Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-23 / 145. szám

ESZM-WA©YAROtSZAG 4 T952. június 23., szerda Zánkai nyár ’82 A balatoni úttörővárosban Készülődés o sakkolimpiára' A zánkai úttörőváros nem­csak a hazai úttörők, a kül­földi pajtások körében is nagy népszerűségnek örvend. Évről évre a mozgalmi mun­kában kiváló eredményt el­ért pajtások (öltik itt vaká­ciójuk egy részét hasznos, tanulságos foglalatossággal. Igazi aktív pihenője ez a tá­bor diákjainknak. Ki-ki meg­találhatja érdeklődésének, hobbijának legjobban megfe­lelő szaktábort. Megyénkből öt csoportban több mint' 1100 kispajtás tölt két hetet ezen a nyáron a zánkai táborban. Ezekben a napokban az első csoport már meg is érkezett a diák­városba. A balatoni úttörőváros 220 hektár területen létesült. Minden megtalálható benne, ami a nyári táborozás ké­nyelméhez szükséges. Saját vasútállomása, kikötője, sok­sok vízijárműve, tíz kilomé­ter kiépített úthálózata, 447 méter hosszú strandja, nép­rajzi bemutató háza, úttörő mozgalmi múzeuma, könyv­tára, postája, gyermekafko- lások kiállítására alkalmas galériája, sok sportpályája, 4 ezer nézőt befogadó stadion­ja, haditechnikai parkja vár­ja az ország különböző ré­széből ideérkező gyerekeket. A táborlakók a táj termé­szeti szépségében és roman­tikájában is gyönyörködhet­nek. Az úttörőváros magá­val ragadó természeti kör­nyezete, korszerű létesítmé­nyei : parkerdő sétaútjaival, szalonnasütőivel, erdei torna­pályával az itt táborozok fel­készülését, pihenését és szó­rakozását segíti­ízelítőnek hadd álljon itt egy rövid ismertetés a gaz­dag, változatos programból. A sportaktívák táborában azok vesznek részt, akik út­törőcsapataik sportmunkájá­ban kiemelkedő eredménye­ket értek ei. A táborozáson megismerkednek az úttörő­olimpia versenyrendszerével, házibajnokságok, sportverse­nyek szervezésének „műhely­titkaival”. Alkalmuk nyílik sportversenyeken, vetélkedő­kön erejüket, ügyességüket, tudásukat összemérni és ta­lálkoznak a magyar sport kiválóságaival, olimpiai és világbajnokokkal. A sakk­olimpia tábora az 1982. évi sakkolimpia döntőjének nyújt otthont. A tábort megláto­gatják a magyar sakkélet ki­váló képviselői, nemzetközi nagymesterek, akiktől a gye­rekek új lépéseket, kombiná­ciókat tanulhatnak. A vízi úttörők táborában a pajtások ismereteket szerez­nek a Balaton vízi életéről, sajátosságairól, a balatoni vízijármüvek fajtáiról és használatukról. Fejleszthetik ügyességüket és erejüket az őrsi csónakevezésben, -kor­mányzásban. Víziversenyek, játékos vízi vetélkedők, hajó­zás és vitorlázás teszi még színesebbé a tábor program­ját. Az eszperantó nyelvi tá­borba azok az úttörők kap­nak meghívást, akik tagjai a nyelvi szakkörnek és jól be­szélnek eszperantóul. A tá­borozás során alkalmuk nyí­lik a nyelv gyakorlására, a szókincs, a beszédkészség fejlesztésére, levelező partne­rek szerzésére. Az úttörőtanács titkárok tábora a turnus legnagyobb szaktábora. Több mint 1500 tisztségviselőnek nyílik al­kalma arra, hogy gazdagít­sa ismereteit az úttörőtanács működéséről, az úttörőta­nács titkár feladatairól, kö­telességeiről, jogairól. A tá- borozóknak lehetőségük lesz megvitatni egymás tapaszta­latait, találkoznak az úttörő- szövetség vezetőivel, a moz­galom