Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-04 / 102. szám
észak-magyarorszag 4 1982. május 4., kedd A képernyő eiőtt A bűn szinte permanensen jelen van otthonainkban. ,A képernyő behozza. Ha nincs véletlenül krimi, amely eleve a bűnözésre épül, úgy a fiktív bűn helyett — sajnos, igen gyakran — jelentkezik a valódi, a környezetünkben megesett, a társadalmunkat veszélyeztető. Bűnözés, veszélyeztettség a képernyőn mindinkább rendszeres! Az elmúlt A Hét adások egyikén a kisebb-nagyobb bűnözés miatt intézeti nevelésre utalt, gyakorlatilag zárt keretek között „bűnhődő” gyermekekről láttunk elgondolkoztató riportot, s hallottuk, hogy mintegy százezer gyerek él hazánkban a veszélyeztetettség olyan állapotában, amely az aktív bűnözéshez is vezethet. S hogy ez nem pusztán fikció, bizonyíték rá a sajnálatosan sok bűnügyi témájú adás az egyszerű napi híradó-riporttól a Kék fény adásaiig, vagy éppen a büntetőintézeteket bemutató riportokig, nagyobb igényű dokumentumfilmekig. Társadalmi rendünkből adódóan ezeknek az adásoknak nem az elborzaszlás, nem a nézők sokkolása a célja, hanem alapvetően az egészséges társadalom figyelmének felhívása a veszélyhelyzetekre,« a megelőzés; más esetekben, tehát a már zárt büntetőintézetben levő emberek és esetek bemutatásánál a büntetését letöltött emberek és a társadalom újratalálkozásának előkészítése, a visszatérők beilleszkedésének segítése. Ez utóbbi jegyében született az elmúlt héten látott Moldova Agnes és Gém György készítette „Börtönben az uram” című hetvenperces dokumentumfilm, amely ugyan tematikájában és szándékaiban a néző emlékezetébe idézett egy korábbi, négyrészes dokumentum- filmet, úgyanakkor a maga kvalitásaival meg is mutatta miként lehet erről a' témáról okosan, tömören beszélni. A film készítői hagyták érvényesülni a témát, nem akartak mindenáron ők a iegokosabbak lenni. Jelenlétüket alig-alíg érzékeltették, ellenben igen lényegretöröen választották ki a bizonyára többszörös anyagból a legjellemzőbbeket, és adtak olyan képet a mai magyar börtönéletről és az ott élőkről, amilyennel még aligha találkozhatott'a nézők döntő többsége. Nemcsak a „börtönszerelmekről” szóló, a témát ilyen nyilvánosan először taglaló részlete, vagy a börtönorvosi eseték jelentették az érdekességet, hanem a börtönök lakóinak munkás élete, az intézetekben folyó nevelő munka és a nem is kevés könok- ság, már szinte reménytelen társadalomellenesség kendőzetlen bemutatása is. Igen, tudomásul kell vennünk, hogy nem tud a börtön mindenkit átnevelni; van, aki azért várja a szabadulást, hogy bosszút álljon, hogy folytassa amit abbahagyott stb. Ez bizonyára az elenyésző kisebbség, de van, számolni kell vele. Erénye a filmnek, hogy nemcsak a nézőt tekintette értelmes, meghökkentő adalékok befogadására is kész felnőttnek, hanem a börtönök lakóit is emberekként, mindenféle lekezelés nélkül, ahol lehetett, problémáikat megértve kezelte és mutatta be. Meghökkentett, olykor fel is kavart, amit a film érzékeltetett, de kellett ez a film, s igy kellett. Mert akikről szólt, kortársaink, embertársaink, akik hosszabb-rövidebb idő után újra közöttünk lesznek és élnek, ki így. ki úgy. Ezért kellett ezt a filmet elkészíteni és bemutatni. (Legfeljebb nem ilyen késő éjszakai órában.!) * * « A 78-as körzet lakóit felültették a külvárosi utca öreg fáira, a nézők százezreit, vagy talán millióit meg leültették a készülékek elé és felültették azzal, hogy tévéfilmsorozatot ígértek és egy hat folytatásban adagolt, szakadozott szálakkal ösz- szevarrott életkép-sorozat csordogálását adlak. Egy hatrészes filmsorozat azzal végződött, hogy Molnár Dezső, a lakóbizottság elnöknőiének jobb sorsra érdemes férje maga is betörik és szódavíz-hiány ide és oda, maga is felmászik a ház előtti fára, hogy lakótársaival megakadályozza a fasor kivágását. Seregnyi kitűnő színészt válogatott ki Palásthy György rendező, aki remek gyermekfilm leiben — például az Égigérő fű, vagy a Szeleburdi család címűekben — bizonyságát adta: sok melegséggel tudja a kisemberek életének gondjait, örömeit megjeleníteni, ám keveset tudott velük kezdeni, mert Dávid Ilona forgatókönyve nem adott szerepet a színészeknek. Jelzések, figurák maradtak egy nagyon-nagyon