Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-23 / 145. szám

1982. június 23., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Kirasépszolgálat SZABAD SZOMBAT AZ OTP-NÉL A heti szabad szombatokra való áttéréssel egy időben az Országos Takarékpénztárnál is igyekeztek úgy megszer­vezni a munkát, hogy a pénz­intézet által nyújtott szolgál­tatásoknál ne legyen semmi­féle fennakadás. Éppen ezért 1982. január 2-től Özdon, Edelényben, Encsen, Mező­kövesden, Sátoraljaújhelyen, Szerencsen és Leninvúrosban a körzeti fiókok ügyeleti szol­gálatot tartottak. Miskolcon ezt a feladatot a Győri kapui fiók látta el. Miután a sza­bad szombatokon az említett helyeken az ügyfélforgalom a minimálisra csökkent, az OTP a helyi párt-, állami, társadalmi és tömegszerveze­tekkel egyetértésben, arra az elhatározásra jutott, hogy 1982. július 3-al kezdődően megszünteti a szabad szom­batokon való ügyeleti szolgá­latot. Kivétel ez alól Miskolc, ahol a Győri kapui fiók to­vábbra is az ügyfelek ren­delkezésére áll. Mint azt Já- vorlcuti Andor, az OTP me­gyei igazgatóhelyettese el­mondta: amennyiben van rá megalapozott igény, hogy a hét valamelyik napján meg­hosszabbított pénztárszolgá­latot tartsanak valamelyik körzeti fióknál, azt készség­gel teljesítik. Erre az eddigi tapasztalatok szerint a leg­alkalmasabb a hét közepe, csütörtök. Az OTP kéri ügy­feleit, hogy ügyeinek intézé­sét a kialakult ügyfélszolgá­lati rendnek megfelelően in­tézze. UTAZÁSI ^ TUDNIVALÓK Változott a Csehszlovákiá­ba utazó egyéni turisták va­lutaellátása. Az érvényes úti- okmányokon kívül a magyar- országi valutakiváltó-helyen előzetesen meghatározott ösz- szegű koronát kell vásárolni. Az előírt legkisebb összeg személyenként ~r. utazás el­ső napjára 150 .corona, min­den további napra 90 koro­na. A 10 és 15 év közötti gyermekeknek az említett összegek felével kell rendel­kezniük. míg a 10 év alatti­ak ' részére nem kötelező ko­ronát vásárolni. Az előírt pénzmennyiség meglétét a hivatalos valutakiviteli en­gedély alapján, a határon el­lenőrzik. Ez az intézkedés nem vo­natkozik a szolgálati célból utazókra, az utazási irodák által szervezett társasutazá­sok résztvevőire, a rendkívü­li okok miatt utazókra, a de­vizamentes csere keretében utazókra — ha ezt igazolják —, a harmadik országban la­kó magyar és csehszlovák ál- lamoolgárokra, azokra, akik autóbusszal, repülővel, vas­úton vagy hajóval Csehszlo­vákián átutaznak, valamint a vishntjSrforgalomban hasz­nálatos útiokmánnyal rendel­kezőkre. Akik személygépkocsival vagy motorkerékpárral utaz­nak Csehszlovákián át pél­dául az NDK-ba. azoknak minden Csehszlovákiába tör­ténő belépéskor minimálisan 180 koronával kell rendel­kezniük. Egyébként legfeljebb 50 fo­rintos címletekben 200 forin­tot vihetnek magukkal a ki­utazók, de ebből az összeg­ből Csehszlovákiában legfel­jebb 170 forintot válthatnak át koronára. NAPÓRA A KERTBEN A közeli napokban megje­lenő nyári kertbarát maga­zin sok mindenben segít. Megtanít például az öntözés, a tápoldatozás fortélyaira, a feketefóliás talajtakarás és az önműködő öntözőtömlők használatának előnyeire. A szemzés sem ördöngösség, ha a kertbarátok figyelemmel elolvassák a rajzokkal jól il­lusztrált részletes leírást. Sőt. többféle gyümölcsöt termő fácskát is kialakíthatnak, hi­szen egy birsalany különböző ágaira alma. körte, naspolya is szemezhető. A magazin segítségével az olvasók ellátogathatnak a vi­lághírű skóciai kastélyker­tekbe és a, szentendrei nosz­talgia kávéház