Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-13 / 110. szám

1982. május 13., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A szigetre halak érkeztek Ketreces haltar fás a keresztúri bányatóban A belül levegővel töltött, kékre és pirosra festett bó­jákat sakktáblaszerűen he­lyezték el a parton, alumí­nium csövekkel összekötő t- ték, s a tutajhoz hasonlító alkotmányt szép lassan víz­re tolták. Hogy miért került két mesterséges sziget a he- jőkeresztúri termelőszövetke­zet bányatavára, azt csak a lekor lehetett sejteni, ami­kor a vázak közé hálók ke- í-ültek. Már csak egy fóliá­val bélelt csúszda kellett ah­hoz, hogy a halászattal el­lentétes módon, a halak nem ki-, hanem a tóba bekerülje­nek. Igaz, szétszéledni bajo­san tudnának, hiszen hálók őrzik azt a szűk területet, ahol pár hónapon keresztül fejlődhetnek. Keserű tapasztalatok A Hej ómen ti Termelőszö­vetkezet az elmúlt évben kezdett kísérletezni a haltar­tás új, intenzív formájával, ügyedül ez a módszer teszi lehetővé a bányatavak, s mély vizű állóvizek hasznosí­tását, mert így a lehalászás nem jelent gondot, hiszen a hálóban őrzött halakat egy­szerűen kiemelik. Kis Tóth László, a gazdaság főagronó- musa: — Hogy finoman fogalmaz­zak, ez a módszer az elmúlt évben nem hozott sikert. An­nál több olyan tapasztalatot, amelyet nem szabad számí­táson kívül hagyni. Ügy tű­nik, a tanulópénz, ameddig megtanuljuk a ketreces hal­tartást, meglehetősen borsos lesz. De nem adjuk fel, to­vább próbálkozunk, mert eb­ben az új módszerben nagy lehetőség van. Szirmai Zoltán, a bánya­üzem vezetője, aki egyben a ketreces haltartásért is fele­lős: — Szivárványos pisztrán­got kezdtünk tenyészteni, és sokáig úgy tűnt, sikerrel. A meleg nyár azonban felborí­totta reményeinket. A tó fel­ső rétege felmelegedett any- nyira, hogy három méteren belül tizenkét fok lett a kü­lönbség, s a pisztráng ezt nem szereti. Mivel ragadozó hal, mohó. Ahogy beszórtuk a táplálékot, rögtön felúszott a mélyből, s a hirtelen hő- mérsékletvállozást nem bír­ta. Sok hal pusztult így el. A szállításnál hasonló ke­serű tapasztalatokat szerez­tek. A halakat egyéb esz­köz híján vödörrel emelték lei a konténerből, s úgy jut­tatták ketrecekbe. A sérülé­sek megelőzésére vezették be idén a csúszdát, s ugyanak­kor a teherautókat is felsze­relték pxigénpalackokkal, mert a pisztráng igényli a friss, levegős vizet. Jóval ke­vesebb is volt az elhullás, de ez nem változtat azon a té­nyen, hogy nyáron a halakat a tó felmelegedése ismét ve­szélyeztetni 'fogja. Keverőlapátok Szirmai Zoltán a fejét ráz­ta: — Már nem. Megrendel­tük, s a közeljövőben meg is érkezik a levegőztető be­rendezés. amely a ketrecek közvetlen környékén képes a víz hőmérsékletéi kiegyenlí­teni. Lényegében két lapát­kerékről van szó. amelyeket elektromos motor hajt. s így állandóan keverni tudja a vi­zet. Kis Tóth László: — A ket­reces haltartás nem olcsó technológia. Maga a sziget, amelyen hal ketrecet helyez­tünk el, 240 ezer forintba ke­rül. ’•’s nálunk már két ilyen van A levegőztető berende­zés sem olcsó, s drága a táp is A Szarvasról hozott piszt- lángtáp egy mázsája kétezer forintba kerül, ami megkér­dőjelezi a hal tartását, még a lehető legjobb szakmai munka mellett is. Csak azért említem mindezeket, mert gazdaságosságilag ez az intenzív technológia ma még kiforratlan. A szövetkezetnek magának, és haltartási társulás gesztor­gazdaságának, a geléji szö­vetkezetnek kell keresni azo­kat a lehetőségeket, ame­lyekkel a költségek csökkent­hetők, de ugyanakkor az ár­bevétel növelhető. Pontyok, nyáron Á háziasszonyok tudják, nyáron mennyire nehéz pon­tyot beszerezni. A szövetke­zetben ezért döntöttek úgy, hogy az egyik szigetük ket­receiben pontyot fognak tar­tani, amelyeket a nyári hó­napokban halásznak le. Szir­mai Zoltán,: — Már meg is kaptuk de­lejről azokat a hetven deka­grammos pontyokat, amelye­ket a ketrecekben hizlalunk tovább. Harminchat mázsát vásároltunk, s számításaink szerint további két tonnával növekedhet a súlyuk. A pisztrángtenyésztést is új alapokra helyezték. Mi­vel a tápot túl drágának ta­lálták, a vágóhidak mellék- termékeit akarják felfőzés, darálás után a halakkal fel­etetni. Az engedélyt megkap­ták; így a költségeket sikerül visszaszorítani. A pisztráng — bár keresett, s jól eladha­tó hal — meglehetősen drá­ga is. A szilvásváradi kelte­(Folytatás az 1. oldalról) A pavilon belsejében a hen­germű, a nemesacél-henger­mű, a csavar- és húzottáru, a kovácsoló és a szerszám- és hiánycikkgyártó gyáregysé­gek termékeit állítják ki. itt szerepelnek majd — többek között — a hengerelt rúd-, kör,- négyzet-, hatszög- és la- posacéiokból összeállított kompozíciók, a húzott, a hán­tolt, csiszolt termékek, az új­donságnak számító, négylap- tövú Geo-csavar, a Volvo mellsőtengelyének alapanya­ga és a precíziós öntvények. Az MTESZ kazincbarcikai intéző bizottsága szervezésé­ben tegnap délelőtt, Kazinc­barcikán, az Egressy Béni Művelődési Központban nyi­tották meg a III. kazincbar­cikai műszaki-gazdasági na­pokat. Anyag- és energiata­karékosság, hulladékhaszno­sítás, munka- és üzemszerve­zés, minőség, • hatékonyság, belső tartalékok feltárása és hasznosítása ... — megannyi aktuális témában kínálnak jobb eligazodást, tájékozódást az érdeklődők számára a rendezvényen elhangzó elő­adások. A képességek és készségek mozgósítását, a fellelhető tartalékok feltárását, vala­mennyiünk javait gyarapító munkálkodásról szólt meg­nyitójában Szénégető Józse1 a Kazincbarcikai városi Párt bizottság titkára, aki a párt bizottság nevében köszöntöt­te a résztvevőket. Szólt ar­ról, hogy a városban levő vállalatok, szövetkezetek, a nehéz gazdasági körülmények ellenére is. eredményesen gazdálkodnak. A legfonto­sabb feladatokban, mint pél­dául az új követelményekhez tőből kétéves korokban vá­sároljuk a kétnyaras ivadé­kokat, kilogrammonként két­száz forintért Ebből a meny- nyiségből .három kilogramm halhúst állíthatunk elő, amelynek ára háromszáz fo­rint. De, ha a takarmány árát. s egyéb költségeket is beleszámoljuk, altkor nincs nyereségünk a pisztrángon. Miért érdemes? Adódik a kérdés: akkor miért érdemes a ketreces hal­tartással foglalkozni? A fő-* agronómus: — Altkora veszteséget az ágazat nem okozhat, hogy a szövetkezet/ gazdálkodásának egészét veszélyeztetné. Ne­künk erre a tartásformára szükségünk van. A bányán­kat üzemeltetjük, amelynek termelése évről évre terüle­tet rabol el a növénytermesz­téstől. Éppen ezért magas földadót kellene fizetnünk. Akitorát, mint amennyi a bánya éves jövedelme. De a bánya jövedelmére szüksé­günk van. És, ha a bánya­tavat hallal hasznosítani tud­juk, úgy, hogy hektáronként két mázsa halat eladunk, ak­kor nem kell az adót befi­zetnünk. Ilyen mennyiségű halat csak intenzív, ketreces termeléssel tudunk előállíta­ni. Ezért ennek az ágazat­nak, még, ha keveset ráfize«- tünlc is, a gazdaságban jö­vője van. És ugyanakkor reményked­hetünk abban, hogy a halel­látás végre javulni fog. — kármán — A szabadtéri kiállítóterüle­ten a csavargyár, a gépgyártó és -szerelő, a kovácsoló, a hen­germű, a nemesacél-henger­mű, a szerszám- és hiánycikk­gyártó és az öntöde gyáregy­ségek termékeit láthatják az érdeklődők. A különféle, nagy­méretű termékkompozíciókat állítják majd ki. A vásár ideje alatt a Lenin Kohászati Művek — a szoká­soknak megfelelően — infor­mációs szolgálatot is működ­tet, ahol az érdeklődők felvi­lágosítást, tájékoztatást kap­nak az üzletkötési lehetősé­gekkel kapcsolatban. való alkalmazkodásban, a hatékony, az energiakímélő gazdálkodásban, a termék- szerkezet korszerűsítésében jelentős előrelépés követke­zett be. A körültekintő, elem­ző munka révén számottevő eredmények születtek az anyag- és energiatakarékos­ságban. Utalt rá. hogy a tu­dományos szervezetek magas szintű szakmai, vezetői po­tenciáljuk révén fontos ré­szei a gazdaságpolitikai, gaz­dasági céljaink megvalósítá­sának. A városi pártbizottság — a gazdaságpolitikai felada­tokra hozott határozataiból következően — figyelemmel kíséri e szervezetek tevékeny­ségét. amelyeknek munkájá­ra a növekvő aktivitás a iellemző. A városban több mint félezer taglétszámmal, hét tudományos egyesület működik az MTESZ városi intéző bizottságának irányí­tásával. Az ipari üzemekben, intézményekben tevékeny­kedő szakemberek munkáját hivatott segíteni ez a ren­dezvény is, amelyen tudo­mányos értékű, a termelés­ben. a mindennapok munká­jában hasznosítható előadá­sok hangzanak el. lazioctafei iQszaki-gazdasági «ápol Készülnek a bányász diszegyenruhák a MÉRUSZ 16. számú részle­gében. Felvételünk előterében Fülöp Ella, mögötte Kucsma lózsefné látható — ök a legjobb dolgozók a varrodában. „Szerencse fel, szerencse le / Hyen a bányász élete.” A Bányászhimnusz akkord­jai betöltik a zsúfolt termet A nők és a férfiak feszes vi- gyázzban állnak, átszellemült arccal hallgatják a. számúlt­ra olyannyira kedves dalla­mokat, raj tűit bányász dísz­egyenruha feszül. Az egyfor­ma fekete öltönyök és kosz­tümök, a sokféle díszítések, a meg-megcsillanó kitünteté­sele látványa felemelő érzés. * / Feljegyzésekből tudjuk: a magyarországi bányászoknak a XIV. századtól van dísz- egyenruhájuk. A viselet Nagybánya bányaváros ci- meres pecsétjében maradt fenn az utókorra. A dísz­egyenruha fehér zubbonyból, vitézkötés es piros nadrágból, zöld sapkából állt, magas­szárú fekete bőrcsizma tarto­zott hozzá. Később, német hatásra, honosodott meg ha­zánkban a ma is használatos egyhangú fekete szín. — A nehézipari miniszter 1978 decemberében adta lei legújabb utasítását a bá­nyász díszegyenruháról — mondja Kaminszky László, a Borsodi Szénbányák Vállalat osztályvezető-helyettese. — A szabályzat intézkedik a bá­nyász díszegyenruha adomá­nyozásáról, viseléséről, vá­sárlásáról, valamint részlete­sen leírja a külalakját, a hozzá szükséges kellékeket. — Vegyüli sorra ezeket a rendelkezéseket. — Valamennyi borsodi bá­nyász jogosult a bányász díszegyenruha viselésére, amennyiben legalább ötéves munkaviszonnyal rendelke­zik. Ebből következik, hogy nyugdíjasok is hordhatják. Jogosultak a viselésére a vájártanulók, a vállalat főis­kolai és egyetemi ösztöndíja­sai, a zenekarok és az ének­karok tagjai, a tűzoltók, a polgári védelem aktivistái. Ezeket a személyeket, kö­zösségeket, szervezeteket már szinte kivétel nélkül ellát­tuk bányász díszegyenruhá- val. A tulajdonos a vállalat vezérigazgatója által aláírt és lebélyegzett igazolvánnyal igazolja, hogy jogosult a díszegyenruha viselésére. Fontos kitétel: a díszegyen- ruha csak miniszteri enge­déllyel vihető ki és viselhe­tő külföldön. — A díszegyenruha vétel­árát, hozzávetőlegesen 2900 forintot, szénbányavállala- tunk tizenkét hónapi kamat­mente részletfizetésre elő­legezi meg a dolgozójának. A szakmunkástanulók, a ze­nekarok és az énekkarok tag­jai ingyen jutottak a dísz­egyenruhához. Vásárláskor legtöbb dolgozónk kedvez­ményt kap; 30 százalék jár például a Vállalat Kiváló Brigádja tagjának és 70 szá­zalék az Állami Díjjal kitün­tetettnek. Attól, aki maga­tartásával rontja a szakma tekintélyét, nem tartja be a szocialista erkölcs szabályait, be kell vonni az igazolványt, s az illetőnek vissza kell fi­zetnie a munkáltatótól öt éven belül kapott mindenne­mű kedvezményt, továbbá a ruha árából fennálló tarto­zást. * A bányász díszegyenruhá­kat a Méretes Ruházati Szö­vetkezet 16. számú részlegé­ben varrják. A mindössze 7 tagú kollektíva vezetője Nagy József: — A kezdet nehéz volt, de most már ( örülünk, hogy minket bízták meg a feladat­tal. Az ebből származó bevé­tel ugyanis döntően hozzá­járult az elmúlt évi kima­gasló termelési eredménye­inkhez, melynek alapján az első helyen végeztünk aszö­vetkezet férfirészlegeinek rangsorában. Eddig több, mint 900 bányász díszegyen­ruhát varrtunk, s csak elvét­ve akadt reklamáció. A mun­kabrigád vezetője Kucsma Józsefné, a helyettese Fülöp Ella. Ök itt a legrégebbi és a legjobb varrónők. — Megkérném, írja le a bányász díszegyenruhát. — A női kosztüm kabátja és a férfiöltöny zakója szinte teljesen megegyezik: egyso­ros gombolásé, kihajtós fa­zonú, a gallért, a zsebeket bársony borítja. A galléron és az ujjak felső részén levő zsinórozott bársony mezőn egy-egy bányászjelvény ta­lálható. Ugyancsak a vállon elkerekített formára szabott, zsinórozott bársony díszpánt- keret látható, alá függőroj­tok vannak befogva. Az uj­jak alján bársony szalagpár, köztük apró aranyozott dísz­gombok. A begomboláshoz három nagyobb aranyozott díszgomb szolgál. A kosz­tüm szoknyája és az öltöny nadrágja nem különösebben érdekes, a varráshoz felhasz­nált alapanyag azonban egye­di. A sapkát nem mi varr­juk, a szabályzat szerint: bársonyból készül, telhajtott oldalszéle zsinórral díszített, bal oldalán bányászjelvény,' az eleje és a háta végén há­rom-három díszgomb kétso­rosán van felvarrva, ezekre átlósan aranyzsinórt fűznek. * Mit jelent a bányász dísz­egyenruha a viselőjének? A kérdésre egy idős vájár ezt feleli: — A nagyapám, az apám, a fivéreim emlékét. Mind­annyian hűséges, jóravaló bányászok voltak. Magam is az ö nyomdokaikba léptem, s már a harmincötödik évet szolgálom ugyanannál az ak­nánál. Ha felöltöm magamra a díszegyenruhámat, valami­lyen megmagyarázhatatlan melegség árad szét bennem, szívemet a bányásztársada­lomhoz való tartozás jóérzése hatja át. .Büszkén viselem, hiszen a múltat idézi fel ben­nem, a mát példázza szá­momra, s előrevetíti a jövő- met. Vagyis nekem az élete­met jelenti ez a szénfekete öltöny. Kolaj László Krémeslapok Mezőkövesdről '.z elmúlt évben korszerűsítette cukrászüzemét a Mezőkövesd és /idéke Áfész. Az üzem termékei iránt Mezőkövesden és az átész társközségeiben mindig nagy a kereslet. Képünkön az üzem egyik női dolgozója látható krémeslapok sütése közben. Fotó: Kovács Mátyás , novai a itiezpazáasáqi kisgfwáiasztéx A Szegedi Vas- és Fém­ipari Szövetkezet kooperációs megállapodást kötött az NSZK-beli Solo céggel, ki­sebb teljesítményű egy ló­erős rotációs kapák gyártásá­ra. A motoros kapa főként műanyagból készülő alkatré­szeinek a felét és a motort az NSZK-beli rég szállítja. Ugyanezzel a cégsei együtt­működve gvártanak két ke­réken gördülő motora« ház­táji permetezőket, továbbá komposztkészítő — a ház kö­rüli zöldhulladékot megdará­ló — gépeket is. A három­féle kisgépből az év vaséig húszmillió forint értékű té­telt szállítanak az NSZK-ba, s mindegyikből jut a haza! vásárlóknak is. í: *

Next

/
Thumbnails
Contents