Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-06 / 131. szám
1982. június 6., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Két kivonulás között — Mennyi időnk van a beszélgetésre? — Nem tudom, a főorvos úr biztosította, hogy ha nem feltétlen fontos, akkor a többi szolgálatban levő gépkocsi- vezető kollégák menjenek a mentőkocsikkal, amíg mi beszélgetünk. — Mióta vezeti a fehér autókat? — Tíz éve dolgozom a mentősöknél, de huszonnégy éve vagyok gépkocsivezető. — Mi a különbség, amikor szirénázva száguld végig az utakon, vagy amikor kötik a normális közlekedési szabályok? — A közlekedési szabályokat mindig be kell tárnái. Éppen ezért, nagyobb bennem a feszültség, ha túl kell lépnem a sebességhatárt, amikor előnyöm van. Ez főleg azért van, mert Miskolcon sem az autósok, sem a gyalogosok nem veszik kellően figyelembe a megkülönböztető jelzést. Ezért nagyon kell vigyáznom, hogy tényleg megadják-e azt az elsőbbséget, amire szükségem van, ha szól a sziréna. — Ügy gondolja, hogy ez csak Miskolcon van így? — Tapasztaltam, hogy igen. Budapesten például nyugod- tabb lehet a mentős gépkocsi- vezető, Félreállnak a kocsik, felfigyelnek a gyalogosok. Itt a városban sokszor nekem kell — azaz nekünk kell — lavíroznunk, vigyázni a kocsikra, gyalogosokra, bármilyen sietős is az utunk. — Mit gondol, ez valamilyen közúti kulturáltság kérdése? — Feltétlen az. — ön, Kovács István, a miskolci mentőállomás főbizalmihelyettese, a közelmúltban vette át a Szakszervezeti Munkáér arany fokozata kitüntetést. Milyen tevékenységgel érdemelte ezt ki? — Nehéz kérdés. Ügy érzem, csak a munkámat végeztem. A gazdasági ügyekkel foglalkozom, s ha azt pontosan el tudtam eddig látni, abban része van munkatársaimnak is. A megyében 22 bizalmival. és bizalmi helyettessel vagyok kapcsolatban. Ezek Miskolcon, Ó/don, Szerencsen és S' tora Ijaúj helyen működnek. Az ő jó munkájuk tette lehetővé hogy én is pontosan dolgozhassak. — Azért a pontosságot meg is kell követelni. — Igen, ez biztos. Én szívesen végzem ezt a társadalmi megbízatást. Munka mellett — feleségemmel együtt — elvégeztem a közgazdasági szak- középiskolát. Együtt érettségiztünk, Talán ennek a végzettségemnek köszönhetem, hogy jól el tudom látni a gazdasági munkát. Havonta 20— 22 ezer forinttal kell elszámolnom, az évi tagdíj 30 százaléka marad nálunk, ez olyan 70 ezer forint körül van. Ebből fizetünk segélyeket, az az összeg 17 százaléka, a többit kulturális és spoirtoéloik- ra használjuk fél. — Mikor jut ideje az adminisztrációs munkára? — A szolgálati idónlk hosz- szú. Amíg mások két kivonulás közt pihennek, tévét néznék, olvasgatnak, én adminisztrálok. A magas szakszervezeti kitüntetés és elismerés igazolja, hogy mindezt nagyon jól csinálja A. L Csatornaépítés InM iiÉta ' Nagyarányú közművesítést Végzett az utóbbi másfél évtizedben Sárospatakon a városi tanács. Ennek során a vezetékes ivóvizet mindenhová sikerült eljuttatni, ami tetemes összeget kívánt minden évben a fejlesztési alapból. Kevesebb jutott szennyvíz- csatorna építésére, bár a leg- lakottabb városrészekben ezt is megvalósították. De Sárospatak a lakosság létszámához képest nagy területen fekszik, így hosszabb időre, esetleg több tervciklusra