Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-09 / 133. szám
T982. június 9., szerda ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 fFolytatás az 1. oldalról) Kedves Elvtársak! Kedves Vendégeink! Sokszor elmondottuk, hogy közösségünk számára milyen nélkülözhetetlen, semmi mással nem pótolható segítséget jelent az a sokoldalú testvéri együttműködés, amit a Szovjetunióval folytatunk, az, hogy építhetünk gazdag tapasztalataira, amit mindenkor kész önzetlenül megosztani velünk. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a békéért, a társadalmi haladásért, az emberiség jobb és szebb életéért folytatott "harcban egy sorban haladunk 'a nagy szovjet néppel. Úgy gondolom, egyetértenek vele, ha élve az alkalommal, mindannyiunk nevében elvtársi, baráti tisztelettel köszöntőm a szovjet állam fennállásának 60. évfordulóját ez évben ünneplő Szovjetunió Kommunista Pártját, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát ‘és kormányát, a kommunizmust építő szovjet népet. Kedves Elvtársak! Kedves Vendégeink! Amikor ismételten szívből köszöntőm önöket, egyben azt kívánom, érezzék magukat jól hazánkban, a Magyar Népköztársaságban. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXVI. ülésszakát megnyitom. * * * A megnyitó utón elfogadták a tanácsülés munkarendjét és ügyrendjét, majd megkezdték a napirenden szereplő kérdések megvitatását. — Marjai József miniszterelnök-helyettes, hazánk áUandó KGST-képviselője, a vb soros elnöke előterjesztette a végrehajtó bizottság beszámolóját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenységéről a■ tanács XXXV. és XXXVL ülésszaka között; — Az atomerőművi berendezések 1981—1990. évi sokoldalú nemzetközi gyár- tásszakosításáról és kooperációjáról, valamint kölcsönös szállításáról szóló egyezmény megvalósításának menete című napirend előadója Alekszej Antonov, a szovjet kormány miniszterelnök-helyettese; — A KGST-állam ok 1986 —1990. évi népgazdasági tervkoordi nációjának programtervezete, valamint tájékoztató az 19S1—1985. évi tervkoordináció keretében egyeztetett együttműködési intézkedések teljesítésének menetéről és az együttműködés bővítésének további lehetőségeiről címűé pedig Nyikolaj Bajbakov szovjet miniszterelnök-helyettes: — A mikroprocesszoros technika fejlesztésében és széles körű népgazdasági alkalmazásában való együttműködés 1982—1990. évi programjának tervezetét Gurij Marcsiik, a szovjet kormány elnökhelyettese ismertette: — A tanács XXXVII. ülésszakának időpontjára és előzetes napirendjére Nyikolaj Faggyejev tett javaslatot Szóbeli kiegészítések, felszólalások Marjai József a végrehajtó bizottság beszámolójához fűzött szóbeli kiegészítésben rámutatott, hogy a KGST-tagállamok a nehezebbé és bonyolultabbá vált külső és belső feltételek kö-, rzepetle alapjában véve teljesítették az ötéves terv első esztendejének feladatait. Az 1981-ben elért közel 2 százalékos növekedés — az általános világhelyzet tükrén ben ‘ — nem lebecsülendő gazdasági teljesítmény. A szocialista gazdasági integráció országaink gazdasági fejlődésének fontos stabilizáló tényezője. Az egymás közötti kereskedelem éves ér-t téke meghaladja a 120 milliárd rubelt. A KGST-tagállamok aláírták az 1981— 1985. évi kereskedelmi meg-, állapöd ásókat. 