Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-06 / 131. szám
warn»" ?wwn ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1962. június 6., vasárnap A nemrég zárult 22. miskolci tévéfesztiválon a MA- FILM kisfilmesei a hagyományoknak megfelelően, műsorral köszöntötték a fesztivált. Ennek programjában szerepelt a „Macskaköröm'’ című dokumentumfilm, a vetített programban azonban ez nem volt látható. Lehet, hogy sokaknak fel sem tűnt a hiánya/ azonban néhány nap múlva az egyik budapesti napilap részletes tudósí lást, majd ezt követően egy jó héttel első fokú bírósági ítéletet közölt a „Macskaköröm” körüli vitáról. Mivel azon kevesek közé tartozom, akik e filmet korábban látták, s mert már egy fővárosi napilap ismertette a bíróság állásíoglálását, elmondhatom, mi is okozott bonyodalmat e dokumentumfilm körül. A „Macskaköröm” a lVJa- gyar Macskatenyésztők Egyesületének közgyűlésén lezajlott eseményeket rögzített. A kisfilm készítői az egyesület illetékes vezetőinek előzetes beleegyezése alapján vettek részt a nyilvános vitán, s nem rajtuk múlott, hogy. ott olyan kérdések is napirendre kerültek, olyan vádaskodások is elhangzottak, amelyeket egyesei^, amikor később filmen viszontlátták önmaguk szereplését, magukra nézve sérelmesnek találtak, személyiségjogaikat sértve érezték, s bírói úton követelték a film betiltását. A bíróság széles körű vizsgálat után a keresetet elutasította, mondván, előzetes engedély alapján forgattak, az elkészült film a valóságot nem torzította, tehát nincs jogalap a film betiltására. Jogilag tehát minden rendben van, a „Macskaköröm” körül kialakult és bírósági eljárást eredményezett vita mégis figyel-, met érdemlő, sőt nyugtalanító. Ugyancsak az említett tévéfesztiválon eredményezett igen éles vitát Szabó István filmrendezőnek a riport- és dokumentumfilmek etikájáról szóló előadása, és a „Macskaköröm” esete szinte illusztrációul- szolgálhatott volna Szabó egyes megállapításaihoz. Nevezetesen azokhoz, amelyek arról szóltak, hogy Magyarországon a köz- szereplésnek és a demokrá- ciánák még nincs olyan hagyománya, hogy mindenki előre meg tudná ítélni önmaga szereplésének esetleges következményeit. A macs- . katenyésztők némelyike talán még örült is, hogy filmre vettélt, imponált neki, hogy reflektorfénybe áll, kamera irányul rá, szavait rögzíti, a közgyűlés éles vitájában talán még bizonyító anyagnak is fel kívánta használni a vita rögzített részeit, és csak utána, amikor a film egészét látta, döbbenhetett rá, menynyi emberi kicsinyességet, kisszerűséget áruit el magatartása, a kívülálló előtt mennyire nevetségessé vált egyik-másik kijelentésével, pózával, megnyilatkozásával. És ha jogilag rendben is van minden a „Macskaköröm” körül, emberileg sántít kicsit a dolog. Mert lehet, hogy a macskatenyésztők egymást ezzel-azzal megvádolják, lehet, hogy választott tisztség- viselőiket is vádakkal illetik, lehurrogják, de másképpen hat mindaz a zárt tagság nyilvános ülésén, és- másképp a mozivásznon. Emberek igen gyakran kerülnek olyan helyzetbe, hogy riportok, dokumentumfilmek akaratlan szereplőivé is válhatnak. Magyarországon napjainkban még sokakban él az a tévhit, hogy a televízió valamiféle társadalom fölötti v szerv, afféle hatalom, amely, ha megjelenik valahol a maga reflektoraival, kameráival és mikrofonjaival, valamiféle parancsoló erővel bír a jelenlévőkkel szemben. Ugyanez a tévhit áll fenn a filmesek esetében is. Természetesen vannak alkalmak, amikor a nyilvános szereplés nem hárítható el. Ha valakit lefilmeznek a május elsejei felvonuláson, az természetes, hiszen a május elsejei felvonulás .olyan nyilvános esemény, amelynél az ilyenfajta szerepléssel is számolni kell. De ha ugyanaz a valaki a zöldvendéglőben ül másodmagával, az már nem lehet szabad film-, vagy fotótéma. Nem lehet emberek életmozzanatait kilesni, még akkor sem, ha az nyilvános helyen történik, s nem lehet azt közzétenni. Rendkívül gyakori riporteri fogás rádiósok, televíziósok, filmesek részéről, hogy megszólítanak utcai járókelőket, erről, arról kérdezik az embereket; bizonyítani akarván, íme a társadalom milyen keveset tud az adott