veteránjaival. Adato­kat gyűjthetnek a nemzetkö­zi gyermekmozgalomról és a magyar úttörőmozgalom tör­ténetéről. A nyár folyamán megszervezik a képző- és iparművészek, az Éneklő if­júság, a Filmszemle, a tú­ravezetők és társadalmi mun­kafelelősök, valamint a sport­aktívák táborait is. A szakmai programok a gyerekek eltérő érdeklődésé­nek megfelelően különböző­ek. Megvalósításuk azonban élményekben gazdag, a tábo­ri élet színes, vidám körül­ményei között valósul meg. A Balaton nyújtotta örömök minden gyermek számára maradandó élményt jelente­nek. Szegedi iiívsooló Szeged, a napfény városa az idén ismét hívja és várja az. ország művészetszerető la­kosságát. Július és augusztus folyamán igen színes prog- rammal készül a vendégek fogadására. A szegedi ünnepi hetek so­rozatában a legnagyobb vonz­erő természetesen a szegedi szabadtéri játékok sorozata. A Dóm téren az idén öt pro­dukció kerül bemutatásra. Július 23-án nyitja a sort Ko­dály Zoltán Háry János cí­mű daljátéka Békés András rendezésében és Kóródi And­rás vezényletével. Ezt a dal­játékot még további három alkalommal mutatják be. Már másnap, július 24- én az operakedvelők Ver­di A trubadúr című operá­ját láthatják, Mikó András rendezésében, Pál Tamás ve­zényletével, hazai és külföldi operaénekesek közreműködé­sével. A bemutatón kívül még két alkalommal kerül színre. Johann Strauss dal játékának, A cigánybárónak első bemu­tatója augusztus 6-án lesz, majd még további három al­kalommal láthatja a közönség. Az előadást Horváth Zoltán rendezi, vezényel Jármai Gyu­la. A permi Csajkovszkij Opera- és Balettszínház ven­dégjátékában augusztus 13- án és 15-én kerül színre Csajkovszkij A hattyúk tava című, négyfelvonásos balett­je, Nyikolaj Bojarcsikov ren­dezésében és Vlagyimir Ri- lov, illetve Oleg Beluncov ve­zényletével. A sorozatot im­már hagyományosan a Ma­gyar Állami Népi Együttes augusztus 18-, 20-, 21 -i ven­dégjátéka zárja, amikor is a Lakodalmas című műsort mutatják be. A szegedi ünnepi hetek to­vábbi programjában található a július 23-a és augusztus 1-e között tartandó szegedi ipari vásár, tizenkét képzőművé­szeti és fotóművészeti kiállí­tás, köztük a szegedi nyári tárlat, könyvkötészeti kiállí­tás, többféle történeti, nép­rajzi jellegű bemutató, illet­ve tárlat. A hangversenyek sorában három orgonaestet rendeznek a Dómban, számos egyéb komoly- és könnyűze­nei koncert, valamint kisope­ra-bem utat ó várja a zeneba­rátokat. A szegedi ifjúsági na­pok igen színes programot kínálnak a fiataloknak, a népművészeti műsorok kere­tében június 25—27. között rendezik meg a szakszervezeti ncptáncegyüttesek ötödik or­szágos találkozóját és minő­sítését, valamint a foíklőres­tet. A tudományos programok keretében nyári egyetemi so­rozatok és tucjemányos kon­ferenciák szerepelnek, és szá­mos. egyéb jellegű találkozó, rendezvény, nagyszabású sportverseny várja a Szegedre látogatókat Oktatók lesznek Tájkép „sebhelyekkel” .. rosszul lett, segítsen már valaki”... — hallhatjuk nemegyszer utcán, kinn a sza­badban, és sajnos legtöbbször nem tudtunk segíteni a baj­bajutotton, amíg a mentő megérkezik, beletelik eáy kis idő. Van, amikor későn ér oda a szakember is. — Hogy miért jelentkeztém erre a tanfolyamra? — kér­dezett vissza Bukszár József- né. a miskolci mentőállomá­son, amikor a kiszállás után kis pihenőt engedélyezett magának. — Amióta vöröske­resztes vagyok, és kapcsola­tom van az elsősegélynyúj­tással, bizonyos szempontból nyugodtabb vagyok. Igen, nyugodtabb, mert tudok segí­teni, és nagyon kevés az a négy perc, amikor a klinikai halálból életre lehet kelteni a rászorulót. Néha csak azt hallja az ember, gyors segít­séget kémek, és aki tehetet­len ilyenkor, lelkileg is na­gyon rosszul érzi magát. A munkahelyem a DIGÉP-ben van, az üzemekben tudjuk, mekkora segítség az előfor­duló balesetek gyors és szak­szerű ellátása. Kovács Lászlóné is egy / «aentős kiszállásról érkezett a pihenőszobába. — Sokat segí­tenek a mentőállomás dolgo­zói, a 14 órás elméleti oktatás után 16 órás gyakorlatot vég­zünk itt, azaz különféle ese­teknél. Azután vizsgázunk. A megyei Vöröskereszt 14 középfokú elsősegélynyújtó tanfolyamosl képez ki egy hó­nap alatt. Űjíajta vállalkozás a képzésben. Akik sikeresen elvégzik a tanfolyamot, saját üzemükben, intézményükben, járásuk területén alapfokú elsősegélynyújtó tanfolyamot oktathatnak. A tanfolyamok oktatását korábban felkért körzeti és üzemorvosok látták el, segítettek a mentőtisztek is; munkájukat nem volt könnyű — saját elfoglaltsá­guk miatt — a tanfolyamok idejére koordinálni. A Vörös- kereszt középfokú végzettsé­get szerzett aktivistáinak munkájával könnyebb lesz az alapfokú képzést elvégezni. A megyében idén szervez­ték meg először ezt a képzést, a jelentkezők a DIGÉP-ből, az LKM-ből, a Hollóházi Por­celángyárból, a Szikszói Álla­mi Gazdaságból, valamint in­tézményekből érkeztek. «—ke — Még borongós időben, esőfelhők aloft is szép látvány Rátka felől nézve a tállyai látkép. Sajnos, „sebhelyekkel" borított a táj, a hát­térben, az egykor világhírű hegyaljai borokat termő hegyeket rész­ben „megeszik" a kőbányák, másrészt meddőhányókkal éktelenitik a domboldalakat, Fojtán László felvétele Hogy került ide, ki építette? Senki nem tud biztosat. Hiva­talos leírásról — amelyben szerepelne — nem tudunk. Csoda hát, hogy a mendemondákra vagyunk hagyatkozva? Az viszont akad szép számmal, fis ez nem meglepő, a titok meg­mozgatja az emberek fantá­ziáját. Meg kell hagyni, furcsa egy emlékmű. Mi is sokáig bámuljuk a megszürkült, itt-ott már porladó, mohával benőtt köveket. Mindezt csendben tesszük, mert az emlékmű is néma. Titkát nem árulja el, sőt, a szem­nek adott látványa még in­kább összezavarja a kiala­kult feltételezéseket. A négy tartóoszlop görög templo­mok fenségét, ragyogását idézi, ugyanakkor alatta a kőkoporsó maga a temető, a döbbenet; Memento móri — az oldalt olvasható írás még érthető jelet továbbít, de a koporsó felett, a főhomlok­zaton mi az a jel? Számok lennének, vagy betűk? Nem tudjuk, nem értjük. Pedig a rejtélyhez leginkább azok vihetnének közelebb. Mert mindezek felett a falusi te­metők jeltelen obeliszkje mindennél némább. Egysze­rű, rusztikus, s talán ezért mintha az örök emlékmű lenne. Jele életnek, halál­nak, örömnek, bánatnak, eszmének, hitnek? Tartóoszlopok, kőkoporsó, obeliszk .. . mindezek együtt ott állnak a sályi Eötvös- kastély keltjében. Tölgyek alatt, csendben, elbújva vi­lág zajától, szemétől. Mikor került ide. ki épí­tette? A Csíkvári Antal szerkesztette Borsod vár­megye monográfiájában ez áll: .. a (sályi) kastély ne­vezetes a parkjában levő, 1814. évből származó rejté­lyes síremlékéről. Keleti, a halálra vonatkozó feliratát eddig nem sikerült megfej­teni.” Barsi Ernő, Sály történe­tének legavatottabb tudója beszélgetésünk "során utal, apjának, Barsi Lajosnak, az 1930-as években keltezett feljegyzéseire. Ezekben az írásokban szerepel, hogy az emlékmű mögött álló jég­vermet régen barlangház­nak nevezték, s mulatóhe­lyül szolgain Tartja magát egy történet, miszerint az illeni vad, bűnös tivornyák­tól megundorodó egyik Eöt­vös ős, életmódváltoztatásá­ra, mintegy vezeklésül emel­te az emlékeztetőt, még Na­póleon korában. Barsi Ernő: — Beszélték azt is, hogy idős Eötvös Ig­nác halva született első gyermeke emlékére állíttat­ta. Ami azt illeti, az embe­rek fantáziáját igencsak iz­gatta az esetleges kincs re­ménye. 1919-ben aztán ki is bontották a koporsói, de se kincset, se csontmaradvá- nyokat nem talállak... A következő történet még érdekesebb. Állítólag az emlékmű helyen azelőtt há­rom akácfa állott. Alattuk gyakran írogatott a nagy író, politikus báró Eötvös József. Egy alkalommal hir­telen vihar zavarta meg a fák alatt elmélkedő írót, aki gyorsan összeszedve fel­jegyzéseit, sietett be a vé­delmet nyújtó kastélyba. S alig telt el néhány másod­perc, hogy eltávozott az akácfák alól, a villáin bele- csapott az egyik fába. A nagy írónak — hála gyorsa- ságának, vagy a szerencsé­nek — nem esett baja. Vi­szont az eset emlékére ezt az emlékművet emeltette. Memento móri! Emlékezz a halálra! • Így volt-e vagy sem? Nem tudjuk. Az íróról szóló élet­rajzok az esetről — ha egy­általán megtörtént!? — hallgatnak, miként „hallgat” titkait magába zárva a sír­emlék is, amelyről egyesek újabban azt állítják, nem is síremlék, hanem szabadkő­műves-emlékmű. Persze — ha ez utóbbi lenne is az igazság, a való — így önma­gában a kijelentés — tény, indok nélkül — nem győzi meg az embert. Nem csoda, hogy a kérdés — és legyen szó akár síremlékről, akár szabadkőműves-szimbólum­ról, akár egy megmenekü­lés jelképéről, akár másról — mindmáig fennáll: ki vagy kik, mikor és főleg mi­ért építették? Mit akartak üzenni vele a következő ge­nerációknak ? Hajún Imre Fotó: Laczó József--------------­----------------------------------------------------­A titokzatos emlékmű i Filmmúzeumi hetek Június 28-tól szeptember 17-ig rendezi meg a megyei moziüzemi vállalat a filmmú- zeurni hetek bemutatósoroza­tál. Az idei vetítéseken nyolc filmet 150 előadáson láthat majd a mozilátogató közön­ség: a Tóparti látomás címe magyar; a Moderato canla bile című francia; a Napfivéi Holdnővér című olasz; a Gyil­kosság a hajón című angol; az Auandar Anapu című mexi­kói; a üekameron cimú olasz; a Nosferatu, a vámpír című NSZK és a Canterbury mesék című olasz filmet. Miskolcon a Petőfi, a Kos­suth. a Béke filmszínházban, a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban és a Tokaj ven- Jéglátóházban mutatják a filmmúzeumi hetek program­ját, vidéken a következő he­lyeken lesznek vetítésélv: "le- zőkövesd, Kazincbarcika, Le­nin város. A vetítések pontos idejéről plakátok tájékoztat­ják az érdeklődőket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents