az elmúlt időszakban új­fent meggyőződhettünk arról, milyen hatalmas jelentőségű a stabil elveken nyugvó köl­csönösen előnyös együttmű­ködés a szocialista országok­kal. Mindent megteszünk an­nak érdekében, hogy Len­gyelország megbízható part­ner lehessen. E szándékun­kat bizonyítja szerződéses kö­telezettségeink időben törté­nő teljesítése ebben az esz­tendőben — mondotta Woj- ciech Jaruzelski. egyebek között a KGST-ben megvalósuló kooperáció erő­sítésének és bővítésének konkrét módjait. Beszédének a nemzetközi politikával foglalkozó részé­ben utalt arra, hogy az USA, a NATO szankciós politikája, diszkriminatív intézkedései valamennyi ország gazdasági érdekei szempontjából káro­sak. Aktív békepolitikára, minden haladó erő összefogá­sára van szükség, hogy a vi­lágpolitika valamennyi vitás kérdését békés úton rendez­zék. A csehszlovák miniszterel­nök bevezetőben elmondotta: Az elért eredményeket a szo­cialista közösség egészét fi­gyelembe véve pozitívan ér­tékelhetjük. Tudatában va­gyunk azonban annak, hogy az elkövetkező években a fel­adataink még bonyolultabbak lesznek. Teljes mértékben támogat­juk azokat a közös erőfeszí­téseket — mondotta —, ame­lyek az Egyesült Államok és szövetségesei által foganato­sított diszkriminációs intéz­kedések ellen irányulnak. Ez­zel összefüggésben kívánom Zvone Drágán, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke ismertette országa eredményeit jelenlegi ötéves terve teljesítésében. Jugoszlá­via — mutatott rá — sokol­dalú együttműködést valósit meg a KGST tagállamaival. Jelenleg mintegy 120 olyan sokoldalú megállapodásban vesz részt, amelyet a KGST keretében bonyolítanak. A jugoszláv delegációvezető kijelentette: egyetért az ülés­szak elé terjesztett prograrn- és egyezménytervezetekkel és különösen a mikroprocesszo­ros technika közös fejleszté­sében való jugoszláv érde­keltséget emelte ki. hangsúlyozni, hogy Csehszlo­vákia számára elfogadhatat­lan az erőszak és a bel- ügyekbe való beavatkozás bármilyen formája. A szocia­lista internacionalizmus elve­inek megfelelően ismételten testvéri szolidaritásunkat le- jezzük ki a Lengyel Népköz- társaság iránt. A csehszlovák miniszterel­nök a továbbiakban a KGST- tagországok népgazdasági tervei összehangolásának je­lentőségét hangsúlyozta, majd utalt a kétoldalú koordiná­ciók fontosságúra is. Felszólallak a megfigyelő­ként részt vevő küldöttségek vezetői: Lopo Fortunato Fe- reira do Nascimento, az An­golai Népi Köztársaság terve­zési és külkereskedelmi mi­nisztere, Abdul Madzsid Szár- boland, az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnök-helyettese. Mah­mud Szaid Maadi, a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság pénzügyminisztere, Saly Vongkhamsao, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettese, Marcelino dós Santos, a Mo­zambiki FRELIMO Párt Köz­ponti Bizottságának gazda­ságpolitikai titkára és Taye Gulilat, a Szocialista • Etiópia küldöttségének vezetője. Constantin Dascalescu (Románia) Zvone Drágán (Jugoszlávia) Lázár György beszéde /— Figyelmet érdemlő eredménynek könyvelhetjük el, hogy országaink gazda­sága a nehezebbé vált külső és belső feltételek között is összességében és alapjában véve az előirányzott tervek­nek megfelelően fejlődött, megtartotta, sőt növelte a világgazdaságban elfoglalt részarányát. Ez is arról ta­núskodik, hogy a tőkés ál­lamok egyes diszkriminatív intézkedései és az Egyesült Államoknak az a szövetsé­geseire gyakorolt nyomása, hogy a Lengyel Népköztár­saság Államtanácsának a népi