kérdésről. Utána aztán a riporter elharsogja, amit a lexikonból kiolvasott. Az emberek pedig viszontlátják magukat a mozivásznon, vagy a tévéhíradóban, vagy hallják a rádió riportműsorában, és ott döbbennek rá, hogy íme, rajtuk keresztül mutatták be. mennyire buták is az emberek. A személyiségvédelem Magyarországon törvénnyel szabályozott. Mégis lépten-nyo- mon megsértik. Akik riportokat készítenek, dokumentumfilmeket forgatnak, arra hivatkoznak, lehetetlen betartani az erre vonatkozó előírásokat, hiszen ha minden alkalommal a szereplőktől előre engedélyt kérnek, az jó esetben is már játszik a kamera előtt, oda a riport, vagy a dokumentumfilm természetessége, hitelessége. Vagy éppen kereken megtagadja a ' szereplést és akkor oda minden. Érdekes módon, a bíróság előtt álló és várhatóan igen súlyos ítéletnek elébe néző bűnözőtől megkérdezik, hozzájárul-e a kamerák jelenlétéhez a tárgyaláson, s ha tiltakozik, úgy nem filmezik. Miért van hát akkor kevesebb személyiségvédelmi joga és lehetősége a büntelen utcai járókelőnek, akit egy jó snitt kedvéért le lehet filmezni számára roppant kényelmetlen szituációkban, akit be lehet mutatni a világnak úgy. hogy egyszerű kérdésre hirtelen nem tudott felelni, vagy akár mesterséges szituációkba kényszerítve, úgy lehet feltüntetni, hogy esetleg köznevetség tárgyává válik, vagy egyéb módon szenved káros következményeket. A bevezetőben említett példa, a „Macskaköröm” szereplőinek esete bizonyítja, hogy még az előzetes engedélykérés esetén is milyen helyzetek adódhatnak. Ezért nagy hát a felelőssége mindenkinek, aki hivatásszerűen kép- és hangrögzítő berendezésekkel dolgozik,' de ugyancsak nagy a felelőssége önmagával szemben annak is, aki ilyen berendezések jelenlétében és használata közben bármilyen szerepre vállalkozik. Mert, mint a..Macskaköröm” esetében is látható, a kései felismerés, a kései bánat nem elegendő fegyver a jogszerűséggel szemben. Még akkor sem. ha az utólag megsértődött szereplőknek emberileg igazuk van. Benedek Miklós Fotópályázat fiataloknak Hivatásos és amatőr fotó- sokna’ — 1945. január 1. után születetteknek — hirdetett pályázatot a Miskolc városi Művelődési Központ. Az ifjúsági házban létrehozott fotógalériában terveznek a beérkezett alkotásokból kiállítássorozatot. Az 1980 után született képek összegyűjtésével a fiatal magyar fotográfiát kívánják feltárni és bemutatni a rendezők. Tervek szerint ez év őszén — októberben — nyitnának, az egyes tárlatok kéthavonta követnék majd egymást. A pályázati kiírás szerint egy pályázó legfeljebb öt papír- képet, síkfilmet, vagy diát, illetve legfeljebb 1 fénykép-, vagy diasorozatot küldhet be az alábtji témakörökben: fotóriport; , fotóképzöművészet, zsánerkép, alkalmazott grafika; diapor ama. A pályázatokat a Városi Művelődési Központ címére kell beküldeni, ez év június 30-ig. A kiállított képeket — az elfogadásról szakmai bíráló bizottság dönt — a Herman Ottó Múzeum fogadja majd „letétbe”. A pályázat értékelésének egyedüli szempontja: „a beérkezett művek minősége.. Básyászkoncert A Miskolci Bányaüzem szakszervezeti bizottsága és a bányász szakszervezeti klub- könyvtár június 11-én 18 órai kezdettel Üjdiósgyőrben, a Bartók Béla Művelődési Házban (Marx Károly u. 15.) hangversenyt rendez, amelyen közreműködik Várhegyi Márta, a Miskolci Nemzeti Színház művésze, Rózsa Sándor, a Magyar Állami Operaház és a Fővárosi Operettszínház művésze, Gárday Gábor, a Fővárosi Operettszínház művésze, Tőzsér Dániel és Apró László fuvolaművész, valamint a Miskolci Bányaüzem „koncert-fúvószenekari” minősítésű zenekara Bencs Ferenc karnagy vezényletével. A koncert műsorán Thomas, Verdi-, Doppler-, Erkel - és Rózsa • Ti bor-művek, illetve dalműrészletek szerepelnek. Konferál Péva Ibolya, a Miskolci Nemzeti Színház művésze.. A mi iskolánk — Perecesen Nyolcadikosok szövetmetszetet vizsgálnak mikroszkóppal Ampermérés a hetedik osztályban ... Fogalmazás, ötödik osztályosoktól : „Nagyon szeretem tanáraimat. Az igaz, hogy némelyik szigorú, de annyi kell.” .. A tanárok és tanárnők nagyon megértőek. Kicsit szigorúak, de ez érthető, hiszen én már ötödikes, felső tagcH zatos vagyok” „. .. Én azért szerelek ebbe az iskolába járni, mert itt kedvesek a tanárok .. .” „Az igazgató szigorú és rendes tanár ...” Mutatóba talán ennyi is elegendő: a legilletékesebbek, a nebulók, ha így vélekednek a Miskolc-Perecesen levő 19. számú Általános Iskolában tanítóikról, nevelőikről, akkor már nagyobb baj nem lehet. Nagyobb baj egyébként sincs ebijen az iskolában, hacsak az nem számít annak, hogy hét nem telik el kíváncsiskodó idegenek nélkül; talán még két nap sem egymásután. A kíváncsiskodás oka a túlzás egyszerűsítésével talán így fogalmazható: itt a tanulás munka és játék. Hivatalosabban szólva, az történt itt, ebben a perecesi iskolában, hogy húsz éve — mindenekelőtt Kuti István nevéhez fűződőén — mindig valami újat keresnek. Újat abban az értelemben, a hogyan azt gondoljuk: az ismeretek akkor lesznek valóban személyes élmé- nyűek, ha megadatik a lehetőség a szavakon túli „megismerkedésre” is. Ha például: az ámyékjelenséget nem csupán elmondják, hanem mindenki maga is „előidézhet” ilyet az órán; ha az égés folyamatában a levegő oxigénjének szerepét meg lehet tapasztalni ; ha az űrtartalom mindenki számára megjeleníthető és megmérhető; ha meg lehet tenni az orosz nyelv óráján, hogy mindenki egyéni feladatot k«P. s a megoldásról Kuti István Igazgató: Titok nincs, ha lenne, az baj ... azonnal „értesíteni” tudja a tanárt; ha ének-zene órán mindenki saját maga érzékeli kézzel és ésszel, mi az a ritmus; ha kézben van a mikroszkóp és metszeteket lehet vele vizsgálni; ha — mint Vi- do Miklósné igazgatóhelyettes mondta: „munkáltatással közelebb hozzuk a valóságot, s nem elégszünk meg azzal, hogy én „bemesélem” a gyereknek: van vasérc és van szén, energiát adnak nekünk ... azt mondom inkább: nézd meg, kisfiam, milyen színű, hogy néz ki, s- gondold el, hogyan lehet belőle energia ...” Fogalmazás, ötödik osztályosoktól : „Én nagyon szeretek iskolába járni, itt mindent megtanulok. Büszke vagyok az iskolánkra, mert korszerű és kényelmes, a matematikát, a rajzot, az irodalmat és az oroszt szeretem ..„A tantermekben felbecsülhetetlen értékű tárgyak vannak.. majdnem minden tantárgyhoz vannak eszközök, melyeket nem kell magunkkal hozni, s ezek az eszközök megkönnyítik a munkánkat..„Én ebben az iskolában szeretnék ballagni is.” Ebben az iskolában így köszönnek: „Jó szerencsét”. Perecesen vagyunk. És ének-zene óra végén így köszönnek el a negyedikesek: Jó szerencsét kívánunk — természetesen dallammal... És mit lehet erre válaszolni? Viszont kívánjuk ... Szöveg: Ténagy József Fotó: Fojtán László Ma este a képernyőn: Vikendszerelem v Thórrö Gábor regénye alapján Miháíyfi Imre rendezte a csak 16 éven felüli nézőknek szánt Ví- kendszerelem című tévéfilmet, amely ma 20.05- kor látható az első műsorban. A mű alapjául szolgáló regényt Thurzó Gábor mintegy két évtizede írta, megfilmesítésére tavaly került sor. Egy fiatal nő a központi alakja, aki partnereit nem veszi komolyan, felületes kapcsolatnak tekinti a segítő szándékú, ám jóval idősebb férfival való viszonyát is és csak igen későn döbben rá. hogy ez a kapcsolódás mélyebb. értékesebb a szokásos férfi— nő kapcsolatoknál. A film főszereplője Pap Vera. őt látjuk a kép jobb oldalán. Színjátszó- fesztivál előtt Kazincbarcika hatodik alkalommal ad otthont az amatőr színjátszók országos fesztiváljának. Július elseje és 4. között 10 magyar csoport mutatkozik majd be a szákma és a közönség előtt azzal a céllal, hogy az elmúlt két esztendőről valamiképpen meg lehessen állapítani: hol tart a mozgalom, milyen törekvések érvényesülnek a legjobb együttesek munkájában. Az is szokássá lett az ifj. Horváth István nevével fémjelzett kazincbarcikai találkozókon, hogy külföldi együtteseket is meghívnak: idén szovjet, csehszlovák bolgár, japán, holland és nyugatnémet csoport érkezése és bemutatkozása várható. A SÁROSPATAKI ÉPÍTŐ- ÉS SZERELŐIPARI SZÖVETKEZET SÁROSPATAK, EÖTVÖS ÚT 11. SZÁM BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN VÉGZENDŐ ÉPÜLETBÁDOGOS MUNKÁK 1100 MUNKAÓRÁRA. VÍZVEZETÉK- ÉS KÖZPONTIFŰTÉS-SZERELÉSI MUNKÁK VÉGZÉSÉRE MINTEGY 3000 MUNKAÓRÁRA HAVONKÉNT ÜGYINTÉZŐ: CSÁKI JANOS. TELEFON: 104. t
