Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-16 / 139. szám

n VILÁG PROLETÁRJAI. EGYES0UETE5C1 EsuK-nnruusziui AZ MSZMP BORSOD-ABAŰJ-ZEMPLfiN mfgyei bizottságának lapja XXXVIII. évfolyam, 139. szám Ars: 1.49 FI Szerda, 1982. juntos 11 H Szevfetüirió kitelezeüségváSEalása: mi alkalmaz elsekéet atomfegyvert Brezsnyev üzenete az ENSZ-közgyülés leszerelési ülésszakához ’ „MegáTíftani az egyre pusz- títóbb fegyverfajták gyártá­sának véget nem érő foko­zását, áttörést érni el a nemzetközi viszonyok javu­lása felé, megakadályozni a nukleáris katasztrófát” — ebben jelölte meg Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke az emberiség leg­sürgetőbb gondját napjaink­ban. Brezsnyev bejelentette: a Szovjetunió ünnepélyes kötelezettséget vállal arra, hogy nem alkalmaz elsőként atomfegyvert. Brezsnyevnek az ENSZ- közgyűlés második rendkí­vüli leszerelési ülésszakához intézett üzenetét kedden dél­előtt New Yorkban Andrej Gromiko külügyminiszter is­mertette. Brezsnyev az üze­netben ünnepélyes bejelen­tést tett: „A Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövet­sége kötelezettséget vállal arra, hogy nem alkalmaz el­sőként nukleáris fegyvert”. A' kötelezettségvállalás az ENSZ-közgyűlés szónoki emelvényéről történt meghir­detését követően azonnal hatályba lépett. A szovjet államfő hangsú­lyozta : eri-e a lépésre a Szovjetunió olyan pillanat­ban szánta el magát, ami­kor a NATO nukleáris ha­talmai, köztük az Egyesült Államok nem is titkolják: az ő katonai doktrínájuk nem­csak hogy nem zárja ki az atomfegyverek elsőként való bevetését, hanem lényegi­leg éppen erre a veszélyes feltételezésre épül. „E döntés meghozatalánál a Szovjetunió abból a vitat­hatatlan és a jelenlegi nem­zetközi helyzetben meghatá­rozó tényből indul ki, hogy a nukleáris háború, ha .egy­szer elkezdődik, az egész emberi civilizáció megsem­misítését, s lehetséges, hogy az egész emberi élet meg­szűnését jelentené a Föl­dön.” Ilyen körülmények kö­zött a béke sorsa felett fe­lelősséget érző politikai ve­zetőknek kötelessége min­dent megtenni annak érde­kében, hogy a nukleáris fegyverek sohase kerülhesse­nek bevetésre. „A világ népei joggal vár­ják el, hogy a Szovjetunió döntését válaszlépések köve­tik más nukleáris hatalmak részéről” — szögezte le üze­netében az SZKP KB főtit­kára. Hozzáfűzte: a Szovjet­unió továbbra is annak fi­gyelembe vételével alakítja politikáját, hogy milyen ma­gatartást tanúsítanak a töb­bi nukleáris hatalmak, hall- gatnak-e a józan ész szavára és követik-e a jó példát, vagy tovább sodorják a világot le­felé a lejtőn, az atomháború szakadéka felé? A szovjet kezdeményezés, hangsúlyozza Brezsnyev, egy­ben a bizalom szintjének nö­velését is szolgálja az álla­mok közötti kapcsolatokban s ez különösen fontos a jelen időszakban, amikor ez a bi­zalom alaposan megrendült a Szovjetunió feletti katonai fölény elérését és az enyhülé­si korszak eredményeinek megsemmisítését célzó törek­vések miatt. , Üzenetének második részé­ben Leonyid Brezsnyev kije­lenti: az atomfegyverek köl­csönös befagyasztása a jelen­legi szinten, mint e fegyve­rek csökkentésének, végül tel­jes megsemmisítésének első lépése olyan elgondolás, amely közel áll a szovjet ál­lásponthoz. A Szovjetunió tett is konkrét javaslatokat, amelyek célja a mennyiségi és minőségi nukleáris fegy­verkezési hajsza megállítása. Végül Leonyid Brezsnyev üzenete felhívja a rendkívüli ülésszak figyelmét a tömeg- pusztító fegyverek más típu­sainak gyártásából és felhal­mozásából származó veszé­lyekre, különös tekintettel a vegyi fegyverekre. „Mindent meg kell tenni annak érde­kében, hogy a vegyi fegyve­reknek nyoma se maradjon a Földön. A Szovjetunió en­nek meggyőződéses híve. Ké­szek vagyunk haladéktalanul magállapodni a vegyi fegyve­rek teljes betiltásáról és a meglévő készletek megsem­misítéséről.” A szovjet államfő végezetül kifejezi meggyőződését, hogy az ENSZ-közgyűlés rendkívü­li leszerelési ülésszaka haté­kony ösztönzést ad a fegy­verkezési hajsza megállításá­hoz, a reális leszereléshez vezető gyakorlati lépésekhez. Gromiko beszéde az ENSZ-ben r Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter Leonyid Brezsnyev üzenetének felol­vasása után egyórás beszéd­ben fordult az ENSZ-közgyű- lés második rendkívüli lesze­relési ülésszakához, s ebben részletesen kifejtette a Szov­jetunió álláspontját a lesze­relés és a nukleáris háború elleni harc kérdéseiről, vala­mint á nemzetközi helyzet néhány időszerű problémájá­ról. A szovjet külügyminiszter rámutatott: a leszerelés bo­nyolult feladatai nem oldha­tók meg egyszerre, de töre­kedni kell a megoldásra. A Szovjetunió azért lépett és lép fel, hogy a fegyverkezési hajsza megfékezése, a lesze­relés, gyakorlati módon, ál­lamközi megállapodásokkal legyen elérhető. Ebben van Leonyid Brezsnyev üzeneté­nek lényege. A továbbiakban a szovjet külügyminiszter rámutatott: az utóbbi időben széles kör­ben terjesztik, hogy a Szov­jetunió kezében olyan fegy­verek vannak, amelyek „a legnagyobb mértékben desta­bilizáló tényezőt jelentenek”. Ennek az eljárásnak az a lé­nyege, hogy a hadászati nuk­leáris fegyverzet egészéből egy fegyverfajtát emelnek ki: a szárazföldi telepítésű inter­kontinentális ballisztikus ra­kétákat, azután kijelentik: mindenekelőtt ezeket kell csökkentenie a Szovjetunió­nak. A hadászati eszközök ama fajtájának csökkentését (Folytatás a 2. oldalon) Ta ka r m ány-beta ka ritá s Most mór jó ideje, a megye minden pontján a képen látható betakarító gépekkel, vagy ko­szás emberekkel találkozunk. Tart - és ez az egész nyárra érvényes - a takarmánybetakari- tás. Képünk a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz egyik táblájában készült, ahol az NDK gyárt­mányú betakaritógép a borsós takarmánykeveréket vágta, aprította. A tápanyagokban gaz­dag takarmánnyal a gazdaság a jó termelőképességű, tejelő tehénállományának „étrend­jét*' kívánja még változatosabbá tenni. Sok múlik a gabonaforgalom és a termelők jó együttműködésén Aratási előzetes A mezőgazdaság közeledő nagy munkája, az aratás si­kerének, szem veszteség nél­küli, gyors lebonyolításának egyik igen fontos előfeltéte­le a jól szervezett, zökkenő- mentes gabonafelvásárlás. Hosszú évek gyakorlata bi­zonyítja megyénkben, hogy ez az előfeltétel csakis a ter­melő üzemek és a gabona- forgalom jó együttműködé­sével, egymás érdekeit köl­csönösen figyelembe vevő, a pillanatnyi nehézségeket i* megértő, szoros partneri kap­csolatával teremthető meg. Ezt a célt szolgálta az »teg­nap, Miskolcon, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál tartott tanácsko­zás is, amelyen a megye mezőgazdasági termelő üze­meinek vezetőit tájékoztat­ták a gabonafelvásárlás vár­ható „menetrendjéről”, a minősítésekről, s megbeszél­ték a közös tennivalókat. A gabonaforgalom aratási felkészüléséről Magyart Jó­zsef a vállalat osztályveze­tője tájékoztatott. Elmondta többek között, hogy a ter­méskilátások, a tavalyinál sokkal nagyobb vetésterület és a termelőkkel kötött szer­ződések alapján várhatóan az eddigi esztendőknél jó­val több kalászos termésé­nek, főleg kenyérgabonának a felvásárlására és tárolásá­ra készült fel a vállalat. Bár némileg javult a tároló ka­pacitás, és a megyében 13 300 tonnányi ideiglenes tárolóteret is kialakítanak, rendkívül nagy szüksége van a gabonaforgalomnak arra, bogy a termelő üzemek mi­nél több bértárolást vállal­janak. A népgazdasági ér­dek is azt kívánja, hogy megyénk gazdaságai mintegy 50—55 ezer tonna gabona bértárolására kössenek szer­ződést. A megtermelt érté­kelt veszteségmentes meg­óvása, tárolása érdekében különösen az encsi, a mis­kolci és a szerencsi járások­ban van nagy szüksége erre a segítségre a gabonaforga­lomnak.' Megyeszerte már az elkö­vetkező napokban megkötik a termelő üzemekkel a bér- tárolási szerződéseket és minden részletre kiterjedő, úgynevezett bonyolítási meg­állapodásokban rögzfak * felvásárlás menetrendjét Az aratás idején a megye 35 te­lepülésén, 53 magtárban, il­letve malomban, több mint 90 átvevő vonalon, nemcsak nyújtott műszakban, hanem, ha az aratás üteme úgy kí­vánja éjjel-nappal, és ter­mészetesen szombaton és va­sárnap is fogadja a vállalat a gabonát Esetleges rendkí­vüli időjárási körülményekre felkészülve, a nagyobb tele­peken mintegy 25 „tartalék” átvevő vonalat is ki tudnak alakítani. A minősítések rendjéről, a helyes szárítási követelmé­nyekről Csernyi Imréné, a vállalat osztályvezetője adott tájékoztatást. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az előző években a szárítási hibák je­lentősen rontották a kenyér- gabonák beltartalmi értékét. Különösen ügyelni kell arra, hogy 80 foknál magasabb hő­mérséklettel ne szárítsanak, és a mag hőmérséklete le­hetőleg ne haladja meg a 60 fokot. (Folytatás a 2. oldalon) Együttes párt-vb ülés napirenden a Pulnoki Bányaüzem fepesztése Véget ért a Falkland-háború Argentína letette a Letették a fegyvert o Falkland-szigeteken harcoló argentin csapa­tok. Képünkön: Nőtt brit hadügyminiszter a győzelem hírét kom­mentálja. fegyvert Az argentin csapatok fel­tétel nélkül megadták magu­kat a Falkland-szigeteken — jelentette be Londonban a miniszterelnöki hivatal. A falklandi argentin erők pa­rancsnoka a hajnali órákban tette le a fegyvert a brit szárazföldi csapatok parancs­noka előtt. Buenos Airesben Gál ti éri, argentin államfő elnökleté­vel megbeszélést tartott a junta és a vezérkari főnökök egyesitett bizottságának tag­jaiból álló legfelsőbb katonai vezető szerv, a katonai bi­zottság. Az argentin főváros­ba rendelték az összes kato­nai körzet parancsnokát. (Folytatás a 2. oldalon) A kutatások szerint Put­nok térségében legalább 100 millió tonna leművelhető szénvagyon van, ami több mint üti évig biztosít mun­kát a környék lakóinak. A szén kibányászása jelentős beruházást igényel. A nép­gazdaság eddig 600 millió forintot biztosított a putno- ki bánya fejlesztésére, ami természetszerűleg nemcsak a bányaüzem, hanem a község és környékének arculatát is megváltoztat j a. A Putnoki Bányaüzem fej­lesztése nyilvánvalóan hatás­sal lesz az ózdi járásra is. Ezért tartotta szükségesnek az Ózd városi-járási párt­végrehajtóbizottság, hogy a Borsodi Szénbányák párt­végrehajtóbizottságával együt­tes ülésen elemezze a tér­ségben levő bányák helyze­tét és tájékozódjon a ter­melőegységek jövőjéről. A bányavállalat szakemberei­nek tájékoztatójából kide­rült, hogy a térségben üze­melő Farkaslyuki Bánya­üzem visszafejlesztésre ke­rül, ezzel szemben a putno­ki bányászkodás jövője biz­tosított. A három ütemben tervezett fejlesztés első üte­mét már befejezték Putno- kon; a VI. ötéves ten-ben a II. ütem végrehajtására ke­rül sor, s amennyiben anya­gi támogatást kap a Borsodi Szénbányák, úgy a III. ütem megvalósításához is hozzá­kezdhetnek. Ez a Sajóvelezd és Uppony közötti, mintegy 12 négyzetkilométer nagysá­gú terület várhatóan 77 mil­lió tonnás szénvagyonának termelésbe való bekapcsolá­sát jelentené. A két testület tagjai meg­vitatták azokat a feladato­kat, tennivalókat, amelyek a bánya és a térség fejlődésé­ből hárulnak a pártszervekre. Többek között javasolták, hogy a kohászat és a bá­nyászat közösen oldja meg a középszintű szakemberek) képzését. Mivel a fejlesztés során a putnoki bánya vár­hatóan az ország legnagyobb mélyművelésű bányája lesz, létszámgondokkal kell szem­benéznie, s ennek a problé­mának a megoldását a ko­hászatnak is segítenie kell. A termelés és az infrastruk­túra szoros kapcsolata már ma is a figyelem középpont­jába került a járásban. A bányászat fejlődése igényli az ózdi járás és a vállalat pártszerveinek közös fellé­pését a községben és von­záskörzetében jelentkező szo­ciális, kommunális és kultu­rális problémák megoldásá­ban. A két testület elfogadta azt a javaslatot, miszerint a jövőben szélesítik az együtt­működést, s még a VI. öt­éves terv befejezése előtt ismét együttes ülésen vitat­ják meg a legfontosabb ten-

Next

/
Thumbnails
Contents