'SÄ5K a KGST-tagállamok és a fejlődő országok külkereskedelméről, amelynek értéke 1981-,ben 21 százalékkal növekedett és az érdekelt; KGST-tagállamok 92 fejlődő országnak nyújtottak gazdasági és műszaki segítséget Elmondta, hogy országaink az erősödő diszkriminációs intézkedésekkel szemben továbbra is a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztésére törekednek a fejlett tőkés országokkal, amelyekkel az elmúlt évben 8 százalékkal bővült külke-i reskedelmi forgalmunk. Végül arról szólt, bogy a végrehajtó bizottság folyamatosan és céltudatosan arra törekedett és intézkedéseket telt, hogy saját valamint a KGST szervei és intézményei munkáját gyakorla- tiasabbá, érdemibbé, ésszerűbbé tegye, a felesleges bürokráciát és formalitásokat csökkentse. A kétségtelen előrehaladás mellett az eredmények még szerények és a munkát következetesen folytatni kell — mondotta Marjai József. Alekszej Antonov szóbeli kiegészítésének leglényegesebb megállapítása, hogy aa atomerőművi berendezések 1981—1990. évi sokoldalú nemzetközi gyártásszakosításáról és kölcsönös szállításáról 1979-iben aláírt sokoldalú egyezmény alapvetően megvalósul. A KGST-orszá- gokban eddig szovjet műszaki segítséggel 4470 megawatt atomerőművi teljesítményt helyeztek üzembe. Tervezés és építés stádiuma-* ban van további 13 000 megawatt teljesítmény.' Nyikolaj Bajbakov act MHW —1990. évi tervkoordinációs program tő sajátosságaként említette — szóbeli kiegészítésében —, hogy az kiterjed országaink gazdaságpolitikája egészének egyeztetésére. Ez a széles körű egyez-, tetés egyebek között elősegíti a nemzetközi munka- megosztás koncepciójának közös kidolgozását, az intenzív fejlesztésre történő átálláshoz. és a szocialista gazdasági integráció továbbfej-i 1 észt esőhez szükséges feltételek megteremtését. Gurij Marcsuk szóbeli kiegészítésében emlékeztetett a KGST XXXV. ülésszakán hozott határozatra, amely a mikroprocesszor-technika fejlesztésére és széles körű népgazdasági alkalmazására sokoldalú együttműködési program kidolgozását, irányozta elő. A program tervezetét a KGST tudományos- műszaki együttműködési bizottsága keretében kidolgozták és egyeztették, a KGST V. B. 103. ülése a tervezetet megvitatta és jóváhagyta, hogy azt a mostani ülésszak elé terjesszél^. A napirendi pontok elő-, adóinak szóbeli kiegészítése után a küldöttségek vezet« szólaltak £eL Elsőként Nyikolaj Tviho- nov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke emelkedett szólásra. Nyikolaj Tyihonov beszéde Tisztelt Elvtársak! A jelenlegi ülésszakon olyan kérdések kerülnek megvitatásra, amelyek nagy jelentőségűek országaink szempontjából, éspedig: a következő ötéves időszakra vonatkozó népgazdasági tervek koordinálásának rendje, együttműködésünk megszervezése néhány műszakilag gyorsan fejlődő ágazatban, s a KGST-szervek feladatai az elkövetkező időszakra, figyelembe véve az elmúlt év eredményeit. Amint a KGST Végrehajtó Bizottságának beszámolója rámutat, a testvéri országok ,a gazdasági fejlődés feltételeinek bonyolultabbá válása ellenére, a szocialista gazdaság előnyeire támaszkodva és kiaknáz-, va ci kölcsönös együttműködés nyújtotta lehetőségeket, alapjában véve teljesítették az ötéves terv első évének előirányzatait. Egyetértünk az egyes országokban végbement gazdasági fejlődés és a kölcsönös együttműködés eredményeinek azzal az értékelésével, amely a végrehajtó bizottság beszámolójában szerepel. Ez az értékelés tükrözi a Szovjetunió gazdaságának helyzetét is. Egészében véve elégedettek vagyunk az öt-, éves terv első évének eredményeivel, bár a szovjet Bazdaság számára az elmúlt esztendő korántsem volt egyszerű. Le kell küzdenünk az olyan objektív tényezőkkel Összefüggő nehézségeket, mint a munkaerőforrások növekedési ütemének csökkenése, a fűtőanyagok és a nyersanyagok kitermelésére és szállítására fordított kiadások növekedése. Megérettük az egymást követő harmadik rossz termésű esztendő következményeit is. Mindennek ellenére, hála a szovjet nép önfeláldozó munkájának, fontos