lenne szükség ahhoz, hogy állami pénzből mindenütt megépíthessék a szennyvízelvezető csatornákat. Mivel pedig örvendetesen szaporodnak a magánerőből épített családi házalt, és tulajdonosaik összkomfortot szeretnének, a városi tanács műszaki osztálya a múlt évben kísérletképpen társadalmi munkában végzendő szennyvi zcsatoma-épitéséket kezdeményezett. A kezdeményezést az érdekelt lakosok szívesen fogadták, s ennek eredményeképpen a Kinizsi, Hunyadi, Esze Tamás és a Ságvári utca egy részében, mintegy másfél kilométernyi csatorna épült. A városi tanács ezért úgy határozott, hogy a társadalmi munkában létesítendő szennyvízcsatornák építését tovább kell folytatni. A tanács által biztosított anyagköltséghez az érintett lakosok fele arányban járultak hozzá, így a rendelkezésre álló állami pénzből kétszer annyi csatorna épülhet meg, mint egyébként. Az akció nagy népszerűségnek örvend az érdekelt lakosság körében. Szívesen áldoznak erre pénzt, és társadalmi munkát, hiszen a saját érdekeiket,' kényelmüket szolgálják vele. A benyújtott igények figyelembevételével 1982-ben 2780 méter hosszú szennyvízcsatorna építésére kerül sor társadalmi munkában a Mányoki, Katona, Hajnóczy, Batsányi. Lavatta, Kodály, Erkel utcákban. A városi tanács műszaki osztálya az előző évi tapasztalatok alapján nagy gonddal és felelősséggel végzi az utóbbi évek legsikeresebb társadalmi munkaakciójának előkészítését és irányítását. Béketalálkozó Mohiban Béketalálkozót tartanak június 12-én, 10 órai kezdettel a Muhi csárdánál a mozgáskorlátozottak és családtagjaik részére. A Miskolc városi Pártbizottság, a HNF városi bizottsága, valamint a Mozgáskori átozat- tak Borsod megyei Egyesülete, a Vakok és Gyengénlá- tók Országos Szövetségének Borsod megyei Szervezete rendezésében sorra kerülő találkozó résztvevőit gazdag programmal várják. A műsorban fellépnek a Miskolci Nemzeti Színház művészei ia. A rend önkéntes ifjú őrei, most a főutcán teljesítik szolgálatukat a községben Alig van olyan ház Erdőbényén, amelyhez ne tartozna kisebb- nagyobb szőlőtelepítés, amelynek gondozására nagy figyelmet fordítanak a szőlősgazdák. Esteik az tapsi A hegyvidék lábánál 0 levő községbe érkező idegen keresve-kutat- va sem talál itt ódon épületet, Nem csoda, hiszen 80 évvel ezelőtt hatalmas tűz pusztított Erdőbényén, amelyet egyetlen ház élt túl. Ám a napokban már ezt is lebontották. Erdőbénye az utóbbi években nagy váltó-, zások színhelye volt: — Harminc év alatt mindössze három-négyszáz méter hosszú utat aszfaltoztak, az utóbbi két év során már több, mint ezer-, ötszáz métert — mondja a községi tanács elnöke, Han- ki Ede. — Igaz, a megyei tanács támogatása nélkül aligha sikerült volna mindez, mivel a munkálatokhoz szükséges pénz javarésze onnan származik. Sokat segítenek a község szépítésében, csinosításában az itteniek is. Korábban például a nap-, köziben és környékén nagyobb esőzés idején térdig ért a sár. A lakosság társadalmi munkában rendezte ezt a területet. Ennek eredményét magunk is láthattuk a napközi udvarán,, ahol az első, második és a harmadik ősz-, tályos tanulók nagy szelet zsíros kenyerek társaságában töltötték nagyszünetüket Jaskó Attila és Szalai Béla éppen egy kosárnyi utánpótlással