udvarára. Vá­laszt kapnak arra is, milyen kertépítészeti módszerekkel alakítható ki szubmediterrán kert Magyarországon, ,s ho­gyan lehet napórát szerkesz­teni és építeni a kertben. A vadgyümölcsökből nyert étel­különlegességek, valamint a piros gyümölcsborok készíté­sének leírása is sok érdekes­séget tartalmaz. A kertbará­tok nyári magazinját 25 fo­rintos áron kínálják a hír­lapárusok. ‘ Még csak tíz nap telt el ki­nevezése óta, amikor leülünk beszélgetni Miskolc város Ta­nácsa Végrehajtó Bizottságá­nak új titkárával, Veresné dr. 'Jakab Zsuzsannával. — Berendezkedett, már? — Ha arra gondol, hogy át­rendeztem-e a hivatali he­lyiséget, akkor nem. Az el­múlt, szápiomra rövidnek tű­nő napokban, afféle olvasgató életmódot folytattam. Mar több mint 13 éve dolgozom tanácsi apparátusban, de eb­ben a beosztásban mégis na­gyon sok ismeretlen feladat­tal, tennivalóval találkoztam. Igyekeztem tehát minden ügy­iratot, aktái tüzetesen átnéz­ni, ‘ártalmukat megismerni. Természetesen megismerked­tem kollegáimmal, beosztot­taim mai, akiktől segítséget várok, elsősorban a gyakor­lati munkában. Ezenkívül az •llelt tíz nap alatt tartottunk már egy végrehajtó bizottsá­gi ülést, és egy fogadóórát. — Hányán keresték meg? — Naiv voltam, mert azt hittem: az ismeretlen vb-tit- kárhoz senki sem fog eljönni. Tévedtem. A fogadóórára tí­zen jöttek el. mint később megtudtam, ennyi az átlagos szám. — Hogyan határozná meg olvasóink számára a vb-titká- rolc feladatát? — A végrehajtó bizottság titkára a törvényesség, annak betartásának őre a tanácso­kon. Ez a legfontosabb fel­adata. de természetesen nem­csak ennyiből áll a munkánk. Biztosítanunk kell a testüle­ti tevékenység tervszerűségét, ügyelnünk kel] a tanácsülé­sek a vb-ülések előkészítésé­re. összehangoljuk a hatósá­gi munkát, ellenőrizzük a határozatok betartását elbí­ráljuk a szakigazgatási’szerve­i Erek a gyerekek az „Észak Hajnala" kolhoz óvodájába járnak. Jellemző a vidék éghajlatára, hogy ilyen melegen kell öltözniük, ami- 1 kor sétára viszik őket az óvó nénik. (Bal oldali kép.) Rénszarvasnyáj a tundrán. (Jobb oldali kép.) A Szovjetunió észak- # európai területén, a Nyenyec nemzetiségi körzetben van az „Észak Hajnala” rénszarvastenyész­tő kolhoz, amelynek állat- állománya meghaladja a 17 ezret. A körzet egyik legjobb gazdaságának vagyonát a rénszarvasok képezik. Éven­te mintegy 14 ezer tonna íz­letes, magas tápértékü húst szállítanak a kereskedelem­Rénszarvastenyésztők északon nek. A kolhoztagok nagy összegeket kapnak a szőr­mék leadásakor. A termé­kek értékesítése évente több mint félmillió rubelt jöve­delmez a gazdaságnak. A hajdan sátrakban élő, vándorló életmódot folytató rénszarvastenyészlők csa­ládjai ma kényelmes, szép faházakban laknak. Az álla­tokat a pásztorok csoportjai felváltva legeltetik. A X. ötéves tervben más­fél millió rubelt fordítottak a gazdaság fejlesztésére. A közlekedésre és az áruk szállítására repülőgépeket. helikopteleket, terepjárókat és motoros sarkvidéki szá­nokat használnak. Abban a községben, ahol a rénszarvastenyésztők él­nek, bentlakásos iskolát, óvodát, bölcsődét, rendelő- intézetet és szolgáltatóházat nyitottak Mil imiI a paraplus? MI TÖRTÉNIK A MEGMtJVÉLETLEN FÖLDDEL? A tanácskozás második napján flz elnéptelenedés ólai, a tennivalók — kérdezi Farkas Bálint mis­kolci olvasónk, mert a szom­széd több éve gyomos telke veszélyezteti őket is. A mezőgazdasági rendelte­tésű földek védelméről szóló jogszabályok szerint a mező- gazdasági