állam védelmére hozott múlt évi decemberi szuve­rén döntéseit ürügyül fel­használva gazdasági és pénz­ügyi bojkottot léptessenek életbe országainkkal szem­ben — gondjainkat növelték ugyan, de — nem érték el, nem is érhették el céljukat. A nemzetközi gazdasági kap­csolatok fejlődésének nor­mális menetét károsító lépé­sek előrehaladásunkat nem állíthatják meg, mert közös­ségünk hatalmas potenciállal rendelkezik, s mint korábban mindig, most is számítha­tunk egymás és mindenek­előtt a Szovjetunió interna­cionalista segítőkészségére, erőt meríthetünk a KGST keretében folytatott két- és sokoldalú együttműködésből. Amikor mérleget készítünk — folytatta* 1 Lázár György —, megelégedéssel mondhat­juk, nagy munkát végeztünk. De egyetértve a már elhang­zott megjegyzésekkel, magam is úgy vélem, az utóbbi évek fejleményei, s a mai helyzet fontos tanulságokkal szolgál­nak számunkra. Megerősítik annak a felismerésnek a he­lyességét, hogy még szoro­sabbra kell zárni sorainkat, hogy a gazdasági , integráció elmélyítésével meg kell gyor­sítanunk az intenzív fejlő­dési szakaszra való áttérést, s az ehhez szükséges — tu­dományos-műszaki, közgaz­dasági, szervezeti — feltéte­lek komplex rendszerének kiépítését. Ez az egyedül járható útja annak, csak így érhetjük el, hogy szellemi és anyagi erőinket hatékonyabban ki­használva olyan színvonalra eneljUk gazdaságaink telje­sítőképességét, amivel a je­lenleginél hatásosabban tud­juk semlegesíteni a tőkés gazdasági válság és a kon­junkturális ingadozások szá­munkra hátrányos következ­ményeit. Ezt követően a magyar népgazdaság fejlesztésének feladatairól szólt Gyakorlati munkánk alapja — mondot­ta — pártunk XII. kongresz- szusának határozata. Erre az ötéves tervidőszakra szerény növekedést irányoztunk elő. Fő feladatul azt tűztük ki, hogy helyreállítsuk a világ- gazdaság számunkra hátrá­nyos változásai következté­ben megbomlott külgazdasági egyensúlyt, s eközben meg^ őrizzük elért vívmányainkat. Adottságaink miatt a külke­reskedelmi forgalomban be­következett árveszteség ak­kora — cserearányaink mint­egy 20 százalékkal romlottak' —, hogy a behozatal és a ki­vitel egyensúlyba hozása és fizetési kötelezettségeink tel­jesítése — aminek a jövőben is maradéktalanul eleget kí­vánunk tenni — hatékonyabb termelés mellett is csak úgy lehetséges, ha a nemzeti jö­vedelem belföldi felhaszná­lásét mérsékeljük. Mivel az egyensúly helyreállítása mel­lett a másik fő célunk az elért életszínvonal megőrzé­se, a felhasználás mérséklé­sére nem maradt más meg­oldás, mint az, hogy csök­kentsük a felhalmozási há­nyadot és szigorú takarékos- sági intézkedésekkel mérsé­keljük a költségvetés igaz­gatási kiadásait. Az intenzív fejlődés ter­mészetéből és az átalakult világgazdasági környezetből fakadó követelmények — ál­lapította meg a kormány el­nöke — minőségileg külön­böznek mindattól, aminek a megelőző időszakban kellett megfelelnünk. Ezért határoz­tuk el iparunk és mezőgaz­daságunk termelési szerkeze­tének adottságainkkal össz­hangban álló korszerűsítését, ezért kezdtünk hozzá olyan újabb programok megvalósí­tásához, mint a mikroelekt­ronika fejlesztése, az ener­giagazdálkodás racionalizálá­sa, a fehérje takarmánybázis kiszélesítése, a másodnyers­anyagok hasznosítása, • je­lenleg készítjük elő az anyag- takarékosság fokozásának komplex programját Ugyan­csak a már említett okok miatt folytatjuk a tervezési módszerek, a központi és a vállalati irányítás eszközei, az árrendszer, az érdekeltsé­gi viszonyok, a szervezeti rendszer, a munkakultúra olyan továbbfejlesztését, ami­vel jobb feltételeket teremt­hetünk az új, a korábbinál nagyobb követelmények ki­elégítéséhez. Helyzetünket, gondjai rácát, a megoldásra váró feladato­kat népünk ismeri, azokat nemcsak megérti, de nagy felelősségérzettel, szocialista nemzeti egységbe tömörülve részt vállal azok megoldásá­ban. — A KGST Végrehajtó Bi­zottság jelentése — folytatta — helyes és figyelmet ér­demlő elemzést ad a leg­utóbbi ülésszak óta végzett munkáról. Szívesen csatlako­zom azokhoz a megállapítá­sokhoz, amelyek méltatják együttműködésünk hozzájá­rulását országaink gazdasági fejlődéséhez, ugyanakkor he­lyeslem a kritikai megjegy­zéseket is. Különösen fon­tosnak tartom azt a figye- lemfelhrt'ást, amely kiemeli, hogy az aktuális tennivalók között első helyen az ér­vényben levő megállapodások következetes végrehajtása, az áruforgalom és a kooperáci­ós kapcsolatok kölcsönös és folyamatos bővítése áll. A jelenlegi helyzettel nem le­hetünk megelégedve. A köt­és sokoldalú kötelezettségek teljesítésében az elfogadható­nál gyakrabban következik be zavart okozó fennakadás. Közös érdekünk," hogy intéz­kedéseket tegyünk a szerző­dések betartása • és a szállí­tási fegyelem megjavítása céljából. Ehhez kapcsolódva szólt arról Lázár György, hogy a Magyarországon felhasznált villamos energia közel 25 százalékát a szocialista or­szágokból importáljuk. s ezért számunkra különösen fontos a KGST-tagállamok egyesített energiarendszere- nek zavartalan működése. Beszédét a következőkkel folytatta: Aligha lehet kétséges, hogy a KGST-tagállamok ipará­nak, sőt szélesebb értelem­ben számos más ágazatának hatékonyságát nagyban befo­lyásolja az elektronikai ipar, a robottechnika fejlesztése, a mikroprocesszorok gyártása és alkalmazása. Az ülésszak alkalmával aláírásra kerülő sokoldalú általános egyezmé­nyek megfelelő kereteket biz­tosítanak ahhoz, hogy orszá­gaink e rendkívül fontos ágazatokban a kutatási, fej­lesztési feladatok megoldása, a termelési tapasztalatok kölcsönös átadása és haszno­sítása terén eredményesen működjenek együtt. Az 1986—1990. évi terv- koordináció programjáról szólva a Minisztertanács el­nöke hangsúlyozta: egyet­értve Tyihonov elvtárs fel­szólalásával, a magunk ré­szérói is nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a két- és sokoldalú együttmű. ködösben a gazdasági haté­konyság növelésével és a ter­melés intenzifikálásával ösz- szefüggő feladatok kerülje­nek előtérbe. A továbbiakban Lázár György röviden utalt az együttműködés feltételrend­szerének javításával kapcso­latos teendőkre. Ma — mon­dotta —, amikor a .gazdasági integrációt is elsősorban az intenzív fejlődés kibontakoz­tatásának szolgálatába kell állítani, minden korábbinál nagyobb szükség van rá, hogy a KGST közgazdasági rend­szere aktívabban támogassa a termelési. tudományos-mű­szaki együttműködésben ki­tűzött feladatok megvalósítá­sát, erősítse az együttműkö­dés kiszélesítésében való ér­dekeltséget és több garanciát nyújtson , a kötelezettségek! kölcsönös és tervszerű telje­sítésére. Végezetül szeretném bizto­sítani Önöket, hogy ami min­ket illet, pártunk határoza­tainak, népünk akaratának és legsajátabb nemzeti érdeke­inknek megfelelően — a lö­vőben is mindent megteszünk, hogy aktív részvételünkkel hozzájáruljunk a szocialista gazdasági integráció tel'esebo kibontakoztatásához. közös ügyünk szolgálatához — fe­jezte be felszólalását Lázár György. A KGST ülésszaka szerdán folytatja munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents