Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-09 / 133. szám

1982. június 9., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 itt a nyár Utazunk Valljuk be, nálunk az uta­zások igazi évadja még min­dig a nyár. Júniusban kezd­jük meg kalandozásainkat a szomszédos és a távolabbi or­szágokban. Az utazási irodák kellemesnél kellemesebb úti­célokat, a szép élmények so­rát kínálják, telajánlva eh­hez szolgáltatásaikat mind az egyéni, mind a társasutazá­sokban résztvevőknek. Az uta­zási irodák mellett — többek között — az Állami Biztosító is „felkészül” a turistaszezon­ra. Igaz, nehezebb helyzetben van, hiszen éppen arra kell figyelmeztetni ügyfeleit, hogy az utazás szokatlan, idegen környezetében veszélyekkel is kell számolniuk. Ezért fogad­ják szívesen a biztosítónál azokat, akik előrelátóan azt is megtervezik útjukhoz, hogy egy esetleges kár, baleset anyagi következményeitől miként kíméljék meg magu­kat. Akár tömegközlekedési esz­közzel, akár autóval vág ne­ki valaki az útnak, több biz­tosítással is gondoskodhat „anyagi nyugalmáról”. Aid olyan országba utazik, ame­lyikkel hazánknak kétoldalú egészségügyi államközi egyez­ménye van (ilyenek: a szocia­lista országok és néhány nyu­gati állam), annak könnyebb a helyzete egy váratlan be­tegség esetén, mert ingyenes orvosi, kórházi ellátásra tart­hat igényt. Számukra a na­pi 3 forintos díjért köthető baleset- és poggyászbiztosítást ajánlatos megkötni. Ennek alaDján 100 ezer forintig ter­jedő baleseti térítésre és 12 000 forint keretösszegen belül a megsérült, ellopott, vagy el­veszett poggyász fedezetére vállal kötelezettséget az ÁB. A tőkés országokba utazók­nak azonban már egy „sima” fogfájás is tetemes anyagi megterhelés lehet a meglehe­tősen magas orvosi költségek miatt. A betegségi, baleseti és poggyászbiztosítás megkö­tésével az Állami Biztosító készfizető kezes lesz ügyfe­le helyett, ha az külföldön sürgős orvosi ellátásra, vagy kórházi ápolásra szorul. Á gyógykezeléssel kapcsolatos költségeket 1000 US dollár felett csak akkor téríti a biz­tosító, ha előzetesen a ma­gyar külképviseleti szervet értesítették. (Megjegyezzük, hogy minden esetben hasznos kikérni a tanácsukat.) Ennek a biztosításnak a díja napi 5 forint, a 30. nap után 10 fo­rint. A betegséggel kapcso­latos költségek összege nem limitált, a baleseti térítésre 100 000 forintig, a dologi ká­rokra 12 000 Et-ig tarthatnak igényt a károsultak. Aki gép­járművel utazik külföldre, ál­talában tudja, hogy jóformán sehol nem engedik be orszá­gukba azokat, akiknek nincs gépjármű felelősségbiztosí­tásuk. Az érvényes egyezmé­nyek értelmében a legtöbb or­szágban a forgalmi rendszám és az adott állam betűjele — nálunk a H felségjel — iga­zolja a biztosítás meglétét. (Sokadszor is felsoroljuk azokat az országokat, ahová zöld kártya kell. époen azért, mivel ezek mostanában ked­velt turistacélpontok: Gö­rögország. Törökország. Spa­nyolország, Portugália és Iz- land.) Az 1972. és 1980. szeptember 1. között, illetve ezután kö­tött casco-biztosítások — és ma már jóformán mindegyik ilyen — érvényesek az euró­pai szocialista országok, va­lamint a Szovjetunió egész területére. Aki ide utazik, casco-igazolást kap a biztosí­tó kerületi egységénél. Az 1980. szeptember 