lépett ki az ebédlőből, ahol bent már javában készült az ebéd: paradicsom- leves és lecsós szelet. — Mostanában nehezebben bírunk a gyerekekkel — mondja az udvaron felügyen lő Kocsis Mariann, az alsótagozatosok tanítója. — Elevenebbek, nyugtalanabbak lettek. Várják a nyári szünidőt. Sokkal inkább foglalkoznak a vakáció program-, jóval, mint a tankönyvekkel. Így van ezzel Rozgonyi Irénke is, aki mint mondja: — Az idén nyáron Pestre megyek a keresztszüleim- hez. Csak az a baj, hogy olyan lassan telnek a napok. Pedig ém már nagyon sze-, retnélc ott lenni... Amíg a több mint két- ezerkétszóz lélekszámú Erdőbénye legifjabbjai az iskolában és. napköziben vannak, addig az idősebbek dolgoznak. Ki otthon, ki a munkahelyén. Legtöbben a szőlészeti szakszövetkezetben. Méltán Erdőbénye nevezetességéhez. Hiszen az itteni boroknak messze földön jó híre van. Alig van olyan ház a községben, amelynek portóján ne lenne kisebb-nagyobb szőlőültetvény. A föld felszínéhez hűen alkalmazkodik mélye is. A házak alatt valóságos labirintust alkot a pince-, rendszer. Közülük, s talán egész Hegyalján is a legnagyobb, az egykori Szirmay- kastély alatt húzódik, huszonhárom ágával. A kastélyt 1937-ben Danyi József lelkész és feleségé megvásá-, rótta és otthonná alakította. Ma is az, amelynek vezetője özvegy Szántó Gusz- távné: — Huszonhat lakónk van. Pontosabban már huszonhét — kezdi a rövid ismertetőt sietősen, mivel éppen a percekkel érkezésünk előtt jött új lakó felvételével foglalatoskodott. — A legidősebb Böske néni. Erősen közeledik a háromjegyű számhoz, kilencvenhét éves. Persze ide eleve idősek jönnek, 60 éven felülieket vesznek fel az otthonba. A lakók kényelmét nyolc gondozónő biztosítja és amennyire lehetséges, pótolja az igazi otthon hiányát Sikerrel. Ezt igazolják az otthonlakók és a gondozónők közötti, ellesett meghitt pillanatok, meg az a békés nyugalom, amelyet az egész környezet áraszt magából. A gondozónők egyike, Győri István lelkész felesége — Kisebbik lányommal, Zsófikéval töltöm a gyermekgondozási szabadságot — mondja a fiatalasszony. — Gyakran átjövök az otthonba. hiszen "közel van és szeretek a nénik között lenni. Legtöbbször a férjemmel és Eszterrel, a nagyobbik gyermekünkkel jövök át Most is így van. és amint látjuk, a kis Eszternek ez egyáltalán nincs ellenére. Szemmel láthatóan jól érzi magát a tarkálló virágokkal övezett kertben, noha egyikmásik dísznövény mögül szinte ki sem látszik. Mi-, közben végigsétálunk a hatalmas kertben, Győri István a kastély történetéről, a hozzá fűződő legendákról mesél. — Ez az épület volt Lo- rántffy Zsuzsanna hozománya. Rákóczi György és hitvese itt töltötte házassága első éveit — sorolja a tör-, ténetet a lelkész. Sok érdekes esemény tudója, amelyről bizonyára szívesen mesél máskor is. Hiszen az Er- döbényére érkező idegen első útja általában ide, a kastélyhoz vezet. Mesélt nekünk a múltról, élőtökről a hetvenkét éves Kassai Gyuri bácsi is. Fe-, leségével, Etelke nénivel talán éppen az emlékezés pillanataiban zavartuk meg, amikor. a körtefa alatt hű- sölőket meglátogattuk otthonukban : — Ketten éldegélünk eb-t ben a nagy házban — mondja a gazdaasszony. — A lányunk Nyíregyházán lakik. Oda ment férjhez. Van két