lépést tettünk az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak, a 11. ötéves tervnek a végrehajtása útján, A Szovjetunió nemzeti jövedelme 14 milliárd rubellel, ipari termelésének értéke 26 milliárd rubellel növekedett. Mintegy 200 nagyüzemben kezdődött meg a termelés. Szélesebben felhasználtuk a gazdasági növekedés intenzív tényezőit. Megvalósítottuk azokat az intézkedéseket, amelyeket a terv a népjólót fokozására irt elő. Emelkedett a nemzeti jövedelem, az ipari termelés a többi KGST-tagországban is. Örömmel állapítjuk meg, hogy fokozatosan helyreáll a normális gazdasági folyamat Len gyei országban. A nyolcvanas évek kezdetéi: ól nagymértékben kiéleződtek a tőkés piac ellen.tmondásai, rosszabbodott a nemzetközi helyzet. Az Egyesült Államok a konfrontáció útjára lépett, igyekszik saját céljainak alárendelni szövetségesei politikáját, saját szükségleteihez idomítani a fejlődő országok gazdaságát és társadalmi szerkezetét. E bonyolult körülmények között a Szovjetunió továbbra is következetesen végrehajtja elvi békeszerető politikáját. azon munkálkodik, hogy megvalósítsa az SZKP XXVI. kongresszusán elfogadott békeprogramot. Nagyra értékeljük, hogy ezt a politikát osztja és támogatja minden testvéli ország. A haladó közvélemény körében élénk visszhangot keltettek azok az új szovjet, kezdeményezések, amelyek, az atomfegyverkezés visszafogását, az európai biztonság megszilárdítását, az új világháború veszélyének elhárítását célozzák, s amelyeket Leonyid lljies Brezsnyev elvtárs terjesztett elő legutóbbi beszédeiben. A Szovjetunió újból és újból megerősítette, hogy nem érdekelt saját katonai erejének növelésében. Világosan és határozottan kijelentjük azonban: kilátástalanok az olyan kísérletek, hogy bárki katonai fölényre jusson a Szovjetunióval szemben. Az Egyesült Államokban és számos NATO-országban a militarista pszichózis szítását olyan próbálkozások kísérik, hogy erővel gazdasági nyomást fejtsenek ki a szocialista országokra. A helsinki záróokmány rendelkezései ellenére hátrányos megkülönböztető rendszabályokat foganatosítanak, amelyek korlátozzák a KGST-orszá- gokba irányuló kivitelt és megnehezítik a mi áruink eladását Nyugaton, egyoldalúan felszámolják a kialakíGazdasági zsarolás A Szovjetunió, akárcsak a közösség más országai, kész bővíteni egyenjogúságon alapuló gazdasági kapcsolatait a Nyugattal. Amikor azonban meghatározzuk külgazdasági pol i Ilkánkat, tér mészets zer ű - leg figyelembe kell vennünk, hogy az Egyesült Államok és azok az országok, amelyek az amerikai kormányzattal egy gyékényen árulnak, a mi számunkra megbízhatatlan kereskedelmi partnerekké válhatnak. Azoknak, akik akadályozzák a nemzetközi kereskedelem fejlődését, s megpróbálják e kereskedelmet a politikai zsarolás eszközévé tenni, el kellene gondolkozniuk afelől, nem ők húzzák-e majd a rövidebbet. Természetesen a közösséghez tartozó országok szorosabb gazdasági összefogásának szükséglete nemcsak külső okokra vezethető visz- sza. Elsősorban annak szükségességéből faltad, hogy meg kell gyorsítani a népi- gazdaság áttérését az intenzív fejlődés útjára. Ehhez alaposan át kell alakítani a társadalmi termelés szerkezetét, élenjáró tudományos-műszaka alapon, tekintetbe véve, Az együttműködés fő irányai tott kereskedelmi és tudo- mányos-műkzaki kapcsolatokat. Számításuk világos: úgy gondolják, hogy aláaknázhatják népgazdaságunkat, szét- ' zilálhatják a szocialista országok gazdasági életét, végeredményben megbonthatják egységüket és politikai engedményeket csikarhatnak ki. Helyénvaló emlékeztetni arra, hogy már nem egyszer megterveztek ilyen hadjáratokat a szocializmus ellen, és azok mindig kudarccal végződtek. hogy országaink gazdaságai hogyan tudják egymást kiegészíteni. Közösen kell kidolgozni stratégiai döntéseket, megválasztani a termelésszakosítás hatékony irányait, ésszerűen összefogni a tudományos-műszaki potenciált. A közösség1 gazdasági mechanizmusát is tovább keli tökéletesíteni. „Maga az élet: tűzi napirendre azt a feladatot — mutatott rá az SZKP XXVI. kongresszusán Leonyid lljies Brezsnyev —, hogy a terv- koordinációt kiegészítsük a gazdaságpolitika egészének egyeztetésével.” Ez alapvető változtatásokat tesz szükségessé a népgazdasági tervek koordinálásában is. Amikor állást foglalok a tervkoordináció előterjesztett programja mellett, szeretném kifejteni, hogyan értelmezzük a soron következő munkát. Különleges jelentőséget tulajdonítunk a sokoldalú tervkoordinációnak. Érmek meg kell határoznia az együttműködés fő irányait a következő -tervidőszakra és elő kell segítenie az egész közösségünk számára közös feladatok megoldását. A koor dinálást úgy kell elvégezni, hogy az közvetlenül hasson a termelésre: a népi- gazdaság műszaki fejlesztésére, országaink fűtőanyag-, nyersanyag-, élelmiszer-ellátására, a kevésbé anyag- és energiaigényes technika kialakítására, az energiaigényes termelési ágak észszerű területi elhelyezésére. Ezeken a területeken hosszú távú együttműködési célprogramjaink vannak. A következő ötéves tervek koordinálása során nemcsak biztosítani kellene a programokban előirányzott intézke. dések végrehajtását, hanem lényegesen tovább is kellene menni a népgazdasági struktúrák tökéletesítésének és Ehhez a munkához jé indulást jelent a mikroprocesa- szoros technika fejlesztéséi« előterjesztett együttműködési program, valamint a mikroprocesszoros technika, az ipari robotok és a mikroelektronika fejlesztésére vonatkozó, aláírásra előkészített egyezmények. Nem kevésbé fontos létrehozni a kooperációt az ipari robotok és segédberendezéseik kifejlesztésében és gyártásában. Számos KGST-or- szágban programokat fogadtak el és hajtanak végre a robottechnika fejlesztésére, s várható, hogy 1990-re robotjaik száma eléri a 200 ezret. Ezek a programok azonban különböző műszaki koncepciókból indulnak ki, ami megnehezíti az ipiari robotok szakosított gyártását és üzemeltetésüket is. Az aláírásra kerülő általános egyezményből kiindulva egységes műszaki politikát kellene kidolgozni ezen a területen, széles körű egységesítést és szabványosítást kellene megvalósítani. A korszerű technika és technológia meghonosításával a legszorosabban összefügg a fűtőanyag- és nyersanyagprobléma megoldása. Sok KGST-ország hatékony intézkedéseket foganatosít a fűtőanyag-, a nyersanyag- és az energiatakarékosság érdekében. Ismeretes, hogy az NDK-nak és Magyarországnak az utóbbi években az energiafelhasználás csökkentése mellett sikerült növelnie a termelést. Számottevő műszaki eredmények születtek ezen a területen más országokban, így a Szovjetunióban is. A felhalmozott tapasztalatok azonban még nem váltalt közkinccsé. Energia- és nyersanyag-takarékoskodásra egyelőre főként olyan tartalékokat használnak fel. mint a fogyasztási normale megszigorítása, vagy a piazarlás elleni harc. Távlatilag azonban a fő feladat — amint ezt mindannyian megértjük — energiatakarékos gépiek és berendezések létrehozása és széles körű alkalmazása, ezek szakosított gyártásának megszervezése. Közösségünkben a villamosén ergia-termelés növelésének távlatai összekapcsolódnak az atomenergetika fejlődésével. Ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a KGST-onszágokban atomerőművek épiüljenek a berendezések gyártásszakosításában, es kölcsönös szállításában való együttműködés alapján. Egyetértünk azokkal az együttműködést célzó intézkedésekkel, amelyeket a kormányközi bizottság indítványozott. Elvtársak! Mint tudják, az SZKP Központi Bizottságának nemrég lezajlott ülése megvizsgálta országunk agrár-ipari komplexuma továbbfejlesztésének kérdéseit és jóváhagyta az élei miszerprogra mot. A benne megjelölt célokat alapjában véve belső erőforrásaink mozgósításával tervezzük elérni. Kapcsolat a fejlődő országokkal kölcsönös egymáshoz hangolásának, a termelési együttműködés kibontakoztatásának útján. Itt arra számítunk, hogy támaszkodhatunk a közösséghez tartozó országok gazdasági fejlesztésének összehangolt stratégiájára. Szükségképpen a tervkoordinálásnak döntő láncszeme lesz, hogy egyeztessük azokat a kérdéseket, amelyek országainkban. a kölcsönös érdek, lőaésre számottartó területeken a kapacitások létrehozásával vagy fejlesztésével függenek össze., 'Ez lehetővé teszi, hogy megállapodjunk olyan intézkedésekben, amelyele az egyes országok szükségleteinek teljesebb kielégítését szolgálják különböző berendezésekből, anyagokból és nyersanyagokból, s következésképpen megállapodhaAz utóbbi években számottevően bővült a KGST-tagor- szágok együttműködése a fejlődő országokkal. Ebben is tükröződik a szocialista közösségnek az a következetes politikája, hogy támogassa a felszabadult államokat a neo- kolonializmus ellen, a nemzetgazdaságok gyorsított ütemű fejlesztéséért, nemzetközi gazdasági kapcsolataik igazságos, egyenjogú alapon történő kiépiítéséért vívott harcukban. Ügy véljük, hogy az ilyen együttműködés további bővítésének — mindenekelőtt sokoldalú alapon — vannak még tartalékai. A KGST-országok közötti tervkoordináció során meg kellene állapodni abban, hogy együttműködünk nagyobb objektumok építésében a fejlődő országokban, eme objektumok gépi felszerelésében s a kollektív műszaki segély- nyújtásban. Ez lehetővé tenné azoknak az eszközöknek hatékony felhasználását, amelyeket a közösség országai a fejlődő országok rendelkezésére bocsátanak. Elvtársak! Nagy és bonyolult feladatok állnak a szocialista gazdaság előtt. Végrehajtásukat előmozdítják majd azok a döntések, amelveket a jelenlegi ülésszak elfogad. A közösség országai egységének és összeforrottságának erősítése, a szocialista integráció fejlesztése további sikerekhez vezető, biztos utat nyit meg a népeink javát, a világbékét és a világméretű haladást szolcáló gazdasági épí- íőmunkában — mondotta befejezésül Nyikolaj Tyihonov. tunk -olyan intézkedésekben is, amelyek a kölcsönös ke. Grisa Fillpov (Bulgária) reskedelem növelését célozzák. Az adott körülményéle között elsőrendű fontosságú, hogy koncentráljuk az erőket a tudományos-műszaki haladás fő irányaira, hogy erősítsük az energia-, anyag- és munkaerő-takarékos technológiák műszaki-tudományos alapjait, és hogy az automatizálásban és gépesítésben széles körben alkalmazzuk az elektronika legújabb vívmányait. Grisa Filipov bolgár miniszterelnök beszédében hangsúlyozottan szólt arról, hegy az alapanyag és energetikai probléma megoldásé, tói nagymértékben függ a jövő gazdasági növekedésének dinamikája és elérkezett az' idő ahhoz, hogy a tagállamok olyan komplex intézkedéseket, illetve programot dolgozzanak ki, amely e problémát az integráció érvényesítésével átfogó módon oldja meg. Szólt azokról a lényegi változásokról, amelyek az együttműködés kulcsfontosságú területein a szakosodásban és a kooperációban történtek. Itt említette az atomerőművi be. rendezések, az elektronikus számítástechnikai berendezések terén megvalósuló együttműködést, valamint azokat a (Folytatás a 4. oldalon} *