1. után kö­tött casco alapján a biztosító (gyorsvonat II. osztályú áron, forintban) már az autóban utazók hazatérési költségeit is megtéríti, ha a kocsi ánv- nyira összetört, vagy ellop­ták, és az utasok nem tudnak vele hazatérni. Akinek van cascója. de úticélja olyan or­szág, ahová a hazai casco nem érvényes, a kiutazás tar­tamától függően, 15, vagy 30 napra, 200. illetve 400 fo­rintért kiegészítő cascót köt­het. Akinek nincs határozat­lan időre szóló vagy új casco néven ismert biztosítása, de útjára célszerűnek tartja, az 15 napra 400, 30 napra 800 forintért önállóan is megköt­heti a külföldre szóló cascót. Az elmúlt évben Özdon is növekedett az idős korúak száma, a velük való foglal­kozás fokozott feladata lett a tanácsi szerveknek. A vá­ros területén több olyan ut­ca van, ahol elsősorban nyugdíjasok laknak, lakóte­rületük felújításának munká­ja, karbantartása egyike a kiemelt feladatoknak. A fo­lyamatos munkálatok mellett gázvezetéket építettek az Alsóhegysor lakóinak, vala­mint a Ságvári-telep laká­sainak komfortosítását is el­végezték. Ä magányos idős korúakat az úttörők, a KISZ-fiatalok, valamint az üzemek dolgozói patronálják. A városi öregek napközi otthonában 20 idős korú elhelyezését biztosítják. Új pfapi termékei Űj gyártmányokkal bővítik a választékot a Szegedi Gyu­fagyárban. Például a íaaprí- tó hasogató automalára fer­de késeket szereltek, ezzel darabolják a gyújtószálnál vékonyabl^ fát, s így gyufa helyett mindkét végén hegyes fogvájót nyernek. A koráb­ban hiánycikknek számító gyártmányból naponta már 15 000 dobozzal kerül le a futószalagról, további újdon­ság a konyhai gáztűzhelyek sütőlángjának meggyújtására szánt hosszú szálú gyufa, amely nem ég a háziasszony „körmére”. Az új cikkek rö­videsen az üzletekbe kerül­nek. Víztározók Az Észak-magyarországi Regionális Vizmű és Vízgazdálko­dási Vállalat már évtizedek óta munkálkodik Borsod-Abaúj- Zemplén, valamint Heves és Nógrád megye területén a kin­cset érő víz tározóinak megépítésén. Ismeretes, hogy me­gyénkben két hatalmas, nagyjából öt-öt millió köbméter vi­zet befogadó tározó is megépült, hogy a megfelelő vízellátást biztosítsa. A Rakaca patak vonulatában, Szalonna község tér­ségében épült meg a kirándulók, horgászok, fürdózők nagy örömére is a tározó. Lázbércen- szigorúbb a rend, itt fürödni tilos, a tavat megközelíteni sem igen illő, legfeljebb megnéz­ni, mivel ez közvetlenül — persze tisztítás után — szolgálja az ivóvízellátást. (Felső képünk a Rakaca-tóról, alsó a láz- bérci víztározóról készült) . , • Karkötő, korona, o pitypang szárából Nyáridőben a Hernád partján — Ahányan vagyunk, any- nyiféle módon szólhatunk a boldogságról, amelyik illé­kony, tünékeny, mint a ré­tek illata, a vizek fodra. Csak egy-egy pillanatra a miénk és milyen sokszor próbáljuk magunknak újra meg újra megidézni. Gene­rációk élete áll előttem nyi­tott könyvként mikor, mi­lyen világban, éppen miben is látták megtestesülni a boldogságot. Földet toldani a földhöz, egy-két holdat a meglevőhöz, módos lányt a kisebb vagyonkához. Akár­honnan nézem is a múltat a boldogulás netovábbját az anyagiak szüntelen gyarapí­tása jelentette, és ezért cse­rébe gondolkodás nélkül oda­adták a mindennapok apró örömeit... A szépre formált gondo­latokat egy nyugdíjas peda­gógus, Olcsvári Miklósné fo­galmazta meg, akinek ember- nyi emberek köszönnek ke­zét csókolommal, akiknek a gyerekeit később unokáit is 6 tanította a betűvetésre, aztán pedig az olvasás s2e- retetére. Aki évtizedeket tölt el egy kicsi falu iskolájának kated­ráján, nyugdíjas éveire meg­vonhatja a mérleget mit sikerült megvalósítani abból, amit érkezésekor tervezett — Most a könyvtár veze­tőjeként láthatom, mennyire sikerült olvasásra szoktatni a tanítványaimat. Nekem ün­nep, amikor itt Gibárton 36 könyvet visznek ki egy hét­re. Nemcsak gyerekek az ol­vasóink. A százesztendős Kiss Bálintné tavasszal még mesekönyveket kért és ha nem volt, ki a könyvért jöj- * jön, magam vittem el neki. Felolvasni nem kellett, szem­üveg nélkül olvasta a. na­gyobb betűket a kétségtele­nül legidősebb olvasóm. Amikor épület hiányában nem volt helye a községi könyvtárnak, egy ideig Olcs- váriné a lakásán tartotta a könyveket jobb 'híján a konyhában. — Mit olvasnak a gibár- öak? — Alak felnőttként barát­koznak az irodalommal, azok Jókai, Verne sorain keresz­tül válnak állandó olvasók­ká. De örömömre szolgál, hogy keresettek az útleírá­sok is. A Hernád mentén élő emberek szeretik a ter­mészetet a környezetet, ahol élnek. Számomra min­den út szimpatikus, ami az olvasás öröméhez ve­zet. Nézze, egészen egj'sze- rűen arról van szó, így ér­zem magamat továbbra is pedagógusnak, hogy hétről hétre könyvet adhatok az emberek kezébe. Az olvasó ember érdeklődése kitárul, nem elégszik meg a tények elfogadásával, miérteket ke­res, azokra meg válaszokat. Érdeklődő, kritikus szemlé­lettel él, több jobbítani valót talál a saját életében, de ami igazi öröm a számomra, több boldogságot is! Apró, hét­köznapi perceit élheti meg a boldogságnak, aki nyugdíjas­ként is tevékeny, aki szíve­sen hordozza végig a tekin­tetét a gyarapodó kerten, aki érzékeny a természet hang­jaira, szépségeire. Esőtlen hetek után jóval lejjebb mossa homokos part­ját a Hernád, nagy száraz­ságban szelíd, veszélytelen itt a folyó, a szülő mégis úgy engedi el a gyerekét, hacsak egy órára is, „vigyázz ma­gadra, a Hernádra ne menj ki!” Ez a kérés úgy elmegy az önfeledt játék után áhí- tozók füle mellett, mint a szellő a parton. Mert ha a víztől óvakodik is a gyerek­sereg, a folyó bokros, füve« partját naponta bekóborol­ják. Itt lehet sóskát szedni, megfigyelni a madárfiókák kirepülését, suta szárnypró­bálgatásait, gyíkokat riaszt- gatni, lepkéket lesni időtle­nül. Korona és lánc, karkötő lesz a pitypang tejes végű virágszáraiból, barátokat hí­vó éles hangú fűzfasíp az ágakból. Lent- a víz közelébe*» szebbnél szebb kavicsok, kö­vek, gyűjthetők, gyerekkézbe simuló szép laposak és le­vél nyoma téknak valók. Év vége, közeli vakáció ax iskolában. Levelek, gyökerek, apró növények, virágok és terméskezdemények gyűjtése itt nem okoz gondot, n«*n a bazárban, városi trafikosnál veszi meg a szülő a fiának, lányának. Ott fonnyadnak, simulnak, lapulnak már azok a szerdán kihozott vastag útikönyvekben, felragasztás­ra, bemutatásra várva. Ol­vasni lehet majd belőlük m természetről, a Hernád menti világról. Nagy Jósad Fotó: Lacii József Szemnek is gyönyörű látvány Aratás előtt Zemplénben Szemnek is gyönyörű