unokánk, egy huszonkét éves fiú és egy tizenöt éves lány. Meg-meglátogatnak, bár régebben gyakrabban jöttek. — Azelőtt mi is többször mentünk hozzájuk — folytatja a férj —, de nyolc évvel ezelőtt agyvérzést kup-t tam. Azóta alig bírok járni. Fájnak a lábaim, elnehezedett a mozgásom. Időm nagy részét itt töltöm a kertben, ha meleg van. Nem megy már a munka sem. Lassan feledésbe merül a kádármesterség tudománya. — Bizony, nekem is nagyobb fáradsággal jár a kert gondozása, az állatok ellátása, no meg a háztar-, tás vezetése. A szőlőt már nem is említem. Hatszáz négyszögöl szőlőnk van. Volt olyan esztendő, hogy ötven hektó borunk volt. Tavaly meg mindössze százötven liter. Lefagyott a termés. Lassan elkopik minden, mint a mi szervezetünk is __ E rdőbénye mútja meglehetősen viszontagságos. Hol a tűzvész pusztította, hol meg a pestis. A fiatalok is szinte kivétel nélkül elhagyták szülőfalujukat. Ám a hetvenes évek derekán megtorpant ez a folyamat. És néhány év óta egyenletesen emelkedik az állandó lakon sok száma. Hogy mindez mivel magyarázható, arról a tanács elnöke így vélekedik: — Elsősorban a munka- lehetőséggel. A régebben csupán szőlőtermesztéssel foglalkozó szakszövetkezetben, két év óta hetven asz-vö'gvben szony részére tudnak munkalehetőséget biztosítani a varrodában. A Kőbánya Vál-t lalat dolgozói — amelynek léte egyébként hosszú ideig kérdéses volt — most tizenöt évre szóló program megvalósításán munkálkodnak. Jóllehet sok esetben még mindig kézi erővel. Az ásványbányához tartozó itteni kaleináló üzem viszont sajnos most is gondokkal küzej. Pedig nyersanyagkész., lele óriási. Remélhetően hamarosan ezt ki is használják Az üzemtől nagy segítséget kapnak a dolgozók lakásépítéshez környékük szennyvizének elvezetéséhez. Sokan dolgoznak a helyi borkombinátban is. nem beszélve a Spólo Labdavarró Szövetkezetről és az erdőgazdaságról. Ezekkel a munkalehetőségekkel, a la-t kásépítések támogatásával, az ellátás javításával nem csupán megtartani igyekszünk az ittenieket, hanem a még nem erdőbényei lakosok számára is igyekszünk vonzóvá tenni szűkebb pátriánkat. Amely egyébként kivételesen szép környezetben létesült itt az Aranyo- si-ivülgyben. Ügy tűnik, jó úton haladunk ... Az elnök bizakodása érthető. Egyre több fiatal érkezik a községbe, vállal munkát, kér támogatást lakásépítéshez, Éppen ezért lenne fontos annak az ABC- áruháznak a mielőbbi megépítése, amely hosszú ideje vajúdik. Ez nemcsak az újonnan érkezők, hanem a régi erdőbényeiek ellátását hoz is nélkülözhetetlen. vA nagyobb bevásárlásért ugyanis Szerencsre, Tokajba, vagy Miskolcra kell beutazniuk. Tervek szerint az ABC nvolcmilió forintos beruházást igényel. Ehhez a helyi honvédelmi üdülőtől négymillió forintot, a tanácstól több százezer forintot adnának az üzemeltető Tokaji Áfész-nek, amelynek vezetői ez idáig fejlesztési alap hit anyára hivatkozva elzárkóztak az építéstől. Talán az idén kimondják a várva- várt igent, amelyre hat év« várnak az erdőbényeiek ... Szöveg: Monos Márta Kép: Laczó József Az egykori Szirmay-kastély hosszú ideje már otthona az idős A község elején levő Kőbánya dolgozóinak most tizenöt évr« asszonyoknak Erdőbényén szóló program megvalósításán kell íáradozniok.