didaktikus és ebben a megjelenítésben valószínűtlen, bármikor megszakítható valamiben. Igazi emberi tartalmat talán az a részecske hordozott, amelyben egy fiatal pár a szülők nyakán élt és titokban már autója is volt, a többin túlságosan átsütött a csináltság, kitaláltság. Bizonyára így is igen sokan figyelték érdeklődve fordulatait és talán kíváncsiak, hogyan boldogul egymással a jövőben a kerületi tanács és Molnámé, vajon meddig ülnek a körzet lakói a fákon. Benedek Miklós Mezőkövesdiek Budapesten Mezőkövesd — Budapesten címmel bemutatkozó esten vesznek részt a matyóföldiek május 10-én, hétfőn a fővárosban. A Magyar Néphadsereg Művelődési Házában rendezendő program 17 óra 30 perckor kezdődik, ekkor köszönti Pataki István, Mezőkövesd város Tanácsának elnöke az érdeklődőket, s egyben megnyitja a népművészeti és fotókiállítást. Ennek anyaga nagyobbrészt a Matyóföld népművészeti alkotásait tartalmazza Mezőkövesdről, Tardról, Szentistvánból. A bemutatkozás második részében — ez fél 7 órakor kezdődik — a Matyó Népi Együttes ad másfél órás műsort, amelyben . fellép a világjáró prímás, a mezőkövesdi származású Suha Balogh Kálmán zenekara is. Kodály-műsorok a televízióban Eísi dijat nyert az Egressy Zeneisiels periek; árusa Kodály Zoltán születésének 100. évfordulóján alkotói és emberi nagysága előtti tiszteletadásra készül hazánk és a nagyvilág. Az ünnepi rendezvényekből és a Kodály szellemében történő zenei ismeretterjesztésből kiveszi részét a televízió is. Noha a Kodály-év egyrészt a zéneszerző születésének dátuma — december 16. — köré, másrészt a budapesti művészeti hetek rendezvénye köré csoportosul — s 1983 tavaszáig tart —, az események már ez év tavaszán megkezdődtek. A televízióban az első reprezentatív műsor április 10-én hangzott el; Kodálv Zoltán Budavári Te Deumát közvetítették a budavári koronázó templomból. Televíziónk Kodály-műsorai az 1983 —83-as évben 1300 percnyi időt töltenek meg — ebből 6’00 percben hangversenyközvetítést, 300 percben új felvételt közvetítenek. Műsoraikat azzal a céllal szerkesztették, hogy Kodály zenéje, emberi alakja szélesebb tömegek számára is jobban megközelíthetővé váljon. De ne legyen kampányszerű, tolakodó a műsorok elosztása. Az élő hangverseny-közvetítések szinte az egész Kodály zenekari oeuvret felölelik. Így hallhatjuk a Színházi nyitányt, a Szimfóniát, a Psalmus Hungaricust, a Con- certót. Meghallhatjuk Kodály egyszerű és vegyeskarra írt kórusműveit, dalait, a Mátrái képeket, a Karátli- nótákat, a Lengyel László című játékot, a Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc és Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály, Ady Endre verseire írt dalokat.! Közvetíti a televízió az Éneklő Ifjúság mozgalom ünnepi hangversenyét a Zeneakadémiáról, a Jeunesses Musiea- les világzenekarának dísz- hangversenyét a pécsi székesegyházból, az iskolai és ifjúsági énekkarok hangversenyéit, hármas körkapcsolásban Szegedről, Pécsről és Budapestről. Jelen lehetünk a kamerák segítségével a budapesti zenei hetek megnyitó hangversenyén (szeptember 25-én) az Erkel Színházban, az október 1-1 hangversenyen, amelyet a zene világnapján rendeznek, december 16-án a centenáriumi díszhangversenyen, vagy az 1983. március 19-1 zene- akadémiai koncerten, a tavaszi fesztivál megnyitó hangversenyén. Látványos felújításban szólal meg Kodály két dal játéka, á Székelyibnó (augusztusban) és a Háry János 1965-ben készült filmváltozata (karácsonykor). A Ga- lántai táncok és a Marosszéki táncok koreograíálva kerülnek képernyőre. A Kállai-kettőst a Magyar Állami Népi Együttes előadásában tűzi műsorára a tv. Láthatjuk Kis József dokumentumfilmjét Kodályról, és decemberben mutatják be az Ütőn Kodályhoz című 50 perces dokumentumaimét. Jeles napok címmel kórusnaptárt indít a tv szeptember és június között. Az első mű szeptember 1-én hallható Choros generosa — Régi magyar diákköszöntő 1777. címmel. E sorozatban hangzik el a Liszt Ferenchez írt kórusmfl, a Siratóének, az Adventi ének, az Angyalok és pásztorok, az Oj esztendőt köszöntő, a Talpra magyar, a Jézus és a kufárok, a Fölszállott a páva, a Huszt, a Pünkösdölő. A TV Zenei Klubjában 1982 október, november, decemberében zenei versenyt rendeznek, Kodály életművével és a magyar zenei hagyományokkal kapcsolatban. Az Ifjúsági Főosztály 1983 áprilisában tartja meg zenei vetélkedőjét. Kapcsolódik a tévében a Kodály-évhez és a mai magyar zene propagájásához az MTV 4. karmesterversenye is. „Első díjat nyertünk cum laudéval Neérpeltben, Egres,sy Béni Zeneiskola gyermekkórusa.” Mindössze ennyi volt. amit hétfőn délelőtt szerkesztőségünknek címezve lekopogott a telexgép. Hassett béig ben adták fel az üzenetet. Még az indulás előtt szavát vettük dr. Farbaky Gézánénak, a gyermekkórus vezetőjének, megtalálják útját-módiát annak, hogy sikeres szereplés esetén értesítenek bennünket. „Mi lennénk a legboldogabbak .. ” — hangzott az ígéret... A telexgépről letépett papírlap nagyszerű sikerről tudósít. S bizonyára nemcsak az iskola növendékei, tanárai, a szülők örülnek a sikerről szóló híradásnak, hanem a város is. Sőt a megyében is, sokan. Nagyon sokan segítetReich Károly Kossuth-dí- jas grafikusművész és Asz- szonyi Tamás .szobrászművész egyaránt kötődik Mis- kolchóz. Jóllehet, egyikük sem él városunkban, nem ritka vendégek, nálunk, műveik itt vannak a város kiállításain és egyéni kiállításukkal is idekötötték már magukat, bekapcsolódtak Miskolc képzőművészeti életébe, Réichnek már több kamarakiállítása volt nálunk. Asszony inak is 1979-ben láthattuk válogatott munkáit, s ő mint íj. miskolci fesztiválok nem' egy emlékplakett- jének alkotója is számon tartandó. Most úgy kerülnek egymás mellé, hogy a Képzőművészeti Kiadó mindkettőjükről kötetet jelentetett meg, s azok a napokban kerültek a boltokba. Hazafelé a címe a Reich Károly negyvennégy rajzát tartalmazó, igen szép kiállítású albumnak, amelyet a kiadó a művész hatvanadik születésnapja alkalmából adott közre. Reich Károly tek ugyanis abban, hogy a miskolci gyermekkórus eljuthatott Neerpeltbe, az európai ifjúsági zenei fesztiválra. A város üzemei, intézményei — de néhány borsodi vállalat is — anyagi támogatást nyújtott az Egressy Béni Zeneiskola gyermekkórusának, hogy összejöjjön az utazás költsége. Szép összefogás volt, s ilyenre meglehetősen ritkán adódik példa. A miskolci gyerekek 123 európai és tengerentúli kórus találkozóján érték el a nagyszerű sikert.... Talán azokért is énekelve, akik melléjük álltak. Az előzetes tájékoztatás szerint a mieink május 1- én mutatták be fesztiválprogramjukat. Ma, május 4-én. a késő esti órákban érkeznek haza Miskolcra. munkásságát már szükségtelen külön méltatni. Légiesen, líraían megrajzolt nőalakjai, páros kompozíciói az ifjúság. szépség, életöröm megjelenítői, meg az öregséget. elmúlást jelző öregemberek, állatok egyaránt megtalálhatók e válogatásban, amely bizonyára örömet szerez azoknak, akik szeretik a művész kissé érzelmes, lágy, meditálásra és andalodásra egyaránt alkalmas rajzait. Asszony! Tamásról Wcs- sely Anna írt kismonográfiát és az a kiadó népszerű Mai magyar művészet sorozatának 68. köteteként jelent meg, a sorozat előbbi darabjainál meghonosított szerkesztéssel. Az elsősorban éremművészként ismert fiatal alkotó munkásságát méltatja a kötet nagyszabású tanulmánya, majd huszonegy szövegközti fekete-fehér és tizenhat színes reprodukció, valamint kiállítási jegyzék teszi teljessé a kismonográfiát. <b> Reich Károly, inéi Ksszonyi Tamás Az alumínium borítású, elegáns épületben 170 000 könyv és jegyzet található. A folyóiratolvasó, ahová a világ minden részéről érkezik erdészeti és faipari könyv. Müemiék-kiByvtár SeproB&aa Hazánkban két helyen: Sopronban és Miskolcon található „ műszaki és természettudományos múzeumi könyvtár. Most Sopronban ez a páratlan értékű nemzeti kincs az Erdészeti és Faipari Egyetem modern épületének egyik helyiségében kapott helyet. A műemlék-könyvtár gyűjteménye a XVI. század elejétől napjainkig szemléltetően mutatja a tudós generációk gyűjtő, fenntartó, fejlesztő munkáját. SZÉPÍTSE OTTHONÁT KORSZERŰ LAKÁSTEXTÍLIÁKKAL NAGY VÁLASZTÉK, OLCSÓ ÁRAK! :í i j Két hétig a legszebb lakástextíliákból és méterárukból vásárolhat szaküzleteinkben. Egyes szőnyegekből, függönyökből 20—30 százalékos árengedményt adunk. MATYÓFÖLDI ÁRUHÁZ, MEZŐKÖVESD BÉTEX, BUDAPEST BÉTEX-HETEK A MATYÓÉöLDI ÁRUHÁZBAN ÉS A MÉTERÁRU SZAKUZLETUNKBEN 1982. MÁJUS 4-TÖL 15-IG i