lát­vány mostanában a határ mindenfelé a zempléni tájon. A bortermő sátorhegyek ol­dalain a furmint-, hársleve­lű és muskotályos szőlők fej­lett hajtásai, kövér levelei fénylenek a napsütésben, a hegyele lábánál, főképp az alföldi jellegű Bodrogközben pedig a szántóföldi növények zöldellnek hatalmas táblák­ban. Ahogy a Bodrog-hidon át- menve elhagyjuk Sárospata­kot, legelőször a Bodrogközi Állami Gazdaság és a Kos­suth Tsz földjei terülnek el Baksa, Halászhomok, Dorkó, Páterhomok, Apróhomok, Várhomok. Rózsás, Bálványos tanyák határában. Végelát­hatatlan táblák, ameddig a szem ellát. Jól fejlett, sűrű búza, olyan haragoszöld, hogy szinte már feketének tűnik. Tiszta, gondozott bú­zamező és árpatábla. A Kos­suth Tsz tagjai csupán ke- I nyérnek valóból 1600 hektár- • nyit vetettek, hogy hozzájá­ruljanak a gabonaprogram teljesítéséhez. Soha ekkora területről nem arattak még búzát ebben a téeszben. A ka. lászát „kihányta” már a bú­za. Vastag, tömött ugyan a kalász, de egy kiadós eső nagyon elkelne, hogy a viaszérésig „hízzanak” még a szemek. Itt és a Bodrogköz többi gazdaságában sok száz, talán több ezer vagonnyi többletet jelentene a nagyon várt, szemhidaló eső. Ugyanez a látvány fogadja az arra járót a Bodrogköz más téeszeinek, így a tisza- karádi, cigándi, ricsei, rév- leányvári, karcsai, bodroghal- mi szövetkezeti gazdaságok­nak a halárában is. Minde­nütt szépek a gabonatáblák, ami érthető, hiszen múlt ősszel és az idei tavaszon kellő időben minden szüksé­ges munkát aegadtak ahhoz, hogy gazdag termést arat­hassanak le néhány hét múl­va a földekről. És ami ezen a vidéken roppant nagy je­lentőségű, ez idén eddig sem árvíz, sem belvíz nem súj­totta a Bodrogközt. Hasonlóképpen ígéretesek a kapásnövények is. A kukori­ca, napraforgó, cukorrépa jól fejlődik, helyenként már két arasznyira nőtt mindegyik vetemény. Most végzik az első gyomirtó kapálást. Igye­keznek, hogy mire elérkezik az aratás ideje, a növény­ápolási munkákkal végezhes­senek. A kukoricán kiviil nagy tömegű szálas takarmányra, főképp lucernára, silóra, réti szénára is szükségük van a bodrogközi gazdaságoknak, hiszen jövedelmük számotte­vő részét az állattartás adja. Ezért a sárospataki Kossuth Tsz például szántóterületé­nek több mint a felén ta­karmányt termeszt. Ha nem is ilyen arányban, de a többi szövetkezeti gazdaság is nagy mennyiségű abrak- és szálas takarmányt termeszt a Bodrogközbe!». Öreg várak ifjú városai A Sárospataki városi Ta- nács, a KISZ városi bizott­sága és a művelődési ház jú­nius 12-én és 13-án „öreg várak ifjú városai” címmel találkozót szervez Kapuvár, Kisvárda, Siklós és Szigetvár tanácsi vezetői, művelődési szakemberei és a KISZ-fia- lok képviselői részvételével. A találkozón tájékoztatják egymást városuk múltjáról, fejlődéséről, a • jelenről és a jövő tennivalóiról; kicserélik tapasztalataikat a szocialista épitőmunkáról. A fiatalok összemérik erejüket néhány sportágban, bemutatják nép-; Hagyományaikat és művelt­ségi vetélkedőket rendeznek.' S.ombaton délelőtt a találd kozó ünnepélyes megnvfása után a vendégek városnézés­re indulnak, megtekintik a tudományos gyűjteményeket a Domján-házban levő kiál­lítást, az iskolakertet és az épülő művelődési házat. t

Next

/
Thumbnails
Contents