rendeltetésű földe­ket a művelési águknak meg­felelő mezőgazdasági terme­léssel 'kell hasznosítani, és a termőképességüket fenn kell tartani. A földtörvény előírja, hogy a földhasználók a tulajdonuk­ban, kezelésükben, használa­tukban levő mezőgazdasági rendeltetésű földeken kötele­sek rendeltetésszerű mezőgaz­dasági termelést folytatni. A nagyüzemek a meg nem mű­velt földjeik után térítést kö­telesek fizetni, a magánsze­mélyek tulajdonában levő, fel­szólítás ellenére felróható ok­ból műveletlenül hagyott mezőgazdasági rendeltetésű földeket kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni. A mezőgazdasági rendelte­tésű földek művelési teljesí­tését rendszeresen ellenőrizni kell. Ezt az ellenőrzést a já­rási földhivatal és a községi tanács vb szakigazgatási szer­ve köteles ellátni. Az ellen­őrzést olyan időpontban kell megtartani, amikor az elmu­lasztott időszerű mezőgazda- sági munkák pótlásáról még gondoskodni lehet. Azokat a földhasználókat, akik a mű­velési kötelezettségüknek időben nem tettelv eleget, leg­alább 30 napos határidő meg­jelölésével fel kell szólítani a munkák elvégzésére. Dr. Sass Tibor Tegnap Aggteleken befeje­ződött az aprófalvas települé­sek helyzetéről tartott orszá­gos szintű tanácskozás, ame­lyet a Hazafias Népfront Or­szágos Elnöksége a HNF me­gyei szervezetével közösen rendezett meg. Amint azt keddi lapszámunkban már megírtuk, a Cseppkő-szálló­ban együttes ülést tartott a HNF ÓT Területfejlesztési, valamint Város- és Község­gazdálkodási Albizottsága, s a meghívott vendégek között voltak a megyei tanács és megyénk járási hivatalainak képviselői. A részvevők a kedd délelőtti előadások után, mintegy azok „illusztrációja­ként” megtekintették az agg­teleki karsztvidék három, jel­legzetesen kis települését, Tornakápolnát, Tonnahara­konyt, Teresztenyét. A fal­vakban a helyi tanácsok és népfront aktivistái számoltak be a települések múltjáról, a jelenlegi helyzetről, s mind­arról, amit az utóbbi évek­ben lehetséges volt tenni e kistelepülések lakóiért, az el­vándorlás megakadályozásá­ért. A tegnap délelőtti tanács­kozáson az előzetesen kiadott programnak megfelelően előbb Szántó Gergely, a Pénzügyminisztérium főtaná­csosa, és dr. Beluszky Pál, az Államigazgatási Szervezési Intézet tudományos főmun­katársa tartott referátumot, majd vita következett a té­mát érintő legfontosabb kér­désekről. Szántó Gergely egyebek között elmondotta; a kiste­lepülések elnéptelenedése részben objektív okokra is visszavezethető. A mezőgaz­daság átszervezése, a kon­centrált ipari központok ki­alakulása nemcsak korábban, hanem még napjainkban is elősegíti az elvándorlást. Ezenkívül szubjektív hibák is közrejátszottak bizonyos te­rületek elnéptelenedésében. Ilyen volt a ma már hibás­nak bizonyult településfej­lesztési koncepció, amelynek eredményeként néhány me­gyeszékhely és környékének lakossága egészségtelenül fel­duzzadt, az aprófalvak fej­lesztésére pedig csak aiig- alig jutott pénz., Beluszky Pál referátumá­ban kiemelte, hogy az apró­falvak, kistelepülések gond­jai az ország különböző te­rületein majdnem egyfor­mák. de megoldásukban nem lehet mindenütt egyazon mintát követni. Minden Kis­község esetében egyedi, spe­ciális tennivalók kidolgozá­sára van szükség a még na­gyobb bajok megelőzésére. A referátumokat a részt­vevők élénk vitája követte. Szó volt — többek között — a kistelepülések kereskedel­mi ellátásának megszervezé­séről a közlekedés gyorsítá­sának lehetőségeiről, az üdü­lőfaluk kialakulásának, ki­építésének jogi szabályozásá­ról. az érzelmi és racionális tényezőkről az aprófalvak gondjainak megoldásában. A kétnapos program Inzsil Ottó. a HNF OT osztál'’ve­zetőjének zárszavával feje­ződött be. U. J. zetek másodfokú határozatai ellen benyújtott kérelmeket, döntünk szabálysértések mi­att kiszabott pénzbírság eset­leges, méltányos okból való elengedéséről. A végrehajtó bizottság titkára és munkatár­sai tartják a kapcsolatot a Hazafias Népfront különböző bizottságaival, együttműkö­dünk velük a tanácsi válasz­cipője”. Kérdés nélkül is megmondom: a lakásproblé­ma hosszú ideig a legkínzóbb gondunk lesz. A másik már közvetettebb kapocs, pedig a különböző kérelmek elbírálá­sa, ami ugyancsak az „élet sűrűjét jelenti majd, hi­szen egy-egy döntés meg­hozatalához ismernem kell a mindennapi, kemény való­A (örvényesség ere fások előkészítésében, lebo­nyolításában. Ugyancsak mi töltjük be az „összekötő vo­nal” szerepét a tanács és a járásbíróság, az ügyészség között, és „forró drót” köt ösz- sze bennünket a népi ellen­őrökkel, többek között segít­séget nyújtunk a népi ellen­őrzési bizottságoknak a köz­érdekű panaszok kivizsgálá­sában, orvoslásában. , — Tehát jogi szakemberek­re van szükség, akik jól el­igazodnak a rendeletek, ha­tározatok dzsungeljében. Sok a papírmunka, a kötött hiva­tali tennivaló. Hogyan kerül­het közvetlen kapcsolatba mégis a város lakosaival? — A fogadóórát már emlí­tettem. Ott, úgy érzem, va­lóban közvetlen kapcsolatba kerülhetek a miskolciakkal, ott tudhatom meg, hogy hol szorít a legjobban a „város ságot. Szabálysértési ügyek­ben például — méltá­nyosságból — elengedhetem a bírságot, ám ehhez ismernem kell a kérelmező emberi, csa­ládi körülményeit. Egyébként pedig én is ebben a városban élek. egy ú.i lakótelepen. Így környezetem „jelzéseit” azon­nal hasznosíthatom. Valóban sok a papírmunka, de a pa­pírok einberi sorsokat „tar­talmaznak” — ebben a mun­kakörben megbocsáthatatlan a közömbösség és a tehetet­lenség is. — Harminchat évesen lett egy kétszázezres város taná­csának végrehajtó bizottsági titkára. Szép pálya, úgy is mondhatnánk, gyors kar­rier .. i — Karriernek akkor lehet­ne nevbzni, ha mindenképpen erre a beosztásra törekedtem volna. De nekem ez eszembe sem jutott. Tizenhárom év alatt több helyen dolgoztam. Igyekeztem mindenhol a le­hető legjobban elvégezni a munkámat. Voltam gyám­ügyes, majd igazgatási osz­tályvezető, ahol mindennap a legkülönbözőbb típusú, vér­mérsékletű emberekkel talál kozhattam. Ha eljöttele hoz zám, akár muszájból, akár panaszt tenni, mindig arra gondoltam: amit csak lehet, intézzünk el a számára. Sze­rettem az ügyfelekkel foglal­kozni, és ha nem sikerült va­lami, akkor leeaíább „szépen beszéltem” velük, megnyug­tattam őket. ne menjenek ke- serű szájízzel el a tanács épü­letéből. Nos, talán észrevet­ték, s értékelték ezt a vezető­im is. így kerülhetett szóba a nevem. — Előző kérdésemben ko­rát említettem. Nem az ud­variatlanság mondatja velem, de tény, hogy ebbe a funkció­ba eddig többnyire férfiakat neveztek ki. Hogyan fogadták új munkatársai? — Mindenki gratulált, si­keres munkát kívánt. Tudom, többen vannak, akik „druk­kolnak’;. nekem, de biztosan lesznek olyanok, akik árgus szemekkel figyelik majd te­vékenységemet- Én nemcsak nekik, de a város lakosainak is minél hamarább szeretnék bizonyítani, hiszen Miskolc fejlődése az itt lakók jó köz­érzete, mindannyiunk közös f'eye... Udvardy József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents